Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
Csütörtök, WfO. nov. 19, ZSZM+fitAGYARQRSZAG 5 D Több évtizedes munkássásukért Miskolci orvosokat tüntettek ki Három, köztiszteletben álló, s nagy szakmai tekintélynek örvendő miskolci orvost tüntettek ki tegnap délelőtt a városi tanácson. Dr. Bulla Imrének és dr. Ne- mecskay Tivadarnak a Munkaérdemrend arany, dr. Ebergényi Sándornak a Munkaérdemrend ezüst fokozatát nyújtotta át. nyugdíjba vonulásuk alkalmából dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke Az ünnepségen jelen volt Deine László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Havasi Béla. a városi pártbizottság első titkára, Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyettese, dr. Déváid József, az égyc- sített kórházak pártbizottságának csúcstitkára és dr. Várhelyi Zoltán, az Orvosegészségügyi Szakszervezetek megyei bizottságának titkára. Tizennyolc éve a vasgyári kórház szülészetének a főorvosa dr. Bállá Imre. Ez alatt az idő alatt a vasgyári szülészet 62 ággyal bővült, ma 127 beteget, illetve szülő nőt fogadhat. 1960-ba.n megkapta az érdemes orvos kitüntető címet, de számos más kitüntetés birtokosa is. A Munkaérdemrend arany fokozatának átvétele után hallottuk tőle. hogy az elmúlt 41 esztendő alatt egyetlen napot sem hiányzott munkahelyéről. Kívánjuk, hogy a jövőben is hasonló jó egészségnek örvendjen szerkeszti a Borsodi Orvosi Szemlét, elnöke a Magyar Nőorvosok észak-magyarországi szakcsoportjának, szervezője a tudományos vándorgyűléseknek. Mindezek mellett több társadalmi funkciót tölt be. Tudására, tapasztalataira nyugdíjas évei alatt is számit a borsodi orvostársadalom. DR. EBERGÉNYI DR. NEMECSKAY DR. BÁLLÁ IMRE, a vasgyári kórház szülészetének főorvosa 1929-ben kezdte pályafutását a miskolci bábaképző intézetben, mint tanársegéd. A bábaképző a mai Semmelweis Kórház helyén működött. Dr. Bállá Imre tanúja volt a képző kórházzá alakulásának. A tanintézet megszűntével a szülészeten kapott munkát. A város felszabadulásakor, 1944. december első napjaiban megbízták a szülészet vezetésével. Megrongálódott épületben, hiányos felszereléssel kezdték meg munkájukat. Néhány év múlva a 75 ágyas osztály 130 ágyassá fejlődött. Tivadar, egyetemi magántanár, megyei szülész-nőgyógyász főorvos 1928-ban fejezte be tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. A szegedi szülészeti klinikán dolgozott 1952-ig, amikor az Egészségügyi Minisztérium a miskolci Semmelweis Kórházba irányította. Fontos feladatok vártak rá megyénkben: területi egységet létesíteni, megszervezni a születésszabályozás intézményesített formáját, továbbfejleszteni az anya- és csecsemővédelmet. E hónap elsején egy fontos elgondolása valóra vált: megnyílt — ideiglenes helyén — az 55 ágyas terhespathológiai. osztály, amely a veszélyeztetett terhes anyák korszerű ellátását szolgálja. Dr. Nemecs- kay Tivadar aktív tevékenységet fejt ki az orvostudomány és az egészségügyi fel- világosító munka fejlődése érdekében. Tizenhárom éve Sándor, egyetemi magántanárt, a Semmelweis Kórház szülészetének főorvosát 1929-ben avat- • ták a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már medikus korában vonzotta a tudományos kutatómunka: az Anatómiai és Kórbonctani Intézet gyakornoka volt. A debreceni klinikán kezdte pályáját, ott szerzett magántanári képesítést. Miskolcra 1942-ben került. Huszonhat tudományos dolgozatot írt, amelyeket német nyelvx-e is lefordítottak. Tekintélyes szaklapok méltatták az újszülött pathológlájáról. a fehér vérsejt tapadásáról, a petefészekdaganatok konzervatív műtétjéről, a magzat veleszületett tüdőgyulladásáról készített munkáit. Franciaországban is megjelent az időjárásnak a rángógörcsre gyakorolt hatásáról írt tanulmánya. A budapesti és a debreceni klinikán kétezer szemléltető ábráját és mű- téttani könyvillusztrációját használják napjainkban is. Tudományos elgondolásaira a jövőben is igényt tartanak a tudományos rendezvények részvevői, a szakirodalom művelői. L. Gy. Megnövekedett lehetőségek az iparfaluban Majdnem ötezren lakják már Borsodnádasdot, ahol a kereső embereknek csaknem száz százaléka az iparban dolgozik. Méghozzá nagyobbrészt helyben, a lemezgyárban és a bányánál. Nemigen költöznek el innen az emberek: 1945-től kezdve legalább 300 lakás épült a községben. Az építési kedv az utóbbi években valamelyest csökkent ugyan, de azért továbbra is készülnek a villáknak is beillő lakások. Persze, ez elsősorban nem kedv kérdése, de az ilyen szempontból is gyarapodó falu bizonyítja: a szükséges anyagiak is adottak. És természetesen adottat: az iparfalu gondjai is. melyeket a nagyközségi rangból fakadóan a következő években mindinkább csökkenteni lehet, amint az a Löffler József vb-titkárral folytatott beszélgetésből is kiderült. Korszerű ii/Jeteket várnak A gondok között első helyen talán most is a kereskedelmi ellátás gondjai szerepelnek. Nem azért, mintha nem lennének boltok a faluban, hanem azért, tjisfl ezek elavultak, korszerűtle- . nek, nem is illenek Borsod- nádasdhoz. A változáshoz megvan a remény. Most munkásszövetkezet mc,éaia" kításán fáradoznak, jövőre pedig az ÁFÉSZ korszerű ABC-áruház megépítését tervezi. Szó van róla, hogy az új ötéves terv időszakában állami kereskedelmi vállalat is épít egy szép üzletet. A helyi tanács is támogatja c tervek megvalósítását. Szeretné elérni, hogy a régi, elavult boltokat korszerű, szép üzletek váltsák fel. A bányatelep — ahol körülbelül 600 ember él — ellátása ugyancsak javításra szorul. Az itt levő üzletet ugyancsak bővíteni szeretnék. Mint a legtöbb helyen, itt is gond az utak állapota. De ezek rendbehozatalára, felújítására is jut majd pénz. Ha nem is valamennyi utcában, de a legfontosabb helyeken már jövőre megkezdhetik a munkát. A számítások szerint ugyanis jövőre csaknem kétmillió forintol fordítanak útfelújításra. Az új úton kívül más újdonságot is terveznek. Azért is érdemes ezt megemlíteni, mert jelzi: a község fejlesztésének mindennapos gondjai mellett jut idő, energia a falu múltjának, népi hagyományainak feltárására, ösz- szegyűjtésére is. A tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalt a tájgyűjtemény ügyéről. Szerényen tájgyűjteménynek mondják, nem akarják tájmúzeumnak nevezni, bár lényegében erről van szó. A honismeret’ szakkör Nemesik Pál vezeté sével már évek óta eredményesen munkálkodik, gyűjteményeiknek a közeljövőben a tanács állandó helyiségei akar biztosítani. Együtt a gyárral Csak a rend kedvéért álljon itt: a gyár sokat segíi a falunak. A tanácson a beszélgetés idején alig múlt el perc, hogy valaki ne említse meg a lemezgyárat. A szekeresbükki lakótelephez vezető út építésével kapcsolatban, vagy a vízhálózat fejlesztésénél adott segítség, nél, a különböző építkezéseknél stb. Biztos, hogy a következő évek feladatainak elvégzésében is segít. Mint eddig mindenkor. Bonsodná- dasd: iparfalu. (pt) Ültetvények tervezői és szaktanácsadói Az elmúlt esztendőkben alaposan megváltozott jó néhány községünk határa. Rosszul termő, néhol kopáros domboldalakon, lankákon gyönyörű, jól jövedelmező ültetvények születtek. Fontos szerepe volt, és van is ebben az előrelépésben az Országos Ültetvénytervező és Szaporítóanyagforgalmi Irodának, amelynek működésében átszervezés történt a közelmúltban. Erről az átszervezésről, feladataikról, terveikről beszélgettünk a vállalat észak-magyarországi területi központjának igazgatójával, Szabó Andrással. Az átszervezés lényege: decentralizálás. Ma már nem a fővárosból, hanem az ország különböző részein levő hét területi központból, köztük a Borsod és Heves megyét átfogó észak-magyarországiból irányítják a munkát, a termelést. A miskolci központ felelős gazdája lett a 430 holdnyi szőlő- anyatelepnek és a 112 holdnyi törzsszőlőnek. Az országos központ fö feladata a koordinálás. Érdekes, sokoldalú munka folyik ennél, a mezőgazdaságunkat segítő vállalatnál. A nagy ültetvények telepítésének „rohamkorszakán" már túl vagyunk. A lehetőségek azonban még koránl- sincsenek teljesen kihasználva. Előttünk álló feladat még hires borvidékünk rekonstrukciója. Nagyon érdemes még például kajszibarackot, meggyet és bogyós gyümölcsöket telepíteni. A bogyós gyümölcsök, így a málna, köszméte és elsősorban a ribiszke értékesítési lehetőségei bel- és külföldön egyaránt, szinte korlátlanok. És nagy feladat természetesen a meglevő ültetvények állandó pótlásához szükséges szaporítóanyagok biztosítása is. Az iroda szakembereinek kiviteli tervei alapján ebben az esztendőben is mintegy ezer hold új ültetvény, zömmel nagyüzemi szőlőtelepítés „született”. És nemcsak a tervezésnél, a telepítésnél, hanem az első esztendőkben, egészen a termőre fordulásig segíti mezőgazdasági üzemeinket az Ültetvényterv. A területen dolgozó szakembereik az idén is mintegy tízezer hold fiatal gyümölcsösben és szőlőben látták el a szaktanácsadói feladatot. Az átszervezés most lehetőséget teremt rá, hogy a helyi igényeknek megfelelően, ezt a szaktanácsadást tovább bővítsék. Nagyon hasznosnak ígérkezik az a terv. hogy a jövőben ez a szaktanácsadói hálózat azonnal „szétviszi” a kutatóintézetek eredményeit, tapasztalatait, azaz közkincs- csé teszi a legújabb jó módszereket. Ami a szaporítóanyag-termelést és annak forgalmazását illeti: az észak-magyarországi területi központ a szőlőoltvány-termelésben látszik fontos szerepet. Borsod és Heves megye gazdaságaiból az idén 7 millió, jó minőségű oltványt várnak, s ennek mintegy felét exportálni tudják. Legjobb vevőjük a Szovjetunió, amely számunkra igen előnyös, több esztendőre előre megkötött szerződés alapján veszi át szőlőoltványainkat. Q Jelenleg (így igen szép. a tokaj-hegyaljai rekonstrukció jövője szempontjából fontos feladaton dolgoznak az iroda szakemberei. Ők készítik el az úgynevezett bod- rogkeresztúri katlan teljes rekontsrukciójának rajon modelltervét. A bodrogke- resztúri kőbányától a szegi hegyig terjedő, mintegy 1200 holdnyi terület teljes átalakításáról van szó. Nemcsak magukat az ültetvényeket, hanem azok művelési módját. a feldolgozás, a tárolás lehetőségeit, az odavezető utakat, az esetleges teraszí- rozást, öntözési lehetőségeket, a növényvédelem módszereit is megtervezik. Szükség lesz például helikopter leszálló- helyek tervezésére, de gondolni kell az idegenforgalom bővítésének lehetőségeire, s az ehhez szükséges létesítményekre is Természetesen nagyon sok érdekelt intézménnyel, vállalattal szorosan együttműködve készül ez a rajon-terv. A jövőben ennek alapján, az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával alakul át, korszerűsödik To- kaj-Hegyalja mintegy 10—12 ezer holdnyi szőlővidéke. Ezért is készül a terv mondhatni, világszínvonalon, a ma ismert legmodernebb módszerekkel. (P. s.) A jó log, jó egészség hónapja Az ép, egészséges fogazat, sajnos, ma zömmel csak óhaj csupán, hiszen a felnőtt lakosság 95 százaléka fogbetegségben, vagy következményeitől szenved. Már az óvodás korú gyermekek 50 százalékának is szúvas a foga. A fogszuvasodás a civilizált világban egyre jobban terjed, mint népbetegség. Érdemes megemlíteni, hogy őseink és a ma is primitív körülmények között élők számára ismeretlen ez a betegség. A baj megelőzhető! A fogszuvasodás megelőzése azonban meghaladja az orvosok erőfeszítéseit. Széles körű társadalmi együttműködésre és megértésre van szükség! A fogászati hónap szervezetten sorra kerülő egészségügyi felvilágosító-nevelő akciói ezt a célt szolgálják országszerte. Elsősorban gyermekeink fogaiért, egészségéért kell küzdenünk! Minden felnőttBONTJAK AZ UTAT SS« Mályi és Nyékládháza között belvízlevezető csatornát építenek, melyen keresztül a He- jőbe vezetik a tavaszi olvadáskor összegyűlt, és eddig oly sok kárt okozott hóiét, fi csatorna már elkészült. Most a 3. sz. főközlekedési út átvá gására került sor, ahová a. álereszt építik be. Képünk erről a munkáról készült. Fotó: Szabados György. nek meg kell értenie, hogy felelős gyermekei egészségéért, és elsősorban a szülőktől függ, hányszor és hány éves kortól kell beülniük a gyermekeknek a fogorvosi székbe. Helyes egészségügyi magatartásával a szülői ház, az iskola, az óvoda és a környezet megelőzheti a bajt, és tudatosan nevelheti a gyerekeket fogaik, általában egészségük védelmére. A fogbetegségek távoli kihatásai életfontos szerveket — szívet, vesét, szemet — ' károsítanak. A fog néni különálló csontocska a szájban, hanem rágószervünk kis malomköve. amely a táplálék megfelelő előkészítésével hozzájárul az egész szervezet életfunkciójának fenntartásához, egyenletes fejlődéséhez, működéséhez. Éppen ezért a rágás hiánya, a tápanyagok kellő fel nem hasz- náltsága befolyásolja a gyermeki szervezet fejlődését is. Már a terhesség folyamán fehérjében — tej, tojás, hús, sajt —. vitaminokban és ásványokban dús — gyümölcs- és zöldségfélék — fogyasztásával biztosítani kell a fejlődéshez optimálisan szükséges anyagokat. Természetes védekezés, ha helyes étrend összeállításában helyet kapnak a rágást igénylő rostos táplálékok — például az alma —. mert a rágás, a fokozott igénybevétel erősíti a fogakat és annak tartószöveteit, a bővebben képződő nyál pedig lemossa és megtisztítja a rárakódó étellepedéktől. Ezért mondjuk, hogy az étkezés után elfogyasztott alma felér egy jó fogmosássá’. Nem lehet elhanyagolni a helyes és rendszeres fog- és szájápolást. Eev nér> egészségügyi kultúrájának egyik fokmérője, hoev milyen a fogkrém és fogkefe utáni kereslet. Hazánkban éppen a fogászati kampányok éred- ménveként már 'Mentős 'a- vulás észlelhet Krp — magában nem elende. S nem elegendőek a felvilágosító szavak sem. A lakosság értő együttműködése, kulturált magatartása hozhat csak eredményt. Dr. Tóth Imiit Miskolc városi egészségnevelési főorvos Megjavítják a/ utakat
