Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZÄG 4 Kedd, T970. október 13. A Népművelési Tájékoztató ír számából A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ kiadásában megjelenő havi Népművelési Tájékoztató új száma ismét színes, gazdag tartalommal került a szak­mai érdeklődök kezébe. Be­számol’ az új szám a buda­pesti mezőgazdasági kiállítá­son megrendezett borsodi nap eseményeiről, továbbá a Szekszárdon megrendezett nemzetközi néprajzi film­szemléről, valamint a Bor- | sódban és Miskolcon tartott módszertani bemutatókról, továbbképzésekről. Színes, sokrétű, sok tapasztalat-átvé- : teli lehetőséget kínáló össze­állítást olvashatunk a me­gyei szakreferensek vizsgáló­dásai során tett észrevételek­ből. Szakmai könyvajánlat, ] hírösszeállítás, eseménynap- j tár, valamint többféle rész- j letezésű műsornaptár egészí­ti ki a kiadvány tartalmát. | Érdekes zsebóra került Szolnokra Bors T^ajos tanár óra- gyűjteményébe. Párizsban készült 1720—.30. között, Duval mester műhelyében, s ma is jár. Az óra hátán vésés látszik: „Emlékbe Sándornak, Petrovicsné.” Előző ludajdonosa Kiskőrösön 1905-ben vette egy idős órásmestertől, aki az órát egy mészároscsaládtól kapta javításra, de nem jött érte. A szolnoki műgyűjtő, jeltételezi a szépművű óráról, hogy Petőfi Sándoré, vagy családjáé lehetett, de erről még nem bizonyosodhatott meg. A KÉPERNYŐ ELŐTT Két t v-játék mérlege A Vörös Mekong II. Barlanglakok A MENEKÜLT asszonyok hihetetlen soványsága Ré­ven sbrück foglyait juttatta eszembe. Elmondták, hogy lágerbe érkezésük után a legszebbeket közülük a tisz­teknek vetették oda, a töb­bieket pedig a közkatonák­nak. Sok fogoly pusztult el a járványok és a rosszul táp­láltság következtében. A fel­nőtteknél is nagyobb szám­ban halnak meg a gyerme­kek. A Long Sheng támasz­pont közelében 4500 fogoly közül egy hónap leforgása alatt 104 gyermek halt meg. A halál oka: himlő. Még csak orvosi ellátást sem kaptak. 1969 márciusától .jú­niusig ebben a táborban kö­rülbelül ezer ember halt meg, közülük 400 a kolera- járványtól. Tham Phal Luangban egy hónap alatt százhúsz gyer­mek pusztult el... A Mekong Indokína népé­nek vérétől vörösük . .. Ezen a tavaszon Laoszra, Kam­bodzsára és Dél-Vietnamra huszonnégy óra alatt tízezer tonna bombát dobtak le az amerikaiak, ami robbanóere­jét tekintve ugyanannyi. mint a Hirosimát elpusztító atombomba. E HÁROM országban min­den gyermek „Nixonnak” hívja a bombát. De a felége­tett mezők harcosokat szül­nek. Harcosokat, akik add'g fognak küzdeni, amíg az utolsó amerikai katona is el hagyja földünket. Nincs más út előttünk. „Népünk iránti hatalmas szeretettel, s az ellenség iránti égő gyűlölettel , min­dent le lehet győzni” — mondták barátnőim a nőszö­vetségben. A nedves bar­langban beszélgettünk, ahol a szervezet központja volt. Gyakran jut eszembe ez a mondat, amikor a barlangok­ban felszerelt rendelőket lá­tom, a Front nyomdáját, ahol olyan emberek szedik kézzel a Laoszi Hazafias Front és Hadsereg újságjait, és a tan­könyveket. akik két vagy há­rom évvel ezelőtt tanultak meg írni, vagy amikor a he­gyek mélyén elrejtett rádió- állomáson vagyok .. . Az ér­telmiség, a parasztok, a ka­tonák. áz orvosok mindent maguk csináltak, kezdve a sziklarobbantástól egészen az ácsmunkáig, harcolva a ned­vesség és a sötétség ellen. A Front harcosai, a köz­katonák és a tisztek eltart­ják magukat: rizst és gyü­mölcsöt termesztenek. A mamóka stratégiai növény Laoszban. akárcsak Dé’-Viet- nambnn. Hagymái ehe* öle maradnak a vegyszeres tá­madás és a napalm-támadás után is. A „barlang’akók” I réfásun nianióka-plv nak” nevezik. AMIKOR Vietnamból Ká­oszba utaztam hanoi bará­taim azt mondták: „Mi. vi­etnamiak. 31 millióan •■«- gyunk alihoz. hogy legyőz­zük az amerikaiakat. Laoszi testvéreink mindössze há- rommillióan. Ezért felszaba­dító harcuk nehezebb, mint a miénk. Meg kell ismerked­nünk a laoszi forradalmárok életével, ez jó iskola lesz számunkra.” Már a helyszínen, véletlen találkozásaim során naponta egyre jobban megértettem ezeknek a szavaknak az ér­telmét. Láttam, mennyi sú­lyos áldozatba, önmegtartóz­tatásba. türelembe és forra­dalmi lelkesedésbe kerül i laoszi nép minden egyes győzelme. 121 esztendővel a tragikus esemény után, ok­tóber 6-án este került kép­ernyőre Nemeskürty István tv-filmje, a Hajdúfy Miklós rendezte Tizennégy vértanú. Már a címben jelzett szám felkelti a figyelmet, hiszen eddig általában tizenhárom vértanúról beszéltünk októ­ber 6-án, akiket a császári önkény ezen a gyászos em­lékű napon vérpadra hur­colt. Nemeskürty István a tizennegyediknek, Kazinczy iMjos honvédtábornok emlé­kének ad rehabilitációt film­jében. A tizenhárom aradi vérta­nú története ismerősnek tű­nik mindenki előtt. Nemes­kürty azonban nem elégszik meg pusztán az ismert törté­nelemmel. Azt igyekszik be­mutatni, miként jutottak el ezek a hős tábornokok, a magyar királyra esküt tett katonatisztek a király trónját megdöntő forradalomhoz, let­tek annak magas rangú ka­tonai irányítói, s miként vál­lalták a vértanúhalált az életmentő szökés helyett. Milánóban kezdődik a visszapergetett történet. Az aradi vértanú-tábornokok egy csoportja akkor még alacso­nyabb rangú tisztként ott él a császár szolgálatában. S velük barátkozik egy osztrák tiszt is: Julius von Haynau. Az a Haynau, aki tizenegy'év múltán aláírta a magyar tá­bornokok halálos ítéletét. Nemeskürty a tőle megszo­kott történészi alapossággal veszi vizsgálat alá a törté­nelem minden mozzanatát. Lehántja a romantikus sal­langokat a történetről, nem riad vissza Kossuth politikai lángelméjének elismerése mellett annak megállapításá­tól, hogy nem értett a harc­hoz. s hogy menekülését nem fogadták egyértelmű helyes­léssel harcostársai, s nem tartózkodik deheroizáló moz­zanatoktól sem. (Például Bem tábornokról a fogva tartott tábornokok úgy nyi­latkoznak, hogy „ugyan, hol van már azóta, hányadik ha­táron túl csinál forradal­mat?”) Azt elemzi ez a film, miként látták harcukat a vértanúvá lett tábornokok hajdan, s hogy mártíromsá- guk történelmi szükségszerű­ség, vagy pedig oktalan hős­ködés volt-e. A játékon, s ez Hajdúfy Miklós érdeme is, egy percig sem érződött, hogy valójában a! történész- tudós a filmművészet eszkö­zeit is igénybevéve egy ma­ga felállította tételt kíván bi­zonyítani. Mindvégig feszült drámát kaptunk, amely — bár a tragikus véget előre ismertük — izgalomban sem szűkölködött. Merőben más pénteken látott tv-komédia, a Mikes György 'írta és Bán Róbert rendezte Miért is mentem hozzád feleségül? Idősnek lenni általában nem jó. De nem jó azért sem, mert az idősebb ember több­re emlékezik, s minden vicc csak az újszülöttnek lehet új. De ehhez a vicchez nem is kell nagyon idősnek lenni. Az alaptörténet a követke­ző: a feleség állandóan kor­holja a férjét, s okkal, meg ok nélkül emlegeti , hajdani kérőjét, miért is nem ment ahhoz feleségül, mennyire más lenne a dolga. A férj elunja a folytonos hivatko­zást, előkeresi az egykori ké­rőt, aki ' már nem éppen olyan kívánatos legény, mint hajdan, s ahogyan a feleségi emlékezetben él, s a része­ges alakot odaállítja az asz­!■ A „VISZEK” szövetkezet és a Mansfeld Kombinát (NDK) hegesztőgép bemntaSút . ..* o któber 12-én és 13-án, a MTESZ-székházban, Mis­kolc, Szemere utca 5. Bemutatásra kerülnek a legkorszerűbb hegesztő áram­források. Az érdeklődőket szívesen látja a „VISZEK ’ szövetkezet. A Másuké a serleg szony elé, .mondván. íme, így néz ki a folyton áhított úri­ember. Ezt a témát .már az elmúlt évtizedben, meg ko­rábban is itt-ott hallottuk és olvastuk. Talán éppen Mikes György irt belőle egy brilli- áns kis humoreszket, úgy másfél gépelt oldalnyit vala­mikor a Ludas Matyiba. Most negyvenöt perces já­tékká nőtt meg a soványka történet, s mert a szigorú, szűkszavú humoreszk felhí- j gult, az időt ki kellett tölte­ni véget érni nem akaró ut­cai csúszkálással és taxizás­sal. Egy nagyon jó hurno- reszkből így lett nagyon rossz, üres, unalmas tv-ko­média. ami méltatlan Mikes Györgyhöz, méltatlan a ren­dező Bán Róberthez, B. M. Szombaton, október 10-én befejeződtek a diósgyőri va­sas ifjúmunkás napok. A gazdag eseménysorozat záró- rendezvényeként Ki tud töb­bet egymásról? címmel vi­dám szellemi vetélkedőn vet­tek részt a két nagyüzem fiataljai. A vetélkedőt végül is — szoros küzdelemben — a Lenin Kohászati Müvek fiataljai nyerték meg. A rendezvénysorozat záró­ünnepségén a két nagyüzem KlSZ-bizottságának titkáijai adták át a sportvetélkedők díjait. Átadták azt a. vándor­serleget is, amelyet az ezen­túl minden esztendőben sor­ra kerülő nemes vetélkedés győztese kap meg. Ezúttal a kohászfiatalok bizonyultak eredményesebbnek — így egy esztendeig az ő birtokukba került a serleg. Az ered­ményhirdetés után vidám táncmulatsággal fejeződött be a diósgyőri vasas ifjú­munkás napok rendezvény­sorozata. A Jelenkor októberi szónm Gazdag, változatos tarta­lommal. értékes szépirodalmi és tanulmány-anyaggal je­lentkezik a pécsi folyóirat új száma. A lap élén Bertha Bulcsú­nak Csorba Győzővel készí­tett interjúját olvashatjuk, s ehhpz kapcsolódnak a Pé­csett élő költő új versei. A lírai rovatban ezenkívül töb­bek között Demény Olló, Gyurkovics Tibor, Kormos Jstván és Lovász Pál ver­seit közli a folyóirat. Jubileumra készülnek Hangversenyek és vetélkedő Húsz esztendővel ezelőtt, az 1950—51-es tanévben kez­dődött meg hazánkban, s Miskolcon is a középfokú ze­nei oktatás. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola idei programjában a Bartók- és Beethoven-évíor- dulók mellett így természe­tesen jelentős szerepet ka­pott e jubileum is. December első napjaiban tartják meg az iskola jubi­leumi ünnepségét. A KISZ- szervezettel közösen ismét megrendezik az immár ha­gyományos diáktalálkozókat is. A volt diákok kis hang­versenyen adnak számot ed­digi pályafutásukról, művé­szi törekvéseikről. Idén var­júk. — többek között — Ifo- vács Esztert és Nagy And­rást — mindketten az Opera­ház tagjai. Kovács Eszter nemrégiben igen szép siker­rel szerepelt a moszkvai Csajkovszkij-versenyen. Koós János — aki oboaszakos hall­gatója volt annak idején az iskolának — ugyancsak meg­ígérte: legjobb számaiból egy kis műsort mutat be a szakközépiskolában. A régi diákok találkozója természetesen csak egy ked­ves színfoltja a programnak. A tanári koncertek mellett minden valószínűség szerint hallhatjuk majd a katowicei zeneiskola növendék- és ta­náregyüttesét is. Miskolc ze­nei intézményei pedig együt­tesen terveznek egy soroza­tot: Bartók műveit mutatnák be. A hangversenyek mellett több zenetörténeti és zene- pedagógiai jellegű eszmecse­re is szerepel a tervekben. Méltóképp kíván megemlé­kezni névadójuk halálának 25. évfordulójáról és az is­kola működésének 20. évfor­dulójáról az iskola KISZ- szervezete is. Klub formában egy sorozatot indítanak Bar­tók és Beethoven műveiből. A lemezhallgatást előadások­A Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola (Miskolc, I., Kun Béla u. 10. sz.) GÁZ- ÉS OLAJTÜZELÉSŰ KAZÁNFŰTŐ TANFOLYAMOT INDÍT. olyan kazánfűtők részére, akik valamilyen egyéb kazán­fűtői bizonyítvánnyal már rendelkeznek. A tanfolyam díja 280 Ft. A tanfolyam október 14-én, szerdán délután 16 órakor indul. Megjelenés az intézet tanműhelyében. Jelentkezni lehet október 1.2-tőJ, reggel 8-tól' e.sie 6 óráig az intézet iarazgatói irodájában. IGAZGATÓSÁG kai kötik össze, s a sorozat záróakkordjaként április 4- én, az elhangzottakból ve­télkedőt rendeznek. A prózai írások közül két fiatal novellista, Ajtony Ár­pád és Czakó Gábor elbe­szélése, valamint Bebesi Károly irodalmi riportja ér­demel figyelmet. Érdeklődésre tarthat szá­mot Csányi László Illyés Gyula prózájáról szóló tanul­mánya, valamint Bécsy Ta­más drámaelméleti munká­jának új részlete. Autószerelőket és karosszéria lakatot 1 alkalmaz a B.-A..-Z. megyei Vas- és Fémipari Vállalat kazinc­barcikai autójavító telepén íKazincbarcika-Kertváros. Bartók B. u. 22.). 44 órás munkahét, kiemelt bérrel, megegyezés szerint. A Bocsi Haladás Mr. Tsz, jó kereseti lehetőséggel kőműves szakmunkásokat és betanítóit munkásokat alkalmaz. Étkezést, szállást, különélés! díjat, haza­utazási költségeket biztosítunk. Jelentkezés a tsz-irodán, vagy a építésvezetőnél. A Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat határozott idő­re 1 gépirónőt. határozatlan idő­re i asztalost. I szakképzett ta­pétázót keres. Jelentkezés a vállalat központjában: Miskolc Széchenyi u Ilii. sz... személyzet oszt álvá í Mély megrendüléssel közöljük, hogy gyárunk szeretett és tisztelt dolgozója, ,a törzsgárda tagja l'ÜRÓ ZOLTÁN fiatalon, hosszú betegség után elhunyt. Temetése 1970. október 14-én, szerdán délután fél 4 órakor lesz a he- jőcsabai katolikus temetőben. A Cementipari Gépjavító vezetősége, párt- és lömog­szervezeti vezetők, valamin! a trvár V

Next

/
Thumbnails
Contents