Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Csütörtök, 19/0. nov. 26. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 kV A szocialista és kapitalista országok gazdasági kapcsolatairól (Folytatás a 4. oldalról) A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira. így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a licenckereskedelem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializációra, továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, képesnek kell lennünk rá. hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tőkés országokkal való munkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkés országokból kelt biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélküL biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Ezenkívül arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk. Kereskedelempolitikai törekvéseinket ismertetve szükségesnek tartotta, hogy a GATT-ba való bekapcsolódásunkkal is segítsük a világkereskedelem ésszerűen szabályozott rendjének mielőbbi megvalósulását, s hogy érdekeinknek megfelelően fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a Közös Piac tagországaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EFTA-ba tömörülnek. A fejlett tőkés országok úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett a forgalmunk. Különösen nagymértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal. Az NSZK-val is számottevően nőtt, és ugyanakkor sikerült a korábbi, nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és importunkat lényegében egyensúlyba hozni. Ahol a kereskedelmi feltételek kedvezőek, ott Franciaországgal és Angliával is fejlődik kereskedelmünk. A Közös Piaccal kapcsolatban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érdekeit, különösen agrárexportunkat veszélyezteti. Problémáinkat elsősorban a tagországokkal igyekszünk rendezni, bizonyos . kérdésekben emellett még a Közös Piac integrált szerveivel is tárgyalunk. főleg a magyar mezőgazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. Ezen a téren a Közös Piac részéről jelenleg nem tapasztalunk olyan tárgyalási és megállapodási készséget, amely beleillene az európai gazdasági együttműködés kibontakozásának képébe. A jövőben végül is két tartós európai integrációval számolhatunk: a KGST-vel és a Közös Piaccal. Hazánk és a harmadik világ fejlődő Magyarország és a harmadik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokoldalúbbá válnak. A fejlődő országokból Magyarország a műszaki-tudományos együttműködés keretében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt fogadott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallgató képzéséről gondoskodunk. Tisztelt elvtánsak! Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznunk. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz ezután ennek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól. hogy „Tovább a lenini úton!” fl szövetségi politika eredményeink alapja BENCSIK ISTVÁN, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára utalt arra, hogV a szövetségi politika, a nép összefogása képezte alapját eddigi nagy eredményeinknek is, hozzájárult az 1956-os mélypont- után a munkáshatalom megszilárdításához, majd később a szocialista mezőgazdaság felépítéséhez. — Az összefogás alapvető tényezője — mondotta — a munkás-paraszt szövetség. Hazánkban a termelőszövetkezeti parasztság élete valóban sokat javult és ha élet- színvonala nem is, de jövedelme — országos átlagban — elérte a munkásokét. A helyi különbségek azonban olyan nagyok, hogy egyes vidékek, vágy egyes termelő- szövetkezetek parasztságát egyenesen bosszantja, amikor arról hall, hogy az ő jövedelme már ilyen magas. Akinek meg valóban magas, az hallgat, mert „jobb arról hallgatni”. Objektíve tehát olyan a helyzet, hogy minden okunk megvan azt mondani: a munkás-paraszt szövetség most két javuló élet- színvonalú osztály azonos érdekű szövetsége, — El kell érnünk, hogy előrehaladásunk módján, életünk kisebb és nagyobb kérdésein egész népünk gondolkodjon és mindenki dolgozzon érte. A párt vezetésével ez a széles körű mozgósítás népfront-feladat is. A mozgalom minden munkása és aktivistája szívvel-lélekkél fog dolgozni, hogy e nagy feladatát a mozgalom, a nép érdekében jól teljesítse — mondotta befejezésül. Felszólalások a délutáni ülésen A kongresszus szerda délutáni vitájában több testvérpárt delegációjának vezetője szólalt fel. IVAR HANSEN, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a hidegháborús légkör enyhülésének jeleiről beszélt. ANDREASZ FANTISZ, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkár-helyettese elismerő szavakkal szólt az MSZMP tevékenységéről, majd pártja antiimperialista harcáról számolt be. E harc kiemelkedő sikere, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja megszerezte a szavazatok 40,7 százalékát. TATSTO SINISALO, a Finn Kommunista Párt al- elnöke üdvözölte a kongresz- szust, m.ajd a magyar nép szocializmust építő munkájáról szólva, azt az egész világ kommunista mozgalmát lelkesítő példaként értékelte. Kifejezte pártja elégedettségét azért, hogy Finnország és Magyarország között államközi szerződésekkel megerősített együttműködés bontakozott ki, amely a békés egy- nás mellett élés elvére támaszkodik. FRANCOIS B1L- LOUX, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja elismeréssel beszélt szövetségi politikánkról és az MSZMP növekvő 1 ekintélyéröl. KOSZT ASZ KOLIANNISZ, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára méltatta hazánk szocialista fejlődését, s azt a segítséget, amelyet a Magyar Népköz- társaság más szocialista országokkal együtt az imperia- 1 izmus ellen harcoló népeknek nyújt. MICHAEL O’RICRDAN. Írország Kommunista Pártjának főtitkára népének a brit imperializmus elleni függetlenségi harcáról szólt felszólalásában. KIRÓ GLIGOROV, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja Jugoszlávia és Magyarország magas fokú, kölcsönösen hasznos, sokoldalú együttműködését értékelte, majd országa szocialista fejlődéséről, s Jugoszlávia el nem kötelezettségig politikájáról szólt felszólalásában. HAN 1K SZU, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pártja forró köszöntését tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a kormány az egész koreai nép nevében szívből jövő köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, a magyar népnek azért, hogy aktívan támogatja az amerikai imperialisták Dél- Koreából való kivonulásáért, a haza önálló, békés egyesítéséért vívott harcban. Kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy Korea és Magyarország pártjainak, népeinek barátsága és összefogása tovább erősödik. FABIO GROBART. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a kubai nép. s Latin-Amerika népei diadalmas, imperializmusellenes harcát elemezte felszólalásában, s szólt a kubai nép új társadalmat építő munkájáról. DOMINIQUE URB ANY, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában az MSZMP érdemeit méltatta a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért folytatott közös tevékenységben. A délutáni vitában felszólalt OROSZ FERENC, Sza- bfclcs-Szatmár megye küldötte, aki beszámolt a megyében az utóbbi évek során kibontakozott fejlődésről, s köszönettel szólt mindazokról, akik a megyét sújtó árvíz idején, s azután a károsult lakosoknak segítséget nyújtottak. KERES EMIL budaoesti küldött a kulturális élet, a művészetek területén mutatkozó, s a Központi Bizottság beszámolójában is megbírált negatív vonásokról, jelenségekről szólt. A bírálattal egyetértve arra figyelmeztetett, hogy nem volna helyes, ha a napi politikához próbálnánk igazítani a művészek belső programját. DR BECKL SÁNDOR budapesti küldött a testnevelés és a snort, fontos szerepét fejtegett". Hangsúlyozta, arra kell törekednünk. hogy a testedzés még nagyobb teret kapjon az emberek életében, és hogy a sportmozgalomban is erősödjenek a szocializmus eszméi. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munkájút. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat eredményes munkája kapcsán szinte egyik évről a másikra új lakások százai, ízléses, modern lakótelepek épültek Miskolcon. Felső képünkön a Győri kapui déli lakótelep látható. alsó képünkön pedig a diósgyőri városközpont- mo- delllotoja. A makettek rövidesen testet öltenek a valóságban. hiszen az első magasház már készül. (ÉSZAK- TERV, Miskolc.) A kongresszus elnöke SIMON JÖZSEFNÉ, megyénk küldötte, a Lenin Kohászati Müvek daruvezetője olyan magabiztosan foglalta el helyét Kádár és Fock elvtárs között a X. kon^resz- szus elnöki székében, mintha mindig ezt csinálná. Pedig nem kenyere az elnököskö- dés. Nagyobb fórumon eddig még nem szerepelt, szavait üzemének dolgozóin kívül még nemigen hallották. Hangján azonban nem érződött semmiféle meglepetés, lámpaláz, amint szerda délelőtt a szünet után, mint a X. kongresszus soros elnöke bejelentette: a kongresszus folytatja munkáját, hozzászólásra következik Komócsin Zoltán elvtárs. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. — Már azt is óriási megtiszteltetésnek vettem, hogy a kongresszus elnökségében a nemzetközi munkásmozgalom vezető személyiségei, a legjobb munkások, tudósok, tsz-parasztok, s hazánk vezetői között foglalhattam helyet. Azt pedig, hogy elnök voltam a kongresszuson, még most is alig tudom elhinni. Igen! A pártkongresszuson ott lehetnek a legjobb munkások, professzorok, veteránok, tábornokok, tsz-parasztok; elmondhatják véleményüket a párt legfelsőbb fórumán, elnökölhetnek, beválasztják őket a különböző munkabizottságokba. Így van ez rendjén ott, ahol a kommunista párt a vezető erő, ahol munkás-paraszt hatalom van uralmon.1 — Igen, ez így igaz — ért egyet a gratuláló kongresz- szusi küldöttek fejtegetésével Simon elvtársnő. — De miért éppen én? — teszi fel a kérdést önmagának is. Azért, mert közel 18 ezernyi diósgyőri kohászt képvisel, azokat a dolgozókat, akiket 1966-ban az a nagy kitüntetés ért. hogy a IX. kongresszusi munkaverseny- ben kiérdemelték a Központi Bizottság kongresszusi zászlaját, s azóta is minden évben magukénak mondhatják a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Azokat a diósgyőri dolgozókat képviseli Simon elvtársnő, akik vállalták a X. kongresz- szus tiszteletére: éves tervüket 300 millió forinttal túlteljesítik. E nagyszerű felajánlásukat már teljesítették is, és mintegy félmilliárd forint értékű többlettermékkel adtak többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. S E NAGYSZERŰ termelési sikerben benne van Simon elvtársnőnek, férjének, s 19 éves leányának a jó munkája is, akik szintén az LKM dolgozói. E nagyszerű eredményben a hozzájuk hasonló munkások hősi helytállása, szorgalma öltött testet. Simon elvtársnő kiérdemelte a megtisztelő tisztséget eddigi életével, becsületes munkájával, a párthoz való hűségével. Nem könnyű a daruvezető munkája, de még arra is van ideje, hogy társadalmi munkát végezzen. Mint nőfelelős tevékenykedik nagy-nagy szorgalommal tízeimében. Két évvel ezelőtt pedig. miután a kisebbik gyermeke középiskolás lett, beiratkozott az esti gimnáziumba. ahol másmU'-w. — Azt a nagy megdszteUe- :ést. hogy a X. kongresszus elnökségébe választottak az elvtársak, és soros elnökként is tevékenykedhettem, azzal hálálom meg — mondotta —. hogy erőmet nem kímélve dolgozom maid a kongresszus határozat ainak megvalósítá- sáér! Fodor László 6 pziasiás ián
