Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 2 Péntek, T970. október 2. Tanácskozik az országgyűlés növelésével a v illám as­(Folytatás az 7. oldalról) elemezvén, jelentős ese­ménynek mondotta a mi­niszterelnök a Szovjet­unió és a Német Szövet­ségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulaj­donít. Ügy véli, a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányának az európai realitások terén tett lépései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezé­sét minden európai szocia­lista országgal. Ami bennünket illet — je­lentette ki a miniszterelnök —, üdvözlünk minden javas­latot. amely a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszo­nyának javítását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot. Beszámolt ezután a kor­mány elnöke a Varsói Szer­ződés országainak erőfeszíté­seiről, kezdeményezéseiről, az európai biztonság megszilár­Dr. Bcupos/ Béta; r>r. Havasi Béka (Miskolc, jj. sz. vk.), a Miskolci városi Pártbizottság első titkára el­mondotta, hogy K olc di­namikusan fejlődi gy ará­nyú rekonstrukciókkal fo­kozták a Lenin Kohászati Müwk, a Diósgyőri Gépgyár és a December 4. Drótmű­vek termelését, tejfeldolgo- . zó üzem épült, hamarosan -tető alá kerül a kenyérgyár, tervezik a teendő húskombi­nátot is. Javult a lakáshely­zet, a kommunális és szociá­lis ellátás, növekedett a fog­lalkoztatottság, emelkedett a családok jövedelme. Teendő azonban még bőven akad. Az eddigieknél körülte­kintőbben kell ügyelni a . városfejlesztés arányaira, .'mert az elmúlt eszten­dőkben nem fordítottak kellő figyelmet azoknak az iparágaknak a fej­lesztésére, amelyek eny­híthetnék az asszonyok- lányok foglalkoztatási gondjait. Jelentősen lemaradtak az új lakótelepek üzlethálózatának, egészségügyi, oktatási és kul­turális intézményeinek ki­építésével is. 1 >A képviselő a legfontosabb teendők közé sorolta a kü­lönböző beruházások jobb műszaki és közgazdasági elő­készítését, a távlati tervezés koncepcióinak fokozottabb Teihasználásót. Miskolcon például körül­bástyázták a várost ipa­ri üzemekkel, s ezzel út­ját állták a lakóterület kiterjesztésének. A városfejlesztésben — hang­súlyozta dr. Havasi Béla — parancsoló szükség a tudo­mányos előrelátás, a körülte­kintő alaposság. Felszólalásában helyet kan­ták megyéje, városa művelő­dítására, a változatlan aggo­dalomra okot adó indokínai helyzetről, valamint a közel- keleti konfliktusról. Szólt a szocialista orszá­gok. köztük Magyarország erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fe­nyegető agressziót poli­tikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hangsúlyozta: mindaddig nem lehet biztonságos a hely­zet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát az összes érde­kellek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlé­kezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen halá­láról, s annak a bizalmának adott kifejezést, hogy a po­litika, amelynek megvalósí­tásán az egyiptomi államfér­fi oly odaadóan fáradozott, győzelmet arat. A miniszterelnök élénk he­lyesléssel, tetszéssel fogadott beszámolója utón a képvise­lői hozzászólások sora kö­vetkezett. dési gondjai is. Az óvodai helyzetet jellemezve elmon­dotta, hogy amíg országos átlagban az óvodáskorú gyer­mekek 54,3 százaléka kap helyet ezekben a szociális intézményekben, addig Mis­kolcon 48, Borsod megyében már csupán 37 százaléka. Nem sokkal szerencsésebb a helyzet az általános isko­lákban sem: a tantermeket három „műszakban” használ­ják, s úgy tűnik, hogy jelen­tősebb fejlesztésre, a tanter­mek számának növelésére a következő öt esztendőben sem lesz mód. A középisko­lások szárma az országos át­lagot messze meghaladóan, csaknem . 55 százalékkal nőtt Miskolcon, Szárinak ellenére, hogy 1971 és 1975 között két új kollégium is épül a vá­rosban, csaknem kétezer vi­déki diák bejárásra, vagy albérlet keresésére kénysze­rül. A nyolcezer szakmun­kástanulónak csupán 75 tan­terme van, kollégiumi helye­ik száma elenyésző. Miskolcon a felszabadu­lás óta csupán két mű­velődési ház épült, évek óta folyik a huzavona a pótolhatatlan nemzeti értékeket őrző, s életve­szélyessé öregedett Her­man Ottó Múzeum újjá­építése körül, nincs a vá­rosnak egyetlen korszerű filmszínháza sem. A helyi tanácsok nagyobb gazdasági önállósága bizo­nyára újabb és újabb helyi erőforrások feltárását teszi majd lehetővé, Miskolc mű­velődési. kulturális helyze­tének javításában azonban nélkülözhetetlen a központi szervek segítsége — zárta felszólalását a városi pártbi­zottság első titkára. A törvényjavaslatot elfo­gadta. energia-rendszer nemzetközi távvezeték kapcsolatainak bővítését, még áldozatok árán is, kiemelt módon kell kezelnünk népgazdasági ter­veinkben. Hasonlóan a villamosener- gia-rendszer tartalékai növe­léséhez, nagyobb tartalékok­kal indokolt tervezni a nép­gazdaság tüzelőanyag-mérle­gét is, hogy a fogyasztók termelési többlet igényeihez megfelelő fedezet álljon ren­delkezésre. Feltétlenül szükséges te­hát, hogy a villamosenergia- bázis megteremtése érdeké­ben a minimálisan előirány­zott 23,9 milliárd forint be­ruházási összég a villamos- energia-iparág számára kö­rülbelül 5 százalékkal meg­emelésre kerüljön, az árin­dex változásén túlmenően. Az iparággal szembeni legfőbb társadalmi elvá­rás a fogyasztók mara­déktalan ellátása villa­mos- és hőenergiával. Ezért ezt a feladatot az iparág nyeresége, és a haté­konysága rovására is teljesí­tenie kell, amit a mai jöve­delemszabályozási rendszer nem kellőképpen méltányol. Hogy ez így igaz, annak megvilágítására legyen sra­bad megemlítenem a tisztelt országgyűlés előtt, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt 1968. és 1969. évi gaz­dasági eredményei pozitívan értékelhetők. A tröszti ered­ménytömeg például, évente 10 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az állami ipar átlagos eredménynöve­kedésének. Ugyanakkor — a kielégítően realizált ered­Lázár György: ménvek ellenére — a szemé­lyi jövedelmek fejlődése mégsem kielégítő mértékű, meg sem közelíti az állami J ipar átlagos szintjét. A mint­egy 38 ezer főt fogtalkoz- 1 tató trösztnél az egy főre jutó személyi jövedelem növe­kedése 1970-ben várhatóan 2,1 százalékot tesz ki. Az adatokból megállapítható, hogy a villamosenergia-ipar- ban a személyi jövedel­mek emelkedése csupán a felét teszi ki az állami iparban jelentkező álta­lános fejlődésnek. A villamosenergia-ipar dol­gozói népgazdaságunk részé­re — a többi ágazatok ré­szére — alapvető tevékeny­séget folytatnak. A társadal­mi szükségletek kielégítése érdekében állandó permanen- ciában, éjjel-nappal, esőben, sárban, hőségben, fagyban rendelkezésre állnak. A mennyiségi szükségletek ki­elégítése mellett igen jelen­tős, fontos követelmény az áramszolgáltatás minőségé­nek, folytonosságának bizto­sítása. Ez a munka az erő­művek, a távvezetéki háló­zatok építésénél, karbantar­tásánál. a bármely időpont­ban bekövetkezhető üzemza­var elhárításánál rendkívüli igénybevételt és odaadást kíván a villa mosenergia- rendszer minden dolgozójá­tól. Tisztelt országgyűlés! Az általam fent említettek elle­nére a tervtörvcmy-javaslatot jónak tartom és kérem, hogy a megfelelő és szükséges ja­vaslatok. kiegészítések figye­lembevételével fogadja azt el. Jobban hasznosítsuk a munkaerőt Nagy figyelemmel hallgat­ták a képviselők Lázár György, munkaügyi minisz­ter felszólalását, aki beszéde elején elsősorban a termelé­kenység korábban egyálta­lán nem kielégítő, de leg­újabban már biztatóbb ala­kulását elemezte. Vélemé­nye szerint a munkaerő- források olyan mértékben apadnak, hogy elkerülhetet­len az ipari és az építőipari munka hatékonyságának jó­val gyorsabb növelése. A fő kérdés ma már nem a foglalkoztatottság, ha­nem az: hogyan tudjuk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló mun­kaerőt. Jelentős intézkedésekről szá­molt be a miniszter, ame­lyek érdekeltté teszik a vál­lalatokat az élőmunka taka­rékosabb felhasználására, egyszersmind megszüntetik, vagy legalábbis mérsékelik a felesleges munkaerő visz- szatartását az üzemekben. Ilyen körülmények között sor kerülhet majd, a népgazdaság, az ipari termelés szerkezetének j átalakításával párhuza- j mosan, bizonyos munka­erő-átcsoportosításokra is, az ágazatok között, illetőleg az üzemek között. A csütörtöki ülésen végül is húsznál is több képviselő szólalt fel, ami már maga- j ban is jelezte a nagy ér- j deklődést a beterjesztett tör- ; vényjavaslat, következő öt- j éves tervünk iránt. Miskolc dinamikusan fejlődik Eltemették Nasszer elnököt (Folytatás az 1. oldalról) színű lobogóba burkolt egy­szerű íakoporsót. Miközben Anvar Szadat, ideiglenes el­nök, Ali Szabri és a külföl­di delegációk vezetői utoljá­ra hajtottak fejet az elhunyt elnök előtt, a kairói Citadel­lából 21 ágyú 101 lövést adott le. Ezután a lóvonta- lású ágyútalp elindult az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottságának székha­za felé, ahol Tahia, az el­nök özvegye és gyermekei várták, hogy búcsút vegye­nek az elhunyttól. A sziget­ről a városba vezető híd környékén a három nap óta gyászoló embertömeg leírha­tatlan zokogása kísérte a te­metési menetet. Több mint egy órán át tar­tott a székházig vezető alig egykilométeres út, mert a gyászolói: tömegében a ko­porsó lépésben is alig tudott haladni. Megindító jelenet volt a család búcsúja. Nasz- szer legidősebb fia, Khaled és özvegye, Tahia ráborult a koporsóra. Visszafojthatat- lanul peregtek a könnyek Kadhafi líbiai elnök és Husszein Jordániái király szeméből. Az ASZÚ székhazától to­vább indult a gyászmenet. Elöl katonazenekar haladt, utána következett az ágyú­talpra helyezett koporsó, majd a család, az állam ve­zetői és a külföldi vendé­gek. A rendfenntartó erők emberfeletti erőfeszítései el­lenére gyakran meg kellett állni, mert a kétségbeesett; gyászolók többször áttörték a 12—15 soros rendőrkor­dont is, hogy megérinthessék a koporsót. Másfél órával az indulás után a menet az im­pozáns Ramszesz-térre ért, ahová az egykori fáraó ha­talmas gránitszobrót még Nasszer rendeletére szál! í- tották át Luxorból. A rádió és a televízió egyenes adás­ban közvetítette a gyászme­netet:. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Nasszer temetése al­kalmából csütörtökön beszé­det mondott a kairói rádió­ban és televízióban. Szovjet jegyzék óz USI-kez „A Szovjetunió nyomaté­kosan követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya tegyen meg minden szüksé­ges intézkedést a szélsőséges cionista csoportok a szovjet közvélemény jogos felhábo­rodását kiváltó veszélyes ak­cióinak meghiúsítására” — hangoztatja a szovjet kor- mény jegyzéke, amelyet csü­törtökön nyújtottak át Moszkvában, az , amerikai nagykövetnek. Bizonyos idő óta az Egye­sült Államokban zabolátlan szovjetellenes kampányt foly­tatnak a cionista szervezetek — állapítja meg a jegyzék. Ezt a kampányt a Szovjet­unió Egyesült Államokban levő intézményei és képvise­lői ellen irányuló fenyege­tések és provokációk kísé­rik. Igen aktív ebben a te­kintetben az úgynevezett Zsidó Védelmi Liga, amely kihívó akcióival akadályoz­za az USÁ-bam a szovjet in­tézmények hivatalos funk­cióinak teljesítését, és veszé­lyezteti a szovjet diplomá­ciai és más személyi képvi­selők biztonságát. Az amerikaiak már eddig is ígérték, hogy változtatnak ezen az áldatlan helyzeten, a jegyzékre éppen azért volt szükség, mert ezeket az ígé­reteket nem váltották be. Sík Endre kitüntetése A Corriere Africano (At- rikai Kurír) című olasz fo­lyóirat ez évtől kezdve di­jakat adományoz olyan sze­mélyiségeknek, szervezetek­nek és államoknak, akik, il­letve amelyek a legtöbbel tettek Afrika fejlődéséért jelentékenyen hozzájárultak a földrész kultúrájának fej­lesztéséhez, problémáinak megoldásához. A díj első ki­tüntetettjei között van dr. Sík Endre, akit fekete Afri­ka történetéről írott köny­véért jutalmaztak. Az első ízben díjazottak között szerepel: Nyikola.í Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­génél: elnöke, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a JKSZ elnöke, Geor­ges Pompidou francia köz- társasági elnök, Huari Bu- medien, az Algériai Forra- dalnii Tanács elnöke, Leo­pold Senghor, a Szenegáli Köztársaság elnöke, Habib Burgiba tunéziai köztársa­sági elnök, Aldo Moro olasz külügyminiszter, továbbá a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának afrikai inté­zete, a Le Monde című fran­cia napilap. Valaska László: Helytállnak a villamosenergia-ipar dolgozói Az országgyűlés IV. öt­éves tervről szóló vitájában felszólalt Valaska László, a sajószentpéteri választókerü­let országgyűlési képviselője is. Beszédében többek közöl' az alábbiakat mondta: Népgazdaságunk fejlődé­sének elengedhetetlen feltétele a további villa- mosenergia-bázis megte­remtése. Köztudomású, hogy 1 kWh villamos energia kimaradás, melynek értékesítési ára kö­rülbelül 50—54 fillér, 15—30 forint értékű termeléskiesést eredményez az ipar külön­böző ágazataiban. Az energiamérlegben elő­reláthatólag a IV. ötéves tervben is hiányok lesznek. A teljesítményhiányok kikü­szöbölése több irányú intéz-, kedést igényel. Az energia- import mellett a hazai erő­művi géppark fejlesztését kell meggyorsítani, amely a mai technikai színvonalon leggyorsabban két és fél év alatt a gázturbinás erőművel lehetséges. A Szovjetunióból '’ázturbinák beszerzése és be­építése válik szükségessé. A fogyasztók korlátozás nélküli villamosenergia-ellá- tása érdekében — párhuza­mosan a termelői kapacitás A IK átérés majd Párái Imre expozéjá­ban is többször elhangzott az országgyűlésen Borsod és Miskolc neve. Olykor talán már közhelynek tűnik, na ír­juk, hogy Borsod a magyar Ruhr-vidék. De itt, az or­szággyűlés mostani üléssza­kán, amikor a magunk elé tűzött új gazdasági feladato­kat tárgyalja a parlament, különösen aktuálissá válik Borsod megye, és abban Miskolc gyárainak_ üzemei­nek népgazdasági jelentősé­ge. 9 A mesébe '“ZSIÜ bázisok, a kohó- és gépipar további beruházásai és a tervben szereplő új létesít­mények mind jobban felénk ordítják a közfigyelmei. Képviselőink nemigen pi­henhetnek a szünetekben: az országos és megyei lapoknak Képvi sclőink kozott a parlamentbe delegált tu­dósítói egyve-másra állítják meg őket. Különösen azokat, akikről tudják, hogy felszó­lalásra készülnek, vagy már el is mondták észrevételei­ket a tervjavaslatról. Gácsi Miklóst és Valaska Lászlót többször is láttam tárgyalni az elmúlt kél nap során az országos lapok munkatársai­val, ma pedig arra kért meg debreceni kollégám, hogy mutassam be neki dr. Hava­si Bélát, az MSZMP Miskolci városi Bizottságának első tit­kárát, országgyűlési képvi­selőnket, akitől a debrece­niek különösen azt szerelnék megtudni, hogyan lehelne a két város kapcsolatát szoro­sabbra fűzni? Havasi elvtárs felszólalá­sára egyébként délelőtt ke­rült sor. Még az ülés megnyi­tása előtt elmondta nekem, hogy felszólalása tulajdon­képpen két részből áll. A harmadik ötéves tervnek a mi szűkebb pátriánkra le­vonható tanulságait elemzi és arról szól, hogy miként kívánatos és szükséges előbb re vinni Miskolcon és Borsa megyében a közművelődés, közegészségügy ügyét. Tei mészetesen a szünet gyorsan eltelik. Ilyenkor nincs mód hosszabb beszélgetésre, a té­ma alaposabb megtárgyalásá­ra. Azonban az a néhány mondat ts. amelyet dr. Ha­vasi Béla az Észak-Magyar- ország kérésére, felszólalá­sán kívül elmondott — érté­kelteti — képviselőnk alapos vizsgálódások, helyzetmérle­gelés alapján állította össze felszólalását, és az egész or­szág közvéleménye elé tárta Miskolc város egyáltalán nem kielégítő közművelődési helyzetét. í II,MII csalc e<Jd monda- ' “ tol, amelyet dr. Havasi Béla a felszólal on kívül, az .ftszak-Magyaror- tzágnak elmondott: „Az anyagi, támogatáson kívül,' amelyet i párttól és a kormá nyi ól érünk. fokozottabban iá- laszkndnunk kell a helyi rőforrásol&a. a miskolciak aktívabb közreműködésére és támogatásé " Onudvári Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents