Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

Szombat, T970. ofttőber TO. ÉSZAK-MAGVARORSZAO 3 Kilenc panaszos és a megye ügye Kongresszusra készülve: Szeptember közepén egyet­len ügyben kilenc ember ke­reste meg dr. Nagy Sándor sajószen tpeteri tanácselnö­köt. Ki szépen megfogal­mazva, ki goromba kifeje­zésekkel tette szóvá: megint romlott hús, húsáru érkezett az üzletbe. Ismétlődő esetek A ,, megint” jelzi,, hogy nem első eset. Ilyen beje­lentést tettek már február­ban és a nyár elején is. S akkor, szeptemberben távira­tot küldtek a húsüzemi vál­lalathoz, de az „elkevere­dett”. Pedig a panaszok nem voltak indokolatlanok. A Borsod megyei Állategész­ségügyi Állomáson 1970. szeptember 16-án felvett jegyzőkönyv tanúsága sze­rint, több kiló árut meg kellett semmisíteni. Az in­doklás: „...elszíneződés... intenzív bűzösödés miatt fo­gyasztásra alkalmatlan ... megállapítható, hogy a két kolbászféleség töltéshibás is .. A községi pártbizottság és a tanács vb a bejelentések alapján a járási NEB-hez fordult segítségért. A NEB a hét elején Sajószentpéteren megbeszélésre hívta' az úgy tisztázása végett az érdekelt vállalatokat. A hibák okai Dr. Gactaai Sándor megyei szakai latorvos e megbeszélé­sen így összegezte a tapasz­talatokat: — A legnagyobb probléma a szállításban jelentkezik. Nincs elegendő hűtő- és ter­moszkocsi. Egy-egy túrajárat 8—10 óra. Hiába indulnak ei reggel 6-kor, mire a túra vé­gére érnek, a friss áru már kifogásolható lehet. A húst:, húsárut többnyije ponyvás kocsikban szállítják. Az áru porosodik, piszkolódik. A dolgozók megfelelő védőruhá­val nincsenek ellátva, illet­ve, mire a túra végére ér­nek, a ruha piszkos, s van esel, amikor a dolgozó védő­ruhát nem hajlandó viselni. — A szállítómunkások hoz- zállása nem mindig jó. Gyak­ran gorombás'kodnak, „ha nem kell, ami van, akkor holnap semmit sem hozunk’-. — Mi az oka? Megnőtt az igény, a fogyasztás túlnőtte az üzleti kapacitásokat. Ami három-négy éve korszerű volt, az ma már kevés, ki­csi. A liiúí keresése es a jovo Csajági János, a húsipari vállalat igazgatója is a meg­nőtt igényékiól, a szükséges feltételek hiányáról beszél. — A vágóhíd jelentős re­konstrukció nélkül megtíz­szerezte termelését. Ez vo­natkozik a húsfeldolgozó üzemekre. Ma sem tudjuk kielégíteni az igényeket. A vállalat dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek a la­kosság érdekében. Szorongat a munkaerőhiány, s napról napra nagyobb feladatúkat ró rájuk az igények növeke­dése. A sajószentpéteriek is megértik ezt. Dr. Nagy Sán­dor azt javasolja: adjanak lehetőséget, hogy a környe­ző helységekkel való közös kooperációban saját vágóhi­dat építhessenek. Ez teher­mentesítené a jelenlegi vá­góhidakat. S hajlandók a le­hetőséghez mérten hozzájá­rulni hűtőkocsi vásárlásához is. A korábbi reklamációkból a tapasztalatot leszűrve a húsüzemi vállalat bevezette az úgynevezett ládás szállí­tást. Ez évi egymillió forint többletkiadást jelent számá­ra. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, il­letve a boltvezetők rendelé­sei alapján csomagolják az Tisztítás robbantással A Borsod megyei Bodrog­közben a belvizek elvezeté­sére mintegy 200 kilométer hosszú főcsatorna-rendszert alakítottak ki. A mestersé­ges vízfolyások partjait fák­kal ültették be, amelyek ma már akadályozzák a csator­nák gépi tisztításál. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei igen termelékeny1 karbantar­tó eljárást dolgoztak ki. En­nék lényege, hogy a csator­nákba műanyag hurkákba töltött pakszitol. helyeznek, ami felrobbantva valósággal kisöpri onnan a mederfene­ket borító iszapot és növény­zetet. Az igen gazdaságosnak ígérkező új eljárással a na­pokban kezdik meg a kísér­leteket és amennyiben az a várakozásnak megfelel, szé­les körben alkalmazzák majd. ! árut, s a láda leplombálva jut. az üzletekbe. Ez igen sok vonatkozásban előnyös, sok felesleges vitát előz meg. De kiderül, hogy itt-ott még van javítanivaló. (A járási NEB elnökével puszta kíváncsiságból elmen­tünk az ÁBC-áruházba. A rendelt 39 tételből aznap csak 23 érkezett, 20—20 ke­nőmájas, kenyér és sült sza­lonna, 3 kiló gépsonka ki­maradt. A számlán 5 kiló veronai szerepelt, de az nem volt benne a ládában. A lá­da súlya viszont 1 kilogram­mal több volt a feltüntetett­nél.) Az igazság kedvéért el kell . mondani, hogy az összvolu- mgnhez képest a panasz, a hiba elenyésző számú. Köny- nyedén mégsem lehet clsilc- lani fölöttük, hiszen az em­lített sérelmek kis keresetű embereket is érintettek. Ügy véljük, mindenképpen szük­séges, hogy a szállítást köz­vetlenül végző dolgozóik még lelkiismeretesebben végezzék munkájukat, hiszen sokszor egy' kis emberséggel, jóaka­rattal sok bonyodalomnak le­het elejét venni. Csorba Barnabás A szocializmus a népnek épül S okszor hangsúlyozzuk, hogy partunk munkás- politikái folytat. Dón téseiben, elhatározásaiban el­sősorban a munkásosztály ér­dekeiből indul ki. Nem mond-e ellent annak a má­sik állításnak, hogy' minden, ami ebben az országban tör tonik, nemcsali a munkásos tály, hanem az egész nép ia vát szolgálja. Hiszen a mun kásosztály szőkébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle el lentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom ki vívása és megszilárdítása után is teljesíti nagyszerű történelmi hivatását — szö­vetségeseivel összefogva — a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irányelvei is hangsúlyozzák „A szocializmus építésében a munkásosztálynak az égés dolgozó nép érdekeit kifeje­ző és szolgáló céljai, forra­dalmi eszméi válnak való­ra.” Tehát a párt és az ál­lam minden tevékenysége­ben a legfontosabb munkás- érdek a szocializmus építése, íelépitése. A szocializmus vi­szont — amely magában fog­Felajánlás ': állpl • A Folyamszabályozó és Ka- ] vicskoícó Vállalat bajai hajó- | építő üzemében készül az} úgynevezett aggregát-hajé. A [ vállalat szocialista brigádjai vállalták a X. pártkongresz- | szus tiszteletére az új hajó J batáridő előtti elkészítéséi- Az új alkotás jelentősége I nagy, mert a vízben dolgozó munkagépek főüzemének meghibásodása esetén, annak árammal való ellátását biz- j tosítja. A FOKA szocialista brigádjai szerelik az új ha jó fedélzetéi. Emlékplakett címerrel Megnyílt Telkibányán az ipartörténeti múzeum Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület rudabányai és hegyal­jai csoportjának rendezésé­ben, pénteken kétnapos jubi­leumi ünnepség kezdődött Telkibányán. A kis hegyi fa­lut „Teluky” néven, mint: a füzéri vár tartozékát, eg.' 1270-ből fennmaradt királyi okirat említi először — és ezt az okmányt tekintik a község alapítólevelének. A község fennállásának 700. évfordulója alkalmából a hajdani porcelángyár rend behozott épületében a Ruda bányai Vasérc- és Mádi Ás­ványbánya segítségével ipar- történeti múzeumot rendez­tek be. Ezt tegnap, október 9-én, pénteken Balassa Iván, a tudományok doktora, a Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgató-helyettese ünnepé­lyes keretek között adta ál rendeltetésének, s dr. Gagyi- Pálffy András, a műszaki tu­dományok kandidátusa, Kos suth-díjas, az OÉÁ műszaki igazgatóhelyettese, az OMB- KE alelnöke vágta át a mú­zeum felavatását jelképező szalagot. Az egykori boltíves inü- helytermekben kiállították az arany- és ezüstbáuyákbó! előkerült, régi szerszámokat, világítóeszközöket, az eredeti bányatérképeket és a zemp­léni hegyekben található gazdag ásványi kincseket. Az említett kiállítási tárgyakon kívül bemutatják a múzeum­ban az egykori porcelángyár, mintegy 300 termékét, amely­nek nagy részét Kádár Sa­rolta tanítónő és dr. Murvai László, az Érc- és Ásványbá­nyászati Múzeum igazgatója gyűjtötte össze. A múzeum megnyitása után az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kétnapos, ünnepi jubileumi szakülést laid, amelyen számos szakelőadás hangzik el. A jubileumi év­forduló alkalmából Telkibá­nya címerével ellátott emlék- plakettet: adtak ki. Cs. E. 4 találmányok sorsa Borsod megyei tapasztalaink Országos leiadat szerves részeként október 7-én, szer­dán, a NEB megyei szervei a találmányokkal, valamint az ipari kutatóintézetek munkájával kapcsolatosan kezdtek vizsgálatot. Az elem­zést a Diósgyőri Gépgyárnál, a TVK-nál, a BVK-nál, a Hejőcsabai Cement- és Mész- műnél, a Mályi Téglagyár­nál és az Eszakmagyarorszá- gi Kőbányánál végzik el. A vizsgálat során a NEB arra keres választ, hogyan hasznosítják a vállalatok a kutatóintézetek által kidolgo­zott megoldásokat, illetve a szolgálati találmányokat, a vásárolt licenc-szeket, és mi­lyen okok akadályozzák az új találmányok és a kutatá­si eredmények hasznosítását. A NEB a vizsgálattal vá­laszt szeretne kapni és adni, hogyan segítik a gazdasági szabályozók a vállalatok mű­szaki fejlesztési tevékenysé­gét, anyagilag érdekelt-e a vállalat a kutatási eredmé­nyek, a szolgálati találmá­nyok, a licencek gyors al-1 kalmazásában. A népi ellenőrök azl is vizsgálják, hogy a vállalatok biztosítják-e a szabadalmak j védelmét. ‘ latja mind a gazdasági, múld a társadalmi elet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a munkásosztály­nak. hanem az egysz népnek épül. Így válik a munkásér­dek valójában az egész nép érdekévé. U gyanúgy nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Em­lékezetesek még sokak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elvtárs ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pár­tunk a „munkásosztály aka­ratából. a munkásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. Di­nem uralkodik, hanem szol­gálja a népet!” Majd meg­fogalmazva a kommunisták jellemző tulajdonságait ki­fejtette. hogy a kommunis­tának nem kell másnak len­nie, mint a többi ember, nem különös, hanem közös­ségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog". A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkás- osztályt jellemző tulajdonsá­gokra. Sőt. a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyoz­zák: „A munkásosztály meg­határozóan befolyásolja a dolgozók minden rétegéi; szemlélete, magatartása, fe­gyelme kihat az egész társa­dalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” A part: tudatos munkáspoli- tikája viszont — amely egy­bevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tudatossá teszi azl a hatást, amit a munkás- osztály létével, szemléletével, helytállásával, a szocializmus építésében betöltött vezető szerepével társadalmunkban elfoglal. P ersze sokszor besze­lünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójában mit is jelent a nép számá­ra. Igaz. hogy az ideológiai és a politikai terminológia pontosan körülhatárolta en­nek a szónak valódi éltei­mét, tartalmát. Az emberek többsége azonban — különö­sen az egyszerű emberek, akik a többséget alkotják — valójában így teszik fel a kérdést: mit ad nekem ez a társadalom ? Az egyszerű ember számára a számvitel roppant egyszerű. Összeveti, iobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most, kongresszusra készülve di­csekvés nélkül megállapít­hatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész né­pünk ma jobban él, mint 10. vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszínvonal­ra éppen úgy, mint az em­berségre és a megbecsülésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznapi nyel­vünkben is állandóan ott sze­repel. Mert. a szocializmus nálunk nem egyszerűen tár­sadalmi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőeszkö­zök tulajdonán nyugvó tár­sadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializ­mus a központi helyre az embert állítja, mert a szo­cializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják, hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésé­vel arányban szüntelenül ja­vulnia kell a dolgozó töme­gek életszínvonalának. Per­sze egyik évről a másik év­re ebben a vonatkozásban nem lehet látványos fordu­latokat elérni. De már egy ötéves terv vonatkozásában — például a most befejező­dő harmadik ötéves terv fo lyamán is — határozottam latszik, hol voltunk az élet- színvonallal a tervidőszak kezdetén és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. H ová akarunk haladni az elkövetkezendő öt esztendőben? Erre az országgyűlés nemreg beleje zödött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik te­rületen lassabban, máshol gyorsabban, elöremegyünk Ez a stabilitás és folyama­tosság szintén a szocializ­mussal járó tulajdonság, A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátrar; tervezhetnek előre. A ma­gyar népgazdaság fejlődé« és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista társada­lom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gaz­dag államok fejlettségi szint­jétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg belátha­tó időn belül — a még meg­levő elmaradásunkat is síké rül leküzdenünk. És még valamit. A szóéra lizmus nem egyszerűen s népnek épül, de egyszerűen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó te­vékenysége nélkül. & is a szocializmus természetébe® tartozik. Rácz Lajos Kongresszusi műszakok a 3. sz. AKÖV-nél Rendkívül megnövekedtek az őszi szállítási tennivalók. A gondok megoldása érde­kében az Autóközlekedési Tröszt felhívására és javas­latára az AKÖV-ök október 10-én és 11-én, valamint 17- én és 18-án, szombaton és vasárnap kongresszusi mű­szakokat tartanak. Az első kongresszusi mű­szak ma. október 10-én. szombaton kezdődött. A vál­lalat ma. szombaton bőven el van látva tennivalóval. Hol­nap. október 11-én, vasárnap a megyeben. illetve Szabolcs­ban összesen 600. öt tonná­nál nagyobb kapacitású szál­lító jármüvei, és 15 rakodó­géppel vesznek részt a szál­lításban. Több egység, mint a Köz­úti Építő Vállalat, a BAÉV. az ÉM Vízügyi Igazgatóság a lehetőséggel élve — szállítá­si vonatkozásban —. vasár­napi 'műszakot tart. s több vállalat rakodókat biztosit a gyors szállításhoz. A közlés szerint, elsősor­ban útépítési anyagokat szál­lítanak. Segítenek a begyűj­tésben. s minden vasárnapit meghaladóan több jármű szállítja ki a lakásokba a szenet. Ezen túlmenően 52 tehergépkocsijuk Szabolcs új­jáépítésébe« segít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents