Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-13 / 266. szám
Péntek, 1970. nov. 13. eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 íz11-as rwtetet nyomán Szolgáltatás — MOFÉM — Barkácsműhely I iií'ííti üzemben, hivatal- GlLdll, loan, presszóban az egyik leggyakoribb beszédtéma a lakásgond: nincs víz, rossz a csap, a mosdókagyló, lepereg a vakolat, a festés, nem ég a lámpa, cső- repedés van slb. Ugyanez foglalkoztatja a Miskolci Vegyesipari Vállalat vezetőik munkásait is. A lakosság szempontjából a legfontosabb szolgáltatásuk a javító-szerelő. A la- káskarbantartással kapcsolatos összes munkákat elvégzik. Az 1038-as. 1969-ben megjelent kormányrendelet ' külön szorgalmazza országszerte ezt a tevékenységet, s módot ad arra. hogy nyugdíjasok és főállású szakemberek másodállásban, gebi- nesként számos előnyös anyagi juttatással belépjenek a miskolcihoz hasonló vállalatokhoz, sző vei kezetekhez. A Miskolci Vegyesipari Vállalat ilyen jellegű szolgáltatása nemcsak a megyeközpontra, hanem az egész Borsod megyére kiterjed. A gebineskónt tevékenykedők kis javításokat is elvégeznek, sőt, számlát adnak a lakás- tulajdonosoknak. Ez a számla igazolás is a meghatározott ideig érvényes garanciára. A Miskolci Vegyesipari Vállalat október 1-én új szolgáltatást indított. Szerződőst kötött, a miskolci cég a Mosonmagyaróvári Kém- szerelvény Gyárral. A kisalföldi üzem termékeit öntvényeket, vízcsapokat stb — természetesen Borsodban is lehet vásárolni. A szerződés a megyében vásárolt MOKÉM-árukra vonatkozik: az egy esztendőn belül észlelt gyári hibákat díjmentesen, de gyorsan orvosolják. December utolsó napján nyílik a barkácsműhely. A Búza térnél, a Zsolcai kapu 4—ti. számú házban hegesztőgép-, szerszám- és l'a-. asztalosipari leiem, valamim öltöző, bemutatóhelyiség é< iroda alkotja a barkácsmű- hclyt. Bizonyára a nyugdíjasok fogják a legintenzívebben látogatni a létesítményt. A munkaeszközöket, a gépeket, a hegesztőíelsze- relésl természetesen csak szakemberek használhatják, s akik nem rendelkeznek az adott szakmái igazoló dokumentummal. azok elvégeztethetik a kívánt munkát az ott dolgozó vállalati szakmunkással. A Vegyesipari Vállalat HOO ezer forintot kapott a tanácstól a műhely lét rehozására. berendezésére és fenntartására. A íűrni-ía- ragni szerető, ügyes kezű emberek szabad szombatjaikon is látogathatják a műhelyt. s termékeiket a vállalat bizományosán keresztül értékesíthetik is. Vegyesipari Vállalat sikeresen, s egyre jobb eredménnyel látja cl a lakossági I szolgáltatási. Ügyes tervezéssel. s jó üzleti tevékenységgel igyekeznek eleget tenni az 1038-as kormányrendeletben előirányzott feladatoknak. G. L. Jö vedelem különbségek és szociálpolitika Kinek, mennyit, miért? Ügy tűnik, a címben feltett kérdésre — kinek, menynyit, s miért fizessen, s jut lásson a társadalom — egyszerű a felelet. Ügy tűnik, de valójában a legbonyolultabb kéidésck egyike ez. Nemcsak a gyakorlati életben, hanem az elmélet síkján is. Mert hisz' már maga a „ki” nehéz dió Technikus Kovács és technikus Szabó. Am Kovács sok fantáziát. nagy szakmai ludást követelő tervezőmunkái végez a szerkesztési osztályon. Szabó pedig tizenöt ember munkáját irányítja az egyik 'műhely- részben szinte behuny! szemmel, azaz rutinból. Legyen egyforma a fizetésük, meri mindketten technikusok'* Ha nem. melvikőjük keressen többet? Tegyük fel hogy Kovács és azt is. hogy ezzel minden’-! egyetért. Air megtörténhet, hogy a nagyobb kereset ellenére sem él jobban Szabónál, meri míg az állami lakásban, ő szövetkezetiben talált ot t - honra, fizetheti tehát a törlesztési . .. nek róla de ennél tovább alig jutottak. Ezért sem könnyű az életszínvonal társadalmi-gazdasági kategóriáját egyénekre, családokra alkalmazni. Ezért sem. sok másért sem. Egyenlősdi. Kezdjük nagyon az elején. 1938-ban az egyéni jövedelmek összességének :!7 százalékát a. tv. pesség mindössze 0 százaléka élvezte, míg a népess t, Ti százéi''1 ú alkoló proletariátus a jövedelmeknek csupán 2-1 százalékát mond háttá n't.v"i'inak, A fc'«zn- batíulás utáni nivellációi po- ’ itikü — tehál a jövedelmek közelítése — szükségszerű, helyes lépés volt. Csak egy kicsit túl jól sikerült . Ezért történhetett meg például. hogy büntet .nek számit ült miiv,-:. lőnek 'enni bizonyos időszakban, s előfordult. hogy a kutatómérnöknél többet keresett a gyári szállításban közreműködő rakodómunkás .. . Főj*altnak. kategóriák va: Kovács és Szabó jövedelme három lő forrásból táplálkozik. A munkán alapuló jövedelemből, azaz a bérből é- a bérjellegű ki - /elésekből. (Premium, jut ■- lom. nyereségrészesedés stb.) A pénzbeni társadalmi .kutatásokból — táppénz, családi pótlék majd a nvugúi.i. stb. —. s a meghatározott rendeltetésű társadalmi nü- talásokból. mint amilyen az ingyenes egr-szscoi'-a'i r‘látás. oktatás, az üdüh'si s il- yáltat.-Wok es még sok ivóidén más. A három fof'is- bái származó jövőd ’ - n összérték ében közrejátszi k Kovács és Szabó munkája s az. hogy családjuk hány vágói számlál, mit fogyasztalak. miiven életkörülmények között élnek, azaz mit •'s miként vesznek — vehetnek — igénybe a társadalmi iuttatá« kbél. Eleeendő-c tehát. ha a társadalom csupán azzal törődik: mennyi Kovács és mennyi Szabó bére? Vagy ha csak azzal, hogy többet kapjanak a növekvő társadalmi juttatásokból ? A vasúti kocsi nem raktár Meggyorsult a teherszállítás A vasúti teherkocsi-forduló meggyorsítására, a fuvar- kapacitás kedvezőbb kihasználására hozott gazdasági bizottsági határozat a kocsiálláspénz összegének progresszív, büntetés jellegű jel- emelését helyezte kilátásba, ba a vállalatok késedelmesen végzik el a rakodást. A GB-határozal ugyanakkor szigorú felelősségre vonásra is módot ad a rakodások szervezésében és irányításában érdekelt dolgozók között, ha azok munkájukat nem megfelelően látják el, s emiatt a teherkocsi-forduló lassul. A határozat, megjelenése óta eltelt, időszak sok tapasztalatot adott; következtetéseket lehet levonni az intézkedés érvényesüléséről, hatásáról és ezt a munkát a MÁV miskolci Igazgatóságán e] is végezték. Csajka István főkönyvelői, mint é téma illetékeséi, kértük meg, foglalja össze több mint kéthónapos tapasztalataikat. — Az eddigi értékelések alapján a MÁV miskolci 1 gazigatósága megelégedéssé I állapíthatja meg, hogy a határozat elérte célját és meghozta a várt eredményt. A területünkön rakodó vállalatok, fuvaroztatók túlnyomó része számokban is kifejezhető intézkedéseket tettek i kocsik ki- és berakodására. I'éldát mulat a/, LKM és az OKI Csajka István első helyen említette két nagyüzemünket: a Lenin Kohászati Műveket és az Ózdi Kohászati Üzemeket. Az LKM ugyanja olyan eredményeket crt cl a gyors rakodással, amilyenre példa megközelítőleg sem volt a kohászat történetében. Az egy kocsira eső átlagos tartózkodási idő a korábbi 40 óráról 25 órára, az OKÜ-nél pedig 50 óráról 42 lírára ‘-sókként. Ugyancsak, mint iol rakódó vállalatot említette a Berenlei Szén- oszfályozóművet. a Bodrog- keresztur állomáson rakodó Beton- és Vasbetonipari Műveket • a Sajóbáboáyi Vegyiműveket a December 4. Drótművekoi A \ általatok erőfeszíh-sr: nyomán iámul 0 ' OCSÍf■ •rdllló s (V. azunóban én. zielte hatását Csak egy példa: júliusban azonos igényt támasztottak a fuvaroztatók a vasúttal szemben, mint szeptemberben. Akkor ogy-egy rakodási napon három és félszáz kocsival kevesebbet tudlak rendelkezésre bocsátani... A határozat által kilátásba helyezett büntető szankcióktól tartva a vállalatok gazdasági vezetői nagyon meggondolják, hogy vállalják-e a többszörös kocsiálláspénzt. A rakodás meggyorsult, s bár most is van vagonhiány, de ez a júliusi 350-nel szemben ma már alig másfél száz egy-egy rakodási napon. (Ősökként a kocsiálláspénz Ugyancsak a július havi lényeket hasonlítottuk össze a szeptem béri 1 apasztala tok kai. Ekkor — júliusban — naponta átlagosan mintegy kétszáz kocsit raktak ki késedelmesen a vállalatok, szeptemberben ez a szám már ötven alá csökkent. A vasútnak kifizetett kocsiálláspénz 70 százalékkal kcv<- sebb. mint máskor volt. A számok azonban sok minden mást is tükröznek. Nemcsak azt, hogy indokolt és időszerű volt a határozat meghozatala, de tanúskodnak arról is, hogy a fuvaroztató vállalatoknál korábban valóban sok szervezésbeli fogyatékosság volt. Amint a Gazdasági Bizottság országos szinten foglalkozott a vasúti rakodásoknál tapasztalt tűrhetetlen lassúsággal — szigorú szankciókat helyezve kilátásba, a vállalatok nyomban megtalálták a módját, hogy belső szervezéssel megjavítsák a munkát Ez persze a dolognak csak az egyik oldala. Mint Csajka István is aláhúzta : sol-: gazdasági vezető személyes intézkedéseket tett és személyesen ellenőrzi azok végrehajtását. Felismerték azt a sokat hangoztatott igazságot, hogy a vasúti kocsiforduló meggyorsításához nem elegendő csupán a vagonpark növelése. A meglevőt kell jól kihasználni és a vasúti kocsit sehol nem szabad indokolatlanul lekötni. Ez nem a MÁV, hanem elsősorban a fuvaroztatók érdeke, a gyors rakodással pedig nem utolsósorban a vasút munkáját könnyítik. \ vasúi együttműködése a vállalatokkal A kapcsolatok kétoldalúak. A vasút a fuvaroztatókból él és viszont: a fuvaroztatók csak a vasút segítségével juthatnak hozzá anyaghoz, szállíthatják el térmelvé- nyeiket. ti bar a Gazdasági Bizottság határozata anyagi következményekkel járó szankciókat a vasútra nézve nem tartalmaz'— mint a főkönyvelő elvtárs hangsúlyozta —, a MÁV-ra eddig is nagy feladatok hárultak és a jövőben is sok tennivalójuk lesz. A Vállalatokat az elöértesitések, koesibeálli- lások és az árutovábbítás meggyorsításával slb. tudják és akarják segíteni. Ezl szolgálják a MÁV belső intézkedései, melyek a fuvaroztatókkal való jobb összefogást, a közvetlenebb kapcsolatok felvételét szolgálják. A felsorolt példák alapján tehát kedvező eredményekről számolhatunk be: a határozat elérte célját. A miskolci igazgatóság területén meggyorsult a rakodás, több vasúti kocsi áll rendelkezésre. egyenletesebbé, tervszerűbbé vált a szállítás. Sok érdeme van ebben a vasútnak is, de nem utolsósorban a határozat alapvető célját megértő fuvaroztatóknak. Hogy még vannak, akik a vasúti kocsit továbbra is raktárnak tekintik? Rövidesen meggondolják, ha megtudják, hogy milyen drága bérleti dijat kell érte fizetni.. I a hét elején a Borsod megyei ! Fodrász Szövetkezetben. II t jelentették be, hogy létrejött a 27. szocialista brigád. Vezetője, Havasi Lászlóné, ezzel indokolta a megalakulást: — Ügy éreztük, hogy az elkövetkező időszak mind az ifjúság nevelésében, mind a felnőtték 1 ovábbképzésébe n nagyobb feladatokat ró mindannyiunkra. Többel; között vállaltuk, hogy segítjük valamennyi dolgozó továbbképzését. A X. kongresszus nevet, vettük fel, ezzel is kifejezzük: egyetértünk a párt célki tűzéseivel, m agasabb A jelszó fordítottja A nagyon leegyszerűsített példa — mert a/ életben ennél sokkalta bonyolultabb Kovács és Szabó viszonya — elegendő annak igazolására, hogy nincsenek sémák, s hogy a jelszónak a fordítottja is igaz. Azaz: egyenlő munkáért egyenlő béri, de különböző munkáért különböző bért! Elvben. Mert a gyakorlatban?... Nehéz. . m a még megértetni, hogy a különböző munkáért fizetett nagyjából egyenlő bér — igazságtalan! Ahogy azt is: az egyenlősdi nek nem a jól, hanem a rosszul dolgozó a haszonélvezője. Igaz. beszél szinvonalon akarjuk végezni tovább munkánkat, Ez a magasabb színvonalon való munkálkodás jellemző az egész kollektívára. A szövetkezet jövőre is gondolva, jelentős fejlesztéseket végez. Ebben az évben eddig kél és fél millió forintot fordítottak régi üzletek korszerűsítésére, új üzletek építésére. Többek között Sárospatakon most. alakítanak át egy épületet, A részleget karácsonyra szeretnek megnyitni a ku- rityáni modern részleggel együtt. Az említett küldöttközgyűlésen Reinis Sándorné, az 1200 fős szövetkezet elnöke Társadalmi érdek, hogy a nagyobb szakképzettséget igénylő, bonyolult munkát jobban megfizessék, mint a szakképzettség nélkül is elvégezhető. egyszerűbbet. Ahogy a reálbérek differenciáltsága is . .. Álljunk csak meg. Hiszen annyiféle fogalom néz farkasszemet velünk. Reálbér, reáljövedelem. pénzbeni társadalmi juttatás.. Mik ezek? A reálbér az adott bérösszegért — az un. nominálbérért — vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. A reáljövedelem pedig a reálbér és — ha némi leegyszerűsítéssel is — a társadalmi juttatások összege. Korábbi példáknál maradelmondotta. hogy a vállalt 3 százalékkal szemben az év 9 hónapjában a kongresszusi verseny eredményeként 7.7 százalékkal nagyobb forgalmai bonyolítottak le. Az év háromnegyed részében a megyei fodrászat 201 részlegében | másfél millió vendég szépít- j kezesi igényéit elégítették ki. | Különösen jól dolgozott a ka- j zinebareikai 94-es, a miskolci 32-es számú üzlet kollektívája, amely már teljesítette eves tervéi. Jó eredményekkel működik a miskolci 4-es, a 13-as fodrászfiók, a lenin- városi férfi, a kazincbarcikai női fodrászai es még egy sor üzlet. Mi növekedjek? Hazánkban hosszú éveken at alacsony árszint és bérszint mellett a társadalmi juttatások nagyon gyors mértékben emelkedtek, s az összfogyasztás növekedésének döntő részeseivé léptek elő. Rengeteg pozitívum van ebijén, de a hátrányok sem elhanyagolhatók. Volt időszak — az ötvenes évek elején —, amikor a népgazdasági egyensúly zavarait a fogyasztás erőszakos visszaszorításával, tehát az életszínvonal rovására próbálták megoldani. Nem ment. Ám a fordítottja sem tartható fenn hosz- szú ideig. Az. hogy az életszínvonal-társadalmi ösz- szességben — csak laza szálakkal kapcsolódjék a munka hatékonyságához. Az életszínvonal emelését tehát jobban össze kell kapcsolni a munka termelékenységének növekedésével. Elsősorban ennek kel! növekednie, hogy jövedelmünk, fogyasztásunk, életszínvonalunk is cmelkedhossék. Lehetne jobban eloszlani azt. ami a nemzeti jövedelemből fogyasztásra kerül'* Igen. Ehhez az kell, hogy a reáljövedelemben nagyobb szerephez jussanak a munkához. a teljesítményekhez kapcsolódó bér és bérjellegű bevételek, s kisebb ütemben bővüljenek — de bővüljenek! — az egyéni teljesítményekkel csak áltételesen összefüggő ingyenes társadalmi juttatások és dotációk. Hatandó: folyamatos A dinamikus bérpolitika megvalósítása, az állami intézkedések tökéletesítése, a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások arányainak egészségesebbé tétele nem megy egyik napról a másikra. A teendők határideje folyamatos. Mert nemcsak az anyagiak szabnak határt a haladás gyorsaságának, hanem a hagyományok, az előítéletek, a beidegződések is. Hiszen a harmadik ötéves terv esztendeiben évente átlagosan kétszázalékos bérnövelést valósíthattak meg a munkahelyeken. Megvalósították. Differenciálás nélkül. Mindenki kapott egy picii. Ezért mindenki úgy érezte, hogy lényegében nem kapott semmit sem. A labdarúgásban azt mondják: szét 'feli húzni a mezőnyt, csak úgy lehet gólt rúgni. Szél kell hűzni a bérlistákon szereplő összegek mezőnyét is, hogy a gól — a produktívabb munka — megszülethessél;. Ehhez nem elég szurkolni. „Focizni” is kell. Mégpedig jobban az eddigieknél. Mészáros Ottó (Következik: A többén j többet) Világszínvonalon át A Budapesti Harisnya gyárban a mennyiség növelése és a minőség javítása érdekében olasz gyártmányú harisnya- kötőgépeket vásároltak. Az új üzemrészben egy műszak alatt 1800 darab harisnyanadrágot készítenek. A gyár szocialista brigádjai vállalták, hogy a vékonyszálú harisnyanadrágból ebben az évben egymillió darabot küldenek az üzletekbe, ötszázezerrel többel, mint az előző évben. Másfél millió vendég Küldöttközgyűlést tartottak
