Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Ke«M, T970. november 24. ÉSZAK-WAOYÄRORSZÄG 5 (Folytatás a 4. oldalról) az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre mellé, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint fele 1956 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömegszervezeti aktivisták közül kerülnek lei, s ennek így kell történnie ezután is. A tagfelvételi munkában továbbra is el kell kerülni a kampányszerűséget. A jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, a/ ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére. A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy év- lóén tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége. A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről, sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártíegyelem beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron levő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömeg- politikai, agitációs és propagandamunkájával! szemben A párt politikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt valamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propagandaeszközei; a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai. A párt központi napilapja, a Népszabadság 755 ezer példányban, 19 megyei napilapja összesen 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 ezer példányban jelenik meg havonta. Pártunk elveti a tömegeket lebecsülő és a közvéleményt manipuláló minden megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását, a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos feladatnak tekinti. A párt, a népi állam kezében levő tömegpropaganda-eszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniuk a jövőben még inkálbb és jobban, mint eddig is tették. A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése mellett a párttagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alap- szervezetei a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb összehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párt- határozatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkáiénak szüntelen fejlesztése szempontjából is A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat •zereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan, érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát. a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött e77Pi egvide.iűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen, A pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elöl járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli, és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikáját, a párt határozatainak képviseletében nyíltan, és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a szervezeti szabályzat. előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát. A szervezeti szabályzat megfelelően tűk-' rözi, hogy pártunk kommunista párt. a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része, amelyet a marxizmus—leninizmus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel tevékenységében. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasztott követelménynek. Ezért a párt szervezeti szabályzatának alapelvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javasolunk, amelyeket a változó körülmények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmunka hatékonyságát. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot és indoklását a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizottság a párttagság véleményének figyelembe vételével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük: — A tagfelvétel alsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitatták a korhatár leszállításának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgárok számára lehetőség legyen a pártba való belépésre is. — A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban rrxegTISZTELT KONGRESSZUS! Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének. és eredményesen végzi szocialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt. a maguk módján még a velünk szembenállók is kénytelenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politika, jának valóra váltásiban a legszélesebb tő megekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Népköztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt. a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk, a marxizmus —leninizmus. a szocializmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi fel, ennek megfelelően politikai x-endszerében. a különböző országok történelmi fejlődésétől függően, és sajátosságai szerint tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypárt- rendszer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segfti a társadalom összes alkotó ei’őinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alkotóerők tömörítése nem megy végbe automatikusan: megvalósítása a párttól fokozott figyelmei követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül levő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, högy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszervezetek vezetőségének az eddiginél nagyobb idős/-ikra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt rá, hogy a vezetőségi tagok gyakorlatra tegyenek szert, segfti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a szervezeti szabályzatba a következő szöveg: „a bírálat elfojtó! ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani". A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvédj ük pártunkban, és a közéletben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint cgv újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe. A szervezeti szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik benne, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kong- resszus elfogadja a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetőie, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltötte a hivatását és munkájával kiérdemelte munkásosztályunk, népünk, nemzetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága tovább erősödjék. Így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunista mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. a tömegekre, másrészről a tömegszervezetekre és -mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. Elvi, politikai állásfoglalásait a párt a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben taxája, és a maga részéről elősegíteni törekszik rendeltetésszerű működésüket. A párt elvi, politikai állásfoglaláisai alapján az ügyekben a szükséges konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szer- vezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, maguk határoznak és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek. saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagságuknak A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit, az állami, gazdasági, kultui'á- lis szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles körét. Az így előkészített döntések tudományosan megalapozottabbak, számításba veszik országxmk adottságait és viszonyait, a/ emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének, irányításának ez a stílusa szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme, így biztosítható, hogy a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukéixak vallják a párt állás- foglalását, határozatait. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét és végezze el feladatát, A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek eggyé kell válnia a szocializmus építésének hatalmas, folyamatában. Tevékenységében pártunk az ország valamennyi társadalmi és tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tönxegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete, a szakszervezet A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezeteknek fontos szerepük van a párt 1ö- megkapcsolataiban, az oi'szág életében, a szocializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teremtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatukká vált, s ennek eleget is tesznek, a munkásosztály politikai hatalmának, a xxép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. Á szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, képviseljék napi érdekeiket. A hatalomra jutott munkásosztály szak- szervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyx-észt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szex-epe növekedett, jogköre bővült. A gazdaságirányítás reformjával, az állami szervek hatáskörének decentralizálásával növekedett az üzemi, vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok munkájának jelentősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdekvédelmi szerepüket, ugyanakkor állásfoglalásaik megfelelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfelelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakultak, fejlődnek munkakapcsolatait. Az utóbbi időben rendszeressé váltak a kormány és a Szakszex-vezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások. Ezeken központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és más, fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontos betartását. Nagy lehetőséget nyújt rá, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér, szociális és kulturális alapokat — ésszerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka a jogok és a kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. A kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók elismerése, de sok, figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a kollektív szerződések néni segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, xxem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda taeiait. A szakszex-vezetek sokat tesznek a dolgozok gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésevei. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének általános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt. a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egvrész- től munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre. másrészről dolgoznak további megerősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom Pártunk a szövetke- tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szociálist;) tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint kétmillió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharmada. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73. az építőiparénak 13. az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás liánéul belpolitikai életünk fontos társadalmi iKmörülése is. A szövetkezetek működése le* (Folytatás a 6. oldalon) IV. Pártunk szövetségi politikája A töm egszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója
