Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Osif&ffSk, 1*990. »fctöfeer 8., ÉSZAK-M'AO¥A’RORSZÄX3 3 Szövetkezeti mozgalmunk a megújulás korát A megyeben működő Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő, valamint Takarék- és Lakásszövetkezetek jelenleg 1Ö2 ezer tagot tömörítenék soraikban. Gazdaságilag sta­bilak: fel nem osztható, kö­zös alapjuk meghaladja, a V44 millió forintot. Ez a vagyon ma ötször nagyobb, mint a harma­dik ötéves terv elejen volt. Az általuk lebonyo­lított forgalom is évről évre no: ma már megha­ladja a 21) milliárd fo­rintot. A mozgalom tehát teljes mér­tékben megfelel a megyei p ár t-végirehajtóbi zottság ha­tározata ama kitételének, hogy megyénk gazdasági éle­tében az állami vállalatok mellett a szocialista társa­dalmi-gazdasági viszonyok fejlesztésében az élet min­den területén számottevő szerepük van a szövetkeze­tek neik. Takarékszövetkeze­teink érdekeltségi köre pél­dául a megye községéinél; mintegy háromnegyedére ter­jed ki, s jelenleg 153 milliós betétállománnyal rendelkez­nek, lakásszövetkezeteink pe­dig másfél milliárd forintér­tékű lakás kezelését bonyo­lítják. A közelmúltban rendezett szövetkezetpolitikai aktíván az előadó, Viasko Mihály hangsúlyozta: — A IX. pártkongresszust követően a kisipari és a fo­gyasztási szövetkezetekben is meggyorsult a fejlődés. El­kezdődött a mezőgazdasági szövetkezetekéhez hasonló részletes szövetkezeti élvek kialakítása. Az elemzései: és • a viták eredményéként ma mar világosán látszik, hogy a szervezeti és gazdálkodási kérdésekben a szövetkezeteknek és érdekképviseleti szervei­nek nines szükségük ar­ra, hogy egymásnak alá­rendelten működjenek. Az egymástól eltérő céllal alakult szöveti;tizetek mind­egyikében az egységes, elvi alapokon nyugvó szövetkezet- politika valósulhat meg a konkrét szövetkezeti típu­soknak megfelelő megoldá­sokkal és módszerekkel. Az előadáshoz kapcsolódó korreferátum, melyet Cse- pesz István terjesztett elő, ezziel kapcsolatban a követ­kezőket állapította meg: — A szövetkezeti mozga­lom demokratikus kibonta­kozási folyamata a másfél évvel ezelőtt megkezdett alapszabály-alkotás előkészí lésével vett új lendületet. A mozgalom megújult, korsze­rűsödött és betölti azt a szerepét, amelyet a fejlődés elvár tőle. Külön figyelemre méltó a lakásszövetkeze­tek előretörése. Többségük a megyei szövet­ség átalakításával egyidejű­leg lett; e szövetség tagja, s ma már egyenrangú része­sei a mozgalomnak. Már ntaítunk rá, hogy az állitaláinos értékesítési és fo­gyasztási vszövetleeaetekpek nagy szerepük van a lakos­ság ellátásában. Munkájuk azonban — mint azt Csepesz István is hangsúlyozta — nem egyszer meglehetősen bonyolult, nehéz. Közismert ugyanis, hogy a szövetkeze­A betakarítás gondjai megyénkben (Tudósítónktól.) Borsqfi megyében is egyre agga-sztóbbá válik az őszi tnezögazdasagi munkáknál mutatkozó nagymérvű lema­radás. 1969 őszéiig egy esz­tendővel ezelőtt is kedvezőt­len volt a helyzet, de az idei egyenesen elszomorító ■— mondta Lipcsei Attila, a megyei tanács főagronómu- sa, amikor az elvégzett mun­kákról kérdeztem. Úgyszól­ván minden területen több mint egyhónapos lemaradás mérhető fel. A mostoha időjárás miatt olyannyira összetorlódtak az őszi tennivalók, hogy még a jövő esztendőre is áthúzód­nak. A tervezett kenyérga­bona vetésterületnek mind­össze 13,8 százalékán került csak földbe a mag, pedig a vetés felén is túl kellene már lenni. Sajnos, az egyik legna­gyobb hátráltató tényező a vetőmag hiánya. Sok terme­lőszövetkezetben már előké­szítették a talajt, viszont áll a munka, mert nincs elég ■vetőmag, A kései aratás és rossz időjárás miatt nem tud­ták időben tisztítani, szárí­tani a vetőmagokat. Így a mai napig a vetőmagtermel­tető és tellátó vállalattól sem a hazai, sem pedig az ígért import vetőmagok néni ér­keztek meg Borsodba. A ve­tések talajelőkészítése a me­gyében 60 százalékos. Az őszi mélyszántást a te­rületeknek mindössze 13 szá- ! zalékán végeztek el, és a be­fejezésére még remény sincs Bajok vannak a betakarítás- j sal is. A burgonyatermés 72. a kukoricatermés 12, a nap- I raiforgótemiésnek pedig 30 százalékát sikerült csak be­hordani a mai napig. A cu­korrépaföldeknek mindössze 17 százalékáról ásták ki a tápul. Szinte valamennyi ka­pásnövénynél elhúzódott az érési idő, elsősorban ez az oka a nagy lemaradásnak. A fagy a világhírű tokaj- hegya'ljad szölőskertekiben is károkat okoz. Sok helyen megszűnt az asszimiláció és a cukorképződés. így a mus­tok cukorfoka is alacsonyabb lesz szüretkor. Az időjárás kedvező az őszi mezőgazda­ságú munkák végzéséhez, a lemaradásokat azonban a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet behozni. Tréba Gyula tek hátrányban varknak a beszerzési piacon, hiszen vi­szonylag kisebb tételekben vásárolnak, mint a koncent­rált kereskedelmi vállalatok; nehezebben tudják áttekin­teni a beszerzési piacot, és a jelenlegi áruhelyzetben nehe­zebben, kedvezőtlenebb ér­és kondíciófeltételek mellett jutnak áruhoz. Ezek ellen - súlyozására a szövetség érdekképviseleti szerző­dések, megállapodások létrejöttét kezdeményezte az egyes nagykereskedel­mi és termelő vállalatok­kal. A realizált eredmény máris több millió forin­tot tesz ki. Nagy fontosságot tulajdo­níthatunk a különböző szö­vetkezeti formák és az áfész- ek együttműködésének is. Csepesz István szerint e té­ren még további kiaknázásra váró lehetőségek kínálkoz­nak, ezek feltárása és hasz­nosítása előbbre vinné mind­három szövetkezeti ágiazat ügyét és tetemes hasznot hajtana a népgazdaságnak is. A gondokat együttes ülésen tanácskoztak meg, s azóta a ktsz-ek és áfész-ek egymás- közti forgalma a háromszo­rosára növekedett. O. M.- A szakszervezeti választásokra készülnek az ÚKÜ-ben A bizalmiak a gazdasági vezetők partnerei lettek Tervek a kuli ármunka tartalmának növelésére A pártválasztásokkal egy- időben megkezdődött a szakszervezeti vezetők, tiszt­ségviselők választásának elő­készítése. Az Özdi Kohásza­ti Üzemekben ez a nagy je­lentőségű, s nagy felelősség­gel járó munka közel 12 ezer dolgozót érint. Elsőként, november Hl—30-ig a szak- szervezeti bizalmik választá­sa történik meg, azonban addig is bőven van tenniva­ló. Az előkészületeket tar­talmazó feladatokról részle­tes tervet készítettek, me­lyet a közelmúltban meg­tárgyalt, s elfogadott az ÓKÜ vállalati szakszervezeti tanácsa is. 709 bizalmi inunk áj árúi Az előkészületek egyik legfontosabb feladata a szak- szervezeti bizalmik választás óta végzett munkájának fel­mérése, értékelése. Molnár Lajos, a szakszeryezeti bi­zottság szervező titkára el­mondja, hogy kevés kivétel­től eltekintve a nagyvállalat minden bizalmija jó munkát Az utolsó méterek Jászberényben épül a Ga­bonatröszt legújabb, 2000 va- gonos gabonasilója, amely egyben a megye legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A ha­talmas. 70 millió forintos be­ruházással készülő silót a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat esúszózsalu- zással építi. 1971 őszén itt tárolják majd a gabonater­mésnek egy részét. A 48,5 méter magas 'silóépület-utol- só 3 méterén dolgoznak a munkások. végzett az elmúlt két évben, a várakozásnak megfelelően élt a szakszervezeti jogok­kal, ellátta a dolgozók ér­dekképviseletét. Megítélésül; szerint ezért az ÖKÜ 709 szakszervezeti bizalmijának mintegy 90 százalékát újra megválasztják. Azért örvendetes most er­ről beszélnünk, mert két él ­vei ezelőtt még az volt a té­ma, hogy a szakszervezeti bizalmik túlnyomó része nem all megbízatása magaslatán, s tevékenységük többnyire csak a bélyegek „eladására’ korlátozódik. —r A megválasztott bizal­mik megfelelő szintű tovább­képzéséről gondoskodtunk — folytatja Molnár elvtárs. Az ÖKÜ jellegzetességeinel; megfelelő írásos segédanyagot is biztosítottunk számukra. A magyarázó szöveggel, s példákkal illusztrált segéd­anyag és a bizalmit; „műkö­dési szabályzatának'’ lapoz­gatása után mindig pontosan tudták: mikor, milyen ügyek­ben van véleményező, ja­vaslattevő, vagy döntési jo­guk. A jól képzett, vitaké­pes szakszervezeti bizalmia­kat a megfelelő szintű üze­mi négyszögekben elismerik partnernek, s építenek a vé­leményükre. Nagy előrelépés történt így a szakszervezeti jogok alsóbb szinten vak) érvényesítésében, melyben kétségtelenül nagy szerepe van annak is, hogy az alap­szervezetekben is elismerik a bizalmik tevékenységét párt- HMnkának. Sok a tennivaló Újszerű lesz a mostani őszi választásokon, hogy ez alka­lommal először — a SZOT határozatával elve — bizal­mi helyetteseket is választa­nak, azoknál a csoportoknál, ahol ez indokolt. Ezt éppen a bizalmik munkájánál; el­ismerése, s feladataiknak nö­vekedése indokolja. A szak- szervezeti választások egyéb­ként nem fejeződnek be eb­ben az évben, az irányító testületek megVálasztására csak a jövő év elején kerül sor. Ennél; ellenére még sok tennivaló vár a szakszerve­zeti aktívákra az év hátrale­vő részében. — A bizalmiválasztásokkal eg> időben történik a küldöt­tek megválasztása is — mondja Molnár Lajos. — Ezenkívül ősszel történik a kongresszusi ^vállalások érté­kelése, s a szocialista brigá­dok jutalmazására felaján­lott 2,3 millió forint diffe­renciált elosztásában is fe­lelősségteljes munka vár a szakszervezeti aktívákra. Ugyanakkor megkezdődik a jövő évi kollektív szerződés tervezetének elkészítése is. A szakszervezeti bizalmikra vár a vállalat jövő évi ter­veinek, célkitűzéseinek is­mertetése is az üzemekben. Ez azért fontos, hogy a bri- gádvállalások elkészítésénél a dolgozók már ismerjék a magasabb vállalati elképze­léseket, s vállalásaikkal se­gíthessék a teljesítését. h ii Ionos figyelemmel A választásokra való elö- vkeszületekkel eg. időben tör­tént a szakszervezeti oktatás megszervezése is. Erről Jeli­nek Éva, az szb kultűrbi- zottságának helyettes vezető­je tájékoztat. A szakszerve­zeti oktatás szervezését a/ idén is közösen végezték a pártszervezetekkel. Október 15-én 157 helyen indítanak szakszervezeti szemináriumot s 3300-at meghaladja a szak- szervezeti oktatásra jelent­kezők száma. Ez kétszázzal több a tavalyinál, noha ta­valy is eredményes oktatási évet zárták. Bizonyítja ezt az is, hogy 90 százalékos volt a látogatottság. — A szocialista brigádok kulturális vállalásainak csak egyik részé a szemináriumi oktatás — mondja Jelinek Éva. — Ismeretes, hogy a brigádvállalásokban a leg­nehezebben értékelhetők a kulturális vállalások, s ezért sok helyen ezek csak for­málisai;. (Például közös mo­zi- vagy színházlátogatások, vagy kirándulások.) Ez Is hasznos kétségtelenül, azon­ban az ÓKÜ-ben jelenleg is mintegy 6 ezer dolgozó nem végezte el még a nyolc álta­lánost. A célunk most olyan értékelési rendszer kidolgo­zása. amely alaposabb kul­turális vállalásokra készteti a szocialista brigádokat, s mind az általános, mind a szakmai műveltség szintje emelkedik a vállalatnál. Tóth István Borsodi vegyészek konferenciája Minden évben megrende­zik Borsodban a három nagy vegyipari üzem — BVK. TVK. ÉMV — fiatal müsza- kiainak és közgazdászainak tanácskozását. Az V. borsodi vegyészkonferenciát ezúttal Leninvárosban, a Tiszai Ve­gyikombinátban tartják. A kétnapos tanácskozáson — október 13-án és 14-én — melyet a Lenlnvárosi városi- üzemi KISZ-bizottság ren­dez, összesen 14 előadás hangzik majd el. A vegyész­konferenciát. Havasi Bela, a megyei KISZ-bizottság tit­kára és Szénási Tibor, a Ti­szai Vegyikombinát műszaki igazgatóhelyettese nyitja meg. A rendezők mintegy 50— 60 fiatal szakember részvé­telére számítanak a Borsodi Vegyikombinátból, az EMV- ből és a Tiszai Vegyikombi­nátból. A tanácskozásra meghívták az ország több nagy vegyipari vállalatának fiatal szakembereit is. Szerencsi számvetés Szerencs nagyközségben október 6-án került sor a pártbizottság küldöttértekez­letére. A tanácskozáson megjelent Deine László, a Borsod megyei Párt bizottság titkára és Imri Gyula, a Sze­rencsi járási Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő. A küldöttek elé terjesztett beszámoló részletesen ele­mezte a IX. kongresszus óta bekövetkezett fejlődést. A községi pártbizottság mun­kájában fontos helyet kapott a gazdasági mechanizmus reformjának politikai előké­szítése. majd a gyakorlati megvalósítás érdekében vég­zett tevékenység. A község­ben működő ipari üzemek négy év alatt 916 millióról 1 milliárd 82 millióra emel­ték termelési értéküket. A község iparvállalatai, közlekedési üzemei a harma­dik ötéves terv időszakára előirányzott műszaki és szo­ciális fejlesztési feladataikat, a népgazdaság által adott le­hetőségek határain belül megvalósították. Ebben ser­kentő halasa volt annak, hogy a korábbihoz viszonyít­va minőségi változás követ­kezett be a szocialista mun- kaverseny-mozgalomban. A község üzemeiben, gazdasági szerveiben 174 brigád érte el a szocialista brigád címet. A cukorgyár háromszor, a cso­koládégyár és a MÁV villa- mos-alállomás egy-egy íz­ben kapta meg a szocialista munka gyára címet. A legnagyobb mezőgazda- sági üzemben, az ónodi szö­vetkezettel való egyesülés óta megerősödött Lenin Tsz- ben jelentősen növekedett a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés hozama, évről évre javult a tagság átlagos jövedelme. Folyamatosan termőre fordul a tsz 110 hol-' Öas szőlőültetvénye, s ez az üzemág új munkalehetősé­geket teremt, új tagok fel­vételét teszi lehetővé. A lakosság áruellátásában ii javuló tendenciák mellett sok még a zavaró tényező. Különösen jogos a panasz amiatt, hogy megoldatlan a község zöldségfélével való ellátása Nem kielégítő a vendéglátó üzenő tevékeny­ség sem. Sárkány Imre, a községi pártbizottság titkára a be­számolóhoz fűzött kiegészí­tésben a pártélet egészséges fejlődésének jeleként érté­kelte, hogy az alapszerveze­ti taggyűlések és a mostam küldöttértekezlet jellemzője volt az őszinte, nyílt véle­ményformálás, a tagság fe­lelősségérzete. Ez tükröző­dött abban is, hogy a tag­gyűléseken a megjelentek 25 százaléka felszólalt. Deme László, a megyei pártbizottság titkára hozzá­szólásában főleg a párt ideológiai-kulturális politi­kájával foglalkozott. Hang­súlyozta a két front os harc. az illúziók elleni következetes küzdelem, s a reális szem­lélet szükségességét a min­dennapi partmunkában. A partértekezlet ezután megválasztotta a 31 tagú pártbizottságot. Az új veze­tő testület pedig ismét Sár­kány Imrét választotta a Szerencsi nagyközségi Part bizottság titkárává. — ez — i

Next

/
Thumbnails
Contents