Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
SzorrJa, 1970. nov. t1. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kongresszusra készülve Minősítenek a követelmények A X. pártkongresszus irányelvei külön foglalkoznak a vezetők feladataival. „Gazdasági építőmunkánkban az egyre növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját.” Ezt olvashatjuk többek között a szocialista gazdasági építömunkáról szóló fejezetben a tennivalóknak mintegy összefoglalásaként. A reform nyomán a nagyobb vállalati önállóság már magasra emelte a vezetők mércéjét. A negyedik ötéves terv, amely a hatékonyság fokozását állítja a gazdasági építőmunka középpontjába, újabb nagy próbatételt jelez. A hatékonyabb munka rendkívül sokféle tényező együttes hatására valósulhat csak meg. A termelékenység emelése, a fajlagos anyagmegtakaritás, a meglevő eszközök és fejlesztési lehetőségek jobb hasznosítása, a termelés szerkezetének átalakítása, a korszerű termékek és gyártási eljárások bevezetése, a nemzetközi munka- megosztás elmélyítése, a tudományos eredmények gyors gyakorlati felhasználása — valamennyi külön-ktilön és együtt — feltételezi a szervezés és a vezetés színvonalának emelését. A mondás szerint a gyakorlat teszi a mestert. A gazdasági vezetők többsége szerencsésen átesett az utóbbi évek tűzkeresztségen, bővítette a szakmai, vezetéstudományi ismereteit is. így joggal feltételezhetjük, hogy a termelés, az irányítás különböző szintű parancsnokai a jövőben is képe seb lesznek felzárkózni az egyre növekvő feladatokhoz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vezetés lényege az előrelátás, ezért az eredmények sem értékelhetők megbízhatóan rövid távon. A re formot követő első három esztendőben a vállalati gazdálkodás feltételeinek, szabályozó rendszerénei,- kialakításánál egyébként is éleve figyelembe vették a meglevő adottságokat, az átállás nehézségeit. Az új ötéves időszakban már kevesebb lesz a fék, szigorúbbá válnak a követelmények és ehhez tágabb teret kap a tehetség, a kezdeményező készség kibontakozása. B izonyos jelek már napjainkban is arra utalnak, hogy a gazdasági környezet és a dolgozó kollektíva nyomása egyszerre, egymást kiegészítve jelentkezik. Eveikkel ezelőtt, amikor a helyi vezetés csupán végrehajtásra, a tervutasítások továbbítására szorítkozott, minden nehézséget külső hatásokra, objektív okokra vezethettek vissza. Részben már jelenleg, s a jövőben még inkább nem lehet kerethiányra hivatkozni, hu a dolgozók elégedetlenek az anyagi és szociális ellátás mértékével, a termelés műszaki, szervezési szintjével. „Dolgozóink mór jogos lakásigényeikkel sem a tanácsot. hanem bennünket, vezetőiket zaklatnak. A szomszédos gyár lakásépítési akciót kezdeményezett és most tőlünk is szómon kérik ugyanezt" — panaszolta az egyik igazgató. S ahogy ö nem tudta dolgozóit magyarázatával megnyugtatni, mi sem tudjuk az igazgatót megvédeni A jövőben várhatóan még nagyobb különbségek lesznek a vállalatok dolgozóinak személyi jövedelmeiben, fejlesztési lehetőségeiben. Vagy képes a vezetés a kollektívával együtt a korábbiakat meghaladó, tartós eredményeket elérni, vagy tovább növekednek a belső feszültségek. Bár sokféle szociális, egyéni, gazdasági tényező játszik közre a munkaerő-vándorlásban, a dolgozók áramlásának iránya azonban kétségtelenül a gazdálkodás, a vezetés színvonalára is utal. Mivel a gazdasági verseny főleg a munkaerőhelyzet tekintetében éleződött ki, a nagyobb arányú létszámhiány elsősorban azoknál a vállalatoknál tapasztalható, amelyeknél kedvezőtlenebbek az emberi kapcsolatok, a munkafeltételek, a szociális körülmények, alacsonyabbak a személyi jövedelmek. Időnként azonban a műszakilag, gazdaságilag es szociálisan elmaradott üzemek is előnyös helyzetbe kerülhettek magasabb bérek fizetésével, kisebb követelmények támasztásával. A bérszabályozás változásával azonban egyre inkább csak a hatékonyan gazdálkodó vállalatok lesznek majd képesek a dolgozók jövedelmének rendszeres növelésére. Ahogy az árukínálat növekszik, s létrejön a szükséges piaci egyensúly, ügy élesedik majd a vállalatok közötti műszaki-gazdasági verseny is. Azok a vállalatok kerülnek majd ki győztesen, amelyek magasabb színvonalon képesek a vevők igényeit kielégíteni, amelyek jobb minőségű, korszerűbb, olcsóbb árut termelnek nagyobb választékban. Az export után fizetett állami visszatérítések további csökkentése szintén a hatékonyan gazdálkodó, a nemzetközileg versenyképes vállalatoknak kedvez. A növekvő versenyben uj rangsor alakul ki a dolgozo kollektívák és a vezetők minősítésében. Azok a vezetők, akik az első akadályokat simán vették, tehát nincsenek még célban, könnyen kihullhatnak még a növekvő követelmények rostáján. KI bizonyul majd alkalmasnak és ki nem? Erre nehéz napjainkban válaszolni Mind az eredményes, mind a rossz munkára — a vezetés előrelátható és jövőre ható jellegéből adódóan — esetleg csak évek múlva derül fény. S ezt; nem szabad megvárni. A vezetők minősítésénél, honorálásánál, előléptetésénél és leváltásánál no csupán az éves eredménybeszámoló kepe, hanem legalább ennyire a holnap és a holnapután előkészítése, u kockázatvállalás es a kezdeményező készség legyen •" mérce. Ez így túl általános? Meg kell nézni a vállalatok most első ízben készülő ötéves Ion éit — konkrétan. Ahova a kábelek befutnak Lendületes munka verseny a Miskolci Pamutfonóban A kongresszusi verseny olyan szakaszába érkezeti, amikor már érdemes mérlegre tenni, mi valósult meg a vállalásokból, mit kell ten- i! még a hátralevő idő alatt az éves tervben meghatározott feladatok teljesítéséért, a nemzeti jövedelem terven Müli egyszázalékos növelésé; szolgáló felajánlások végrehajtásáért. A Miskolci Pamutfonóban november 1 -löl kongresszusi hónapot tartanak. Ahogyan a sportban, az egyes távokat beosztó egyenletes teljesítményre a finis teszi fel a ko- ,ronát, úgy a munkaversenyben is a kongresszust közvetlenül megelőző időszak adhat új lendületet az eredmények gyarapításához. A fonónők vállalták, hogy 5248 tonnás évi tervüket 80 tonnával túlteljesítik. Ennek termelési értéke megközelíti az ötmillió forintot. Ha az előző évi tényadatokhoz viszonyítjuk vállalásukat, rögtön kiderül, hogy az 4 szá salékkal mwsabb. s ennek megfelelően 200 tonnával több termelési értéket kell előállítaniuk az idén. A gyár 1970. évi módosított orsózási tervét is maradéktalanul teljesíteni akarja. Ez évben 5000 tonna fonalat orsóznak majd. Ez a bázis évvel szemben 180 tonna többletorsó- zásl jelent A kongresszusi hónap során a finisben további erőfeszítéseket tesznek vállalásaik túlteljesítésére. Különösen kitűnnek a munkaverseny során a szocialista brigádok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére november. 5-én rendezett Ünnepségükön adták át a bronzplakettet és a pénzjutalmakat a Ságvári. a Széchényi. a Szorgalom, a Rákóczi. a Zalka, a Zrínyi és a Bc'.e szocialista brigádoknak. Bodnár Jánosné Silimon Emiidé. Urban Katalin. Boly- kó István és Fogarasi János kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. Ezen a napon az élenjáró dolgozók között 50 ezer forintot oszlottak szét. Ismerve a Miskolci Pamut- fonó dolgozóinak szorgalmát, helytállását, biztosak vagyunk benne, hogy vállalásuk teljesítésével köszöntik majd pártunk X. kongresz- szusát. B. I. A készülő farkaslyuki szénosztályozómű „agyközpontjában" Czir János villanyszerelő kábeleket köt be. Foto: Laczó József Néhány gondolat a helyi tanácsokról A Miskolci járási Tanács V, B. hivatali pártszervezetének vezetöségválasztó taggyűlésén is részletesen megtárgyaltuk a kongresszusi irányelveket, a szervezeti szabályzat-tervezetet. Az irányelvek Az államélet és a szocialista demokrácia fejlődése című részével kapcsolatban a mi elképzelésünk is az, hogy fokozatosan a, községi tanácsoknak kell átvenni az allamigazgatas bázisának szerepét. Különösen a szabálysértési, az építési, az ipari és a kereskedelmi ügyek intézésével kapcsolatban. Ezáltal gyorsul az ügyintézés Hogy a községi tanácsok jól elláthassák ezt. a feladatot, segíteni kell őket. Sajnos, még kevés a politikailag és szakmailag jól felkészült ügyintéző. Ennek több oka van. Ezek közül egyik légión tosabb a bérezés. Reméljük. hogy a közeljövőben bizonyos béralap-átcsoportosításokkal lényegesen javítani lehet majd ezen a helyzeten korszerűbb, jobb ügyintézés Ma már elismert az is. hogy jó államigazgatási munkát, csak politikailag és szakmailag jól felkészült vb- tiíkárok, ügyintézők képesek végezni. Ennek előmozdítására jó lenne, ha az országban legalább egy-két helyen próbaképpen allamigazgatas> szakközépiskolai osztályt szerveznének a jövő tanévtől kezdve. Ezt követően sor kerülhetne a legalább 2 eves gyakornokoskodásra, majd a főiskolai szintű, 2—8 éves tanácsakadémia elvégzésére. Ügy gondolom, hogy azok, akik ezeket, az iskolákat elvégeznék és megfelelő vezetési készséggel is rendelkeznek. jó vb-titkárok, jő ügyintézők lennének. Az utóbbi időben igen nagy gondot fordítottunk a tanács- házak felújítására, berendezésére. Sajnos, erre 4—5 évvél ezelőtt, vagy még korábban nem nagyon volt lehetőség. Nem mindegy, milyen a tanácshaza épülete, milyen a berendezése. Jó lenne, ha az elkövetkezendő időben erre még nagyobb gondot és még több pénzt, lehetne fordítani Igen fontos az ügymenet korszerűsítése. Vb-elnöki és titkári értekezleteken minden esetben hangsúlyozzuk, hogy az ügyfél igazságos elbírálásra, jobb életkörülményre vágyó ember. A nemet is úgy kell kimondani, hogy az senkii ne sértsen önérzetében. Az esetlegesen elutasító határozat indoklása is a szocialista államigazgatáshoz méltó legyen ,2 Sits' Schwríglioffcr Ilona rendezi« a végtermékei csomagolják. 4 tanácsok és szerveik jellege i’ftik a fonodái orsózohan. ahol Az 1954. évi X. tv., az úgynevezett tanácstörvény egyes intézkedései. véleményem szerint, már elavultak. Gondolom. új tanácstörvény van készülőben. Jó lenne ha az új tanácstörvény az eddigiektől eltérően határozná meg a tanácsok és szerveik jellegét. Eddig államhatalmi, lö- megszervezeti és államigazgatási szerveknek tekintettük a tanácsokat. Az. igazság azonban az. hogy ezek közül csak az államigazgatási jelleg bizonyult gyakorlatilag is kétségtelennek A kialakult helyzetet figyelembe véve jó lenne, ha az új tanács- törvény államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szervként jelölné meg a tanácsot. Jó lenne, ha az új tanács- törvény állást foglalna azzal kapcsolatban, hogy a községek, valamint a terület fejlesztését a lakosság szükségleteinek kielégítését érintő feladatok megoldásában minden szervnek együtt kell működnie a tanácsi szervekkel. Bár vannak jó példák az utóbbi időben, de nem kötelező, hanem szívességi, alapon. Jó lenne törvényben rögzíteni azl is, hogy a nem tanácsi szervekkel hosszabb, vagy rövidebb időszakra szerződéseket, megailapoda- sokat lehessen kötni meghatározott feladatok teljesítésere. Helyes lenne, ha a végrehajtó bizottság elnöke és elnökhelyettese elnevezést a tanács elnöke rs elnökhelyettese elnevezéssel váltanák fel, hiszen a közszájon eddig is így volt. Kívánatos, hogy a tanácsok bizottságainak az elkövetkezendő időben ne cijak a tanácstagok lehessenek a tagjai. Ezt az álláspontomat doktori disz- szertációmban külföldi példákkal alátámasztva már 19fiirbcn kifejtettem, - nagyon ürülnék, ha mosl valóra válna. Véleményem szériái nálunk is lehetőséget kell adni rá. hogy az állandó bizottsági tagoknak kevesebb mint a fele ne a tanácstagok közül kerüljön ki. Ezzel javul az állandó bizottságok munkája. /1wácslaai eső női tok A tapasztalatok szerint a községekben tül gyakori a kéthetenkénti végrehajtó bizottsági ülés. Jobb lenne halónként tartani. Így fölöslegesen nem tárgyalnának napirendi pontokat, s több idő állna rendelkezésre a vb-ülé- sek jobb előkészítésére. ín ott hozott határozatok végrehajtására. Járásunk 41 községe 29 tanácshoz tartozik, melyek közül 10 közös tanács. Jó lenne. ha a közös tanács székhely, községében és társközségeiben is tanácstagi csoportot lehetne létrehozni a megválasztott tanácstagokból a község problémáinak figyelemmel kisérésére. Az a gyakorlat alakult ki, iiogy az ezer lakoson aluli községekben a végrehajtó bizottság működése átmenetileg szünetel, és csak a tanács működik. Jó lenne, ha ezt az új tanácstörvény rögzítené azokban az önálló tanácsú községekben, ahol a lakosság száma nem haladja meg a kétezret. l>r. Bíró György. a Miskolci járási Tanács vb-elnökhelyet lese
