Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Kedd, 1970, november 24. É5ZAK-MAGYARORSZAG 9 I Magyar Szocialista Munkáspárt Hlizponti Bizottságának beszéüioip (folytatás a 8. oldalról) minden formáját, mert a szó v jetelleneaség- nek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval, és ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből jövő új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosíthatjuk őket;, hogy pártunk és népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harci szövetségünket, a szovjet—magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági es kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a bókét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; elegei tett, és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködésének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk a jövőben is minden szocialista országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, oo- ’' t ’kai nézeteltéréseink ellenére, az utóbbi ;dobén bizonyos mértékig javultak államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal A haladás és a reakció között folyó világméretű harc fontos, területe Ázsia, Afrika. és Latin -Aimer ika. E térségek népeinek imperialista-ellenes harca, a gyarmat- birodalmak szétzúzása nagyban hozzájárult, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatai nak alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése, visszaszorítása, a haladás előmozdítása. Ez az érdekközösség vezet e szeles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen államok közül több — a. belső rendszerét illetően — a fejlődés nem kapitalista útját választotta, es a szocializmust nevezi meg céljaként. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködésit Ázsia, Afrika és Latin- Amenika független országaival. A IX. kongresszus idején e térség negyven országával álltánk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötverahét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal, és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista í rendszer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult á válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba. Fokozódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai célkitűzéseik valóra váltásáért is síkraszállnaik. A kapitalista világ országainak munkásosztálya és haladó erői a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik harcukkal; az internacionalista szolidaritás kapcsot össze bennünket velük. Ami a kapitalista országokkal való állatni kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb ailapelve. A beszámolási időszakban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben Tartása, az egyenjogúság, az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más, nemzetközi egyezményt kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más országokkal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviseli állásfoglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Úgy véljük, népünk érdekei és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat mindenki. Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát egy, a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló határokat, a Nemei Demokratikus Köztársaság létét, NyugaU Berlin különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadd szocialista országok, közöltük hazánk, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredményéként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összeh ívhatónak tartjuk, és kormányunk, a maga részéről kész mindent megtenni ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a 11. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert, fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Europa békéjének egyik fontos lé nyezője, és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság es a Német Demokratikus Köztársaság kap csolatai testvérnek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és együtt küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kor mányának politikájában, amely hozzájárni hat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, 'hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyel - országgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósorban az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német. Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel kormánynak, szem- beszállva saját 'országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Népköztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó, széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez ösz- szefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró, nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilá- tástalanság'á’’ ak is meggyőző bizonyítéka; az agresszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús büntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép hősi ellenállásút. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „békekezdeményezésekbél” prc. - bálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett kiterjesztette agresz- sziójál egész Indokinára. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból; távozzanak Laoszból ók Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatkozását ezen országok belügyei- be, és tiszteletben keli tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél leié mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és az 1969 nyarán kormányunk által diplomáciailug elismert dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel. Indokína népeivel, szabadságharcukkal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Ke leten is. Az USA célja, hogy -megakadályozza az arab vi)ág haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi töke pozícióit a világ c térségében A nemzetközi imperializmus eszközeként, s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget, ad az agresszor visz- szaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izraelben, vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív Ili; borújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is. mint reakciós, antikommunis- ta, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmai. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt, reakciós irányzat, mindkettő mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják még az agresszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat. kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét. Támogatják a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát. a politikai rendezést tartjuk szükséges nek és törvényesnek: igazságosnak tartjuk a Palesztinái menekülték jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríteni kell a békés egymás melleit, élésre, azt önként; nem fogadja cl. E cél érdekeben a szocialista országok minden más haladó erővé] együtt, lépnek fel az agresz- szió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútól. Alihoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért; harcoló antiimperialista népeknek, a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. A népek sorsára, a világpolitikai eseményelv alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetiközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltéré- . sek vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, feladataiban meglevő nagy különbségekre is, amelyék bonyolultabbá teszik az egységért; vívott, harcol. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség, A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításában rendkívüli jelentőségű a proletár internacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban született, azóta erősödik, edződik, el lenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fegyvert. Ma, amikor a kommunista mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrendszerré vált, és a testvérpártok nagyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje valamennyi testvérpárt tói megköveteli a marxizmus—leninizmus eszméihez való ragaszkodást, a nemzett önzés és elzárkózás, a nacionalizmus különböző megnyilvánulási formáinak le küzdéséi, az áldozatkész szolidaritást. Pártunk és kormányunk az internacionalizmus elvéből indult ki, amikor — más szocialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szocialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvédésében. Nem önző célokat követtünk, mi az események menetében mindvégig csak egyet kívántunk, és kívánunk ma is, azt, hogy szocialista módon oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyeiket, annak, hogy pártjuk és országul; ismét ott van. megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregében. Őszintén nagy sikereket, kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus határozatainak alapján, s a testvérpártól; nemzetközi tanácskozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva magát végezte nemzetkö z.i tevékenységét, erősítette internacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszámolási időszak ban részt vettek a kommunista mozgalom különböző nemzetközi értekezletein; 54 tesl- vérpárttal folytattunk kétoldalú megbeszé - léseket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimperialista pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal; s kapcsolat létesült több szocialista parttal is. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti konzultatív ta lálkozónak és részt vett a kommunista es munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fon tősságú nagy eseménye volt. a beszámolási időszakban a kommunista és munkáspár tok 1969-es moszkvai tanácskozása, amelv jól szolgálta a testvérpártok egységtörekvé- seit, kapcsolataik javulását, az imperializmus elleni közös harci platform kialakító sál. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait lettes mértékben magáévá lette. és harcol megvalósításukért. Minden testvérpárt- lal internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törekszünk az imperialista ellenséggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunista és munkáspártok közös, szeles körű nemzetközi véleménycseréje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások kialakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szervezete, a széleskörű, rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor támogatta a kommunista* és munkáspártok nemzetközi találkozói nak összehívását, és támogatni fogja azt a jövőben is. A Központi Bizottság megítélése szerint pártunk nemzetközi tevékenysége, kormányunk külpolitikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi. internacionalista politikával biztosítsa népünk számára a szocialista építés nemzetközi feltételeit, és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek érdekében: tovább erősítjük a .Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szocialista világrendszerhez. a testvérpártokhoz fűződő szoros, baráti, internacionalista kapcsolatokat: szolidárisak vagyunk a tőkés országokban harcoló osztály testvérei nkkel: támogatjuk a nemzc'; felszabadító mozanlmakat. fejlesztjük :■■/ együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-’ Amerika független országaival: a kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés megvalósítására, normnlizált viszonyra, kölcsönösen előnyös kané.sola tokra törekszünk: vérttök építőmunkánk leeföbh ivitot-c. • békét. * TISZTELT KONGRKSSZUS' KEDVES ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság beszámolójának végéhez értein. Pártunk, eleget téve a társadalom eszmei, politikai vezetőjeként reá háruló feladatoknak, nagy, és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. Munkásosztályunk. dolgozó népünk odaadó, szorgalmas munkájának, a kommunisták és párton kívüliek együttműködésének köszönhetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építésének útján. Most fel kell mérni a megtett utat és előre kell tekintenünk. Szocialista építő munkánk hazai és nemzetközi feltételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi os/ t ály test vérei n k kel együtt küzdve, nagy feladatokat oldott meg a múltban, es meg nagyobb feladatok megoldására képes a jó vőben. (Folytatás a 10. oldalon)
