Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

Csütörtök, 1970. nov. 26. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A pártkongresszus folytatja munkáját ffiz osztrák kosiimunÉsták harca a kapitalista tömegkommunikáció hazugságárariata ellen WALTER WACHS, Auszt­ria Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra elöljáróban az osztrák testvérpárt üdvözletét tolmá­csolta, majd kiemelte: — Mi, osztrák kommunis­ták, nagy figyelemmel kísér­jük a szocialista , gazdaság építésében, a szocialista de­mokrácia kibontakoztatásá­ban és a dolgozó nép élet­színvonalának emelésében elért eredményeiket. Sikere­ik nagy segítséget jelente­nek harcunkban, amelyet mi, osztrák kommunisták folytatunk a kapitalista tö­megkommunikációs eszközök hazugságáradata ellen, ame­lyek minden alkalmat meg­ragadnak, hogy a szocialista népeket és országokat, a szo­cialista társadalmi rendet al­kalmatlannak, a kapitaliz­mussal szemben alulmara- dottnak minősítsék. — Az idén májusban meg­tartott XXI. kongresszusun­kon pontot tettünk a pár­tunkban évek óta folyó vi­tákra, véleménykülönbségek­re, amelyek akadályozták munkánkat, gyengítettek, megosztottak bennünket. — Az enyhülés és az eu­rópai béke biztosításának ér­dekében tett pozitív lépésnek tekintjük a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között az erőszakról va­ló lemondásról kötött megál­lapodást, valamint a Len­gyelország és a Német Szö­vetségi Köztársaság között létrejött megállapodást. Azt követeljük kormányunktól, hogy egyértelműbben és ak­tívabban szálljon síkra az európai biztonsági konferen­cia összehívásáért — zárta hozzászólását Walter Wachs. Megérett a helyzet az európai biztonsági konferencia összehívására ALBERT OE CON1UCK, a Belga Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözlő szavaiban a követ­kezőket mondotta: — Mi, belga kommunis­ták érdeklődéssel követjük az önök eredeti és állhatatos kutatásait, amelyekkel gaz­dagítják és kiszélesítik a szocialista demokráciát. Mély­séges örömmel tölt el ben­nünket az a magabiztosság és dinamizmus, amellyel ezen az úton haladnak. Ezt követően a jövő ev tavaszán megtartandó pari - kongresszusukról szólott: — Az előkészítés nagy ne­hézségek közepette folyik. Ezek a nehézségek orszá­gunk egész munkásosztályai sújtják. Belgium pénzügyi hatalmasságai ugyanis min­dent elkövetnek, hogy fenn­tartsák az állami struktúra elavult formáit. Ez a politi­ka nacionalista jellegű meg­oldásokat szül, amelyek megosztják a munkásmoz­galmat és a demokratikus erőket, s ideiglenesen hát­térbe szorítják a valóságos problémákat. — Erőfeszítéseink, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom erőfeszíté­seinek eredményeként való­ban megérett a helyzet az európai biztonsági konferen­cia összehívására^ A legkü­lönbözőbb köröket — így szakszervezeti és keresztény köröket — nyertük meg en­nek a gondolatnak. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának útján FRANK FERENC, a Békés megyei Pártbizottság első titkára rámutatott, hogy a következetes marxista—le­ninista politika, az új gazda­sági viszonyok létrejötte a falun, megteremtette az egy­séges szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételét, s ez a folyamat az utóbbi években meggyorsult. A szö­vetkezeti parasztság többségé ma fő megélhetési forrásnak a szövetkezetét tekinti, a kö­zös gazdaságot sajátjának vallja. — A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti szilárd­ságát, a vezetők és a tagság egzisztenciális biztonságérze­tet és politikai érettsége! mutatja, hogy az idei ár- és belvíz miatt nagyon súlyos helyzetbe került gazdaságok­ban sem merült fel a bizal­matlanság' a szövetkezeti életformával szemben mondotta. ffi délelőtti vita további felszólalásai A X. kongresszus tartal­mas és igen aktív vitájában szerdán délelőtt felszólalt Horváth Gyula, Zala me­gyei küldött, aki a kollektív vezetés és az egyszemélyi fe­lelősség elvének és gyakorla­tának problémáit fejtegette. Herczeg Károly Fejér me­gyei küldött a megye -1 esz­tendős fejlődéséről adott ké­pet felszólalásában. majd hangoztatta, hogy a pártde­mokrácia fejlesztésével pár­huzamosan növelni kell a követelményeket á kommu­nistákkal szemben. Uhrin Vendel Tolna megye küldöt­te arról beszélt, hogy a la­kosság jobb ellátása is szük­ségessé teszi a szövetkezeti gazdaságok összefogását. Ka- meniczky Antal Heves me­gyei küldött a munkásfiata­lok nevelésének problémáival foglalkozott. Parmicsán Lász­ló budapesti küldött a lakás- építési program teljesítésével kapcsolatban arról szólt, hogy a járulékos beruházá­soknál mutatkozó elmaradá­soknak rendszerint a túlzott adminisztráció, az együttmű­ködő partnerek nem megfe­lelő kapcsolata az oka. A külföldi vendégek látogatásai Az MSZMP X. kongresszu­sán részt vevő külföldi kül­döttségek közül a Mongol Népi Forradalmi Pórt dele­gációja Nyamin-Zsagvaral, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a Vörös Október Férfiruhagyórat kereste fel. ahol megtekintettek több üzemrészt. A gyárlátogatás azért volt figyelemre méltó, mert régi kapcsolat alakult ki a Mongóliában magyar segítséggel épült ruhagyár és a Vörös Október Ruhagyár között. Írország Kommunista Pari­ja küldöttsége, Michael O’ Riordan főtitkár vezetésével a Budapesti Közlekedési Vál­lalatnál tett látogatást. Kiilpslitiltánk lő feladata: kedvező nemzetközi feltételeit biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez komócsin Zoltán e Tisztelt, kongresszus! Kedves elvtársak! A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen tár­sadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája össze­függésben és kölcsönhatás­ban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket es törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzet­közi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltéte­lek biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika ösz- síjefüggésének és kölcsönha­tásának témájában egyes im­perialista sajtóorgánumok tá­madásokat intéznek elle­nünk. A magyar párt- es ál­lami vezetésre nagy előszere­tettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbát­rabb reformerek” a belpoliti­kában, ugyanakkor „szélső­ségesen konzervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor re­formernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Azért érjük el eredményeinket a hazánk határain belül és azon kívül is, mert pártunk marxista—leninista irányvo­nalat valósit meg mind a belpolitikában, mind a nem­zetközi politikában. Egyéb­ként a külpolitikánk konzer­vatívizmusáról elhangzó fej­tegetéseket mások, ugyan- csati imperialista oldalról maguk cáfolják meg, amikor elismerik pártunk aktív szere­pét. a nemzetközi kommunis­ta mozgalomban, valamint hazánk kezdeményező, ered­ményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problé­mák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a „szélsőséges konzervativiz­mus” címkéjét reánk ragasz­tani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövet*- ségesi el köt elezet tségün kh öz Mi azonban eddig, most és a jövőben is az alapvető el­veinkkel, népünk, hazánk ér­dekeivel, szocializmust épi- lő céljaival összhangban ál­ló nemzetközi politikát foly­tatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barát­ságunk fejlesztéséért a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egységéért, összeforrottsá- guk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. Az internacionalizmus lényege: nsztályiiarcos magatartás A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzet­közi politikánkban es gya­korlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmus­nak. Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általá­nos meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunis­ták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban jelenleg olyan a helyzet, hogy az internacionalizmus­ra hivatkozik mindenki: a marxizmus—leninizmus el­veit következetesen vallók csakúgy, mint a jobboldali, vagy a „baloldali” opportu­nisták. Az internacionalizmus kri­tériuma nem lehet a szép, hangzatos kijelentések, sem a klasszikusok egyébként pontos citálása. Az első és legfontosabb kritérium csak­is az lehet, hogy a fogalom használata, a cselekedetek ténye megfelel-e az osztály - harc követelményének. Az ' internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a követkit- zetes osztályharcos szemlé­let, és magatartás. Az internacionalizmus pró­baköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának sze­repe, jelentősége a nemzet­közi kommunista" mozgalom­ban és a világíejlődós folya­matában az idő múlásává) nemhogy csökkenne, hanem állandóan növekszik. A nemzetközi munkásmoz­galomnak, valamint a fel­szabadult, és szabadsagukért küzdő országok népeinek harcában a Szovjetunió olyan rendíthetetlen támasz, és kiapadhatatlan erőforrás, amelynek puszta léte is nagy erőt kölcsönöz az önfeláldo­zó harcosoknak, es rettegés­sel tölti el a népek elnyo­móit. Az, hogy a békeszere­tő emberiség eddig eredmé­Ivlíii^ ÍVI^/ólalá^a nyesen szállt síkra a világ­háború elhárításáért — min­denekelőtt annak köszönhe­tő, hogy a világméretekben folyó békeharc igazát erővel párosítja, hatásfokát meg­sokszorozza a Szovjetunió gazdasági, katonai hatalma békepolitikája. A Szovjetuniónak és kom­munista pártjának jelentő­sége korunk történelmileg kialakult valóságában gyöke­rezik, s nem függ sem az imperialista osztályellenség szubjektív véleményétől, sem a nemzetközi mozgalmun­kon belül létező jobb- vagy „baloldali” opportunisták na­cionalizmusától. Mindezek alapján pártunk elvi meg­győződéssel vallja: interna­cionalizmusunk fokmérője a Szovjetunióhoz, és konimu- . nista pártjához való viszo­nyunk. Nemzetközi politi­kánk kiindulása. minden mást megelőző célja: a meg­bonthatatlan. örök magyar— szovjet barátság fejlesztése és erősítése. Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen har­coló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szoli­daritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy viet­nami testvéreink harcát tá­mogatnunk kell anyagi, ka­tonai. politikai és diplomá­ciai téren, valamint a pro­paganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink ön­feláldozó harcának már elért történelmi jelentőségű ered­ménye, hogy az egész világ- .nak bebizonyították: ' a leg­erősebb imperialista nagy­hatalom — az Amerikai Egyesüli Államok — sem képes legyőzni a számará­nyánál. gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a ha- zája szabadságáért, függet­lenségéért. minden áldozatva kész népet. A nemzetközi konttisunísts niezplnm hatékonyabb egységén munkálkodunk Pártunknak és népünknek a vie tanami nép iránt meg­nyilvánuló szolidaritása arra kötelez bennünket, tiogyVál­tozatlanul munkálkodj unk minden erőnkkel, összes le­hetőségeink hasznosításával a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mainál haté­konyabb egységéért, hősie­sen harcoló vietnami testvé­reink. Laosz, Kambodzsa né­peinek, az összes antiimpe­rialista erők javára. Pártunk, kormányunk, dol­gozó népünk éber figyelem­mel kíséri az amerikai impe­rializmus állandó zaklatásai­val szemben helytálló koreai, valamint kubhi testvéreink küzdelmét. Szolidárisak va­gyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az ame­rikai imperialisták és dél­koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritás­ban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szem­ben állhatatosan és ered­ménnyel folytai. Az. egységért folytatott erő­feszítéseink közepette re­ményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kí­nai Népköztársaság külpoli­tikájában. Érlelődnek a le­hetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország ál­lamközi kapcsolatainak javí­tására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan hely­zetbe, amikor nem a távolo­dás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthe­tünk nagy várakozással és tettrekészséggel. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsola­tok normalizálására vállalko­zik, a pártkapcsolatok hely­reállításától elzárkózik. Ezzel függ össze, hogy sajnála­tunkra. nem fogadták el meghívásunkat kongresszu­sunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott tő­le. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a meg­kezdett úton: normalizálni, fejleszteni akarjuk a kínai— magyar államközi kapcsola­tokat. A közel-keleti háborús tűz­fészek felszámolására irá­nyuló politikánk különös élességgel bizonyítja, milyen elvek vezérelnek bennünket. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcá­val. elítéljük az izraeli ag- resszorokat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek oldalán, mert ne­kik van igazuk és mert har­cuk antiimperialista harc. Az izraeli uralkodó körök­kel azért állunk szemben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialis­ták céljait szolgálják. A mi közel-keleti politi­kánk. amelyet szövetségese­inkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges üt, amely mindegyik érdekelt ország népének igazságos nemzeti és emberi céljainak eléréséhez vezet. Nemzetközi politikájának megvalósításában pártunk arra törekszik, hogy a Ma­gyar Népköztársaság — ha­sonlóan a többi szocialista országhoz —, sokoldalú kap­csolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rend­szerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcso­latainkat fejlesztjük a tőkés- országokkal, mindig figye­lemmel vagyunk szövetséges: elkötelezettségünkre. Az egység erősítése állandó feladat A szocialista, országok egy­sege«, összehangolt fellépe­sében rejlő nagy erő és le­hetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk né­pei es a legtöbb ország kor­mánya egyetért az európai biztonsági értekezlet össze­hívásával. Partunk és kor­mányunk politikájának, erő­feszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az ösz- szes európai népek érdekei­nek megfelelő biztonsági ér­tekezlet földrészünkön az ér- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents