Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

Szerda, 1970, november 4. ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 Demokrácia az üzemben Húsz év legyében, 5 _7ágiT1 jTjT S Beszélgetés dr. Ladányi Józsefiéi, f * * * ® ® ® ■ i% i ^Lr i a megyei tanács vb-elnökével ____ A reform bevezetése óla el- ielt csaknem három eszten­dő tapasztalatai meggyőzően bizonyították, hogy a dolgo­zok beleszólási .jogának érvé­nyesítése és a gazdasági ve­zetők személyes felelősségé­nek elmélyítése, döntési jog­körük kiszélesítése igen jói megférhet egymás mellett. Sőt, az is igazolódott, hogy a vezetők munkája akkor a leghatékonyabb, hu nemcsak meghallgatják, de igénylik és hasznosítják is a munkások észrevételeit, javaslatait, akár bíráló megjegyzéseit is, ha támaszkodnak a kollektíva kezdeményezéseire. Az üzemi demokrácia ícj- I esetésének szűk ségjességé t ma már mind kevesebben vi­tatják, s egyre ritkábban hallani olyan véleményeket is, amelyek szerint a kol­lektíva beleszólása megköt­ne a vezetők kezét, korlátoz­ná döntési lehetőségeiket. Természetesen az üzemi de­mokrácia követelményeinek elvi elismerése még nem minden. A gyakorlatban még most is sűrűn előfordul, hogy a dolgozók jogait megtestesí­tő fórumok egyikél-másikát formálisnak tekintik, s nem hasznosítják kellőképpen az ezekben rejlő lehetőségeket. i\em a papírt orma A mindennapi életben az. üzemi. demokrácia igen sok­féle formában érvényesül. A leghatékonyabban kétségkí­vül a kollektívát képviselő testületek, a vállalati szak- szervezeti szervek tudnak dolgozni, hiszen az ö hatás­körükbe tartozik a vállalatok alapokmányának, a kollektív szerződéseknek elfogadása, s ezenkívül is számos — a dolgozók többséget érintő — kérdésben van döntési, egyet­értési, illetve véleményezési joguk. Igen fontosak azonban az üzemi demokrácia más celo­Bensöséges hangulatú ün­nepségre gyűltek össze teg­nap kedden délelőtt Borsod megye legjobb KISZ- és ót- törőaktivistái. Szimbolikus jelentőségű, hogy i Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulóját. megelőző napokban emlékezünk meg azokról, akik a legtöbbet teszik szo­cialista hazánk jövendő épí­tői, a magyar ifjúság neve- léséérl. E gondolat jegyében köszöntötte Hővezetőinket a miskolci Molnár Béla Ifjú­sági Házban megrendezett ünnepség szónoka. Dudla Jó­zsef. a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. Elmondotta, hogy 1970 az if­júsági mozgalomban is kü­lönleges jelentőségű év. Fel- szabadulásunk negyedszáza­dos jubileuma, a Lenin-cen- tenárium, s a III. ötéves terv sikeres befejezése egyaránt meghatározó eseménye az if­júsági nevelő munkának. A MÉSZÖV elnöksége a ■, ’elmúltban Sátoraljaújhe­lyen részletesen megvizsgál­ta a Sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ kereskedelmi munkáját. Az ÁFÉSZ a megválasztott gaz­dasági kormányzat hatására létrehozta a boltcsopurt-rend­szert. A bo! (.csoport-vezetők több bolt műnké iát kísérik figyelemmel, és összegyűjtik mcareiv1 "léseiket. Ezzel nem­esük a b ’sze’v.és ellenőrzését biztosinál;, hanem az igé­nye! koncentrálásával ered­ményi ■ tudnak lárgj aln: a termelő es a nagykeres­kedelmi vállalatokkal n Amíg igazi eladói piáé nem alakul ki és erős a keres­kcdrtmi konjunktúra, adriig szükség van — különösen a kai szolgaló, közvetlen fóru­mai, a műszaki konferenci­ák, a rendszeres termelési tanácskozások, s a szocialista brigád vezetők tanácskozásai is. A műszaki konferenciákat és a termelési tanácskozá­sokat tulajdonképpen min­denütt kötelező megtartani. S az ezzel kapcsolatos rendel­kezéseket általában nem is sértik meg a vállalalutk. De az említett fontos fórumok tartalmi munkáját vizsgálva néha úgy tűnik: egyik-másik vállalatnál alig jutnak to­vább a papíron előírt forma­ságok betartásánál. komolyan It dl venni Mind több helyen ismerik fel, hogy a termelési tanács­kozások, vagy a dolgozók más fórumainak összehívá­sa nem csupán a „kipipálan­dó” feladatok egyike. Ezt ta­núsítják annak a vizsgálat­nak a tapasztalatai is. ame­lyet a közelmúltban az Épí­tők Szakszervezetének Bor­sod megyei bizottsága végzett el a két legnagyobb építőipa­ri vállalatnál, a BÁÉV-nái, és az ÉÁÉV-nál. Megállapí­tották, hogy mindkét válla­latnál komolyan veszik a ter­melési tanácskozásokat, azo­kon megfelelő, őszinte tájé­koztatást adnak a dolgozók­nak. A tanácskozások vitája általában élénk, a dolgozók szóvá teszik a szervezési, anyagellátási es műszaki problémákat, szólnál; a bére­zési, munkásvédelmi és szo­ciális helyzetről is. Az esetek döntő többségében nem egyé­ni sérelmekkel, hanem való­ban a közösség ügyeivel, a közös gondokkal és felada­tokkal foglalkoznak a tanács­kozások. Miért valllak néha mégis formálissá? Ennek igen sok oka lehet. Talán azért, mert a tanácskozásokon nincsenek mindig jelen azok a közép­fiataljainknak is részük van benne, hogy jól alkalmazzuk a lenini tanításokat szocia­lista építőmunkánkban né­pünk boldogulására, s a proletár internacionalizmus erősítésére. Kiemelte, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága februári ülésének az ifjúsággal kapcsolatos állás- foglalása és határozata a Kommunista Tíjúsági Szövet­ség történetének talán meg­alakulása óta legjelentősebb eseménye. Befejezésül a szó­nok köszönetét, mondott az ifivezetők lelkes és eredmé­nyes munkájáért. KISZ érdeméremmel tün­tették ki Géczi Gyulát. Kó­nya Istvánt, Rozgonyi Tibor- nét és Tóth Bélát. Kilencen kaptak aranykoszorús KISZ- jel vényt, s nyolc ifivezető vette át a KISZ KB dicsé­rő oklevelét. Kiváló úttörő- vezető kitüntetésben rósze­keresett áruk vonatkozásá­ban — a beszerzés koncent­rálására. A boltcsoport-vezelök ha­tásköre kiterjed a létszám- és bérgazdálkodásra is. A kereskedelmi irányítás­nak ezen módját célszerű ía- nulinányozni. Figyelemre méltó a Sátor­aljaújhelyi ÁFÉSZ karcsúi kezdeményezése, ahol mint­egy 30—30 család ellátására házibolt kezdte meg műkö­déséi. A kedvező tapasztalatok alapján Vilyvitány. Karos és Bodroghalom községekben is létrehoznak egy-egy házibol- tot. a bolthálózattal nem ren­delkező területeken. Takács Imre szintű vezetők, akikhez a I dolgozók felszólalásukat cí­mezték. Azért, mert a ter­metes! tanácskozásokról ké­szülő jegyzőkönyvek gyakran sablonosak, nem azzal az igénnyel készülnek, hogy megőrizzék az összes elhang­zott gondolatokat. Előfordul az is, hogy nem térnek visz- s*za a kollektíva előtt; a ko­rábbi tanácskozások észre­vételeire. Ldu'Uíst'üdx sokasába Az említett fogyatékossá­gok ellenére az üzemi de­mokrácia különféle fórumai egyre hatásosabban töltik be szerepüket. A megye két nagy építőipari vállalatánál is mind több és több javas­latot hasznosítanak, mind jobban ügyelnek a bíráló megjegyzésekre. Persze, az, üzemi demokrácia kibonta­kozásának a kötelező beszá- | mólókon, tanácskozásokon kívül is számos lehetősége | van. Az. üzemi demokrácia fej­lődéséi jelzik a szocialista brigád vezetők tanácskozásai, amelyek a megye legtöbb vállalatánál rendszeressé vál­tak. Jó példa egy sátoralja­újhelyi kisüzem, a Tisza Bú­toripari Válla.al gyárának gyakorlata Ezt. a rendkívül nehéz körülmények között dolgozó üzemet, a kollektíva felelősségérzete, összefogása teszi nemcsak életképessé, hanem képessé arra is, hogy évről évre megszerezze az el­sőséget a szocialista munka­versenyben. A sátoraljaújhe­lyi bútorgyárban állandó párbeszéd alakult ki a gaz­dasági vezetők és a szocialis­ta brigádok között. S az üzemi demokrácia lényege éppen ez, az eredmények és a gondok közös voltát kife­jező, a közös felelősséget erősítő párbeszéd. Finnek Tibor sültek nzertegyen. Öt társa­dalmi KISZ aktivista pénz­jutalmat kapott. Tok Miklós, a Miskolc vá­rosi Tanács vb-elnökhelyet- teso és dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóságá­nak vezetője Budapesten, a központi ünnepségen veszi át kitüntetését, a KISZ ér­demérmet. Németh Antal­nak, a megyei pártbizottság munkatársának ugyancsak Budapesten adják át az if­júsági mozgalomban végzett kiemelkedő munkájáért a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát. Tanácsaink megalakulásá­nak 20. évfordulóját ünnepei- jük, s ezekben a napokban különös elismerés és megbe­csülés veszi körül azokat, akik két évtizede választott tagjai a lanácstestületnek. s azokat is, akik a megalakulás óta az apparátusban dolgoz­nak. Dr. Ladányi József a me­gyei tanács vb-elnöke szin­tén húsz éve tagja a tanács­nak, húsz éve tanács vb-ve- zetö. Megkértük, sok elfog­laltsága közt szakítson, kis időt rá. hogy az évforduló alkalmából választ adjon né­hány kérdésünkre. — Rendhagyó módon ugyan, de hadd érdek­lődjünk először afelől, hogyan alakult Ladányi elvtárs életútja az elteli húsz év alatt? — Már az első választás­kor tanácstag lettem, s a községi tanács vb-elnöke. A Mezőkövesdi járási Tanács vb-elnöke voltam 1952-től, majd a megyei tanács vb- titkára, később elnökhelyet­tese, s 1908-tól elnöke. Ezek a húsz évem fontosabb állo­másai, s közben, a munka mellett végeztem e] a jogi egyetemet és a pártfőisko­lát. .. Nem volt könnyű húsz esztendő.. . — De hadd legyük hozzá, eredményes évti­zedek voltak. Hosszti len­ne felsorolnunk, mit je­lent ez az időszak Bor­sod megye életében, fej­lődésében. A megyei pártértekezleten Ladányi elvtárs kitért rá. hogy megyénk a negyedik öt­éves tervben több mint S milliárd forint beruhá­zást kap. Hogyan oszlik, meg ez az összeg? — A megyei tanácsra és alsóbb szintű tanácsszerve­inkre nagy feladatot ró a gazdálkodás ezzel a hatalmas összeggel. Házzá kell azon­ban tennem, hogy ezenkívül csaknem 7 milliárd forint a tanács negyedik ötéves tervi költségvetése. Hogyan oszlik meg a 8 milliárd forint? A legégetőbb gondjainkat igyek­szünk megoldani, s ezek közt. első helyeit áll a lakásépí­tés. A tervidőszak alatt mint­egy 18 ezer lakás épül me­gyénkben. — Hogyan osztódik cl j ez n lakásszám a megye és Miskolc megyei szék- ! hely közt? — A lakások zöme, 11 ezer 900 Miskolcon épül, a töb­bi a megyében. Ez a meg­oszlás indokolt, hiszen a leg­nagyobb és legégetőbb lakás­hiány éppen a megyeszékhe­lyen van. Azonkívül a város­rendezés során sok lakást j kelt szanálni, s ezek helyett is újakat kell adni. A lakás­építéssel párhuzamos másik fontos feladatunk az ivóvíz­hálózat további bővítése. Er­re és a csatornázásra 800 milliót terveztünk. Ez azt je­lenti, hogy öt év alatt újabb 55 községnek adunk egészsé­ges, jó ivóvizet. — Engedje meg Ladá­nyi elvtárs. hogy egy má­sik. áltálunk szintén fon­tosnak tartott kérdés után is érdeklődjünk. Lc- piink-c előbbre lényege­sen az óvodai. .férőhe­lyek növelésében? Sok anyát és dolgozó nőt érint ez a gond. — Nekünk is gond. Nem árulok el titkot, ha elmon­dom. hogy országosan a leg­rosszabb heljen állunk óvo­dai ellátottságban. A már említett 7 milliárd forintos negyedik ötéves tervre szóló költségvetésünkben szerepel az óvodák és általános isko­lák bővítése is. Több mint 5 ezer üj óvodai férőhely ki­alakítását tervezzük, s ezek zöme már a megye Igény olt szolgálja majd. Túszén ebbel mintegy 1000 jut Miskolcnak. Ebben a kérdésben vidéken van nagyobb és sürgősebb tennivalónk. — Terveznek-e vala­miféle együttműködést az üzemekkel, vállalatok!; í/ óvodák építésével kap­csolatosan? — Igen, feltétlenül. Le- ninvároeban már a TVK-val közös beruházásként épül az üj óvoda. Azt szorgalmazzuk, hogy más vállalattal, üzem­mel. termelőszövetkezettel is sikerüljön ilyen együttműkö­dést teremtenünk, hiszen a termelőüzemeknek sem lehet közömbös dolgozóik gyerme­keinek jo elhelyezése. A mi anyagi eszközeink végesek, de a gazdasági szervek haté­konyabb segítségével még to vább léphetünk előre az óvodaépítésekben. — Ugyancsak p ártér- tekezleti felszólalásában tért ki Ladányi elvtárs arra, hogy a hatásköri decentralizáció jótéko­nyan érezteti hatását a tanácsi munkában. A ne­gyedik ötéves terv fel­adatait már az új. meg­növekedőit jogkörű helyi tanácsoknak kell megol­Sajószenlpéteren. ebben a nagy múltú községben — 1323-ban már mint királyi kiváltsággal kitüntetett város daniuk. Megfelelően fcl- készültek-e erre helyi ta­nácsaink? — Nagyon sokat tettünk azért, hogy felkészültek le­gyenek. Ebben az évben ed­dig 11 község kapta meg a nagyközségi rangot, s ez nem­csak címet jelent, hanem na­gyobb felelősséget, hajléko­nyabb munkát. A decentra­lizáció folyamán járási ta­nácsaink számos hatáskört leadlak a községi tanácsok­hoz. Ez az ügyintézés egy­szerűsítését jelenti. olyan formán, hogy dolgainak jo részét a lakosság a helyi ta­nácsnál. mint első fokú ha­tóságnál intézheti. — A jövőben szaporo­dik-e a nagyközségek száma? — Igen, fokozatosan, aho­gyan a személyi feltételek lehelöve teszik. Úgy tervez­zük. hogy 1971-ben újabb 25 —30 községet emelünk nagy­községi rangra. Hozzá kell azonban tennem hogy ez a hatás körleadás egyelőre fo­kozott felelősséget ró nem­csak a megnövekedett jogú helyi tanácsokra, hanem a járási tanácsapparátusra is. Az ö feladatuk most is. és a jövőben is a/, lesz. hogy se­gítsek, támogassák a községi tanácsokat, hogy azok úgy tölthessék be hivatásukat az elkövetkező évtizedekben is, mint ahogyan az eltelt húsz ev eredményei után joggal elvárják tőlük az állampolgá­rok. Két évtizeddel ezelőtt; ugyanis, a tanácsok megala­kulásával a demokratikus ál­lamszervezet eddig ismert legjobb formája született meg. — Legtökeletesebb es végleges formája? — Ilyet, hogy legtökélete­sebb es végleges, nem ismer a dialektikus fejlődés. A ta­nácsrendszer szerkezetében eddig végrehajtott változá­sokat csak kezdeti lépések­nek tekinthetjük a korszerű­sítés folyamatában. Várako­zással nézünk az űj tanács­törvény elé. amely minden bizonnyal még jobb szerve­zeti kereteket teremt az ál­lami feladatok megoldásá­hoz. A. 1. szerepelt — a tanácsok meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából helytörténeti ki­állítás nyílt a napokban. A kiállítás célja a nagyközség múltjának, főleg pedig a fel- szabadulás óta eltelt időszak­nak bemutatása. A megnyitó ünnepségen, amelyhez a mű­sort a 3. számú Általános Iskola adta. Kosa Zoltán ál­talános iskolai igazgató töb­bek közöli megemlékezett Csurgai Árpádról, aki 1891- ben már megírta a község történetét A nagyszabású kiállítás be­in utalja a 75 éves üveggyár fejlődését, a helybeli bánya­üzemek történetét, makette­ken és egyéb dokumentu­mukkal. a község szülötté­nek, Lévai József költőnek dokumentumait, és külön fog­lalkozik a felszabadulás óta született létesítményekkel, a vegyesipari ktsz a szakmun­kásképző intézet, az ELZETT gyár helyi részlege, valamint a közoktatás fejlődésével. Érdekes képet nyújt a 'er. mél öszövptkezeti mozgalom fejlődéséről, az egészségügy­ről. Ismerteti a nagyközség negyedik ötéves tervfelada­tait is. korszerű üzletpolitika Ij helyen Pécsiek a világpiacon Amióta a Bőripari Válla­lat megkapta az önálló im­port-export jogot, a Pécsi Bőrgyár betört termékeivel a világpiacra Az önálló im­portjog lehetővé lette. hogy a célnak leginkább megfe­lelő nyersbőrt hozzák be fel­dolgozásra. Igv a kikészített bőrből a próbaszállítmányok igen nagy sikert arattak kül­földön Tavaly több mint 1 millió dollár értékben 400 ezer négyzetmétert szállítot­tak Európa öbb országába, valamint a tengerentúlra. Az idén ezt a mennyiséget fél év alatt teljesítették, javarészt sertés velúrból, ami azt is je­lenti hogy egy dollár kiter­melése a korábbi 52 forintról 50 forintra csökkeht. Képün­kön Sertésbőr kikészítése az üveglapos szárítóban. Kitüntették megyénk legjobb ifjúsági vezetőit Helytörténeti kiállítás Sajószenfpéteren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents