Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Ke«íd, I^TQ. 6,

ÉSZAK-MAOYA&OSSZAG 3

Az emberi boldogság építői

— A társadalmi felemel- hetRés olyan szakaszába, ér- tÁMck, amikor a fejlődés minőségi. tényezői kerültek előtérbe. Ilyen folyamat bontakozott ki Miskolcon is. s ez tudományosán megalapozol I tevékenységet igényelt és igényel.

igéimé! feleltek

Dr. Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára mondotta ezt tegnap, a Lenin Kohászati Müvek kommunista küldötteinek partértekezletén. A kérdés az, hogyan gondolkoznak a kohászok, megértek-e a lehetőségek, a párt politikájának folytonosságát, a fokozódó igényeket kifejező eljárások teljesítésére. A gyár ki aiapszervezetének 143 küldötte egyenként és kollektiven is erre igennel felelt. Az értekezlet voltaképpen egy nagy felmérés volt. Dr Havasi elvtárs igy értékelt:

— A Lenin Kohászati Müvek a IX. kongresszus óta végzett munkáját pozitívnak taxijuk. A gyár vezetői és deigozoi a határozatokat jól, értelmezve teremtették meg a politikai és gazdasági munka egységet, dinamikus fdßödest tudtak etérni.

Elzt támasztja alá az értekezletre készített bő írásos anyaag. ívlegt adjuk belőle, hogy a gyár a III. ötéves tervben 27,5 százalékkal nö- wetee a termelési értéket, 120 százalékkal az exportot, s az elmúlt időben 80—90 százalékban. most pedig a több- 'ermelést teljes egészében termelékenységgel biztosítja, 'hőbb kezdeményezés — példán! a korszerű vezetőképzés itt „született”, amely or- stegosan kibontakozott. Szervezetileg is sokat erősödtek a partszervék, hiszen a. párttagok száma a múlt év végére elérte a dolgozók 21,5 százalékát.

Koszti Lajos, a nagyüzemi partbizottság titkára a veze- töségválasztó taggyűlések tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy — többek között az idősebbek nyugdíjba távozása révén — közel egy- harnradával felfrissült a pártvezetés, s több nő ke- rült be. Majd így folytatta:

— A politikai munka sarkalatos kérdése a tömeg- kapcsolat. Fontos eszköze ennek a vállalati és különösen a pártdemokratizmus. As előrehaladás még lassú, olykor sok a formális vonás, s nem mindig abban kérjük ki a tagság véleményét, ami a legfontosabb.

rr

Őszinteség

nyíltság

B. Nagy Sándor osztályvezető terjeszti vitára a párt- bizottság állasfoglalását, a kongresszusi irányelvekkel, a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatosan.

Élénk vita bontakozik ki. A kohászok — a tőlük megszokott őszinteséggel, nyíltsággal —, a gyár valamennyi dolgozójáért, s az egész társadalomért érzett felelősség - érzettel fejtik ki véleményüket. Álláspontjukat így tóiét summázni: a diósgyőri kommunisták a. legteljesebb mértékben egyetértenek a párt. leül- és belpolitikájával, s a legteljesebb mértékben támogatják azt. Ügy vélekednek, hogy még tovább kell erősíteni a munkásosztály vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetséget. Helyeslik, hogy a rátermett rf- ják 18 éves kortól tagjai lehetnek a pártnak, és javasolják, hogy az ifjúság nevelését az egész nép ügyévé kell tenni.

Sok dolgos kézre van szükség

N

em panaszkodhatunk az októberi időjárásra — mondták a szövetkezeti gazdák a minap Fancsalon —, teljes lendülettel dolgozhat gép és ember. Mezőkövesden. Mczöesáton, Hejőpa- pihan. Mithin jártunk az elmúlt napokban: mindenütt a munka lázától égtek: teljes erővel folyt a betakarítás, szántás-vetés és tegnapi értesülésünk szerint sok helyen dolgoztak vasárnap is.

Nehéz esztendeje volt mezőgazdaságunknak: a szeszélyes időjárás, az esőzések sok veszélynek tették ki gazdagnak ígérkező termésünket. Ezeket a heteket hát mindenütt arra használják fel, hogy — pótolandó amit csak lehet — utolérjük magunkat, megteremtsük a jövő évi ter- ir>"s alapjait. Sok dolgos kézre van szükség, minden er:V ;>z őszi műnki>feladatok teljesítésére kell összpontosítani. Erről volt szó a minap azon az országos értekezleten is. '»vélvén dr. Dimény Imre

mező......,;s élelmezésügyi lálékoztatta a

szakemb: --’el és a sajtó képviselőit az élelmiszergazdaság helyzetéről és az őszi munkák állásáról. A helyzet a mostani szép időjárás ellenére is nehéz: nemcsak a nyárról áthúzódott munkákat kell befelezni, hanem mer kel! birkózni a kapásnövé- nyek későbbi éréséből adódó (ennivalókkal is. A munkák tehát országszerte-megye- szerte torlódnak, ezért van szükség a nyújtott műszakokra, és mindenütt a legjobb szervezésre.

A legnagyobb gondot talán a kukorica betakarítása jelenti, mert a rendelkezésre álló géppark a megyében is kevés ahhoz, hogy ezt a munkát teljes egészében gépesíteni tudjuk. A burgonya, a cukorrépa kiemelése túlnyomó részt gépi úton történik, de — mint azt a miniszter is hangsúlyozta —, a reánk váró feladatok mindegyikénél kiemelkedően nagy szerep jut az embereknek! Ha valamikor, ügy most különösen fontos, hogy parasztságunk szorgalmát, hozzáértését, szívét adja a munkákhoz. Sok dolgos kézre van szükség a családtagok, a munkások, az iskolások, a fiatalság, s ahol lehet, az ipari munkásság köréből is — mondta a miniszter —, mert csak együttesen, társadalmi összefogással lehetünk úrrá a tennivalókon.

A

nti ezekkel kapcsolatosan a megyei helyzetképet illeti, a járásoktól kapott tegnapi információink szerint mindenütt munkában van valamennyi gép: a betakarítással egyidejűleg folyik a tala jclökeszi- tés is. Sajnos azonban, az alkatrész-ellátás továbbra is •ok gondot okoz. A nyári munkák során, a rendkívül nehéz terep- és talajviszonyok miatt sok gép töckre- tnenf és ezek kijavítása késedelmesen halad.

O. M.

A vitában jogos észrevételek hangzanak el az olykort visszásságokkal kapcsolatban. Ügy vélik, hogy ez abból ered; nem mindenütt hajtják végre a különféle határozatokat, és éppen ezért fokozottabb ellenőrzést kell megteremteni. Meg kell találni a módot a több mező- gazdasági áru biztosítására, meg kell akadályozni az esetleges indokolatlan áremelést, a bürokratikus ügyintézést, az egoizmust.

A gondokról

Többen szóltak róla, nagy gondot okoz a fluktuáció. Ennek egyik oka olykor a rossz munkakörülmény. A gyár hatalmas fejlesztést végez, új gyárat épít a régi testén, vagy mellette. Az újak mellett törődnie kell a régiek korszerűsítésével is. Akadnak, akik a bérek miatt mennek el. A pártérté- kezleten ügy vélekednek, hogy a kohászatban a bérek sokat fejlődtek, de más iparághoz viszonyítva, némi lemaradás mutatkozik. Megoldását részben a felsőbb szervektől várják. Ám önkritikusan megállapítják, hogy itt sem tettek meg érte mindent. A differenciálásról beszélnek, de olykor a népszerűség kedvéért mindenkinek egyformán adnak bért. A nagyobb jövedelem forrása: a hatékonyabb munka, s ebben nagy tartalékok vannak még. Van tennivaló a pártszervezetek munkájában. Vonatkozik ez a gazdasági vezetésre is. Nőtt a termelő- egységek önállósága, de nem mindenütt élnek eléggé vele. Dr. Énekes Sándor, a gyár vezérigazgatója agy értékeli:

— Gyárunkban él., érvényesül a párt vezető szerepe. A fejlődés a vezetési módszereken kíván változtatást.. Ennek érdekében minden gazdasági vezetőnek, egyúttal politikai vezetőnek is kell lennie, és növelni kell a. tömegkapcsolatát.

Ez a néhány kiragadott mozzanat arra utal, hogy a pértértekezlet tovább érleli a még hatékonyabb munka feltételeit, a kohászok tenni- akarását.

(Os. B.)

A járási kórház közelében, a II-es szekcióban még ott van az árvíz nyoma, kegyetlen kézjegye. A romok, a' roskatag épületek felemelő, pozitív ellentéteként emelkednek Fehérgyarmat első magasházai.

Az űj lakónegyed területen, a vastag porrétegben éies kocsi nyomok. A B At’.V. s a miskolci 3. sz. EPFU jármüvei sűrűn fordulnak a cementtel, sóderrel, a Miskolcról hozott közép blokk okka!. Feltűnik, hogy a talaj erősen repedezett.

— Olyan rugalmas itt a talaj, mint a gumi — magyarázza Kendi Pal. a BAEV iőépítésvezelöje. — Közel vau a talajvíz. így a négyszintes bérházakhoz nem tudunk alagsort, pincét készíteni .. . Akkor látták volna, amikor idejöttünk. Csak gumicsizmában lehetett járná s ha az ember nem vigyázott, elsüly- lyedt. Itt egy nagy gyümölcsös volt. Nagyon szeretem a fát. Óvom, ahol csak kell. A szivem fájt, s a többi építőnek is, amikor a dozerral ki keltett tépetni a fákat. De bét mindenné! fontosabb,

Térjék József ács — nem bizalmatlanul. hanem derűs mosollyal közelednek, s arról faggatnak bennünket, mikor lehet' beköltözni?

Térjék József: Emberi kötelességünk segíteni.

A BÁÉV — az átadott tíz kislakáson túl — négy darab négyszintes bérházat épít. A különálló 48 lakásos bérházal, s a 180 méter hosszú szalagház első szekcióját, 96 tálcást nevem bér 10-ig. s a másik két szekciót — ugyancsak 96 lakást — az év végén akarják átadni.

A hepehupás úton jármű’

tő a fáradtság, s gyötörnek a hideg éjszakák is.

— Itt nem nézzük az órát, nem minden a pénz.

A harmadik szekció lábazatai) dolgozó munkások egyike. Térjék József mondja ezt. Meg is magyarázza az okot.

— Mindenki tudja, hogy ez rendkívüli eset. Emberi kötelességünk, hogy az árvíz- károsultak a barakkokból, a sátrakból mielőbb a bérházakba költözhessenek. S igy gondolkozik Dócs István, Balogh József és szocialista brigádunk valamennyi tagja. Nemegyszer előfordul, hogy az emberek még a szabad napokról is lemondanak.

— Mind a hárman egyszerre. s önként jöttünk — mondja Timkó János kőműves. — Ennek több oka van. Segíteni akarunk, pénzt is keresni. s hozott a kalandvágy is. Mit értek a kalandvágy alatt? Nem jártam még ezen a vidéken, s szerettem volna ezt. megismerni.

Ö egyébként Vágáshután lakik. A cigándi Lakatos Sándor tömören fogalmaz:

— Nekem is van családom, egy edes kislányom. Arra gondoltam, ha az én családom került volna így bajba,

Épülnek Fehérgyarmat első magashazai

hogy otthont adjunk az embereknek. Es most. már megvan az elégtétel, látni a házakat: ...

A sokat szenvedeti járási székhelyen ezek az első magasháziak. Az ácsok derűsen mesélik el, hogy — amikor júliusban a munkához kezdtek — a leendő lakók először tamáskodva nézelődtek.

— Ugyan! Emeletes házak?! Jövőre, de még azután sem készülnek el.

Es ahogy nőnek a házak, úgy nő a bizalom, s a borsodi építőik tekintélye.

— Most már — mondja

jármüvet követ.

— Jö! Mehet! — harsány hang csapódik a magasba. S a zümmögő toronydaruk megállás nélkül, éjjel-nappal emelik a magasba, s illesztik helyükre a blokkokat.

— Minden emberről kivéted nélkül csak a legjobbat tudom mondani — értékeli Székely János főművezető az építők munkáját. — Mindenki tudásának, képességének a maximumát adja. A részvét, a segíteniakarás benne van az emberek hangulatában. Nagy-nagy tempóval dolgoznak, noha már érezheEgy gyár erőfeszítései

TÍZ ÉVEN AT

semmiféle felújítási, bővítési, kbrszerüsítési munka nem történt a Borsod- nádasdi Lemezgyárban. Az emberek régóta arról beszéllek már, hogy a gyár hamarosan megszűnik. Nincs rá szükség, a Dunai Vasmű ellátja a jelentkező összes igényeket. Sorvadt a gyár, és a környék is: nem fejlődött a bolthálózat, a közlekedés, nem volt megfelelő orvosi ellátás.

Az új gazdaságirányítási rendszer változást hozott a Borsodnádasdi Lemezgyár sorsában. A nádasdiak nem hagyták magukat. Üzlettársakat kerestek, sikerült 260 ezer tonna lemezre szerződést kötni, sőt lemezáruból exportkötelezettséget is vállaltak Kockázatos vállalkozás volt, mert a szállítás késlekedése esetén dollárban kellett volna megfizetniük a kötbért. A főmérnököt, aki a munkát vállalta, sokan hibáztatták a nagy kockázat miatt. Az igazgató azonban mellé állt, Elkezdték a lemezgyártást Kezdetben nagyon sok volt. a selejt. A főmérnök azonban néhány munkatársával, s a gyúr dolgozóival együttműködve, véleményüket meghallgatva, felülvizsgálta a technológiát, erősítette a minőségi ellenőrzést, s átalakították a gyártás egész folyamatát. 1968- ban már 82 400 tonna volt lemezáruból az évi teljesítményük. Ilyen teljesítmény eddig ebben a gyárban még nem született.

A siker bátorított. Ötletek születtek. Az itt gyártott lemezből terménytárolót készítettek, felépítettek a jár- mükerék-üzemet, ahol autó- buszkerekekel gyártanak. Magyarországon az autóbusz- kerék addig importáru volt. Ma a Borsodnádasdi Lemezgyár terméke eljut Svájcba, és a Renault autógyár is rövidesen megrendelőik közi tartozik.

a szabad

BEVEZETTEK

szombatos rendszert, amit a gyári mun- káskolléktíva úgy hálált meg, hogy az eddigi 21 műszak helyett 16 műszak alatt termelt ugyanannyit, olykor

többet is. Bevezették a deg- resszív-progresszív bérezést, ami a jó teljesítmény arányúban növeli a keresetei, illetve ha rossz a' munka, csökkenti azt. Magára talált a gyár. íme. néhány szám:

1968- ban 22 milliós nyereséget értek el. amihez 26 millió forint dotációt kaptak.

1969- ben 50 millió forint volt a nyereségük, s ekkor már 19 millióra csökkent a dotáció, 1970-ben mostanáig a 72 millió forintos nyereségnél tartanak, s nincs dotációjuk, arról önként lemondtak.

A Borsodnádasdi Lemezgyár tekintélye megnőtt a kohászati gyárak között. Most új üzemrészt építenek, az acélöntődét, ahol — a Győri Vagon- és Gépgyárral együttműködve — autóalkatrészeket készítenek majd. Molnár Lászlóval, a gyár főmérnökével beszélgetünk az j újjászületésről, s az azóta megtett útról. A gyár kommunistáinak van miről beszámolniuk a párt X. kongresszusán

Bori a Isti iirt

akkor más is jött vofera segíteni.

A miskolci Lakatos Jto- zsef szavai súlyosak.

— Nekem is van családom, de nincs még lakásom. Belegondoltam, ha rajtam nem segítenek, legalább én segítek másokon.

Az építők hat-hat napot dolgoznak, s három-három nap a hazautazás, a pihenő. De hát ezt gyakran nem tartják be. Sürgetett a munka, s így ez a blokkszerelő csoport is kétszer dolgozott ki- lenc-kilenc napot egyhuzamban.

Több nő is dolgozik itt. Bogár Erzsébet a kőműveseknél már törzstagnak számit.

Bányász Mihályné, a remekül dolgozó térmester, 12 napja nem tudott hazamenni Miskolcra.

— Sokat köszönhetünk neki. Ö aztán kihajtja az anyagot. Az éjjel is hajnali kettőig szállítottak. Leült az étteremben a lócára, s ott aludt el. Reggel negyed ötkor már megint talpon volt.

A borsodiak tíz kislakást a kért időpontnál negyven nappal előbb készítettek el. Most a két darab 48—48 lakásos bérház munkáit végzik.

Németh Sándor, Fehérgyarmat tanácselnöke nagy elismeréssel beszél a BÁÉV dolgozóinak munkájáról. Arról a kollektíváról, amely valamennyi építő szerv sözül itt, de egész Szabolcsra vonatkozóan is a legtöbbel. 202 lakás építését vállalta.

— Sátorban néni lakik már senki. Barakkban is nevesen. De össze vannak »0- folva az emberek. 790 lakást rombolt szól az árvíz,. 1054 űj lakást kell építeni,. Csak megköszönni tudjuk, hogy a borsodi építők hihetetlen erőfeszítéssel dolgoznak. Es ha átadják nekü a bérházakban az első oo lakást, legnyomasztóbb gondjaink 80 sízázpuvt-..-.) megoldódik.

sorba Barnabás Fotó Szabados György

Fejjegyzések

uz LKM ártértcicczletérői