Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Szombot, 1970. nov. 21. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A X. PÁ RT KON G RES58 • SZUS irányelvei hiteles Vi­lágképet. tárnak a nyilvá­nosság elé. Abból indulnak ki. hogy éles harc folyik a haladás és a reakció, a szo­cializmus és az imperializ­mus erői között. „Ez a küz­delem — olvashatjuk a do­kumentumban — az egész világon, a társadalom életé­nek valamennyi fő terüle­tén — a gazdaságban, a po­litikában, az ideológiai és a kulturális életben — egy­aránt. folyik." E harc állásának megíté­léséhez a szembenálló felek helyzetének, erejének, tevé­kenységének áttekintése szükséges. Az irányelvek megállapítják, hogy a bari­kádnak a szocializmus és a béke felé eső oldalán a fő erő a szocialista világrend­szer, amelynek tagjai — a Szovjetunió, a szocialista or­szágok — szakadatlanul nö­velik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejü­ket. Legfontosabb szövetsé­gesük a nemzetközi mun­kásosztály. amely „mind ki­terjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopó­liumokkal szemben”. A ba­rikád ezen oldalának szer­ves része a nemzeti felsza­badító mozgalom, amely a gyarmatosítás minden ‘ for­májának felszámolásáért lep fel. S kik állnak a másik ol dalon'.' Az irányelvek kife- jezesevel élve: „a világim- perializmus és fő ereje, az amerikai . imperializmus”, amely „fegyverrel. gazdasá­gi és politikai nyomással igyekszik fenntartani reak­ciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást”. A kél erő összehasonlítá­sakor az irányelvek nem hallgatják el, hogy az im­perializmus elérhet átme­neti sikereket. A kérdés azonban az: vajon meg tud- ja-e oldani a kapitalista rendszer kibékíthetetlen el­lentmondásait, ki tud-e jut­ni a politikai válságból? Erre a valasz egyértelmű. — nem. Ha tehát a forradal­mi erők, egyes osztagaik ne­hézségei ellenére is, egyre nagyobb erővel es szelesebb fronton támadnak, az impe­rializmus pedig sorozatos — helyenként és átmenetileg hatásos — ellentámadási kí­sérleteivel sem tudja meg­változtál ni az erőviszonyo­kat, akkor a végső követ­keztetés csakis a z lehel amelyel a Központi Bizotl- ság így fogalmazott: ..A vi­lág fejlődésének lő irá­nyát ... mindinkább a szo­cializmus, a haladás, a nem­zeti függetlenség erői hatá­rozzák meg”. Ez a logikája annak a gondolatmenetnek, amely elvezetett a bevezetőben em­lített teljesen hiteles világ­képhez. A kongresszusi irányelvek minden állítása mögött ott van a tények fedezete. Csapolás az LKM-ben Milyen tények bizonyítják pl. a nemzetközi antiimpe- rialista összefogás erősödé­séi ? KIINDULVA abból, hogy ennek az összefogásnak a magva a kommunista és munkáspártok tömörülést-, elsősorban a mozgalomban kell körülnéznünk. S akkui kiderül, hogy a testvérpár- luk tavaly júniusi nemzet­közi tanácskozása óta a kom­munisták világszerte na­gyobb akcióegységben lép­nek lel a közös ellenséggel szemben, mint korábban. A szocialista országok pártjai egyebek között az európai biztonságért vívott harcban egyeztették nézeteiket és ak­cióikat. s ennék eredmé­nyeként az európai bizton­sági konferencia előkészíté­se jelentősen előrehaladt Több fejlett tőkés országban működő párt az indokínai agresszió elleni tennivaló­kat beszélte meg a Párizs környéki Ivryben, s elhatá­rozásukat számos nagysza­bású tömegmegmozdulás kö­vette. Afrikai és latin-ame­rikai pártok szintén lépé­seket tették liarcuk jobb koordinálására. Ez egyrészt az egységtörekvések erősö­dését mutatja, másrészt azt, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom — éppen az egység erősítésével — az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja fi­gyelmét. A szocialista világrendszer is összehangoltabban cselek­szik a nemzetközi küzdőté­ren, mint néhány évvel ez előtt. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen egyeztetik politikájukat, s ez tette lehetővé az ún. bu­dapesti felhívás, majd me­morandum kiadását, vagyis az európai biztonságért ví­vott harcban a kezdemé­nyező« megőrzését Össze­hangolt erőfeszítések vezel - tek végső soron a szovjet- nyugatnémet szerződéshez is. Ha a szocialista orszá­gok nem azonos elveik alap­ján politizáltak volna az NSZK-val, vagyis megen­gedték volna, hogy Bonn az ismert, „szalámi-taktikával’ elválassza egymástól a szo­cialista szövetségeseket, nem jött volna létre ilyen egyez­ség, amelynek legfőbb ha­szonélvezői a békére vágyó emberek. A kapitalizmus lellegvá­rai-ban, a fejlett tőkés or­szágokban is több jel mutat­ja az összefogás erősödését Áz Egyesült Államokban ta­valy mintegy 5600 sztrájk zajlott le, közöttük a leg­fontosabb a General Electric 150 000 munkásának munka- beszüntetése, amely 150 gyárra terjedt ki. A külön­böző szövetségekhez tartozó szakszervezeteik akcióegysé­gének köszönhető, hogy az akció a sztrájkolok győzel­mével végződött. A mono­polellenes összefogást céloz­ta a Szakszervezeti Akció­szövetség megalakulása is. Búcsmí « gő&dnruktól Diesel-program a* LKM-ben A Lenin Kohászati Művek „vasúti részlegében” még nem is olyan régen gú/darukkal végezték a rakodást. Az első Diesel-elektromos meghajt á- sú darut mintegy öi. eszten­dővel ezelőtt vásárolták a Német Demokratikus Köztár­saságból. Azóta a „nagy vasúttól" is­mert dieselesítés az LKM- ben is .ió ü-leijiben haladt előre. A sínen haladó. Diesel- elektromos darukat világszín­vonalon gyártó német válla- laiiúi — a lipcsei Kirov Mű­vektől — nyolc korszerű. 20 tonnás iph-’rbirásű emelő-be­rendezést vásároltak. Es: nemrégiben érkezett meg a 1 g ij.-.l-'i. i-g\ 00 tonnás Die­sel-elektromos daru. Ezzel a gőzdaruk leváltása tulajdon­képpen befejeződött, már az utolsót sem használják töb­bé. A legújabb, a 80 tonnás daru igen gazdaságossá teszi majd a rakodást. Tervezik, hogy ez a berendezés fogja kiszolgálni az új törőmü rob- bantó-kamráit. Jelenleg a kezelőszemélyzet kiképzése folyik. Kiss Jánosnak, a köz­lekedési gyáregység főmérnö­kének és Hornyák Sándor­nak, a gyáregység főműveze­tőjének irányításával több mint húsz daruvezető sajá­títja el a korszerű berende­zés kezeléséhez szükséges tudnivalókat. De hozhatnánk olasz példá­kat is: a dolgozók egységé­nek hatalmas ereje nyilvá­nult meg a monopóliumok bérpolitikája elleni sikeres harcban. Az indokínai és a közel- keleti agresszióval szemben kiszélesedett a haladó erők közös harca. A kambodzsai intervenció például világ­szerte minden eddiginél na­gyobb tiltakozást váltott lei. S bár napjainkban súlyos bonyodalmak osztják meg az antiimperialista erőket a Közel-Keleten, az agresszo- rok nem képesek győzedel­meskedni a szabadságukért és jogaikért küzdő arab né­peken, amelyek — s itt van ismét az összefogás jelentő­sége — a haladó erők nem­zetközi támogatását élvezik. Az erőfeszítések egyesíté­sének hasznos fóruma a bé- ke-világmozgalom. Mind több csoportosulás, szervezel kíván csatlakozni ahhoz a mozgalomhoz, amelyben a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, pártállású, nemze­tiségű embereket egyesít a béke akarata, s ezen az ala­pon milliói* és milliók cse­lekednek, s mozgósítanak újabb milliókat A HÁROM nagy antn in­nen alista erő, a szocia­lista világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító harc —, valamint a világot átfo­gó békemozgalom — ha nem is mindenütt zavartalan és ellentmondások nélküli —, összefogásának erősödése meggyőzővé teszi a kong­resszusi tézisek megállapítá­sát: ....szélesedett az an- tiimperialista harc bázisa és részvevőinek köre. Fokozó­dott az imperializmus, első­sorban az amerikai imperia­lizmus eiszigetelődese”. (Fotó: Kóbor Pál.) Az építőanyag-ipar egyik kulcsfontosságú területe vi­lágszerte a tégla- és cserép­gyártás. Jelentősége az előre gyártott szerkezetekből való építés térhódításával sem csökkent számottevően, hi­szen a magánlakás-épitke - zésnek, s a különféle egyedi épületeknek mindmáig igen fontos elemeit adja ez az ágazat. Megyénk es tagabb kör nyéke tégla- es cserepszűk ségletét a Mályiban levő központból irányított Észak magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat elégíti ki. Borsodban és a szomszé­dos megyékben összesen 13 gyára van ennek a válla­latnak. s — mint áz utóbbi hónapok tapasztalatai meg­mutatták — ezek a gyárak mindent megtesznek, hogy kielégítsek a velük szemben támasztott követelményekei. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­latnak a kongresszusi ver­senyben elért eredményei inéi tán keltettek nagy fi­gyelmet : a vállalat képes volt rá, hogy az idei esz­tendő összes kedvezőtlen körülményei ellenére túltel­jesítse tenet, ezzel nagy mértékben hozzájárult az ár­vízkárok helyreállításához, s a környék építőanyag-szük­ségletének kielégítéséhez is. 1 j termékek A növekvő szükségletek es a szélesebb termékválaszték iránti igények maradéktalan kielégítéséhez azonban néni elég még a szocialista mun kaverseny kölcsönözte len­dület sem. Az élet egyre sürgetőbben követeli a gyá­rak fejlesztését, korszerűsí­tését, a műszaki színvonal növeléséi. Az utóbbi hónapokban a vállalat egvik gyárában igen Kongresszusi küldött Ötvenhárom szövetkezet szószólója — Ezzel a munkával en megesküdtem, s ameddig az erőmből telik, csinálom. Még a nagyapámtól kaptam élel- reszóló útravalót. ö sokkal nehezebb körülmények kö­zött volt igazi közéleti ember, a pataki kisparasztok bizal­mából gazdaköri elnök. A halálos ágyán nekem, az ak­kor 16 éves kamasznak hagy­ta meg: „soha ne feledkezz el a fajtádról!”. A most 50 éves Karajz Miklós híven sáfárkodott a nagyapai örökséggel. Abban a szerény épületben, amely ma megyénk egyik legna­gyobb szövetkezetének, a sá­rospataki Kossuth Tsz-nek a központja, a kdlencszázhar- mincas évek végén gazdasági iskola működött. Az első aranykalászos gazdaképző tanfolyam hallgatói között kitűnő eredménnyel végzett a 18 éves, komoly természetű legény. S majd három évti­zed múltán, 1967-ben, már deresedé fejjel vehette ál diplomáját a Gödöllői Agrár- egyetemen. Köz'bül pedig sorsfordító események cselek­vő részese volt. sosem kön.v- nyű posztokon. Fiatal korától mindmáig kettős erő ösztönzi: szak- emberi hivatástudata es a rá­bízott közösségért való fele­lősség vállalása. Hozzáértésé­vel méltán vált állattenyész­tési szaktekintéllyé, s ebben a próbatételt jelentő, nehéz esztendőben az állattenyész­tés megnövelt eredményeivel sikerült ellensúlyozni'azt, ami a növénytermesztésből ki­esett. Pedig amikor három éve, 1967-ben, kényelmesebb hivatali vezető tisztéből haza­jött szövetkezeti elnöknek, sokak által reménytelennek tartott feladatra vállalkozott. Gazdaságilag és emberileg egyaránt megrendült közös­ség ta 1 p ra á 11 í fásába n kellett segítenie. — A legnehezebb volt a bizalmat megszerezni os megerősíteni. Kél év oda­adó munkája kellett hozzá, hogy tagok es vezetők köl­csönösen bízzanak egymás­ban. A jó közérzet pedig egyik legfontosabb tényezője a sikeres gazdálkodásnak. S aki egy szorosabban ősz-, szetartozó. azonos érdekű kö­zösségben konkrét eredmé­nyekkel. nyilvános fórumo­kon pedig higgadt, meggyőző érveléssel bizonyította veze­tői rátermettséget, az iránt okkal nyilvánult meg a biza­lom szelesebb körben is, ami­kor a szövetkezeti mozgalom új fejlődési szakaszához ér­kezett et. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer olyan új fej­lődési lehetőségeket nyitott meg a termelőszövetkezetek előtt, amelyeket igazán jól érdekeik egyeztetésével, gaz­dasági erejük célszerű össze­sítésével képesek kihasznál­ni. Amikor ezt felismerve Tokaj-Hegyalján a sátoralja­újhelyi és a szerencsi járás szövet kezetei megalakították területi szövetségüket, ennek elnökévé is Karajz Miklósi választották. Most mar 53 szövetkezet szószólója lett, A rá jellemző lelkiismeretességgel látja cl megszaporodott tennivalóit a területi szövetségben is. dol­gozik részrehajlás nélkül, kél járás szövetkezeteinek együt­tes haladásáért Ötvenhárom szövetkezet bizalmából vesz részt a kommunisták orszá­gos tanácskozásán, hogy kö­zös javukra fordítsa mind­azt. amivel ott gyarapodik. Berci /, József nagy erőfeszítéseket, tettek az új termékek kikísérlete­zése s tömeggyártása ér­dekében. A kísérletek a be­fejezés szakaszához érkeztek, rövidesen a piacon ts meg­jelenhetnek a téglagyárak legújabb, az építőipai' mai igényeihez alkalmazkodó ter­mékei A gyártmányválaszték bő­vítésénél is fontosabb azon­ban a technológia korszerű­sítése, amely lehetővé teszi, hogy a tégla- es cserépipar­ban növekedjék a termelé­kenység. fokozódjék y ter­melés gazdaságossága is S*pn hehrH lolilon/ Az iparag fejlesztésének egyik legfontosabb eleme az energiarendszer korszerűsí­tése. Az Észak-magyarorszá­gi Tégla- es Cserépipari Vállalat gyáraiban is meg­kezdődött a földgázprogram valóra váltása A Matyi Tég­lagyárban több mint 40 mil­lió forintot fordítottak a földgázra való átállásra. Az égetőkemencéket szén he­lyett a gazdaságosabb, s a technológiai követelmények­nek megfelelően jobban sza bályózható földgázzal fogják tüteni. Földgázzal tüzelnek a gőzt fejlesztő kazánban is A program megvalósítása befejezéséhez közeledi k 1971-ben Mályiban már csak földgázzal Intenek. Hasonló korszerűsítés előtt állnak más gyárak is, A rekonstrukció követke­ző lépése az anyagmozgatás, a kemencék kiszolgálásának teljes gépesítése lesz. Társii<íaliiii <*rön*l A műszaki lejieszles, a korszerűsítés programjának megvalósításában a vállalat szakemberei hivatali kötele­zettségeiken tűi. társadalmi munkásokként is reszt lesz­nek. Az alkotó kedvű színi­em berek munkájának ossze- iogúsára a vállalatnál meg­alakult a Szilikátipari i u- dományos Egyesület heivi csoportja, tegnap, pénteken délelőtt az egyesületi csö­bört konferenciát tartott a miskolci MTESZ-székház- öan. Sok mindenről szó eseti ezen a -tanácskozáson. Szó volt a Külföldi tapasz­talatok hasznosítását.... szó '•'olt az iparág hazai ew.o- ményeiról is De ami a U'g- fontosabb: ezen a kontón i ,- cián a vállalat .szakemberei is beszámolhat lak mindar­ról; amit a tégla- es. cserépv gyártás jövője érdek, * n tettek. S — mái az ddigi eredmények ohmja1' el­mondhatjuk - nem dolgoz­tak hiába. Finnek ! 'i' -év A téglaipar fejlődése h ongresszusra készülve tio cy

Next

/
Thumbnails
Contents