Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
E52M-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1970. nov. 25. Tanácskozik az MSZMP X. kongresszusa Or. Oustsv íisé efvlsrs felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) vező szerveinknél az ötéves tervvel egyidejűleg egymással összehangoltan készül az 1985-ig terjedő hosszú távú terv. Nálunk és más szocialista országokban már több ízben megkezdődött a hosszú távra vonatkozó tervezés. Sok belpolitikai és nemzetközi tényező játszott közre, hogy ez idáig tudományosan megalapozott terv nem készült el, noha erre szükség lett volna. Némi vita is kialakult arról, hogy egyáltalán lehetséges-e ilyen tervet elkészíteni. Mi azt valljuk, hogy igen. Ennek realitása olyan mértékben erősödik, amilyen mértékben a szocialista országok közötti gazdasági integráció előrehalad, és amilyen mértékben . képesek leszünk figyelmünket a bármilyen fontos részfolyamatokról a gazdasági fejlődés minőségi, a társadalmi fejlődést meghatározó összefüggéseire fordítani. Gazdasági teendőinket, a konkrét döntéseket mindig az adott helyzet befolyásolja. Ezért a hosszú lejáratú tervben csak azt határozzuk meg, hogy milyen fő minőségi célokra törekszünk, s azokat" az átfogó folyamatokat kell kidolgoznunk, amelyek céljaink elérését szolgálják. A hosszú távú terv azért szükséges, hogy a közeljövőben esedékes döntéseket a távolabbi jövőre vonatkozó irányvonal is vezérelje, s nem azért, hogy most döntsük el mindazt, amit csak jó néhány év múlva lehet és kell majd eldönteni. Hazánkban a párt és a kormány elhatározása alapján a hosszú távú népgazdasági tervezés munkálatai 1967 végén kezdődtek meg. A készülő hosszú távú terv több olyan központi fejlesztési programra épül, amelyek egy része már a harmadik ötéves terv során került megfogalmazásra, sőt a megvalósítás kezdeti stádiumában, más részük pedig a kormány által kiemelten kezelt nagy népgazdasági beruházások formájában a jövő évben induló IV. ötéves tervben szerepel. Ez is bizonyítja, hogy az ötéves és a hosszú távú tervezés között szükségszerű az összefüggés és a kölcsönhatás. Erre két jellemző példát szeretnék mondani: a hossszú távú terv energiaprogramja szerint tovább folytatódik a szénhidrogének részarányának növelése a tüzelőanyag- felhasználásban. Míg lüGO- ban az energiahordozókban a szén aránya 72,4 százalék volt, addig 1965-re ez az arány 65,07 százalékra, 1970- re mintegy 50 százalékra csökkent. A IV. ötéves terv végére 36 százalékra, 1985- re pedig mintegy 20 százalékra tervezzük csökkenteni a szén szerepét a tüzelőanyag felhasználásában. Ugyanezen idő alatt a gazdaságosabban kitermelhető és felhasználható szénhidrogének aránya 21 százalékró! csaknem 70 százalékra emelTisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója joggal szólt arról, hogy az eltelt években nem kis eredménnyel dolgoztunk, s jó néhány lépést tettünk előre a szocializmus felé vivő úton. A beszámolóban sokoldalú kritikai elemzőmunka alapján, őszintén és felelősséggel igyekeztünk feltárni az eredményeket és a fogyatékosságokat. a megtett utal. Ezek mérlegelése alapján vázoltuk fel a következő időszak főbb feladatait. Az alapvetően pozitív értékelés nem feledteti velünk, hogy amikor a dolgozókkal hétköznapi életünkről beszélgetünk, az eredmények és fogyatékosságok nem ilyen arányban jelentkeznek. Ezekkedilc. Ennek a folyamatnak igazában nem lesz kárvallottja a szénbányászat sem A gazdaságtalan széntermelés kiszorul, de biztosnak látszik, hogy az atomerőművek széles körű elterjedéséig tehát még nagyon sokáig, szükség lesz a jó minőségű. gazdaságosan kitermelhető szénbányáink /termelésére. A vegyipar már hosszabb idő óta az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata. A vegyipar termelése az ipar össztermelésének 1960-ban 7,2 százalékát adta, 1975-ben 12,3 százalékát, 1985-ben pedig mintegy 17—18 százalékát adja. E kérdésnél is szeretnék néhány szóval utalni az ötéves tervek és a távlati terv, illetve a szocialista országok közötti, szélesedő együttműködés és a távlati tervezés összefüggéseire. Például a hosszú távú lengyel— magyar kénegyezmény fedezi országunk kénszükségleté- nek zömét, a műszál-együttműködés pedig nagy mértékben hozzájárul a termelés gazdaságosságának növeléséhez és a választék bővítéséhez. Igen fontos a szovjet— magyar olefin-megállapodás, melynek megvalósítására 7 milliárd forint beruházást eszközlünk a IV. ötéves terv végéig. E példaként felsorolt hosszú lejáratú szerződések biztos alapját jelentik a vegyipar közeli és távolabbi fejlődésének. A tervezés számol a szocialista világrendszer — ezen belül a KGST-országok — további gyors gazdasági fellendülésével és az együttműködés fejlesztésével. Mindenekelőtt és változatlanul fontos a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés további erősítése. A tudományos munkamegosztás és az együttes kutatások hozzájárulnak országaink fejlődéséhez, A szocialista országokkal való tudományos és műszaki együttműködés mellett készségesen létesítünk kapcsolatot a világ bármely országával. A külkereskedelmi forgalomnak távlatilag is a nemzeti jövedelemnél gyorsabban kell növekednie. Ez, is a nemzetközi munkamegosztás kiterjesztésének szükségességére utal. Ahhoz, hogy e célt elérjük, határozottan kell kezdeményeznünk a sokoldalú gazdasági együttműködés bővítését mind az országok, mind a formák és módszerek vonatkozásában. Ehhez szükséges, hogy a továbbiakban is mindenkor teljesítsük nemzetközi kötelezettségeinket, a szocialista és más országokkal megkötött egyezményekben foglalt szállításokat. Mint a Központi Bizottság beszámolója is említette, külpolitikai feladatainkat becsülettel teljesítjük. Államunk a többi szocialista országgal együtt számottevően hozzájárul a világbéke megőrzéséhez, a szocialista építőmunka számára nélkülözhetetlen békés nemzetközi feltételek biztosításához. Aktív külpolitikánk az országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlődését szolgálja, és összhangban van a szocialista testvérországok törekvéseivel. ben a beszélgetésekben érthetőén nagyobb teret kapnak a gondot okozó problémák, mint az elért eredmények, a figyelem középpontjában az indokoltnál több a bírálat, mint a dicséret. Ez a látszólagos ellentmondás korántsem azért van, mintha a beszámoló rózsásabb színben igyekezne feltüntetni a dolgokat, mint amilyenek azok a valóságban. Tudjuk. érezzük, hogy az egészséges fejlődés, a pozitív összkép mellett egyéni életünkben bizony még sok olyan bosszantó dolog van. mely az adott esetekben az egyes egyének szempontjából nagyon fontos és amely a dolgozó ember hangulatát sokszor meghatározza. Ezek a jelenségek társadalmi méretekben a fejlődés irányát ugyan nem érin- 1ik, de időről időre befolyásolhatják, ronthatják a dolgozók hangulatát, munkakedvét. Számtalan esetben fordul elő, hogy egy- egy ember ügyes-bajos dolgait intézve, összeakad az államnak egy-egy olyan képviselőjével. aki enyhén szólva nem áll hivatása magaslatán, bürokratikusán kezeli az ügyeket, lélektelenül végzi munkáját. Az ilyen magatartás • rendkívül káros, mert még ma is igen sokan egyes állami vállalat, vagy állami, tanácsi tisztviselő fogyatékos, hanvag munkájáért a szocialista államot, a rendszert, a kormányt vagy éppen a pártot hibáztatják. Régebben, amikor az állami vezetést rengeteg rész- utasítás jellemezte, akkor sem volt ez teljesen igazságos, de érthető volt, hiszen a kisebb jelentőségű dolgokat is magas állami szinten döntötték el. Most azonban, hogy nagyobb önállóságot, felelősséget, döntési lehetőséget adtunk az alsóbb állami, tanácsi szerveknek, a vállalatoknak, nem helyes és nem is igazságos minden hibáért rögtön a felsőbb szerveket felelőssé tenni. Az ügyintézésért, a döntések jó vagy rossz következményeiért nagyon konkrétan, mondhatnám „címzett” jélleggel azokat kell megdicsérni vagy elmarasztalni, akik ezeket a döntéseket hozták, akik a jó vagy rossz munkát végezték. Igaz, lehetpek és vannak is olyan esetek, amikor a hiba már nem elszigetelt, hanem társadalmi méreteket ölt, általánossá válik. Ebben az esetben már a legfelső kormányzati szervek elmarasztalása is indokolt lehet. A valóságos helyzetünknek megfelelő közhangulat kialakítása érdekében nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a vélt és a valóságos állami érdek között. Igaz ugyan, hogy vállalataink tulajdonosa az állam, de a vállalat csak akkor képviseli valójában az össztár- sadalom érdekeit, ha munkájában, az egyénekkel való kapcsolatában nap-nap után ezt kifejezésre is juttatja. A szocialista demokratizmusnak, a korszerű követelményeknek megfelelő munkastílus kialakításában nagy szerepük van a vállalat gazdasági vezetőinek, de legalább ilyen szerepük van a helyi párt- és tömegszervezeteknek is. E politikai testületek akkor végzik valóban jól munkájukat, ha egyszerre tudják szolgálni az általános társadalmi érdeket és a szflkebb közösségét. Az ilyen munkastílus kialakítása egyáltalán nem könnyű, hiszen az érdekek esetenként ütközhetnek, s ez időnként komoly problémákat vet fel. Az ilyen munkához szükséges bátorságot nem lehet egyik napról a másikra megszerezni. Mégsem lehet a problémát megkerülni, még csak elodázni sem, ' hiszen nálunk a párt és a kormány, és annak minden szerve a népért van, a népért kell hogy dolgozzék. Munkánkat úgy kell végeznünk, hogy a dolgozókban mindinkább erősödjék az az érzés: ebben az országban minden a nép érdekében, a népért történik. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Népköztársaságunk kormánya a szocialista építő-j munka szervezésében, irányításában pártunk IX. kongresszusának határozatait igyekezett végrehajtani az állami élet minden területén. A IX. kongresszus határozatainak helyességét bizonyítják mindazon sikerek, amelyeket a végrehajtás során elértünk. Meggyőződésünk, hogy a X. kongresszus vitája és határozatai új lendületet, erőt adnak az állami munka javításához, tökélete- sítéséhez, amellyel hozzájárulhatunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban. i Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk, dolgozó népünk nevében a legszi- vélyesebben üdvözöljem Magyar Szocialista Mr' árpárt X. kongresszusát, á kongresszus küldötteit, pá t- juk minden tágját és a Magyar Népköztársaság dolgozóit. A csehszlovák kommunisták, dolgozó népünk nar,v figyelemmel kíséri a magyar nép életét, munkáját és a Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatait. Nagyra értékeljük a szocialista tárKedves külcjött elv társa le! — A Lengyel Egyesült Munkáspártot kipróbált barátság, államaink és népeink eszmei közössége, törekvéseink és létfontosságú érdekeink azonossága fűzi * az önök pártjához. Közös legfőbb törekvésünk a biztonság, a tartós béke biztosítása Európában és az egész világon. Ennek érdekében — a többi testvéri szocialista országgal szolidárisán tevékenykedve — küzdünk áz imperializmus agresszív politikája ellen, amelynek legújabb brutális megnyilvánulása, hogy az amerikai légierő felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. A provokációt, amely a nemzetközi kapcsolatok légkörének elmérgesítésére szolgált, kategorikusan elítéljük. A szocialista országok következetes békepolitikája, a Varsói Szerződés államai összeforrottságának és védelmi erejének megerősödése azt eredményezte, hogy Nyugat-Európában — különösen az utóbbi időszakban — felülkerekedtek az enyhülés és az együttműködés tendenciái, amelyek minden Kedves elvtársak és elvtársnők! örömmel és elégedetten továbbítom a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, országunk kommunistái és dolgozói szívélyes, harcos üdvözletét a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának, a magyar kommunistáknak, az egész baráti magyar népnek. Nagy figyelemmel hallgattuk Kádár elvtárs tartalmas beszámolóját pártjuknak a IX. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről, eredményeiről. Megismerkedtünk Magyarország fejlődésének a következő öt évre szóló terveivel is. Számunkra kétségtelen, hogy az elkövetkező öt évben a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar népet új, még magasabb csúcsokra vezeti a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, valamint az élet- színvonal terén. Néhány hónap múlva Szófiában megtartjuk a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusát. amelyre mi is hasonlóan jó és örvendetes mérleggel készülünk. sadaiom építésében eddig elért eredményeiket. Az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba nálunk sem volt . egyszerű. Csehszlovákia Kommunista Pártja, dolgozó népünk és társadalmunk túljutott fejlődésinek válságos évein, különösen . az 1968—1962-es éveken. Nehézségeinknek és válságunknak sok oka volt. Ezek gyökerei korábbra nyúlnak vissza. A társadalmi problémák osztályszempontokból való megközelítésinek elhanyagolása, a politikai és ideológiai munka meggyengülése, a burzsoá ideológia, valamint a kispolgári tendenc;ák elleni harc lanyhulása, a célok szubjektív kitűzése, az egyes fejlődési szakaszok átugrása. valamint a párt és a munkás- osztály, a párt és a parasztság. illetve az értelmiség'közötti szoros szövetség elhanyagolása. kedvező feltételeket teremtett az opportunista és revizionista tendenciák erősödéséhez, a párttagság, a lakosság elégedd!'■nr égéhez. Az ellenforradalmi veszély Csehszlovákiában már olyan méreteket öltött, hogy a szocialista társadalom létét fenyegette. Az ellenforradalom nép érdekeinek megfelelő széles körű államközi megállapodások reményével biztatnak. Erről tanúskodik az a visszhang, amelyet a kormányok és a közvélemény körében keltett a Varsói Szerződés tagországainak Budapesten, 1969. március 17-én elfogadott kezdeményezése, hogy üljön össze az európai konferencia a biztonság és együttműködés tárgyában. Erről tanúskodik a szocialista országok és a Német Szövetségi KöztársaKüldött elvtársnők és elvtársak ! Elégedetten állapítjuk meg, hogy a két párt között teljes egység van a világ jelenlegi fejlődésének minden kérdésében. A Bolgár Kommunista Párt és népünk gyűlölettel elítéli az amerikai katonaság barbár cselekedeteit Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a Bolgár Népköz- társaság is megadja a szükséges erkölcsi és anyagi segítséget a harcoló vietnami népnek. Mi, bolgár kommunisták, a kommunista ügy internacionalista' jellegének értelmezéséhez híven, pártunk történelmi útjának tanulságaiból kiindulva — jövőre ünnepeljük pártunk megalapításának 80. évfordulóját —. nagyra értékeljük a szocialista országok közötti barátságot, a sokoldalú testvéri kapcsolatokat, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom együttműködését. ÖSz- szeforrottságát. és a sokoldalú együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tafeliilkerekedését Csehszlovákiában csak a Szovjetunió és többi szövetségeseink testvéri, internacionalista segítségével lehetett megállítani, amelyet munkásosztdlyu.ok|T ilc. dolgozóinknak nyújiotta Másfál év erőfeszítései ut án elmondhatjuk, hogy Cs i3hs iziovákia Kommunista Pí árt] a újra szilárd marxista Pí irt. újra társadalmunk veze tő erejt A belpolitikai válság leki ízei: í sével egvidőben megn> •:i! a lehetőség testvéri és szövetségi viszonyunk félti üiására a Szovjetunióval, a Megvár N nköztársasággal és a többi szocialista országgal. Harcunk csak akkor lehet eredményes, ha minden téren erősítjük a kommunista és munkáspártok nemzetközi szolidaritását. Tisztelt elvtársak! A csehszlovák küldöttség nevében megköszönöm Kádár elvtárs beszámolójában hozzánk intézett kedves szavait. Önöknek, a kongresz- szus küldötteinek még egyszer tolmácsolom Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák nép üdvözletét és további sikereket kívánok a magyar nép javát szolgáló munkájukhoz. ság közötti kapcsolatok normalizálásának folyamata is, amely a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Népköz- társaság és az NSZK közötti szerződésben jutott kifejezésre. A szocialista államok és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések életbeléptetése új légkört teremt Európában, ami kedvez az európai konferencia összehívásának, valamennyi olyan megállapodásnak, hogy a kölcsöhös kapcsolatokban lemondanak az erő alkalmazáséról; hogy gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködéssel a béke megszilárdítását biztosítják a kollektív biztonság elvei alapján. Szívből kívánunk önöknek, küldött elvtársak, gyümölcsöző munkát és sikereket azoknak a fontos határozatoknak a végrehajtásában, amelyeket kongresszusuk elfogad. Pártjuknak, a mugyar munkásosztálynak, a magyar népnek nagy sikereket kívánunk a Magyar Népköztársaság továbbfejlesztésében — mondotta többek között Wladyslaw Go- mulka. nácsában és a Varsói Szerződés szervezetében. Szeretném itt. a Magvar Szocialista Munkáspárt. X. kongresszusa előtt kifejezni elégedettségünket a bolgár és a magyar nép barátságának és testvéri kapcsolata! fejlődése felett. Az utóbbi években országaink között erősödött és bővült a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés Párt- iáink köpött toHes nézetazonosság van a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét illetően i*. fi X. kongresszus új erői ad az állami munka javításához Wíadyslaw ta#a elvtárs felszólalása leior Zsivkov elvtárs felszólalása
