Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szombat, 1970. október 10. Az elmúlt napokban egyes chilei hírközlő szervek rá­galmazó kampányt indította« a Magyar Népköztársaság el­len. Chile budapesti ügyvi­vőjének állítólagos jelenté­sére, illetve a nemlétező chilei katonai attaséra hivat­kozva, azt állították, hogy „gerilla-hadviselésre és a munkás-paraszt milícia szer­vezésére kiképzett 40 magyar szakértő” felkészült arra, hogy Chilébe utazzon. A rágalomhadjáratról ér­tesülve Hugo Lea Plaza ügy­vivő levelet intézett dr. Sza­bó Károlyhoz, a Külügymi­nisztérium csoportfőnökéhez, és felhatalmazta a Külügy­minisztériumot annak nyil­vánosságra hozására. Az alábbiakban közöljük a chilei ügyvivő levelének ki­vonatát: „A közelmúltban néhány chilei és külföldi távirati iroda közlései sajnálatos in­cidenst okoztak: ezek sze­rint alulírott állítólag azt je­lentette volna_ Magyarorszá­gon gerillákat képeznek ki azzal a céllal, hogy később j Chilébe küldjék őket, továb­bá olyasmit, mintha a veze­tésemre bízott nagykövetség rendőri ellenőrzés alatt áll­na. Amennyiben alulírottnak tudomása lett volna a fent említett tényekről és megbi­zonyosodott volna róluk, nem tehetett volna egyebet, mint hogy kötelességéhez híven — hivatalos úton — tájékoztas­sa kormányát. Az a tény, hogy ilyen hi­vatalos információk nem lé­teznek, és soha nem is lé­teztek, automatikusan cáfol­ja mindannak hitelességét, amit ezzel kapcsolatban saj­nálatos módon közzétettek. Éppen ellenkezőleg, köte­lességemnek tartom kijelen­teni, hogy a magyar kor­mány a chilei nagykövetség­nek mind az elhelyezésben, mind a képviselet feladatai­Amint tegnapi lapunkban beszámoltunk róla, a Nobel- díj bizottság Alekszandr I Szolzsenyicinnek ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat. nak teljesítésében a lehető legnagyobb kedvezményeket biztosította. E tényeket szá­mos, kormányomhoz inté­zett hivatalos jelentésemben ismételten hangsúlyoztam. Kérem excellenciádat, hasz­nálja fel jelen levelemet oly módon, ahogyan ön megfele­lőnek ítéli, azért, hogy kikü­szöböljük azokat a negativ hatásokat, amelyeket az em­lített közlemények előidéztek a Chile és Magyarország kö­zött fennálló jó kapcsolatok­ban.” Hugo Lea Plaza, chilei ügyvivő A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma megte­szi az ügyben szükséges lé­péseket. Ezzel kapcsolatban a Szov jet írószövetség titkárságán közölték az Izvesztyija tudó­sítójával : „Mint a közvélemény előtt ismeretes, ennek az írónak illegálisan külföldre juttatott és ott közölt műveit a nyu- j gat reakciós körei régóta szovjetellenes célokra hasz­nálják fel.” A szovjet írók a sajtóban ismételten közölték véleményüket: Szolzsenyicin alkotómunkája és magatar­tása ellentétben van a szov­jet írók önkéntes egyesületé­nek elveivel és feladataival. A szovjet írók kizárták Alek­Méltatlan játék 'Gomulka fogadta Kállai Gyulái w Gomulka, a LEMj3 KB el­ső titkára pénteken fogadta Kállai Gyulát, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnö­két. VDK-vélemésy fess jsvssiaiára A VDK fővárosában, Ha­noiban gyorsan reagáltak Nixon amerikai elnöknek a vietnami kérdésről elmon­dott rádió és televízióbeszé­dére. A pénteki hanoi újsá­gok már közölték a vietna­mi távirati iroda kommen­tárját. A kommentár, amely a Nixon javaslatok elemzését adja, arra a következtetésre jut, hogy az elnök Vietnam- politikájában nincs semmi lényeges változás, s az tel­jesen figyelmen kívül hagy­ta a Binh asszony által elő­terjesztett nyolcpontos javas- i latot. Az Mm főidért I ndia modern történelmének legnagyobb földfogla­lási mozgalma zajlott le az elmúlt hónapokban. Az országutakon százezerszámra vonultak a föld nél­küli parasztok, s a világrésznyi ország 17 állama közül tízben földesúri földterületeket foglaltak el. E hatalmas mozgalom mérlegének megvonásához mindenekelőtt an­nak politikai tartalmát és a mozgalom mögött álló gaz­dasági tényeket kell mérlegelni. Politikailag a földfoglaló mozgalom olyan időpontban robbant ki, amikor az Indira Gandhi asszony által veze­tett kormány — még az uralkodó Kongresszus Párt egy erős frakciójával is szembelordulva — a radikális refor­mok útjára lépett. Még pontosabban: megkísérli való­ságra váltani az elvben már több mint egy évtizede meg­hozott, de papíron maradt reformhatározatot. Így ke­rült sor az államosításokra, majd a maharadzsák előjo­gainak eltörléséről szóló törvény teljes érvényesítésére. Indira Gandhi kormánya hasonlóan pozitív szándékokat táplál a földreform ügyében is. Tegnap Üj-Delhiben befejeződött az Indiai Kommu­nista Párt Országos Tanácsának ülésszaka. A földért folytatott országos mozgalomban több mint másfélmil­lió nincstelen paraszt, mezőgazdasági munkás és kisbér­lő vett részt. A mozgalom az Indiai Kommunista Párt idén nyáron kiadott harci felhívására bontakozott ki. A mozgalom eredményeképpen — amelyben igen tevéke­nyen vettek részt a munkás, egyetemista és ifjúsági szer­vezetek aktivistái is — 32 ezer hektár földet osztottak ki. A földért indult mozgalom érzékeny csapást mért a nagy löldmágnások és monopolisták pozícióira. India a föld második legnépesebb országa, lakossága ma, becslések szerint 530 millió körül van. Az élelmezés gondja az utóbbi két évtizedben világméretűvé fejlődött, s a legsúlyosabbak talán az ilyen problémák Indiában. Feudális földtulajdon alapján, ezeréves termelési techno­lógiával képtelen ellátni magát az ország. India — világ­politikai tényező, de csak úgy tudja a nemzetközi poli­tikában betöltött szerepét megőrizni, ha először belső nehézségeit győzi le. Az Indiai Kommunista Párt mellett ma már a kormány is szószólója, végrehajtója a földre­formnak. Nem kétséges, hogy a földreform, talán nem is sokára, mélyreható társadalmi reformokat is eredményez. Hegyes Zoltán Finnek és magyarok Helsinki beszélgetés Anneli Aarikúval Tegnap, oikitóber ,9-én, pén­teken ülésezett a Mezőköves­di nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága javaslatára, - eddig végzett munkájának, elisme­rése mellett felmentette be­osztásából dr. Szilágyi Já­nost, a Mezőkövesdi ..nagy ­községi Tanács eddigi vb- einöket. Ugyancsak tegnap, dr. Szi­lágyi János felmentése után a Mezőkövesdi nagyközségi Tanács a végrehajtó bizott­ság tagjává, majd a végre­hajtó bizottság a vb elnöké­vé választotta Kispál Pál ta­nácstagot, a járási tanács pénzügyi osztályának volt J vezetőjét. Ezt megelőzően 1970. olt- j tóber 7-én a Mezőkövesd já- | rási Tanács Végrehajtó Bi- ‘ zottsága elnökévé választotta j dr. Szilágyi Jánost, a nagy­községi tanács volt vb-elnö- j két. szandr Szolzsenyicint szövet­ségük soraiból. Sajnálni. kell, hogy a No- j bel-díj bizottság bele hagyta sodorni magát egy olyan ; méltatlan játékba, amelyet | korántsem a szellemi érté- ‘ kék és az irodalmi hagyó- , monyok fejlesztésének érde­kei, hanem spekulációs poli­tikai megfontolások diktál­tak.” Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én ala­kult meg a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság. Anneli Aarikát sokan is­merik Magyarországon. Ti­zenhárom évig, 1949—-1901-ig élt hazánkban. Ismerik min­denekelőtt a zenerajongók, hiszen az Állami Operaház­ban énekelt, ismerik a vidé­ki vársosokban, ahol gyakor­ta fellépett. De ismerik azok is, akik 1961. óta Finnország­ban jártak, mert össze kel­lett találkozniuk vele: An­neli Aarika a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Ba­ráti Társaság egyetlen füg­getlenített tisztségviselője. Évről évre szaporodó mun­káját lelkiismeretesen, szí­vesen végzi. Művészi pályá­jának hátat fordított, teljes tudását, tehetségét a finn— magyar barátság ápolásának szenteli. Kilenc esztendeje titkára a társaságnak. Ezer­ötszáz tagjuk van, a legkü­lönbözőbb rétegeket képvi­selik. Miniszterek és tisztvi­selők, munkások és parasz­tok, takarítók és parlamenti képviselők jönnek össze hó­napról hónapra előadást hallgatni, kórusművekben gyönyörködni, kiállítást meg­tekinteni — mikor mit szer­veznek számukra. A tudomány nagyítója alatt 1. A cigaretta A nemzetközi tudomá­nyos konferenciákon — a közelmúltban éppen Budapesten — a cigaretta is szerepel. Miért? Valószínű­leg azért, mert a dohányosok nem akarnak vagy nem tud­nak a dohányzásról leszokni. Ez pedig minduntalan orvosi, sőt társadalmi problémák forrása volt és lehet. A barcelonai kikötő vízén ott ringatódzik annak a ha­jónak a pontos mása, ame­lyen Kolumbusz az amerikai partok felé vitorlázott. Né­hány pesetáért bárki fellép­het a zászlóshajóra, s egy ki­csit maga is úgy érezheti, hogy részese a nagy felfede­zésnek. amely az újkor haj­nalát jelentette. Füstfelhők az égen Az újkor hajnalának ’ egén azonban felhők is mutatkoz- tak. Felhők, mégpedig füst­ből. dohányfüstből. 1492-ben. amikor Kolumbusz az első bennszülötteket meglátta a hosszú hajózás után az ame­rikai partokon, hajónaplójá­ban feljesyzi. hogy a csóna­kos bennszülő tek ..füstöt it­tak”, Ez a „íü.rfe'bő” volt az. amely azóta is egyre szennyezi körülöttünk a le­vegőt. Miből áll tulajdonképpen a cigaretta füstje? A kutatók alapos vizsgálat alá vetettél:, s kiderült., hogy a cigarettá­nak négy fő alkatrésze van. Az első: a nikotin — ve­szedelmes méreg. Egyetlen cigarettában mintegy 20 mil­ligramm nikotin van, negy- ven-ötven milligramm niko­tin pedig, ha a gyomorba vagy — injekció formájában — a vérünkbe jutna, azon­nali halálunkat okozná, ho­gyan van hát mégis, hogy a’ i egy „pakli” cigarettát szív naponta, az sem kap nikotin- mérgezést rögtön? Ez első­sorban annak köszönhető, hogy a cigaretta nikotintar­talmának nagy része (75 szá­zaléka) elég vagy füstté vá­lik. No és a fennmaradó 25 százalék? Hiszen még ez is bőven több a halálos adag­nál!? Minden dohányos is­meri az első, reggeli rágyúj­tás utáni hirtelen szívdobo­gás. szédülés érzését. Ezt a hirtelen szervezetbe jutó ni­kotin okozza. A második ci­garettánál ez az érzés már megszűnik, mert a szervezet kialakítja gyors védekező mechanizmusát. UgyanakKor a dohányos ember szervezete még más utakal-módokat is talál a mérgezés megakadályozására. Valószínű, hogy elsősorban a méregtelenítő berendezésnek — a májnak és vesének — jut ebben fontos szerep. A dohányos ember mája és ve­séje a vérbe jutott nikotint sokkal gyorsabban égeti el. illetőleg üríti ki, mint a nem dohányosé A vérbe felszí­vódott nikotin 90 százalékát a máj feladata kiküszöbölni, s csak a fennmaradó 10 szá­zalékról gondoskodik a vese. A szervezet e védekező ' mechanizmusai természetesen időnként felmondják a szol­gálatot. Így van ez lázas be­tegek kapcsán — amit min­den riptetnyos tapasztalt már. N'gv beteg lehetek. még do''ányo/.ni sincs kedvem, valahogy nem kívánom, nem ízlik . . .' — szokták ilyenkor mondani. Ez a „nem ízlik”, „nem kívánom” mindénnél pontosabb mutatója annak, hogy a dohányos ember szer­vezetének méregtelenítő be­rendezése éppen „mással van elfoglalva”, a betegség során keletkezett mérgeket kell el­takarítania, s „nem ér rá” arra, hogy a nikotinnal is foglalkozzék ... Szűk lesz a keresztmetszet De felmondja a szervezet védekező mechanizmusa a szolgálatot akkor is, ha hir­telen túl nagy mennyiségű nikotin kerül a szervezetbe. A védekező szervezetnek ugyanis meghatározott — hogy napjainkban gyakran használt szóval éljünk — ka­pacitása van. A „keresztmet­szet” egyszeriben „szűk” lesz ilyenkor, a védekező appará­tus nem képes már feladatát teljesíteni, s kialakulnak a többé-kevésbé súlyos niko­tinmérgezési tünetek. Ez akár halálhoz is vezethet, mint azt a lövészárkok patkányéletébe kényszerült fiatal katonákon nemegyszer tapasztalták, akik — izgalmukban, félelmükben — egyik cigarettáról a má­sikra gyújtva, keringés- és légzésbénulásban pusztultak el, mintegy „átdohányozva” magukat a halálba . . . A nikotin okozta ártalom egyébként szoros összefüggés­ben van azzal is. hogy hány perc alatt szív el valaki egy cigarettát, hány másodpercig tart egy „slukk”, milyen mennyiségű füstöt szív be egyszerre, milyen mélyen szívja le azt a tüdejébe, és végül, hogy milyen hosszú „csikket” hagy meg ... Miért fontosak ezek a té­nyezők? Nyilvánvaló — és könnyű belátni —, hogy aki lassan szívja el „bűzrudacskáját”, annál több nikotin ég és füs- tölődlk el a szervezeten kí­vül, és kevesebb jut a szer­vezetbe. „lövöm a csikket/“ No és a csikk? Mi van azokkal a diákokkal, kato­nákkal, akik kollégiumi há­lótermekben, menzán, lakta­nyában „lövik a csikket”? Ők járnak a legrosszabbul! A csikkben, a cigaretttfvég- ben gyűlik össze ugyanis a legtöbb nikotin. Az átlag csikkméretek és a tüdőrák- statisztikák közötti összefüg­gést érdekes • módszerrel vizsgálták a kutatók. Átved- lettek csikkszedővé, s óriási apparátussal összegyűjtötték a cigaretta végeket a világ minden tájáról. Ezután meg­mérték a csikkek hosszát, és megállapították az egyes or­szágokra jellemző átlag csikkméretet. Kiderült, hogy a japánok dobják el legha­marabb a cigarettát, az ő csikkjeik a leghosszabbak. De — és ez rendkívül ér­dekes — kiderült az. is. hogy ebben a távol-keleti sziget­országban lényegesen keve­sebb a tüdőrák, mini másutt a világon. Az Egyesült Álla­mokban ezért egyes cigaret­tafajtákat vészjelző vonallal láttak el, amely vonal az ideális hosszat jelzi. Hogy azok közül, akik ilyen ciga­rettát szívnak kevesebben kapnak-e tüdőrákot, azt nem lehet tudni, de mindenesetre az amerikai cigarettagyárak óriási haszonra tettek szert ezzel az ötlettel. A dohányfüstben levő mérgek második csoportja szénmonoxid és a ciánhidro­gén. A szénmonoxid különös tulajdonsága, hogy a vörös- vérsejtekben levő, az éltető oxigént szállító vérfestékhez jobban képes kötődni, mint az oxigén, nagyobb az affi­nitása. Ennek következtében a cigarettában levő szén­monoxid betolakszik a vér­festékbe az oxigén helyére, és részben kiszorítja azt. Igv a vér kevesebb éltető oxi­gént szállít a sejtek, a szer­vezet számára. A harmadik csoportba — a vegyészek vizsgálatai sze­rint — a cigarettában levő olyan gázok tartoznak, ame­lyek a száj, az orr, a légcső nyálkahártyáját izgatva of. 1 heveny és idült gyulladáso­kat okoznak. Végül a negyedik csoport­ba a rákkeltő anyagokat so­roljuk: -ide tartozik az arzén, a nikkel és főleg a kátrány Az arzén bőr- és tüdőrákot, a nikkel orr- és tüdőrákot, a króm többféle rákot, a kát ránv szájüregi. gége:, légcső-, tüdő-, sőt gyomorrá kot is okozhat. És ezzel tulajdonképpen el is jutottunk a dohányzásra vetett „tudományos pillantás” -gyik legfontosabb témája hoz' milyen betegségeké' okozhat a dohányzás? Sz. F. Nagyon mozgalmas év volt az idei. A társaság ti­zenkét alapszervezete velünk ünnepelte nemzeti évfordu­lóinkat. Felszabadulásunk 25. évfordulóján mutatta be Helsinkiben a Thália Szín­ház a nagysikerű Kalevalát. A nyári barátsági héten Ki- mándi József. Ágay Karola lépett fel. Magyar nyelven is tanulnak a társaság tag­jai. Ősszel Lakó György, az Eötvös Lorántí Tudomány- egyetem finnugor tanszéké­nek vezetője tart majd elő­adást hazánkról. Tervünk­ben kiállítások, kultúrműso­rok, utazások, előadások, ka­rácsonyi és Mikulás-ünnep­ségek. filmbemutatók szere­pelnek. Aarika munkájának kö­zéppontjában most az októ­ber 10. előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnor­szágban és Magyarországon egyaránt a Finn—Magyar Baráti Társaság huszadik év­fordulóját. A Kulturális Kap­csolatok Intézetétől sokan utaznak erre az ünnepség­sorozatra, művészcsoport szó­rakoztatja majd a hallgató­ságot. Idén először szórakoz­tató zenével is fellépünk Finnországban. Körmendy Vilmos es zenekara — De- kány Sarolta, Harangozó Te­réz. Korda György, Payer András énekeseink is hozzá­járulnak majd a barátság el­mélyítéséhez., Bartók Séia- emlékki,állítást rendezne... a Nemzeti Múzeumban magyar népművészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet tartanak: Kaarina Vtrolainen. a Finn — Magyar Báró' T--r-ijé.i el- löke és Ele A.eoniuo < ei- nök. Ekkor adják ál a On- j rátság hű ápolóinak az i arany és ezüst jelvényeket. A )lii<jvur Távirati Iroda közli: Válasz a chilei rágalomra . •• Ülést tartott tegnap a tanács vb Mezőkövesden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents