Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
2 Pentefc, 1900. no«. 2Z. A X. kongresszus csütörtöki tanácskozása Néphadseregünk a jövőben is becsülettel teljesíti feladatát Pártánk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül Fehér Lajos elvtárs felszólalása Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter elmondotta. hogy a kongresszusra készülve a fegyveres erőknél — éppúgy, mint társadalmunk minden területén — a kommunisták sokoldalúan, felelősséggel elemezték a legutóbbi négy évben végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulását. Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. A töretlen politika szerves alkotóeleme pártunk következetes és kiegyensúlyozott honvédelmi politikája. Ennek megvalósításáért a fegyveres erőkben szolgáló kommunisták és pártonkívüliek a legutóbbi kongresszus óta is következetesen dolgoztak. — A szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás- osztály és a nemzeti felszabadító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja visz- sza az imperializmust egy új világháború kirobbantásától. De nem feledhetjük: a nemzetközi imperializmus mindenkor kész, hogy a legkisebb lehetőséget is kihasználja a szocializmus, a béke erődnek gyengítésére, s ahol a maga számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegyveres támadásra is. Ez mindannyiunkra, de különösen a fegyveres erőkre, a honvédelem területén dolgozóikra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra se csökkenjen éberségük, harca készenlétük. A továbbiakban tényekkel, adatokkal illusztrálta, milyen hatalmas támadó katonai gépezetet tant fenn a nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperialis- 1ák, a világ legkülönbözőbb térségeiben. Az imperialisták gátlástalanságát bizonyítja, hogy a második világháború óta általuk kirobbantott háborúk és fegyveres konfliktusok negyven ország területét érintették. Ebben a helyzetben történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szocializmust építő népek — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor fékentar- tásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagországok külön- külön megtett, honvédelmi intézkedésein túlmenően — erősítsük közös védelmi szervezetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetséges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és vállalja. A Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó — valamennyi tagállam erőfeszítései 1 egyesítő — kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka szocialista országaink szabadságának, függetlenségének az európai biztonság, a világbéke megóvásának. — A Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg 1960. februári ülésén pártunk Központi Bizottsága: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre koncentráljuk, és nem kell a korszerű háború megvívásához szükséges minden íegy- verfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéz- technika, a speciális fegyver- rendszerek, vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részének magas fokú képzése — azt a Szovjetunió — igényeinknek megfelelően — folyamatosan biztosítja részünkre. A szovjet hadsereg a gyakorlati feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. Kapcsolatunk a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatokkal közvetlen. baráti; testvéri együttműködésünk folyamatos, céltudatos és eredményes. A testvéri szocialista országok hadseregeivel kapcsolataink a proletár internacionalizmus, a közös ügyért érzett felelősség alapján, folyamatosan fejlődnek. — Fegyveres erőink hivatásos állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd honvédelmi nevelőmunka hatására — hazánk, társadalmi rendünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphadseregbe, fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A katonák tízezrei vesznek részt a szocialista versenyben, amely formájában és célkitűzéseiben lényegében azonos az üzemekben örvendetesen fellendülő mozgalommal, tartalmában pedig igazodik ahhoz, ami a katona kötelessége. A versenyben támasztott, igen magas követelményeket évente sok ezer katona, több száz raj. szakasz, század teljesíti. Fegyveres erőink kommunistái — a kongresszusra készülve — a taggyűléseken és párt értekezleteken ugyanolyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték, összegezték az elmúlt években végzett munkát, mint amilyen hatékonyan vettek részt az eredmények, sikerek létrehozásában. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszönik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást. Elhatározott Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes bevezetőül szövetkezetpolitikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott, hogy a IX. párt- kongresszus óta, a szövetkezetpolitikai összegezés és az ehhez kapcsolódó széles körű tömegpolitikai munka országszerte egész szövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fellendülését hozta. Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beleilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, a népgazdasági tervekkel összhangban hatékonyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósításában, előrevigyék a szocializmus építését. Szövetkezeti politikánk kiemelkedő jelentőségű, sarkalatos elve, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoporttulajdon. Ebből a meghatározásból több, nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az állami vállalati és a szövetkezeti — egyenjogú tulajdonforma. Következésképp: tervgazdálkodásunkat egyre inkább a szocialista tulajdon ' mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk! A földtörvény gazdasági eszközökkel történő fokozatos végrehajtása során a termelőszövetkezetek használatában levő földekből ma már kereken 3 millió katasztrá- lis hold, a termelőszövetkezetek használatában álló összes földeknek egyharma- da, szocialista szövetkezeti földtulajdon. Az állami gazdasági és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tulajdonban van az ország földterületének több mint a fele (57,3 százalék). politikai erőt képvisel. Szakmai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló szándékuk, hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat. Azt kérik a X. kongresszustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irányvonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befejezésül Czinege Lajos elvtárs. A tsz-szövetség a szövetkezetek fóruma A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és gyakorlatba való átültetése a szövetkezetek és szövetséA német testvérpártok küldöttségeinek küszüntü szavai FRIEDRICH EBERT, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja, az NDK dolgozóinak testvéri üdvözletét, majd méltatta azt az alkotómunkát, amelyet országunk dolgozói az elmúlt években végeztek. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy testvéri kapcsolataink minden területen továbbfejlődtek és elmélyültek. Jók az előfeltételek ahhoz, hogy ezt az együttműködést magasabb fokon folytassuk azoknak a megállapodásoknak megfelelően, amelyeket ez év januári tanácskozásain Walter Ulbricht és Kádár János elvtársak írtak alá. Felszólalása további részében a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződésekkel foglalkozott, majd átnyújtotta Kádár Jánosnak pártja üdvözletét, amelyet Walter Ulbricht írt alá. A Német Szocialista Fgységpárt üdvözlő levele A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa olyan időszakban ülésezik, amelyben a történelmi fejlődés útját és a szocializmus és imperializmus közötti harcot mindinkább a Szovjetunió, a szocialista világrend- szer és az összes antiimperialista erők növekvő hatalma határozza meg — hangoztatja a levél, majd így folytatódik: meg vagyunk győződve arról, hogy az MSZMP a X. kongresszuson elfogadott politika valóra váltásával továbbra is jelentősen hozzájárul a szocialista közösség erősítéséhez és a marxizmus—lenin izmus of- fenzívájához. Az egység a szocialista országok közösségének fő ereje MAX KEIMANN, Német- ország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: az egységet tovább kell erősíteni, mert az egység a szocialista országok közösségének fő ereje. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződését az erőszakról való lemondásról nagy lehetőségnek tartjuk az enyhülés és a béke biztosításában. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződése szintén hozzájárulhat az európai helyzet normalizálásához — mondotta. HERBERT MIES, a Német Kommunista Párt alelnöke rámutatott: a szocializmus és az imperializmus, a béke és a háború, a haladás és a reakció közötti világméretű harcban a Német Kommunista Párt is igyekszik helytállni. A Német Kommunista Párt azt akarja — és tudja, hogy e tekintetben érdekei megegyeznek a szocialista Magyarország érdekeivel —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem ma, sem a jövőben ne kezdjen háborút, hanem az európai biztonságot és a világbékét szolgálja. Az mmv hű szövetségesünk politikai harcunkban HANS MAHLE, a Nyugat- berlini Szocialista Egység- párt pártelnöksége irodájának tagja a következőket mondta felszólalásában: — A Magyar Szocialista Munkáspárt — mondotta — hű szövetségesünk abban a harcban, amelyet a Németországban fennálló realitások és az ezekből adódó következtetések tiszteletben tartásáért folytatunk. Következetes politikájuk nem engedett teret bizonyos bonni politikusok olyan reményeinek, hogy megvalósítsák az egyedüli képviseletre és Bonnak Nyugat-Berlinre való jogellenes jelenlétére támasztott értelmetlen igényüket. geik egymáshoz való viszonyában idézte elő a legnagyobb változást. Szövetkezeti mozgalmunk, általában szocializmust építő társadalmunk új hajtásai, újszülöttei a termelőszövetkezeti szövetségek. Ajánlásaikkal, koordináló és szervező tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel már eddig is hathatósan segítették a termelőszövetkezeteket az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus működés fejlesztésében. E szövetkezeti önkormányzatok máris tekintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak. A termelőszövetkezeti parasztság bizalommal viseltetik irántuk: magáénak, saját szövetkezeti fórumának tekinti és szívvel támogatja e szövetségeket A szövetkezetpolitikai vitákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetek és a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése, megoldása. A szövetkezetek működésében, gazdálkodásában az állami akarat közvetlen és közvetett módon jut érvényre. Az érvényesítés módja, gyakorlata teljes összhangban van a gazdaság- irányítási reform módszereivel, azokból logikusan következik. Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, a szövetkezeteket a szocialista gazdaság szerves részének. az állami vállalattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt, részére — jellegéből fakadóan — minden gazdasági és társadalmi szervezetnél szélesebb körű önkormányzatot biztosít. Ugyanakkor az állam elvárja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatóságilag jóváhagyott alapszabályt megtartsa, belső szabályzatait ezeken belül alakítsa ki, s egész tevékenységét ennek a szabályozásnak megfelelően folytassa. A jogszabályok előírásainak megvalósítását a kormány az állami felügyelet keretében, hatósági útón ellenőrizheti. Ezt az ellenőrző munkát a tanácsok végzik, részben a szövetkezetek és szövetségeik alapszabályszerű működésének ellenőrzését célzó törvényességi felügyelettel, részben pedig az ágazati irányítás megfelelő érvényesítésével. A konkrét gazdasági tevékenységgel kapcsolatban az állami érdek közvetett úton érvényesül a szövetkezetek gazdálkodásában: a szocialista állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági eszközökkel, azaz gazdasági szabályozók révén gondoskodik róla, hogy a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Biztosítja és érvényt szerez annak, hogy a szövetkezetek teljesítsék a szocialista társadalom, a szocialista állam iránti kötelezettségeiket. A gazdasági szabályozók és ösztönzők ma már általában biztosítják az önálló, vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi feltételeit a szövetkezeteknél is. Egyes, az állam által társadalmi és gazdasági szempontból szükségszerűnek tartott, de a mai árak mellett gazdaságosan meg nem oldható feladatok ellátásáért a szövetkezetek is állami támogatásban részesülhetnek. Az állam az egész társadalom tervszerű, arányos fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoport- érdek érvényesülése alá van rendelve az össztársadalmi érdeknek, az állam egységes gazdaságpolitikájának. ■ Ez azonban eleve számol az állami és. a szövetkezeti- vállalatok egyenjogúságával. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közti gazdasági kapcsolatában az egyenjogúságnak kell érvényesülnie. A szövetkezeti vitákban eljutottunk idáig. A valóságban azonban e téren — mint a megyei szövetkezeti kommunista aktívákon és a kongresszusi irányelvek vitájában sok helyen szóvá tették — még igen sok az igazítani való mindhárom szövetkezeti ágazatban. A szövetkezeti viták során egyöntetűen megerősödött az r az álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok felkészültségének növelésén, rendszeres képzé- zés kívül — mindhárom ágazatban — a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiT egészíteni még valamivel: mégpedig külső, hozzáértő, képzett számszaki szakértők revizori munkájának rendszeres igénybevételével. Ennek szellemében a három országos szövetkezeti szövetség kezdeményezésére az Országos Szövetkezeti Tanács e hónapban előterjesztést tett a kormányhoz, s erre felhatalmazást nyújtó jogszabály meghozatalát kérte. A kiadott kormányhatározat előírja, hogy az alapszabályszerű ellenőrzési felada • tok ellátása során a szövetkezetek, valamint ezek gazdasági társulásai kötelesek általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen, legalább kétévenként külső szakértőt igénybe venni. (Folytatás a 3. oldalon) Czinege Lajos elvtárs felszólalása
