Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

Szombat, 1970. nov. 28. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A tervek valósággá válnak ennyire igaza vn't Hu­szár Andornak, a Ti­szai V egy i kombi r. á i igazgatójának, amikor kong­resszusi felszólalásában azt mondta: a hajdani Tiszasze- derkény és környéke a fel- szabaduláskor hazánk egyik legelmaradottabb része volt. Ma már szinte furcsán hang­zik, hogy az építőmunka kezdetén — az ötvenes évek elején — itt még éltek; nem is kis számban olyan embe­rek. akik életükben nem jártak városban, nem ismer­ték a vasutat, nem hallgat­tak rádiót, gyárat pedig még kívülről sem láttak . . . Ugyan­ott ma áll és termel a Ti­szai Hőerőmű, a Tiszai Ve­gyikombinát: felépült egy új. szocialista város és persze, vasút is van. A környezet­tel együtt — s általa — megváltoztak az emberek is: a városban az egykori pusz- 1 alakók élnek: az erőműben és a kombinátban is sokan dolgoznak azok közül, akik régebben gyárat sem láttak, s nemcsak rádiót hallgatnak, hanem a televízió is termé­szetes dolog. A változások; melyek elé a „történelmi” jelzőt bátran oda tehetjük, ugyanazon nemzedék életében következ­tek be. A Tisza, melynek partján nagyvárossá nőtt Szeged, Szolnok, itt nem adott semmit — inkább el­vett az emberektől. A sza­bályozás is amolyan tessék- lássék volt: áradáskor tíz­ezer holdakat öntött el a víz, a csátés, szíksós mező­kön csak pásztorkodás folyt. Palkonya, Szederkény, Őrös soha nem tartoztak a gazdag községek közé, ma pedig ott magasodik, terebélyesedik közöttük az új város, Lenin nevét viselve. A vegyipar azonban, amely iparunk legfiatalabb ága, nemcsak itt, hanem a Sajó völgyében is megváltoztatta a táiat. s forradalmi válto­zásokat idézett elő az em­berek életében, szemléleté­ben is. Nemcsak Leninvá- rossal. Kazincbarcikával is dicsekedhetünk ország-világ előtt. A megye első szocia­lista városával, melv vajúdá­sok. súlyos gondok. bajok közt született, amelyről tu­lajdonképpen a munka kez­detén még nem is tudtuk: a város lesz-e az iparért, vagy az ipar lesz a város­ért .. X. kongresszuson Fock Jenő. a kormány elnö­ke így fogalmazott: a vegyipar mar hosszabb idő óta az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata. Termelése 1960-ban az ipar összterme­lésének 7,2 százalékát adta, a negyedik ötéves terv vé- géi'e 12,3 százalékát, a hosz- szú távú fejlesztési terv sze­rint 1985-ben pedig már mintegy 17—18 százalékát adja. Fejlesztésében tovább­ra is és elsősorban a szo­cialista országokkal való kooperációra támaszkodunk. A hosszú távú lengyel—ma­gyar kénegyezmény fedezi országunk kénszükségletének zömét; a műszál-együttmű­ködés pedig nagymértékben hozzájárul a termelés gazda­ságosságának növeléséhez és a választék bővítéséhez. A szovjet—magyar olefin­megállapodás értelmében 7 milliárd forintos beruházást valósítunk meg a negyedik ötéves terv végéig. A célok ban megyénk mindkét vegy­ipari üzeme érdekelt. Az államközi egyezmény keretében a Szovjetunió se­gítségével a Tiszai Vegyi­kombinátban évi 250 ezei tonna kapacitású olefinüze­met létesítenek. Az itt ter­melt etilénből nemcsak a TVK bővülő polietiléngyá­rát látják el olcsóbb nyers­anyaggal. hanem a Leninvá- roslól Kazincbarcikáig ki­építendő csővezetéken évi 80 ezer tonna etilént szállí­tanak a Borsodi Vegyikom­binátnak is, ahol lehetőség nyílik a korszerű, a világ legfejlettebb technológiáját alkalmazó PVC-gyár meg­építésére. Ugyanakkor Le- ninvárosban, a Barátság II. olajvezetékre megépül egy új, hatmillió tonnás kőolaj­finomító is, valamint egy kétezer megawattos hőerő­mű. íyzámok, tények. Nem j tudom, más is észre- veszi-e: ugyanott, ahol alig több mint másfél évti­zeddel ezelőtt még puszta­ság volt, ma, s az eljöven­dő holnapokban gyárak, üze­mek. erőművek sora maga­sodik. A X. kongresszus a terveket hirdette meg. s hagyta jóvá. a terveket, me- lyek már a közeli jövőben, még ennek a nemzedéknek életében valósággá válnak. Onodvári Miklós Visszapillantás öt évre Teljesítette célkitűzéseit az ŐKÜ Az ózdi dolgozók esélyesek o kongresszusi zászlóért indított versenyben A IV. ötéves tervre való felkészülés nemcsak az elő­retekintés. a tervezés idő­szaka. hanem a visszapillan­tásé is. Beszédes számok öt év alatt a kohászati üzem fontosabb termékeiből 20—45 százalékkal nőtt a ter­melés. Nyersvasból jelenleg 200 ezer. martinacélból 160 ezer, hengerelt készáruból 100 ezer tonnával gyártanak többet, mint a III. ötéves tervet megelőző évben. A vállalat szűk keresztmetsze­tét jelentő blokksori terme­lés ez alatt 110 ezer tonná­val. a finomhengerműi hen­gersorok alapanyagát bizto­sító bugasori termelés pedig 120 ezer tonnával növeke­dett. Ezzel arányosan nőtt a termelés biztonsága is. ami elsősorban az 1969—70-es években végrehajtott műsza­ki fejlesztéseknek, korszerű­sítéseknek köszönhető. En­nek eredményeképpen ko­hászati félkésztermékekből — nyersvasból, öntecsből, s bugából — önellátó lett az OKU. Az említett időszakban a vállalat termelési értéke csaknem 1 milliárd forinttal nőtt. s ez 30 százalékos fej­lődést jelent. Külön emlí­tésre méltó, hogy a terme­lés növekedést teljes egészé­ben a termelékenység növe­lésével érték el az ózdi dol­gozók. A termelés és a termelé­kenység növelésén kívül nagy gondot fordítottak a minőség javítására is. Mű­szaki Intézkedésekkel, tech­nológiai szigorításokkal a sele.ilet 44 százalékkal sike­rült csökkenteni. rendelők jogos reklamációja pedig 80 százalékkal csökkent. 34 szá­zalékkal nőtt viszont az ex­port, s az utóbbi két évben különösen a tőkés export részaránya emelkedett. Ezen­kívül a kooperációs vállala­tok igényeit' is minden eset­ben kielégítették. A III, ötéves terv utolsó évében, az idén, a korábbi­aknál is nagyobb fellendülés mutatkozott a kohászati üzemben. A vállalat 629 szo­cialista brigádja egymással versengve tette meg több­lettermelésre vonatkozó kongresszusi felajánlásait, s a megélénkült munkaver­senynek az év első tíz hó­napjában is megmutatkozott a hatása, konkrét eredmé­nye. Október végéig nyers­vasból 35 500, martinacélból 15 700, hengerelt áruból pe­dig 13 100 tonnával gyártot­tak többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mostani, s a megelőző évek egyre növekvő termelési eredményeinek értékét eme­li, hogy a vállalat létszáma nem növekedett, annak elle­nére, hogy a kohászati vál­lalatok között elsőként való­sították meg a csökkentett munkaidőt, a 40—42, illetve 44 órás munkahetet. Megháromszorozták Az Ózdi Kohászati Üze­mek szocialista brigádjai ebben az évben is többször adták szép példáját az em­beri segítőkészségnek, külö­nösen az árvízkárok idején. Az év közepén jelentkező cementhiány enyhítésére gyors beruházások árán megháromszorozták a gra­nulált salak termeléséi, amely, mint ismeretes, a ce­ment egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. Mint az emlí­tett eredményekbőil is kitű­nik, az ÓKÜ méltán neve­zett be a kongresszusi zász- .lóért indított versenybe, s egyik esélyeseként kerülhet­nek szóba az értékelésnél. (»ondók, feladatok Az ÖKÜ III. ötéves tervé­ről — a teljesség igénye nélkül — ismertetett adatok azt bizonyítják, hogy a vál­lalat vezetői átgondoltan, körültekintően használták fel a csaknem 1 milliárd fo­rint beruházási költséget, melyből mintegy 110 millió forint szociális, kommunális és egészségvédelmi célokat szolgált. Az említett idő­szakban 545 család kapott új lakást, 2400 dolgozó számára épült új öltöző és fürdő, 8350 felnőtt és 4200 gyerek üdültetését biztosította a vállalat. A nagyszerű termelési eredmények, s a számszerű­ségben is jelentős szociális fejlődés ellenére gondjai is maradtak a vállalatnak. Pél­dául kevés a korszerű lakás, viszont sok a jogos lakás­igénylés. sok munkahelyen még korszerűtlenek a für­dők, öltözők. Az ÖKÜ dol­gozóinak átlagkeresete öt év alatt 14,7 százalékkal emel­kedett. a vállalat nyeresége 50 százalékkal nőtt. de a reáljövedelem így sem éri el az országos átlagot. Ez az oka az egyes munkahelye­ken jelentkező létszámhiány­nak, s a munkaerő-vándor­lásnak. Az Özdi Kohászati Üze­mek 2 milliárd forintos be­ruházásának megvalósításán kívül az említett gondok megoldása is a következő öt­éves terv feladata lesz. T. I. 11 gazdagodás ián Borsod megye székhelye, Miskolc az elmúlt években kul­turált szórakozóhelyekkel is gazdagodott. Felső képünkön a közkedvelt Avas kávéház látható, átalakítás után. A jövő tervei szerint a város birtokba veszi hírességét, az Avast is. Már elkészül* ek a tervek — amint a képünkön látható makett is bizonyítja — az Avas betelepítésére. VI j, modern lakóházak, házsorok, kereskedelmi, vendég­látóipari egységek, szolgáltató és szociális létesítmények ékesítik majd az öreg Avast. Prizmák alatt a téli tartalék Dióbéi-vásdr a gönci MEK-telepen A késő ősz legbiztosabb jele: a gönci MÉK-telepen megkezdődött: a dióbél-vásár. A fejeskáposzta, a kelkáposz­ta és a burgonya teherautó­számra érkezik, a dióbél csak kosarakkal, kisebb vá- szonzsákokkal, de azért né­hány hét alatt így is tetemes mennyiséget vásárolnak a „bejgir’-alapanyagból. Ka­posi János telepvezető sze­rint 50 mázsányi dióbélre számíthatnak a környező községekből. — Milyen forgalmat bo­nyolít le ez az aránylag kis M EK-telep? — 360 vagon zöldség és gyümölcs az évi felvásárlási terv — hangzik a válasz. — Jövőre több lesz. A környék gazdaságai fokozzák a terme- 1 lést. és hajlandók nagyobb . A kongresszusi versenyben új szakaszához érkezett a di­ósgyőri nemesacél-finomhen- germű építése — amelyre mintegy 2 milliárd forintot költenek. Az Északmagyar­országi Állami Építőipari Vállalat brigádjai három — egyenként 350 méter hosszú — hatalmas üzemcsarnok kialakítása során eddig 1600 fonna acél- vázszerkezefet szereltek össze és a munkák any- nyira előrehaladtak, hogy pénteken megkezd­mennyiségekre .is szerződni. Jelenleg a dióbélen kívül a fürjbab, azaz a tarkabab, és főleg a káposztafélék felvá­sárlása történik. Száz mázsa bab már beérkezett, s még ugyanennyire számítunk. A telep raktárépülete mel­lett hosszú prizmasorok. Itt tárolják a városi piacok téli tartalékát. — Mit küldhet Gönc télen a iiároslakóknak? — A téli készletek zöme A hagyományokhoz híven idén is felhívást intézett a Vöröskereszt a lakossághoz. héttők az épületek lefe­dését. Ez pedig azt jelenti, hogy már a téli hónapokban a, fe­dett csarnokrészben hozzá foghatnak a vasbeton gép alapok készítéséhez. Ä brigádok a kongresszusi versenyt továbbfolytatva vállalták, hogy év végéig 5 ezer négyzet- méternyi tetőrészt fednek be és megkezdik a legfontosabb üzemrész, a középsori csar­nok szerkezeti vázának ösz- szeállitását. már a prizmákban van. Ösz- szesen 60 vagon burgonyát, 30 vagon fejeskáposztát, 6.5 vagon hagymát, 2 vagon kel­káposztát, 5—5 vagon sárga­répát és gyökeret, 2 vagon karalábét, 60 mázsa zellert és 3,5 vagon almát tárolunk ezen a kis telepen a raktár­ban és a prizmasorokban. Éppen indul egy szállít­mány: egy vagon válogatott, kis necc-zsákokba csomagolt burgonya. valamint a tanácsokhoz: ne­vezzenek be, vegyenek részt az egyre inkább terebélyese­dő tisztasági mozgalomba. Ösztönzésképpen magas ju­talmakat tűzött ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága ebben az esztendőben is a verseny legjobbjainak. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége tegnap délelőtt meg­tartott ülésén értékelte a mozgalom idei, borsodi ered­ményeit. A megye 365 köz­ségének java benevezett a versengésbe; s 259 települé­sen értékelték is a mozgal­mat. A megtisztelő „Tiszta, virágos község” cím viselésé­re huszonöt községet talált érdemesnek a bíráló bizott­ság. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége tartalmas vita után javaslatot terjesztett a ju­talmazásra a megyei tanács i vb elé. Jól halad a finomhengerww" építése Tisztasági mozgalom —1970

Next

/
Thumbnails
Contents