Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Bojcsák Minis elvtárs beszéde Hagy feladatok várnak a borsodi kommunistákra Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Ismeretes a pártértekezlet részvevői előtt, hogy szeptemberben az alapszervezetek és a csúcsvezetőségek taggyűlésein, októberben pedig a községi, üzemi, városi és járási küldöttértekezleteken megvitatták a X. kongresszus irányelveit, valamint a szervezeti szabályzat tervezetét — kezdte előadás t Doicsák elvtárs, majd így folyt" ia: a párttagság nagy többsége részletesen megismerte és tanulmányozta a dokumentumokat. Párttagságunk számottevő része tett javaslatot, észrevételt, kritikai megjegyzést. Például Miskolcon több mint 9 ezren, Lenin városban 350-ein, az ózdi járásban 160- an nyilvánítottak véleményt. A többi járásban is hasonló volt a részvevők aránya. A dokumentumok elképzeléseit a X. kongresszus erősítse meg Az irányelvek vitájában igen élénk reagálást, és osztatlan egyetértést váltottak ki a nemzetközi helyzetre és külpolitikánkra, valamint a pártunkra és a nemzetközi munkásmozgalomra vonatkozó megállapítások. Pártunk tevékenységét e területeken mindenütt büszkén, de mértéktartással nagyra értékelték. Az alapszervezetek taggyűlésein a legnagyobb érdeklődést az államelmélet, a szocialista demokrácia fejlődése. a szocialista gazdasági építőmunka, társadalmunk ideológiai, kulturális állapota. az életszínvonal és a szociálpolitika című fejezete!; keltették. Minden fórumon sok szó esett, a munkások, a tsz-tagok, az ifjúság, a nők. az értelmiség különféle réte- g, !'”ík fejlődéséről, helyzetérő1. Mindenütt hangsúlyozták. hogy az irányelvek megállapításaival és a jövőt felvázoló elképzelésekkel — egyes egyéneket vagy kisebb csoportokat kivéve — teljes az egyetértés, azokat pártunk X. kongresszusa erősítse meg. Ezt a véleményt osztjuk mi is. A szervezeti szabályzat tervezetének legnagyobb aktivitást kiváltó fejezetei azok voltak, amelyek a pártba való felvétellel, a párttagok kötelességeivel, jogaival, a párthoz való tartozással, a fegyelmi eljárással, a párttagsági díjjal vannak össze- függésben. Osztatlan egyetértést és helyeslést váltottak ki a pártdemokrácia további fejlesztésére, valamint a bírálók védelmére vonatkozó előírások. Általános volt az a vélemény — s ez a mi állás- foglalásunk is —, hogy a módosított szervezeti szabályzat magában foglalja mindazokat a változtatásokat, amelyeket a politikai munka magasabb színvonalra emelése a fejlődés jelenlegi fokán jövőbe mutatóan megkíván. Tartalmazza azokat a javaslatokat, politikai munkát ésszerűsítő kívánalmakat is, amelyek az elmúlt években a különböző területekről a felsőbb területi pártszervekhez és a Központi Bizottsághoz időközben érkeztek. Javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatra vonatkozó módosításokat az újabb és ésszerű megjegyzések mérlegelése, hasznosítása után a kongresszus fogadja el — emelje határozattá. Jószándékú, segíteni akaró Javaslatok, észrevételek A X. kongresszus irányelvei és a szervezeti szabályzat-tervezet főbb politikai tapasztalatairól a következőket mondta Dojcsák elvtárs: a dokumentumok vitáját mindenütt összekapcsoltál? az adott területen tapasztalható gyakorlattal. Sokoldalúan, példákon keresztül mutatták be a párt politikájának érvényesülését, de azt is, milyen hibák gátolják a fejlődést, torzítják a végrehajtás során a helyes elveket. Az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-tervezettel kapcsolatban — mint az írásos előterjesztésből is kitűnik —. sok felelősségteljes, jószándékú, segíteni akaró javaslat, észrevétel hangzott eh Ezenkívül a felsőbb pártós állami szervekhez is szép számmal megfogalmazódtak olyan megjegyzések, kérések, javaslatok, amelyek mögött kimondatlanul is figyelemre méltó kritika van. A javaslatok jelentős részét indokoltnak, helyesnek tartjuk. Párttagságunk ideológiai fejlettséget. tájékozottságát tanúsítja. hogy a javaslatok többségével már a pártalapszer- vezetekben érvekkel szembeszálltak, azokat elvetették és az állásfoglalásokban is negatív minősítést kaptak. A pártértékrzleteken nedig még sokoldalúbban indokolták .helytelen voltukat, védtek és mac'-avá'/i ál? a helyes határozatokat. a párt politikáját. A taggyűlések határozatai jó munkaprogramot jelentenek Az augusztusi taggyűlései? határozatai — ha kiegészülnek a viták és az állásfoglalások kialakítása során elhangzott helyi értékelésekkel. illetve feladatokkal — jó munkaprogramot adnak partszervezeteinknek, pártbizottságainknak, de a megyei pártbizottságnak is — hangsúlyozta az előadó. Sok megjegyzés, kérés hangzott el a megyei párt- bizottság. a megvei szintű állami. gazdasági szervekhez és tömegszervezetekhez. Ezek főként a vezetői? gyakoribb munkahelyi látogatásaival, az adott területek gazdasági, politikai, társadalmi fejlődéséhez nyújtandó nagyobb segítséggel. a koordináció és a kádermunka javításával, a dolgozói? ügyes-bajos dolgainak bürokráciamentes intézésével függnek össze. A megválasztandó megyei pártbizottságnak is fontos kötelessége, hogy a kritikai észrevételeket, kéréseket, javaslatokat feldolgozza, munkájában hasznosítsa. Gondoskodni kell, hogy azokban az illetékes állami, gazdasági szervek, a tömegszervezetek is. megfelelő intézkedéseket tegyenek. Javasoljuk a tisztelt pártértekezletnek, hogy az elhangzottakat is figyelembe véve mondjon véleményt, és állásfoglalását alakítsa ki — fejezte be előadását Dojcsák elvtárs. Ezután Molnár András, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy elvégezték munkájukat és előterjesztette a bizottság jelen- lését. Mint mondotta: 351 küldöttből 347-en vannak jelen, négyen igazoltan távol, a negyvenegy meghívottból 39-en vannak jelen, ketten igazoltan távol, így a Borsod megyei pá - tértéhez] eten összesen 386 küldött és meghívott kezdi meg kétnapos tanácskozását. Ezután elkezdődött a két napirendi pofit vitája. Komócsin Zoltán elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára átadta a Borsod megyei pártértekezlet részvevőinek és rajtuk keresztül a megye kommunistáinak a Központi Bizottság és külön Kádár János elvtárs elismerését és köszönetét. jókívánságait és kommunista üdvözletét az elmúlt négy évben végzett eredményes munkájukért. Majd így folytatta: jóleső érzéssel nyugtázzuk ezen a pártértekezleten és aláhúzzuk, hogy a megyei pártbizottság, a Miskolc városi, a járási, a városi és üzemi pártbizottságai?, az alapszervezetek feladatuk magaslatán állva, teljes sikerrel oldották meg az elmúit négy évben a rójuk háruló feladatokat. A pártértekezlet felelősségteljes munkájában aktív, előremutató vita alakult ki: kommunista vita, érdemi vita a lényeges kérdésekről és ami ennél is többet mond: közérdekű kérdésekről, problémákról; azokról az ered- m «ínyekről és feladatokról, amelyek a kommunistáik érdeklődésének és tetteinek középpontjában állnak. Az írásos és szóbeli beszámolók alapján kibontakozott előttünk az a kép, amely megmutatja, hogy az elmúlt négy évben milyen nagy fejlődés ment végbe a megye életében — mondotta. Teljes joggal és a jogos büszkeség örömével húzhatják alá a beszámolókban és felszólalásokban az elért eredményeket, a sikerek felett érzett örömöket. Borsod népgazdasági jelentőségéről A továbbiakban Borsod népgazdasági jelentőségével foglalkozott a Központi Bizottság titkára. Ezeket mondotta: sokszor mondjuk, hogy Borsod megye valamivel kicsinyítve az országot is jelenti, hiszen mindaz, ami az országban megtalálható, fellelhető Borsodban is. És ez így igaz. Következésképp a Borsod megyei eredményeknek a főváros kivételével, valamennyi megyénél nagyobb jelentősége van az ország fejlődésében. Ez nem elfogultság és nem Borsod megyei lokálpatriotizmus. Ez a meaállapítás szigorú, az objektív, reális valóságokon nyugszik. Arról van szó. hogy azok az eredmények, amelyeket Borsodban az elmúlt négy évben elértek, Budapest után a legnagyobb súllyal estek latba az ország fejlődésében, a nemzeti jövedelem emelkedésében, az ország műszaki-technikai fejlődésében, népgazdaságunk általános előrehaladásában. Az elért eredményekről beszélnünk kell más szempontból is. Ezek ugyan a szocialista építésnél? olyan fegyvertényei. amelyeket ha teljes egészében kiragadunk az országos eredményekből és külön, mint egyetlen megyei eredményt mutatunk fel, akkor is tükrözik, mit jelent a szocializmus építése. Gondjaink a szocializmus építésének velejárói A vitát értékelve, s abba bekapcsolódva elmondotta Komócsin elvtárs, hogy nagyon szakszerű, meggondolt felszólalások hangzottak él a megyei pártértekezleten. Szó esett; például a beruházási anyagi erők ínségéről, ami a megyét: és az országot is nagymértékben jellemzi. Ugyancsak sok szó esett a munkaerő-vándorlásról, ennek sokféle kihatásáról. Mindezekkel kapcsolatosan Komócsin elvtárs elmondta, hogy a természetesen jelentkező gondok szocializmust építő jelenünkkel függnek össze. Másképpen szólva: a gondok, a problémák a szocialista építőmunlka velejárói. Ha például Borsodban nem vállalkoztunk volna rá, a Tiszai Vegyikombinatot; ha nem kezdtük volna meg a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár rekonstrukcióját, Kazincbarcika létrehozását, vagy ha nem vállalkoztunk volna arra, hogy Miskolcból fokozatosan új várost építünk, nem jelentkeznének azok a gondok, amelvekröl beszélünk. Mi azonban nagy feladatokra vállalkoztunk: a gazdasági fejlődés üteméi, az építés ütemét úgy diktáljuk, mint a történelem során még soha. A mi gondjaink tehát a szo- cial'zmus építésének gondjai, übszcs lényeges. alapvető problémáink ezzel függnek össze. A felszólaló ezután részletesen foglalkozott néhány, a vitában felvetett problémával. elemezve az elhangzott gondolatokat. Nem elfogultság, hanem történelmi tapasztalat A vitában többször szóba került a munkás-paraszt szövetség is. Ez annak köszönhető — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a beszámoló, az írásos és a szóbeli kiegészítő, a vitaindító felszólalás, is nagyon jó alapot nyújtott hozzá, több oldalról is kitűnő érvek hangzottak el. Szeretnék rámutatni — folytatta a továbbiakban —, hogy a pártnak, a kormánynak, a szocializmust építő országnak miiért kell munkáspártinak lennie. Azért, mert csak a munkáspárti lehet parasztpárti, csak a munkáspárti lehet értelmiségi-párti. A parasztság, az értelmiség, a kispolgárság számára nincs más és jobb politika a munkáspolitikánál. Csal? ez a politika lehet jó a parasztnak, az értelmiségnek és a kispolgárságnak is. Ez nem megszállottság, vagy elfogultság, ez történelmi tapasztalat. Felszólalása befejező részében Komócsin Zoltán elvtárs nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd a következő szavakkal fejezte be: kívánom, hogy elért nagy eredményeiket gazdagítva legyen erejük a problémák leküzdéséhez, érjenek el új sikereket, ezzel erősítve Borsod megye kommunistáinak jó hírnevét az országon belül, megmutatva tetteik alapján is, mit jelentenek a borsodi kommunisták a Magyar Népköztársaság, a Magyar Szocialista Munkáspárt számára; vagyis dolgozzanak úgy, hogy személyes eredményeikkel és sikereikkel járuljanak hozzá hazánk jó hírének gazdagításához a nemzetközi kommunista mozgalomban és az egész világon. Tanácskoznak a megyei küldöttek.
