Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG fe Vasárnap, 1970, nov. 29­«BH üz MSZMP 1 tapssziráak határozató (Folytatás az 5. oldalról) kinyilatkoztatásokkal és adminisztratív in­tézkedésekkel pótló szektás gyakorlat. El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek, fej­leszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közös­séggel és fejleszteni társadalmi felelősség- érzetét, a szocialista haza iránti elkötelezett­ségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adó­dóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnkéi felerősödik v; gy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaságirányítási refor­mot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni, hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlenséget és az áldozatkészséget: az élet minden területén élvezzenek nagyobb meg­becsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget válla­lók. Az oktató-nevelő munkáról szólva leszö­gezi a határozat: oktatási rendszerünk ma­gasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelmé­nye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kor­mányzat vezető szervei megvizsgálják az ál­lami oktatás egész rendszerét, és gondoskod­janak annak megfelelő irányú továbbfejlesz­téséről. Az oktatómunka stabilitását meg­erősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagógusok anya­gi és erkölcsi megbecsülését minden terüle­ten jobban összhangba kell hozni tevékeny­ségüknek társadalmi fontosságával. Alap­vető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredmé­nyeit elemezve a határozat rámutat: az alap­vetően pozitív eredmények pártunk műve­lődéspolitikai irányelveinek helyességét iga­zolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzet­közi kulturális életben is növelte a magvar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő közszellemet,' a szocialista fejlő­dést segítő alkotó törékvések szabad kibon­takoztatását. Azonban következetesen kell visszautasíta­ni minden olyan törekvést, amely — miköz­ben gyakran a munkásállam támogatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szocialista állam illetékességét a kulturális élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialista-realista szemléletű alkotások létrejöttének követke­zetesebb támogatása. Ugyanakkor követke­zetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben a marxista szemlélet hegemóniájá­nak biztosításáért. Egyben arra kell töreked­ni, hogy növekedjék a pártos, szocialista köz- életiség, a szocialista realizmus erőinek sze­repe az irodalmi és művészeti életben is. A kulturális intézményeknek, valamint a saj­tónak. a rádiónak és a televíziónak határo­zottabban kell fellépniük a burzsoá deka­dencia. a kulturális selejt terjesztése ellen. Egész kulturális életünknek feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kultúra mű­velésében és terjesztésében a kommunista eszmékért bátran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkál­kodjék forradalmi elméletünk — a marxiz­mus—leninizmus — fejlesztésén, védelmez­ze alapelveit és egységes rendszerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgynevezett pluralizálását. a marxizmuson beiíiii külön irányzatok szükségességét hir­deti. Egyidejűleg kell harcolni az elmélet dogmatikus- felfogása és kezelése, a revizio­nista torzítások minden kísérlete, a nacio­nalista maradványok és az újkeletű nacio­nalista jelenségek minden formája ellen. V!. A oárt működése A part működésével kapcsolatban a hatá­rozat leszögezi: a kommunista párt vezető szeiepe változatlanul döntő feltétele annak, hogy érvényesüljön és erősödjék a munkás- osztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista, majd a kommunista társadalom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövő­ben is rászolgáljon a nép bizalmára. A párt. további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a le­nini normák betartására, a demokratikus centralizlnus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére és munkamódsze­reinek tökéletesítésére. A kollektív vezetés általánosan érvényesülő gyakorlata jobban párosuljon a vezető szervekben részt vevő és bármilyen más pártmegbizatást teljesítő kommunisták személyes felelősségével a fel­adatok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos köve­telménye, hogy minden szinten javuljon a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a vezetőségeknek a taggyűléseken és a végre­hajtó bizottságoknak a pártbizottsági ülé­seken. A pártdemokrácia továbbfejlesztésével ösz- szefüggésben a határozat felhívja a figyel­met: a pártot csak a határozott központi irányítás, szervezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és alá­rendeltsége teszi képessé arra, hogy felada­tainak megfeleljen, élcsapat jellege érvé­nyesüljön. • A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt. A továbbiakban meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobb­jainak kommunistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban is a pártépítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárának leszállítása nem a pártba való felvétel követelményei­nek csökkentését jelenti, hanem az ifjúság élen járó kommunista osztagának gyorsabb ütemű gyarapítását akarja elősegíteni. Az állami szervek, a tanácsok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányitása az el­múlt években tovább fejlődött — állapítja meg a határozat —, s fontos feladatként je­löli meg a szakszervezetek tevékenységének fejlesztését, a KJSZ munkájának segítését, gazdagítását, a népfront-szervek tevékenysé­gének fejlesztését, a KISZ munkájának se­gítését. Erőteljesen javítani kell a pártszervezetek j munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban —■ mutat rá a határozat. Tudatosítani kell min­denütt, hogy a vállalati önállóság növekedé­se a helyi párt- és társadalmi szervezetekre való fokozottabb támaszkodást igényel. Ha­tékonyabb pártellenőrzés segítse a megnö­vekedett vállalati önállóság olyan érvénye­sülését, amely megfelel az ország és a vál­lalati dolgozók érdekeinek is. A káderkérdésekkel kapcsolatban a doku­mentum felhívja a figyelmet: a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben magukénak vallják, ismerik az ezzel kapcsolatos feladatokat, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészségük alkalmassá tesz az ilyen tisztségek betöltésére. A párt nemzetközi tevékenységét elemez­ve. az okmány aláhúzza: az MSZMP nem­zetközi munkájában magáénak vallja és kö­veti az 1969 júniusi moszkvai értekezlet do­kumentumainak közösen kialakított állás- foglalásait és irányelveit. Fellépett és ez­után is fellép a marxizmus—leninizmustól eltérő jobb- és „baloldali” opportunista né­zetek. a testvérpártok összefogását gyengítő törekvések ellen. Továbbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére, minden kommunista és munkáspárt együtte­sen vívja harcát az imperialisták agressziói, különösen pedig az amerikai imperializmus ellen, az indokínai népek szabadságharcának együttes segítéséért, úgyszintén más népek imperialista-ellenes harcának támogatásáért. Pártunk és kormányunk következetesen küzd a szocialista országok összefogásának erősí­téséért. Befejezésül a határozat leszögezi: a leni­ni eszmék vezérelték pártunkat és tették ké­pessé arra, hogy vezetésével a munkásosz­tály megszerezze a hatalmat és a nemzet a szocialista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva, népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további felada­tokat. J ugoszl ávia ünnepére J ugoszláviában ma ün­nepük a köztársaság napját. Kettős évforduló ez. 1945. november 29-én kiál­tották ki az alkotmányozó nemzetgyűlés képviselői a köztársaságot — ennek ma van huszonöt éve. Két. évvel korábban, ugyancsak novem­ber 29-én egy másik fontos tanácskozás kezdődött: Jajce boszniai kisvárosban összeült a Jugoszláv Népfelszabadítú Antifasiszta Tanács (AV- NOJ), hogy koordinálja az antifasiszta harcot és lerakja a jövő jugoszláv államiság alapjait. Amit a jajcei konferencia elhatározott, azt az alkotmá­nyozó nemzetgyűlés szente­sítette. Az AVNOJ tanács­kozása kimondta az ideigle­nes kormány hatáskörét gya­korló nemzeti bizottság meg­alakulását, jogfosztottá nyil­vánította az Angliába emig­rált királyt és kormányát, továbbá határozatba hozta, hogy a háború utáni Jugo­szlávia szövetségi rendszerű, demokratikus állam lesz. Abban az időben a hitleris ták még megszállva tartották az ország jelentős részét. A partizánharcok fokozódása, a jugoszláv népek hősiessége és a szovjet hadsereg gyors előretörése azonban hamaro­san megtörte a hódítók ere­jét, majd elkövetkezett a nép győzelmének napja. A kommunisták vezette nép a szocialista építés útjá­ra lépett és ez a fejlődés soha nem látott távlatait nyitotta meg. Az elmaradott mezőgazdasági országból gyorsan fejlődő ipari ország lett. Igaz, a jugoszláv nép­gazdaság fejlődése nem men­tes az egyenetlenségektől és más problémáktól, bízni le­het azonban benne, hogy az ország vezetői és népei úrrá lesznek a nehézségeken. Hazánk örvendetesen fej­lődő kapcsolatokat tart a szomszédos szocialista Jugo­szláviával. Gazdasági együtt­működésünkben az árucsere- forgalomtól az ipari kooperá­cióig a közös munka minden szektora képviselve van. A köztársaság kikiáltása- nak negyedszázados évfordulóján a magyar nép szívből jövő jókívánságait küldi déli szomszédjának. Kívánjuk, hogy barátságunk és együttműködésünk a jö-j vőben még kiterjedtebb, még gyümölcsözőbb legyen. Albánm nemzeti ünnepe H uszonhat éve, 1944. no­vember 29-én fejező­dött be az a harc. amelyet a felfegyverzett albán nép hat éven át, rend­kívül nehéz körülmények között hősiesen vívott az olasz, illetve a hitlerista né­met megszállók ellen. Ez a nap azóta Albánia nemzeti ünnepe. Az albán nép annak kö­vetkeztében aratott győzel­met a fasiszta megszállók felett, hogy a szovjet had­sereg súlyos csapásokat mért a hitlerista haderőkre, s ami­kor a front a Balkán félszi­getre ért szovjet katonák közvetlen segítséget is nyúj­tottak a harcoló albán nép­nek. A Szovjetuniótól ka­Vertikal—1. A szocialista országoknak a a világűr békés célú kutatásá­ra és felhasználására vonat­kozó együttműködési prog­ramja keretében 1970. novem­ber 28-án felbocsátották a Vertikal—1. jelzésű geofizikai rakétát. A rakéta tulajdonképpeni rendeltetése az, hogy komp­lex vizsgálatokat végezzen a Napból származó ibolyántúü, röntgen- ás más rövidsugarak tulajdonságai körében, vala­mint tanulmányozza azoknak a Föld légkörére gyakorolt hatását. A rakéta vizsgálja az elektron-koncentrációt és po­zitív ionok magassági elosz­lását, a meteorrészecskék mozgását. A rakéta tudományos mérő­műszereit tartalmazó tartályt a Földtől 100 kilométer ma­gasságban leválasztották és ejtőernyő-rendszer segítségé­vel a Földre visszahozták. A rakéta által szerzett anyagok előzetes vizsgálata arra mu­tat. hogy a rakéta útja során normálisan működött. Az együttes kísérletben részt ve­vő országok a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság. Bulgária és Cseh­szlovákia tudományos szer­vezetei megkezdték az infor­mációk feldolgozását. Újabb támadás Guinea ellen A Conakry-i rádió hírül adta, hogy újabb agresszió« kísérlet történt Guinea ellen. Ezúttal mintegy 200 portugál zsoldos, a reguláris hadsereg támogatásával, szárazföldi behatolást kísérelt meg Por­tugál Guineából Koundara közelében. A lakosság azon­ban a helyi védelmi bizott­ság vezetésével gyorsan beke­rítette a támadókat és meg­hiúsította az akciót. Vasár­nap óta ez volt a negyedik agressziós kísérlet Guinea el­len. pott segítség a felszabadulás után is bőségesen áradt Al­bániába. Ennek volt köszön­hető, hogy a hatalomra ju­tott nép felszámolhatta a háborús károkat, fordulatot hajtott végre a régi feudá­lis társadalmi viszonyokkal szemben, megkezdte népgaz­dasága építését, országa ipa­rosítását. Segítséget kapott Albánia a többi szocialista országtól is. Az ország fej­lődése alapja a szocialista országok közösségéhez való tartozása volt. N em a Szovjetunión és nem is más szocialista országokon múlt, hogy a későbbiekben Albánia vi­szonya sajnálatosan megvál­tozott a szocialista közös­séghez, annak védelmi és gazdasági szervezetéhez. A magunk részéről mindig azt vallottuk és a jövőben is valljuk, hogy a szocialista országok erejének összefogá­sa, együttműködésének fej­lesztése az antiimperialista harc legfőbb eszköze. Éppen ezért kinyilvánítjuk őszinte barátságunkat az albán nép­pel és hitet teszünk az együttműködés szükségessé, ge mellett a marxizmus—le­ninizmus alapjain. Felszaba­dulása évfordulóján szívből kívánjuk az albán népnek, hogy a jövőben sikeresen munkálkodjék hazája szoci­alista felemelésén. Köszöntő táviratok Jugoszlávia és Albánia nemzeti ünnepén JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnökének, MITJA RIBICS1CS elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa el­nökének, B e 1 g r á d Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány és a magyar név nevében üd­vözleteinket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége elnökségének és választmá­nyának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányának és baráti népeinek, Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar nép őszintén örül Jugoszlávia eddig elért ered­ményeinek. Kívánjuk. hogy a jugoszláv nép, pártja és kor­mánya vezetésével, további sikereket érjen el szocialista hazája építésében, a békéért és a biztonság megszilárdítá­sáért folytatottt harcában. Meggyőződésűnk, hogy a népeink, pártjaink és kormá­nyaink közötti együttműködés országaink, az egyetemes béke, a nemzetközi biztonság és a szocializmus javára to­vább fejlődik és erősödik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál! első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. * szervezetét a SZOT, a Haza­fias Népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Orszá­gos Béketanács, a Magyar Partizán Szövetség. * Az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének, Tirana Albánia felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából üdvözletünket küldjük az Albán Népköztársaság Nemzet­gyűlése Elnökségének. Kívánjuk, hogy az albán nép sike­reket érjen el hazája felvirágoztatásában. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Péter János külügyminiszter Nesti Nase albán külügy­miniszternek küldött üdvözlő táviratot. Péter János külügyminisz­ter Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üd­vözölte jugoszláv partner-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents