Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Kedd, 1970. november 3. ÉSZAK - MAGY ARORSZÁG 5 Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) sara, az optimális készlet­gazdálkodásra. Az eredmé­nyesebb gazdálkodás kibon­takozása, érvényesülése vé­gett az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a közlekedés terén a politikai munka eszközeivel is segíteni kell, hogy a dol­gozók, a vezetők minél job­ban megértsék a gazdálko­dást befolyásoló szabályozók működését, ezek összefüggé­seit és hatását, az új viszo­nyoknak megfelelő vezetési és gazdálkodási szemlélet, módszer alkalmazásának fontosságát. Az iparban töre­kedni kell az előnyösebb ter­melési szerkezet kialakításá­ra, az előgyártmány, az al­katrész- és szerelvénygyar- tüs bővítésére, a géppark korszerűsítésére, a technikai felszereltség, a technológiai színvonal és a termelékeny­ség emelésére. A mezőgazdaságban gyor­sítani- kell a termelés kon­centrációját. Ennek fő mód­szere az üzemek társulása, vállalkozások és közös vál­lalatok létrehozása különböző termelési feladatok megoldá­sára. Gyorsítani kell a mű­szaki fejlesztést, javítani a munka hatékonyságát. Töre­kedni kell a korszerű terme­lési eljárások, technológiák üzem- és munkaszervezés megvalósí tására. Az építőiparban tovább kell fokozni a kapacitások fejlesztését; gondoskodni kell a gépesítés, a műszaki f ej lesztés meggyorsításáról; szorgalmazni kell a megyén kívüli székhelyű építőipari vállalatok Borsod megyei ka­pacitásának növelését; ki­emelten kell gondoskodni a mélyépítő- és a közműépítő- kapacitás biztosításáról; az építőipari szakmunkáskép­zésre az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani. A negyedik ötéves tervben a megyénkben jelentkező fon­tos beruházások megvalósítá­sával megkülönböztetett fi­gyelemmel kell foglalkozni. Az életszínvonal további ja­vítása végett egyik legfonto­sabb feladat a lakásépítés meggyorsítása, optimálisan felhasználva az állami, vál­lalati és egyéni forrásokat. Törekedni kell az egy lakosra jutó jövedelem növelésére, az országos átlag elérésére rész­ben a foglalkoztatás ésszerű növelésével, részben a meg­alapozott és kellően diffe­renciált bérezés útján. To­vábbra is napirenden keli tartani a kevésbé iparoso­dott területek foglalkozta­tottsági színvonalának növe­lését. A lakosság növekvő igényeinek megfelelően to­vább kell javítani a megye lakosságának áruellátását, a szolgáltatások körét és szín­vonalát. Biztosítani kell, hogy .a fogyasztási javak mennyi­sége, minősége és válasz­téka, fogyasztói ára megfe­leljen a társadalmi elvárá­soknak, összhangban legyen életszínvonal-politikánk cél­kitűzéseivel. Az ideológiai, politikai munka és a művelődésügy helyzete A IX. kongresszus óta el­telt időben a népgazdaságban végbemenő változásokkal szoros összefüggésben, azzal kölcsönhatásban élénkült ide­ológiai és kulturális életünk is. Az ideológiai, politikai ne­velés élénkülését lehetővé tette, hogy javultak e mun­ka objektív és szubjektív fel­tételei. Kedvezően befolyá­solta az ideológiai munkát a párt politikájának következe­tes irányvonala, a gazdasági és kulturális élet egészséges fejlődése, a kétfrontos harc elvének következetes alkal­mazása. Jól kamatoztak az ideológiai nevelésben a törté­nelmi évfordulók, ünnepsé­gek, valamint a nagy ese­ményeik történelmi tanulsá­gainak tudatosítása. A nem­zetközi helyzet, a nemzetkö­zi munkásmozgalom alakulá­sa, benne hazánk, pártunk szerepe szintén az ideológiai élet élénkülését eredményez­te. A nemzetközi munkás­mozgalomban meglevő prob­lémák, az imperializmus fel­lazító törekvései egyrészt nehezítették a munkát, más­részt az aktivitás fokozására serkentettek. Az ideológiai munka élénkülésének egyik fontos feltétele volt, hogy a pártszervek és -szervezetek tevékenységében nagyobb te­ret kaptak az ideológiai, tö- megpoli bikái kérdések. Az agitációs és propagandamun­kában fokozottabban támasz­kodtunk a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak akti­vitására. Az ideológiád hairc feltéte­leinek javulásával megnöve­kedett a marxizmus—lenindz- mus iránti érdeklődés. Az ideológiai, politikai művelt­ség növekedése érezteti ha­tását megyénk egész közéle­tében. Az elméleti, politikai műveltség fejlődéséhez nagy­ban hozzájárult a politikai oktatás tartalmi színvonalá­nak emelkedése és hatóköré­nek szélesedése. 140 ezer dolgozó vesz részt politikai oktatásban A politikai oktatás a párt­szervezetek javuló irányító munkája, az oktatás tartal­mának, formáinak és mód­szereinek korszerűsödése, a dolgozók megnövekedett ér­deklődése alapján hatéko­nyabbá vált. A pártoktatás­ba n elsősorban a párttagság és a pártonkívüli vezetők to­vábbképzésére törekedtünk. A párttagság 75 százaléka vesz részt a pártoktatásban. A pártonkívüli dolgozók po­litikai oktatásában növeke­dett a tömegszervezetek és mozgalmak szerepe. Me­gyénkben jelenleg 140 ezer dolgozó vesz részt a párt- és tömegszervezetek által szer­vezett politikai oktatásban. A politikai oktatás különböző formáin többségében jól fel­készült, lelkes propagandis­ták segítik a politikai tájéko­zódást, nevelést. A politikai oktatás tartalma a fejlődő igényekhez, követelmények­hez igazodik. A társadalmi valóság a bel- és külpolitikai kérdések reális szemléletére nevel, igyekszik fellépni mind az illúziók, mind a pesszimizmus ellen. Fokozódott agitáeiínk hatékonysága, jelentős eredmények az oktatási reform megvalósításában Az utóbbi két évben to­vább fejlődött a szóbeli l's az írásbeli agitáció. Meg­élénkültek a korábban is be­vált formák és új kezdeme- nyezések születtek. Például Miskolcon taggyűlésen vitat­tak meg egv-egy ideológiai kérdést. Az agitáció haté­konyságának fokozását _szol­gálta az információs hálózat kiépítése., A pártbizottságok rendszeresen tanulmányozzak a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket, a közhangulatot, és informálják róla az irá­nyító szerveket. Ennek elle­nére az agitációs munka sok helyütt még kampányszerű, az események után kullogó, magyarázkodó. Rontja az aS1- táció hatásosságát, hogy nem eléggé differenciált. • V szocializmus építésének előrehaladása, valamint az ideológiai, tömegpolitikai munka eredményeként me­gyénk dolgozóinak tudatában, magatartásában és munkájá­ban erősödtek a szocialista vonások, ugyanakkor válto­zatlanul jelen vannak az eszmei egység erősítését aka­dályozó burzsoá és kispolgá­ri nézetek, valamint jobb- és baloldali torzítások. Ezek el­sősorban a szocialista mun­kaerkölcs, a szocialista háza­sság, a marxista—leninista világnézet további térhódí­tásának megítélésében jut­nak kifejezésre. Az ideológiai, tömegpoli­tikai munkát meghatározó feltételek javulása kedve­zően hatott művelődéspoliti­kai céljaink elérésére. Jelen­tős erőfeszítéseket tettünk a művelődésügy mostoha tárgyi feltételeinek javítására. En­nek ellenére a tárgyi és sze­mélyi feltételek elmaradnak a társadalmi követelmények­től. A IX. kongresszus a köz- oktatáspo! itika legfontosabb feladataként az oktatási re- foirm megvalósítását jelölte meg. Az elmúlt négy év so­rán a szakrendszerű oktatást nyújtó iskolák aránya 15 százalékkal, a szakrendszerű oktatásban > tanulóké pedig csaknem 4 százalékkal emel­kedett. Kialakult az új típu­sú szakközépiskolák rend­szere, és növekedett a gim­náziumokban a tagozatos osztályok száma. A szakmun­kásképző intézetek töreked­tek a megyed szakmunkás - igény kielégítésére. Az új szakmunkástanuló-törvényből adódó feladatok megvalósí­tása megfelelő ütemben ha­lad. A felsőfokú intézmé­nyeinkben javultak az okta­tó-nevelő munka feltételei. Üj előadótermek épültek, több a kollégiumi ‘ férőhely. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen évente mintegy 400 mérnök szerez diplomát, ezenkívül az egye­tem a tudományos kutatás­nak is fontos bázisa. Az új ösztöndíjrendszer messzeme­nően támogatja a nagy csalá­dos és a kis jövedelmű dol­gozók rászoruló gyermekeit, jobban serkent a tanulásra. Nagy gondot jelent, hogy nem sikerült előrelépni sem az óvodai, sem a kollégiumi férőhelyek kívánt mértékű fejlesztésében, sem a tanter­mek számának szükség sze­rinti növelésében. Általános iskoláinkban az egy osztály­teremre jutó tanulócsoportok és tanulók száma magasabb, mint az országos átlag. Az oktatási reform megvalósítá­sában fontos szerepet betöltő pedagógusok felkészültségé­nek és a pedagógus pártszer­vezetek munkájának színvo­nala fokozatosan emelkedik. Fejlődik a tantestületek pe­dagógiai, politikai egysége, a vezetésben növekszik a párt- irányítás hatékonysága. A megye pedagógusai jelentős eredményeket értek el az ok­tatási reform tartalmi fel­adatainak megvalósításában, bátran kezdeményeznek az oktató-nevelő munkában. gyi feltételeit. A IX. kong­resszus egyik feladatként je­lölte meg az értelmiség szá­mára, hogy vállaljon na­gyobb szerepet a népművelés sokrétű munkájából. Me­gyénkben főleg a TIT közre­működésével zajló ismeret- terjesztésben végeztek jó munkát az értelmiségiek. A Központi Bizottság tudo­mánypolitikai irányelveinek előkészítését, vitáját és is­mertetését nagyfokú érdeklő­dés kísérte a megyében. Az irányelvek feldolgozása során erősödött a felismerés, hogv korunkban a tudomány mindinkább termelőerővé válik. A megye területén va­lamennyi tudományágnak van ldsebb-nagyobb bázisa. Ezek közül a műszaki tudo­mányok a legjelentősebbek. A megye gazdasági életének fejlődésére pozitív hatással van a tudományos kutatóhe­lyek és a nagyüzemek javuló tendenciájú együttműködése. A tudományos kutatómunka gyorsabb fejlődését fékezi, hogy a szellemi kapacitáshoz ás a korszerű ok tató-kutató­munka technikai igényeihez képest elmaradott az eszköz­ellátottság, kevés a kisegítő dolgozók száma. Az irodalmi életben a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva történt előrelépés. Nőtt az itt élő, vagy egy ideig itt mű­ködő alkotók megjelent kö­teteinek száma. A Miskolci Nemzeti Színház életében lé­nyeges változás, hogy egye­sült az egri Gárdonyi Géza Színházzal. Az új rendszerre épülő társulat színvonala emelkedett. Képzőművészeink a korábbi években elért szín­vonalon és törekvéseik sze­rint dolgoztak. Elismerést ér­demel, hogv a korábbinál több szerepet vállaltak a képzőművészeti ízlés formá­lásában. Javultak a képző- művészeti kultúra terjeszté­sének tárgyi feltételei. Az elmúlt években élénkült a megyében élő építőművészek tevékenysége Is. Zenei éle­tünk fejlődését jelzi a hang­versenyek tekintélyes száma, többségük magas színvonal .. Javítani kell a2 Ideológiai, politikai nevelés feltételeit Közművelődési munkánk életszerű lett Sajátos eszközeivel a köz­művelődés egyre hatékonyab­ban segíti a párt ideológiai, politikai célkitűzéseinek, ha­tározatainak megvalósítását. Érezteti hatását a közműve­lődés korszerű — a felnőtt­nevelés valamennyi lehetsé­ges eszközével számoló — értelmezésének elterjedése. A közművelődés pozitív jellem­zője, hogy jól érzékelte a kö­vetelmények változását, és ennek megfelelően fejlesztet­te tevékenységét. A tudomá­nyos műszaki-technikai is­meretierjesztés, a termelést segítő népművelési munka fejlődése, a differenciáltabb módszerek előtérbe kerülése, a reálisabban tervezett prog­ramok és az irányítás szín­vonalénak emelkedése jelzik megyénk közművelődési munkájának életszerűségét. Erősen gátolja azonban a közművelődés hatékonyságát, hogy a tárgyi és a személyi feltételek messze elmaradnak a követelményektől. Közsé­geinkben nem, vagy csak nagy nehézségek árán sikerül előteremteni a színvonalas közművelődés anyagi és tár­A feladatokról u következő kép rajzolódik ki a beszámo­lóban. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy az ideoló­giai, politikai nevelés sokré­tű, bonyolult feladat. Nem szűkíthető le csak az agita- cióra, a propagandára, vagy a kulturális nevelésre. Javí­tani kell az ideológiai, poli­ty kai nevelés objektív és szubjektív feltételeit, meg kell szüntetni a még megle­vő rutinszerű, formális vo­násokat. A propagandamun­kában, a poli tikai oktatásban a jövőben is egyik legfonto­sabb feladatunk a tartalom, a minőség fokozása, a diffe­renciáltság elvének követke­zetes érvényesítése, ezzel pár­huzamosan a formák és mód­szerek további gazdagítása. A nemzetközi helyzet, bonyo­lultsága szükségessé teszi, hogy mindenekelőtt a párt­tagság körében magyarázzuk az eseményeket, azoic össze­függéseit. Az agitációs mun­ka további javításának együk fontos feltétele az agitáto­rok képzése, továbbképzése. Az információs munkában biztosítani kell a folyamatos­ságot, a frisseséget, a konk­rétságot, a tárgyilagosságot. Az ideológiai munkában a kommunisták határozottab­ban lépjenek fed az egyren- lösdi szemlélet, a kispolgári anyagiasság, a nacionalizmus, a közömbösség, a helyenként tapasztalható cinizmus ellen. A művelődési életben a pártszervezeteknek a jövőben is fontos feladata, hogy se­gítsék a szocialista eszmei­ség további térhódításét, a párt réíkitüzéseinek megva­lósulását, A közoktatásban fontos tennivaló a tárgyi és személyei feltételek további javítása. A párt- és állami szerveimk kiemelt politikai feladatként kezeljék a fizi­kai dolgozók gyermekeivel való törődést. Szükséges, liogy az állami és szövetke­zeti üzemek újabb ösztöndí­jakat alapítsanak a kétkezi dolgozók tehetséges gyerme­keinek segítésére. Az okta­tási reform végleges megva­lósításában továbbra is fon­tos szerep vár a pedagógu­sokra. (Folytatás a 6. oldalon) A legidősebb és a legifjabb A VETERÁN az elnökség első soraiban ült. Ősz haja, szemüvege csillogott a ref­lektorfényben. És csillogott a szíve táján, a kabát hajtó­kájára tűzve a haza szolgá­latáért érdemrend aranya is. Egy másik fémdarabot, az 1944-ben kapott aknaszilán­kot, amelyet most is dobo­gó szívétől nem messze, tes­tében visel a 72 esztendős Favári László, a legerősebb reflektor sem tudja megvi­lágítani. Megyénk jelenleg legré­gibb párttagja, a diósgyőri vasgyár egykori munkásának fia 1917-ben lelt tagja a szo­ciáldemokrata pártnak és a szakszervezetnek. Ekkor a Horz Gépgyárban dolgozott. 1919-ben vöröskatonaként harcolt. A Tanácsköztársaság bukása után internálták. Bár esztergályos volt. hazatérte után csak segédmunkás le­hetett a Magyar Királyi Vas- és Acélgyárban. Eltelt egy kis idő. amíg génhez került. A két világháború nehéz éveiben a baloldali szociáldemokraták csoport­ahogy életre kelt a Bükkben a német és a magyar fasisz­ták elleni harc, Favári Lász­ló kezdettől részt vett ben­ne. Ebből az időből hordja testében még ma is az akna- szilánkot. Nem tudta akkor, nem tudhatta, hogy a partizánok között van valahol MRtgyar­f’avári László és Kulcsár Anna. munkáját. 1938-ban letartóz­tatták. Amikor Budapestről Diósgyőrbe hazaengedték, egy évig nem kapott mun­kát. A munkanélküliség és a csendőrszuronyok árnyéká­ban tovább politizált. Es ahogy közeledett a tront. országon egy Kulcsár István is. akinek lányával majd t970-ben a Borsod megyei nárt.értekezlelen. mint a leg­ifjabb küldöttel találkozik. Favári László, mint a diós­győri kommunisták egyik ve­zetője, a háború után a köz­ellátás nehéz feladataival birkózott. Nem tudta, nem tudhatta, hogy ebben az idő­szakban. 1947-ben születeti meg egykori ismeretlen par­tizántársa lánya. Kulcsár Anna. Amikor a veterán 1957-ben a Lenin Kohászati Müvek dolgozójaként nyug­díjba ment. Kulcsár Anna még csak a betűkkel, a szá­mokkal ismerkedett. S mi­közben a veterán nyugdíjas­ként is fáradhatatlanul tevé­kenykedett. Kulcsár Anna Özdon szakmát: és politikát tanult, a ruhagyár munkása, ifjúkommu nistá i a. kommu­nistája leli. — ÖRÜLÖK — mondotta Favári elvtárs. amikor a ta­nácskozás egyik szünetében összetalálkoztak —. hogy sok fiatal arcot is látok itt. a te­remben. Örülök, hogy meg­ismerhettem a pártértekéziét legifjabb résztvevőiéi. Kul­csár Annát. Tetszik nekem hogy munkája mellett to­vább tanul, hogy pártmeg- bízatasának a gyári KISZ- bizottságban tesz elegei, és hogy ilyen fiatalon tagja lett a nagy múltú munkásváros. Ózd pártbizottságának. A fiatalok soha ne feledték mennyit áldoztak ezért a rendért az előttük járók, és vegyék igénybe az időseb­bek, a veteránok sok évtize­des tapasztalatainak aardaa tárházát. jóhoz tartozott, így segítette az illegális kommunista párt

Next

/
Thumbnails
Contents