Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

Csütörtök, 1970. rtev, 5, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ősz a Bíikkalja Isz-ben Szüret a geszti hegyen — „Hal-aratás” a sályi völgyben — Ä tőagroiióuius naplója A Bükkalján, a dombvidék egyik legszebb részén, a sá­riink és a borsodgesztiek közös gazdaságában, a Bükkalja Tsz-ben az időjárás dicsérete, avagy éppen szapulása az egyik „legdivatosabb” beszédtéma. Egy vcröiényes, kissé szeles őszi napon jártuk be a jókora gazdaságot, s bárkivel is beszélgettünk, néhány mondat után az időjárásra terelő­dött a szó. Az elmúlt nyarat egyaránt szidta mindenki. A pillanatnyi száraz, Papos őszről már erősen megoszlottak a \ élemén,vek. A híres bor hazájában, a Borsod geszt feletti dombokon javában áll a szüret. A Hal­mi tetőnek nevezett, fagy­mentes dűlőben az idén for­dult termőre égy gyönyörű 78 holdas szőlőültetvény. Csak úgy roskadoznak a für­töktől az ólaszrizling, a riz­lingszilváni. a semillon é.s a tramini tőkék. Alig kőha- jitásnyira, a fagyhatár alatt, már csupaszok a tőkék, itt még dús rajtuk a levélzet. Nyitrai Gyula bácsi, a sző­lészeti brigád vezetője es emberei, akik büszkék lehet­nek erre a jól gondozott sző­lőre, dicsérik az őszi napsü­tést: — Ilyen idő kell a jó szü­rethez. Már úszásodnak is a szemek. Csak kitartson a jó idő addig, amíg leszedjük a vagy 20 vagonnyi termés!. * Hét tehergépkocsi es von­tató hordja a gazdag ter­mest Egeibe, a pincegazda­sághoz. Mintegy 500 mázsá- nyi megy a sajat feldolgo­zóba. a tsz pincészetébe is; A gépjárművezetők is dicsé­rik a száraz időt, mert eső­ben bizony járhatatlanok lennének a szőlőbe vezető, meredeken kapaszkodó dűlő­it talk. A sál.vi völgy felé menet gyönyörű ültetvények közölt, vezet el utunk. A geszti szii- váskert 15 vagon, u sályi őszibarackos 60 vagon ter­mést adott. Itt termett az a Mariska fajtájú őszibarack is, amellyel Szegeden, az or­szágos őszi burack-kiáll 11 ásón a zsűri különdijál nyerte cl a tsz. 4 Már messziről látni, hogy a sályi völgy felett jókora sirály csapat kering. A víztá­roló, illetve a halastó pari­ján tudjuk meg, hogy konc­ra les a vijjogó madársereg. Néhány apró, szeméthal ne­kik is jut a lehalászáskor. A lehalászást, ezl a való sagos „hal-arutást". maga a tsz elnöke. Szabó József irá­nyítja. Nem könnyű munka a lecsapolt tó iszapos hal­ágyából lehálózni a kövérre hízott pontyokat. A halász­brigád tagjai térdig, de né­ha bizony derékig is járnak a hideg vízben, — Még szerencse, hogy feltétele, hogy a gondosan végzett mélyszántással most vessék meg az alapját a jobb termésnek. Ezért megenged­hetetlen könnyelműség, ami helyenként tapasztalható a járásban: az esti órákban leállnak az éjszakai munkára is alkalmas, nagy teljesítmé­nyű traktorok, s némely traktoros a gép helyett a kocsmaszéket. nyergeik A vezetők kötelessége ennek a fegyelmezetlenségnek véget vetni, nehogy egyesek őszi könnyelműségének árát egy hosszú éven át fizesse az egész szövetkezeti közösség. — ez. süt a nap, szárogat a szel — jegyzik meg kissé dide­regve. És melengető a lehalászás eredménye is: 200 mázsa pontyra számítottak, s 300 mázsónyii sikerült áthorda­ni a telelő tavakba. 4 A víztároló feletti dombol­dalban erőgép vesztegel. A traktoros a közeli javítómű­helybe sietett ..gyorssegély­ért”. A szerelők ki sem lát­szanak a munkából. Sokszor egész éjszakákon át javíta­nak. Rengeteg a hegeszleni- való. Állandóan törnek a munkagépek, de törnek az erőgépek is. Itt szidják, szápulják a szépi száraz oszt. A nyáron agyonázott, szivaccsá duzzadt talajok most ügy kiszárad­lak. hogy kemények, mint a s/.ikla — Legalább 20—30 milli- méternvi eső jönne... De semmi — panaszolják a traktorosok. — A szüreteink a napsü­tést. a szárazságot dicsérik, a traktorosok, a növénytel - mesztők a/, esőt várják — mondja mosolyogva Csáván Miklós, a tsz főagronómusa — Így van ez ősszel a me­zőgazdaságban. * Kiderül azonban, hogy bai •sok verejtékezéssel, sok gondclal-bajjal, de azér! megbirkóznak az őszi veté­sekkel é.s a talajmunkákkal. H erőgépük dolgozik nyűj lőtt műszakban. No vem bei 7-re minden kenyérgabona] vetőmag a földben lesz. Kis naplót forgat, abból mond számokat, adatokat a íőagronómus. 16 éve vezeti sokattudó naplóját. Egy-egy nap minden számottevőbb eseménye bekerül a kis fü­zetbe. Az idei nagyon viszon­tagságos tavaszról és nyár­ról például percek alatt a következőket tudjuk meg a naplóból. Március 1 - löl szep­tember 1-ig közel 7011 mil­liméter eső hullott a sályi és a geszti határra. 77 napon hullott számottevő csapa­dék. s további 20 olyan nap volt, amikor nem tudtak dolgozni a gépeli. A rendel­kezésre álló 184 napból így csak 78 munkanapon dolgoz­hattak * Az időjárás okozta mint­egy 3,5 milliós termeskiesés legalább egy részét igyekez­nek most teljes erőbedobás­sal, minden igyekezettel pó­tolni a Bükkalja Tsz-ben. (p. s.) Ünnepi tanácsülés Miskolcon A megemlékezés, az elmúlt kel évtizedről szóló, tömör számvetés jegyében tartotta ünnepi ülését tegnap, no­vember 4-én Miskolc város Tanácsa. A tanácsok meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen részt vett dr. Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága első titká­ra, Kiss Pál, a Miniszterta­nács tanácsi hivatalának fc- oszlályvezetője, dr. Sályi Ist­ván országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, megjelentek a tömegszerve­zetek. az üzemek, vállalatok, a fegyveres testületek kép­viselői. Az elnök tisztségét Rózsa Kálmán, a városi tanács vb- elnökhelyeltese látta el. Meg­nyitója után dr. Fékéit László, a Miskolc városi 'fa­nács vb-elnöke mondott ün­nepi beszédet. Bevezetőjében megemlékezett egy másik év­fordulóról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ün­nepéről. majd a tanácsok megalakulásának hőskoráról beszélt. Beszédében helyet kapott a városi tanacs tes tületi munkája, az évek so­rán bekövetkezett változások ismertetése, a tanácstagok, az állandó bizottságok tevé­kenysége. A tanács munká­jának évről évre jellemzője a közösség ugye iránti mind nagyobb felelősség. Nem vé­letlen, hogy a tanácstagok között is mind többen van­nak, akiket már -két, három, vagy a negyedik ciklusban is újraválasztanak. Az előadó ezután az egyes ciklusokban megvalósított új létesítmények sokaságából is­mertetett néhányat. Nyilván­való. hogy az elmúlt evek­ben megteremtett új létesít­mények teljes felsorolása rendkívül hosszadalmas len ne. Az ünnepi beszéd befeje­ző részében az előttünk álló evek nagy feladatairól eseti szó, melyek sikeres valóra váltása továbbra is hatal­mas munkát igényel a ta­nácstól. Ezután kitüntetések, okle­velek átadása következett Mátyás La jós. a városi ta­nács ősziül;, v ezetője a Mun­kaérdemrend ezüst, Kraszv.ai András tanácstag és Wicha József tanácstag a Munka- érdemrend bronz fokozatát kapták. Számosán kaptak meg az Elnöki Tanács elis­merő oklevelét is sokéves munkásságukért. Dr. Fekete Lászlónak Kiss Pál adta at. az elismerő oklevelet. Ezt követően elsőként s Palóc/i utcai 7. sz. Altala­nos Iskola úttörői köszöntöt­ték a tanácsot, majd többen felszólaltak, hogy gratulálja­nak, elismerésüket fejezzék ki és további jó munkát kí­vánjanak. Felszólalt dr. Ha~ vasi Béla, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. Káli Lajos a Hazafias Nép­front városi bizottsága ne­rcben Németh Tibor váro­si KTSZ-titkár pedig a vá­ros fiataljainak nevében kö­szöntötte a tanácsot. Végeze­tül Mráz Ferenc tanácstag szólalt fel. Az ünnepi tanácsülés a» úttörők rövid kultúrműsorá­val, majd a zárszóval ért 'éget. Elkészült a panelgyár Sikeres termelési próbák — a teljes kapacitást lekötötték A NAPOKBAN megkezdték a Nyékládháza határában épült MEZÖPANEL-gyár at- adását, illetve a próbaüze­melést. A szakemberek köré­ben' nagy érdeklődést kiváltó üzeni első termékei már an­nak idején, a 67. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron is nagy sikert arat­tak. A Gi-Gi rendszerű ser­téstelepről — melyet a ME- ZÓBER tervező gárdája ala­kított at; a magyarországi vi­szonyokra —, több ismertető cikk jelent meg a lapokban a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok azonban csak az utóbbi időben ismerték fel jelentőségét. különösen azután, hogy a vásáron a gyorsan, könnyen összeszerel­hető, minden tekintetben praktikus épületeket megcso­dálhatták. A MEZÖPANEL épületszerkezetek ugyanis ki­válóan alkalmasat szarvas- marha-, juh- és kisállat istál­lók megépítésére; felhasznál­hatók gépszínek, szerelőcsar­nokok. lárolóházak, raktárak létesítésére is. Megyénk gazdasagai abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy tapasztalatszerzés­Új létesítmények Borsodban ért nem kell messzire men­niük. A Hcjö menti Állami Gazdaság, mint a Gi-Gi rendszerű sertéstelepek léte­sítésének egyik kezdemé- nyezője, már elegendő ta­pasztalatokkal rendelkezik ahhoz, hogy a gazdaságos, gyors és korszerű sertéshiz- 1 áfásról, a MEZÖPANEL- szerkezetek előnyeiről az ér­deklődőkéi meggyőzze. A GAZDASÁG muhi tele­pén ugyanis már évnek óta a legkorszerűbb sertéstartás es hizlalás folyik. A kocaszállót, a fiaztalót, az utónnevelőt és a három hizlaldát ugyancsak az olasz Gi-Gi cégtől vásárolt szendvicspanelekből szerelték össze. Az állattartó épületek központjában helyezték el a takarmánykeverőt, ahonnan az etetés automatikusan, cső­rendszer útján történik. A gazdaságosságra jellemző, bogi' az új telepet nem egé­szen tíz hónap alatt építet­ték fel és az évente több mint kilencezer hízott ser­tés kibocsátására alkalmas. Érdemes körülnézni ebben a modern „sertésgyárban”, ahol minden munkafolyamat a legkorszerűbb eszközökkel megy végbe. A telep üze­meltetéséhez, a fűtéshez szükséges forróvíz előállításá­hoz olajtüzelésű kazánház áll rendelkezésre, az utó­hizlaló és a kocaszállás kivi­telével valamennyi épület­ben központi fűtés van. Azt gondolnánk, hogy évű kilenc­ezer hízott sertés kibocsátá­sa sok ember munkáját igényli. Nos, a Ilejő menti Állami Gazdaság sertéstele­pen valamennyi munkát, beleertve a telep vezetéséi is — 18 dolgozo végzi el. A tapasztalatok, nem utol­sósorban a gazdaságossági számítások arra ösztönözték az állami gazdasagot, hogy több mezőgazdasági üzem­mel és vállalattal társulva — korszerű sertéstenyésztő te­lepek gyártására rendezke­dett be. Bankhitelből es fej­lesztési alapból mintegy száz tíz millió forintos költséggel — igen ideális környezetben — mezőgazdasági panelgyár- tó üzemet létesítettek. Az új­szerű, nagy termelékenysé­get biztosító panelok gyártási jogát és az előállításukhoz szükséges berendezéseket is az olasz Gi-Gi cégtől vásá­rolták. Az új üzemet az Eszakniagvarországi Állami Építőipari Vállalat, határidő­re elkészítette, és abban már eredményesen folynak a ter­melési próbák. AZ ITT GYÁRTOTT szer­kezetek fő előnye, hogy a komplett sertés és szarvas- marhateJepekel „kulcsrakész” átadassál biztosítják, tehát az építkezés mindenüll gyorsan lobonvolitható. Az üzemi építkezéshez szükséges építő­kapacitást természetesen az építtetőnek kell biztosítania. A termelési próbák kedvező eredménnyel járnak. Borsod ismét gazdagabb lett egy új üzemmel, melynek jövő évi termeléséi a különböző me­zőgazdasági nagyüzemek máris lekötötték. (Ónod vári) Szakszervezeti pályázat Épül • i font literem Kazinebareikíoi Háttérben a szintén most énülő technikum. Fotó: Laczo József. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa mellett, mű­ködő agitációs, propaganda, kulturális es sportbizottság pályázatot hirdet a borsodi szakszervezeti művelődési in­tézményekben működő mű­vészeti csoportok, szakkörök történetének megírására. A pályamunkák a felszabadulás előtti, vagy utáni, esetleg a felszabadulás elöttöl nap- íainkig terjedő időben ölel­hetik fel a történetet. A for "ásmunkák megjelölése köte­lező. fotók és egyéb doku­mentumok csatolása ajánla­tos. E pályázat célja a mű vészeti tömegmozgalom ha­gyományainak ápolása és múltjá­„Szak­felirat­három gyűjtése, valamint nak dokumentálása. A pályázat jeligés, szervezeti pályázat” tál kell beküldeni példányban 1971. február 20- ig a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsához (Miskolc, MSZB tér L). Pályázni csak más pályázatra be nem kül­dött és nyomtatásban meg nem jelent művel lehel. A zsűri döntését 1971. március 30-án hirdetik ki, s akkor adják ki a díjakat is. Az el­ső díj 4000. a két második díj egyenként 3000. a két harmadik díj egyenként 2000, a két negyedik díj egyenként 1000 forint. Az ajándékba kapott párái­ban jó idő lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságbari most próbálják pótolni, amit a kedvezőtlen nyár. s a mos­toha őszeleje miatt mulasz­tottak. A sátoraljaújhelyi já­rásban a termőtöszövetkeze- tek többsége iparkodik is ki­használni minden percet a munkára. Szükséges is ez az igyekezet, mert a mélyszán­tás java még hátra van, pe­dig most már ez a fő ten-, nivaló mindenütt. Az őszi betakarításban ugyanis nincs elmaradás. A szövetkezeti közös táblákról kell még nehuny száz hold­ról behordani a kukoricát. A mezőgazdaság irányítói igen i helyesen szorgalmazzák, hogy a csövek behordását nyomban kövesse a kukori­caszár letakarj tósa is. A vetésnél másfajta fi­gyelmeztetés váll időszerű- ve- néhány tsz-ben az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy még novemberben is erőltetik a rozs vetését, pedig az ilyenkor vetett rozs várható terméshozama na­gyon kevés. Ugyanazt a föld­területei jobban lehet majd tat as/.i vetéssel hasznosítani. A búza vetésénél is arra kell törekedni, hogy csak a már megfelelően előkészített 'ab­lakon kerüljön földbe a mag. Annak nincs értelme, hogy nagyon rögös területeket most kezdjenek el megmun­kálni a vetéshez, mert kifut­nak az időből. Az őszi mélyszántás elvég; zést viszuni létfontosságú minden szövetkezetben. Az idén a gabonatermésben be- követke ett kárukat Jórészt sikerüli ellensúlyozni a na- gvobb lakarmunyalnp bizto l y< -, i s I állattenyésztési hozam nah növelésével, s a I | |.,.r|v . - években gyűjtött I bi ; ív :,>rialék fethasz- I i\:' a\ ai Ez ',M a tagok jö­vedelem'. - scclese számot lévőén nem csökkent. Jövő­re azonban 'Ira tartalékol Is kell n- n Je ennek elő­Már m őszi mélyszántás a íő tennivaló Helyzetkép az újhelyi járásim/

Next

/
Thumbnails
Contents