Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
ÉSZAK- MAGYAROR5ZÄG 8 Kecfcl, 1970. november 3. A megyei pártértekezlet vitája Megváltozott e «agyar falu arculata Az utóbbi évebben jelentősen nőtt hazánk védelmi ereje MEZŐ ISTVÁN, a mező- csati járás küldötte, a járási pártbizottság , első titkára utalt a Központi Bizottság kongresszusi irányelveire, amely többek között megállapítja, hogy ,.a párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. Falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. — Ezzel összefüggésben megállapítja a megyei párt- bizottság beszámolója, hogy a mai falu társadalmi arculata sajátosan összetett képet mutat. Az egyesülés mellett új rétegződés is tapasztalható a parasztságon belül. A parasztság egyes csoportjai a munkásokéhoz hasonlóan, üzemszerű feltételek között dolgoznak. GAJDOSI GAJOSNÉ miskolci küldött a Miskolci Pamutfonóban dolgozó nők helyzetéről számolt be a pártértekezletnek. Az 1955- ben épült gyár olyan üzemi feltételeket biztosított, ame-, lyek a legjobban megfeleltek a női munka sajátosságainak. Az üzem műszakilag korszerű, szociális, kulturális ellátottsága jó. Fennállása óta minden évben sikeresen teljesítette tervét, többször elnyerte az élüzem címet. Mindez azt bizonyítja, hogy munkásasszonyaink és lányaink becsülettel helytállnak a munkában. A szocialista brigádokban dolgozó törzsgárdatagok jó munkájáMONOS JANOS, a Borsodi Szénbányák küldötte a bányák koncentrációjával foglalkozott felszólalásában. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál 28-ról 16-ra csökkent az aknák száma, de míg a napi átlagtermelVs országosan 84,6 százalékra csökkent, Borsod megyében ez 102.2 százalékra emelkedett. A III. ötéves tervben a termelékenység fokozásában 140.2 százalékos eredményt értek ei. Csökkent a létszám, bevezették a rövidített munkaidőt, bár jelenleg a meg- növeketiett szénigények miatt szabadnapokon is termelnek. Nagyszabású gépes: — A mezőcsáti járás, amely mezőgazdasági jellegű volt, és bizonyos értelemben ma is az, olyan változáson ment keresztül, amely alapvetően megváltoztatta a falu társadalmi viszonyait. A falut is mind jobban formálja, átalakítja a gazdasági fejlődés és változás, a mezőgazdasági nagyüzem, ennek technikája és a nagyüzem adta életkörülmények javulása. A húszas-harmincas évek falukutatói, akik az akkori falu tespedtségét. nyomorát, egyben ideálját bemutatták — az a falu ma már nincs, vagy nyomait is alig lehet megtalálni. Ma a közösen végzett munka eredményeként modern nagyüzemek vannak kialakulóban, ahol az ember értékét a közösség javára végzett munka határozza meg — mondotta Mező elvtárs. nak köszönhető, hogy az elmúlt évi nagyarányú fluktuáció nem okozott jelentős gondot a gyár termeléséin. Beszámolt a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyről, melynek során előreláthatólag 80 tonna többletfonalat termelnek. November 1-től kongresszusi hónapot kezdtek. Megemlékezett a párt Központi Bizottságának februári, a nők helyzetével foglalkozó határozatáról, s ismertette, hogy a Miskolci Pamutfonóban milyen szociális juttatások, intézkedések segítik a nők munkáját, illetve milyen kívánalmak merültek fel a nagy többségben nőket foglalkoztató üzemben. tési programot hajtottak végre, eredményes volt a kutatási tevékenység is. Három alkalommal magas szintű kitüntetéssel honorálta ezt a kormányzat, elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, A III. ötéves tervben a borsodi bányászoknál jellemző volt a permanens politikai és szakmai képzés, a megértés és megértetés. A gazdaságirányítás új rendjének megismerése sok képzést igényelt a vezetőktől. A korszerű bányászkodás nagy ütemű bevezetése, az újak megismerése, az új technológiák alkalmazása mindenkit próbára tett. Sok segítséget nyújtottak a pártszervek, megváltozott a pártvezetés munkastílusa. A továbbiakban az enerHEGYI ISTVÁN tsz-elnök, az edelényi járás küldötte a mezőgazdaság gépesítésével és a beruházásokkal foglalkozva elmondotta: az elért eredmények ellenére mező- gazdasági termelőszövetkezeteink nagy része még mindig az elmaradott, hagyományos módszerekkel termel. Gépparkunk elhasználódott, az alkatrész-utánpótlás nagyon nehéz. Milliókban lehet mérni például azokat a károkat, amelyek az idén is az erő- és munkagép-, illetve alkatrészhiányból származnak — mondotta ■>—, majd felhívta a figyelmet a mezőgazdasági munkaerő rohamos csökkenésére az eldr. simon s Andok miskolci küldött, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveiről, illetve az ezt megyei szinten elemző ülés határozatairól és az ott megszabott feladatokról szólt. Vázolta, hol tartanak Borsod megyében a kutatások a különböző tudományágakban, majd megállapította, hogy bőségesen van még megyénkben teendő a Központi Bizottság tudománypolitikai irányvonalának végrehajtásában, a tudományos élet fejlesztésében. A különböző kormányintézkedések során a tudománypolitikai irányelvek állami keretet öltöttek, s realizálásuk 10—15 évet igényel, mert sok szubjektív és objektív feltétel megváltoztaTÓTH üANIELNÉ, a mezőcsáti járás küldötte elsősorban a nők helyzetével foglalkozott hozzászólásában, azon belül is kiemelten a falusi asszonyok munkavállalási gondjaival. Megállapítotgiastruktúra változásának eredményeként előállt széntermelési gondokról, az azok megoldására hozott és szervezett intézkedésekről szólt. öregedés miatt. Ezt pedig csak gépekkel lehet pótolni. Felszólalása további részében az edelényi járás kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteinek helyzetével foglalkozott. Ezek a gazdaságok — érthetően — nagyobb ráfordítási költséggel kevesebb termelési értéket tudnak előállítani, bár államunk a természeti adottság- különbözetet különféle támogatásokkal igyekszik ellensúlyozni. A lejtős területeken gazdálkodó tsz-eknek is megvannak a maguk, sajátos termelési adottságai, de ezek kibontakoztatásához ma még nincsenek megfelelő feltételek. tását, illetve biztosítását is igénylik. Vizsgálta az irányelvek politikai és társadalmi hatását abból az aspektusból, hogy a pártszervek miként foglalkoztak vele, miként hajtották végre ez irányú feladatukat. E feladatok a tudományos munkában nagyon összetettek, sokoldalúak, hosszú, egyenletes, szívós munkát igényelnek. Szólt róla, hogy elengedhetetlenül szükséges a kutatások országos és ezen belül megyei koordinálása, s ez utóbbi a megye ipari igényeinek ha1á- rozottabb kielégítését is szolgálhatná. A tudománypolitikai irányelvek a Nehézipari Műszaki Egyetemen pozitív visszhangot váltottak ki, megvalósítására feladattervezetet dolgoztak ki kari és összegyelemi szinten. ta. hogy bár a nők becsülettel megállják helyüket a termelésben, sok probléma van a nők elhelyezkedésével, elsősorban falun. Üzembe, még ha van is a környéken ilyen,, nehezen tud elhelyezkedni szakképzettség hiánya miatt, és ha tud is, csak alacsony bérezésű helyre, vagy pedig otthon marad és a háztáji gazdaságban dolgozik. Ha a termelőszövetkezetben helyezkedik el, nem mindig találkozik korszerű munkaviszonyokkal és teljes értékű megbecsüléssel. A nőbizottságokra sok feladat hárul a nők közösségi nevelése. szakmai képzése, tanfolyamok szervezése tekintetében. de nem kisebbek ezek a gondok, ha a falusi nők politikai aktivitását és világnézeti fejlődésének szükségességét tekintjük. Szólt a továbbiakban a vidéki települések szolgáltatásairól, s arról, hogy a termelőszövetkezetek kezében is volna lehetőség a nők helyzetének könnyítésére. Utalt a Központi Bizottság határozatára: „Társadalmi összefogással kell érvényesíteni a nők egyenjogúságát és azt, hogy hátrányos helyzetük az éiet minden területén megszűnjön”. STOCK JÁNOS honvéd vezérőrnagy többek között a következőket mondotta felszólalása során: — A pártbizottság beszámolója joggal állapítja meg, hogy a fegyveres erők tagjai elismerésre méltó eredményeket értek el a nevelő munkában, a harckészültség fokozásában, jelesre vizsgáztak áldozatvállalásból, hazaszeretetből. internacionalizmusból. Mindez csakis úg.v jöhetett létre, hogy pártunk az elmúlt évek során is nagy gondot fordított a fegyveres erők fejlesztésére. Az intézkedések és a lehetőségek eredményesebb felhasználásával az utóbbi években jelentősen nőtt hazánk védelmi ereje. Az eltelt évek igazolják, hogy pártunk katonapolitikája reális, szerves része Miskolc város küldötte az orvos-egészségügyi szolgálat kérdéseivel foglalkozott, Elmondotta, hogy akár- mely kórházban csak úgy képzelhető el a korszerű gyógyítómunka, ha az ott dolgozó orvosok és más szakemberek szinte egész pályafutásuk alatt folyamatosan képzik magukat. A felszólalásban szó volt arról is, hogy ma már ott kellene tartani az egészségügyi szolgálatnak: a különböző kórházi osztályokon legyen legalább egy-egy, a négy-öt legfontosabb világnyelvet jól ismerő orvos. Ezzel lehetőség nyílna a legújabb eredméKAPÁS PAl,, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója az új gazdasági mechanizmus eredményeként kialakuló új üzemszervezeti formákkal foglalkozott. Magyarországon csak a legutóbbi néhány évben vált le-1 hetővé, hogy megszervezzék az úgynevezett vertikális nagyüzemeket. A Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdaság a következő év január 1-től bor- gazdasági kombináttá alakul. A kísérleti jellegű űj kombinát létrehozásában az a legdöntőbb momentum, hogy a termelő és feldolgozó vállalat közvetlen kapcsolatba kerül a fogyasztóval, kiiktatva a kereskedelmet. A felszólaló foglalkozott a magyar szakemberképzés néhány kérdésével. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság egyre jobban emelkedő eredményességének még nincs hatása a falvakon, a város, az GESKÓ ISTVÄNNß szerencsi küldött arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a Központi Bizottság februári határozata óta a Szerencsi Csokoládégyárban és a szerencsi _ járásban sikerült előbbre lépni a dolgozó nők helyzetének felmérése, javítása és a női egyenjogúság megvalósításának útján. A pártvezetőségek újjáválasztó- sa során a pártszervezetek már jobban körülnéztek, a feladatok megoldására alkalmas női párttagok nagyobb számban kerültek be az alapszervezeti és csúcsvezetősé- gekbe, sőt. a pártbizottságokba és a végrehajtó bizot.t.s-' gokba is. — Ügy gondolom, meglel tük a kezdeti lépéseket, és reméljük, hogy pártszervezeteink céltudatos munkája összpolitikájának, azzal együtt fejlődik. A hadsereg fejlesztésében az volt a célkitűzés, hogy a magyar néphadsereg képes legyen megvédeni hazánkat a szocialista világrendszer reánk eső szakaszán, s megbízható fegyvertársa legyen a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista hadseregeknek. A kitűzött célokat elértük. Ma hadseregünk egészének korszerű hadiszervezete, a modern háború kívánalmainak megfelelő fegyverzete és harci technikája van, harckészültsége magas színvonalú. Olyan hadseregünk van, amely teljesíteni tudja a Varsói Szerződésből reánk háruló feladatokat, a baráti, szövetséges hadseregekkel együttműködve képes hazánk és a szocialista közösség fegyveres védelmére — mondotta Stock János vezérőrnagy. nyék gyakorlati alkalmazására. , A kórházi ellátás szerint arra kell törekedni — mondotta dr. Pintér József —■, hogy az egyes osztályok komplett gyógyító tevékenységet tudjanak kifejteni, folyamatos munkakapcsolatban legyenek mindazokkal az orvosi tevékenységet kiegészítő munkákkal, amelyek egy-egy kórházon belül megtalálhatók. Az ilyen feltételek kialakítása sok, igen jól képzett szakembert kíván, és mindenekelőtt magas fokú belső Szervezettséget — fejezte be hozzászólását dr Pintér József. Szavaznak a küldöttek. Korszerű nagyüzem és jói képzett szaké inker ipari üzem elszívó jellege Az egyenjogúság megvalósításáról rnc-g mindig jól kimutatható. Említette, hogy rossz az arány a felsőfokú oktatási intézményekben a hallgatók származását illetően. Ennek számos oka van, de a legfőbb az — mint mondotta —, hogy a társadalom mind ez ideig nem fordított elég gondot rá: hogy külön foglalkozhassanak jövendő szakmájukkal a legtehetségesebb munkás-paraszt gyerekek. Szorgalmazta, hogy néhány jó példa alapján létre, kellene hozni megyénkben is több olyan kollégiumot, ahol a tehetséges gyerekek az iskolainál magasabb képzést kapnának, választott szakjaiknak megfelelően. E kérdés kapcsán — mondta befejezésül — olyan dologról van szó. amely minden anyagi, erkölcsi áldozatot megérdemel, és később kamatostól visszatérít. nyomán az élet más területein is gyorsabban haladunk előre a női egyenjogúság, a dolgozó nők gondjainak és problémáinak megoldása ólján. Tapasztalataink szerint, a nők munkahelyeiken ugyanúgy megállják a helyüket, mint a férfiak. Megérdemlik tehát a velük való fokozottabb törődést, a nagyobb megértést speciális problémáikkal szemben. Ugyanígy járásunk mezőgazdaságában is figyelmet érdemel a dolgozó nők helytállása. A pártszervezeteken tehát a sor. hogy mindenütt gondoskodjanak a nők vezetésbe való fokozottabb bevonásáról, továbbtanulásuk és politikai képzésük biztosításáról, gondjaik enyhítéséről — mondotta többek között Geskó Istvánná. Asszonyaink és lányaink becsülettel helytállnak A borsodi bányászkodás eredményei és gondjai Több segítséget a lejtős területeken gazdálkodó tsz-eknek A tudománypolitikai irányelvek állami keretet öltenek A falusi asszonyok munkavállalásának problémái Az egészségvédelem íő kérdése a szakemberképzés dk. Pintér József,
