Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Kedd, 1970. október 6. Tyereskova Budapesten 25 ífü az ílil Huszonötödik születésnapját Budapesten ünnepli a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség. Képünk: a Gellért Szálló márványtermében rendezett jubileumi tanácsülésen készült, amint Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megnyitóbeszédét mondja. Mellette Sarlós István és Hertta Kuusinen, az NDNSZ elnöke, a kép jobb szélén Tyereskova. A Varsói Szerződés hadseregeinek közös gyakorlata Szombaton ' ünnepélyesen fogadták a Varsói Szerződés csapatainak az NDK-ban megtartandó hadgyakorlatá­ra érkezett testvéri hadsere­gek egységeit. Az érkezőket az NDK feldíszített pályaud­varain, repülőterein és kikö­tőiben feliratok és ünneplő szavak köszöntötték. A magyar néphadsereg­nek a hadgyakorlaton részt vevő katonáit Forst főterén a magyar—német barátságot kifejező gyűlésen üdvözöl­ték. Az NDK nemzeti nép­hadseregének és a város la­kosságának nevében Sieg­fried Steinhagen ezredes, il­letve Gründler az NS2EP helyi vezetőségének titkára köszöntötte az érkezőket, akiknek az ünnepélyes fogad­tatáson megjelent úttörők vi­rágokat és ajándékokat ad­tak át. A rendkívül baráti hangu­latú fogadtatást a magyai katonák, tiszthelyettesek és tisztek nevében Dómján Gyula ezredes köszönte meg Kijelentette, hogy a hadgya­korlatok magyar részvevői lelkiismeretesen felkészültek az előttük álló feladatok tel­jesítésére és mindent meg­tesznek annak sikeréért. Ülést tartott a SZOT Hétfőn a Gelléi't Szálló nagytermében ünnepélyesen megnyílt a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Nem­zetközi Demokratikus .Nőszö­vetség jubileumi tanácsülése, amelyen 91 ország képvisele­tében 260 küldött van jelen. Az ünnepi tanácsülés elnök­ségében a világ első űrhajós- nője, Valeniyina Tyereskova is helyet foglalt. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó be­szédet. Hertta Kuusinen, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö- v-etség elnöke beszámolt a nőszövetség 25 éves tevé­kenységéről és a jövő felada­tairól. Elöljáróban köszöne­tét mondott a magyar kor­mánynak és a magyar nők­nek, hogy a tanácsülés ered­ményes munkájához kedvező feltételeket biztosítottak. Megemlékezett Cotton asz- saoayreA, a szwertség eiitmyt elnökéről és, bejelentette, hogy az NDN „25. évfordu­lója alkalmából alapított „Eugénie Cotton” emlékérmet október 15-én ünnepélyes ke­retek között adják át a moz­galomban kiváló munkát végzett asszonyoknak és leá­nyoknak. Cecilé Hugel asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszöyetség főtitkára arról a széles körű tevékenységről számolt be, amelyet a szö­vetség és a nemzeti szerve­zetei a VI. kongresszus óta végeztek. Phan Thi An asszony, a Vietnami Nők Uniója elnök­ségi tagja referátumában az amerikai agresszió ellen küz­dő indokínai népek együtt­működéséről szóló jelentést terjesztette elő. A késő esti órákban meg­kezdődött a vita az elhang­zott beszámolók felett. A nők parlamentje Leckten- folytatja tanácskozását. Az EDOSZ székhazában hétfőn ülést tartott a Szak­szervezetek Országos Taná­csa. Az ülésen megjelent és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Somoskői Gábor, a SZOT titkára nyitotta meg a ta­nácskozást. Első napirendi pontként Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának beszámo­lója alapján megtárgyalták az MSZMP KB kongresszusi irányelveit. Az ülésen megvitatták Gál Lászlónak, a SZOT titkárá­nak előterjesztését, amely a negyedik ötéves terv teljesí­tését segítő szakszervezeti feladatokat taglalta. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a szákszerve­zeteknek sajátos eszközeik­kel minél eredményesebben kell segíteniük a negyedik ötéves terv valóra váltását. Az üzemi bizottságoknak a dolgozók széles körét be bá l vonni a vállalati tervek elő­készítésébe. A népgazdasági terv szá­mol az üzemi alapokból épí­tendő lakásokkal. Ezért va­lamennyi üzemnek, termelő- egységnek meg kell tervez­nie, hogy a lehetőségek ki­használásával mennyi lakást kíván építeni. Az üzemi terv adjon programot a munka- körülmények, a dolgozók szociális és kulturális ellá­tásának fejlesztésére. Továb­bi fontos feladat, hogy a népgazdasági tervvel össz­hangban előkészítsék és megkössék az új kollektív szerződést. A tanácskozáson bejelentették, hogy novem­ber elején jelenik meg a kol­lektív szerződések megköté­sét szabályozó MöM-rende- let és a SZOT elnökségének irányelvei. Az ülésen megemlékeztek a Szakszervezeti Világszövet­ség megalakulásának 25. év­fordulójáról. fi tapasztaná törvénye G azdasági tennivalóink hosszas, alapos megtárgyalása után, az országgyűlés őszi ülésszaka viszonylag rö­vid idő alatt megvitatta és elfogadta a választójogi törvény módosításáról készült javaslatot. A módosítások, amelyek a választások lebonyolításá­ban. és a képviseleti rendszer felépítésében végbemennek', az alapjában bevált demokratikus módszerele és az utób­bi években szerzett értékes tapasztalatok egyesítését hoz­zák magukkal. A demokratikus és szocialista alapelvek nem változnak, inkább sokkal jobban érvényesülnek majd. Következik az mindenekelőtt a jelölő gyűlések jócs­kán megnövekedő szerepéből, amelynek révén az állam­polgárok széles köre cselekvő részesévé válik a jelöltek kiválasztásának. Ami a két, vagy több jelölt állítását illeti, ennek eddig is megvolt a lehetősége — éltek is vele jó néhány eset­ben —, s ezután sem lesz kötelező. Ám minden bizonnyal ezután sokkal többször élünk majd ezzel a lehetőséggel — hogy az igazságügy-miniszter szavaival élve — egy­aránt a szocializmus építésének programjával induló, ille­tőleg tanácstagjelöltek közül megfelelő sanszot kapjon az, aki képessége, rátermettsége révén jobban, mégjobban képviseli ezt a programot. Az a technikai jellegű előírás pedig, ami szerint a szavazáskor, több jelölt indításakor, meg kell jelölni, kire adjuk a voksot, szintén a válasz­tók gondolkodó, cselekvő, tehát felelős közreműködését szorgalmazza. A járási tanácsok szerepének, tevékenységének a köz- igazgatási funkciókra való összpontosítását az élet hozza magával. A választópolgár figyelme, ami érdekeinek kép­viseletét illeti, túlnyomórészt eddig is az országgyűlésre és a helyi tanácsokra, következésképpen az oda küldendő képviselők, tanácstagok megválasztására szorítkozott Éh­ből következik, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjainak közvetett választása — a budapesti, kerületi, illetőleg a helyi tanácsi képviselő testületek által — min­den szempontból hasznos lesz. A választópolgárok, sze­mélyes ismereteik. kapcsolataik révén, szűkebb pátriájuk', a község, vagy a város, illetőleg az egész ország ügyeinek gondozóit, törvényhozóit választják közvetlenül és kísé­rik a munkájukat figyelemmel. A községi és városi ta­nácsok tagjai pedig a megyei tanácstestület megválasztá­sával, saját felettes szerveiket hozzák létre, ezzel növek­szik felelősségük, egyben előtérbe kerül a megye tén-le- ges vezető szerepe annak minden helységében. A szocialista demokrácia gyakorlata nem alakul ki egyik napról a másikra. Az élet érleli meg a tapasztala­ita tapasztalatok hasznosítása pedig ésszerűbbé job- ba teszi az életet. Ez történik ezúttal is. Á kulturális hetek r megnyitása Ozdon Tegnap este 6 órakor ün­nepélyes külsőségek kozott: nyátobtáfc meg a tótemáKs Potsdami szonáta i> o i < ti > ni — Berlintől délnyugatra, egyike a Német Demokratikus Köztársaság ama tizenegy vá­rosának, amelyeknek a lakossága meghaladja a százezret. Különleges történelmi jelentőséghez Ju lőtt Potsdam 23 évvel ezelőtt, amikor néhány hét­tel a fasizmus szétzúzása után, 1945 júliusában a Cecilienhof kastélyban került sor a, Szovjetunió, az Kgyesűlt Államok és Nagy-Britannia kormány­főinek Európa jövője számára nagy jelentőségű konferenciájára és a potsdami egyezmény aláírá­sára. Milyen ez a táros napjainkban? Karl-Heinz Krull berlini tudósítása erre a kérdésre igyekszik választ adni. iHfUiril Potsdamban sűrű a turistaforga- "• lom: a közeli Berlinből autóval egy óra az út. A város körüli üdülőkben nya­ralók, pihenők ellátogatnak a nevezetes város­ba. És az NDK-ban tartózkodó külföldiek sem mulasztják el a potsdami kirándulást.. Potsdam az azonos nevű kerület (megye) szék­helye: több mint 12 000 négyzetkilométernyi te­rületével az NDK legnagyobb megyéje. A pots­dami terület a Berlin körüli úgynevezett bran­denburgi tóvidékhez tartozik. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy a megye területének egy- barmadát erdő borítja, akkor érthető, hogy a szakszervezetek és az utazási irodák számos üdülőt, turistaotthont rendeztek be ezen a vi­déken. De nem csupán a táj vonzza a látogató­kat: a kereken 110 000 lakosú városnak enné) nagyobb a vonzóereje. A jelen — ez először is azt jelenti, hogy az emberek köznapi gondjaik ellenére ismét jóked­vűek és beszédesek. És persze dolgoznak. A ke­leti, babelsbergi városrészben fekvő Marx Ká­roly Mozdonygy árban 1800 lóerős Diesel-mozdo­nyokat gyártanak. lem. Sőt, föl is virágoztatták, amikor a junker A jelen — ez továbbá azt is jelenti, hogy 13 év óta Potsdamban ismét nagyarányú építkezés folyik. Az újjáépülő belváros határozza meg a város képét. Amennyire lehet, a műemlékeket is helyreállítják. Kész, illetve tervezett új létesít­mények: a kongresszusi csarnok, korszerű, sok­emeletes szálloda, új színházépület, éttermek és kulturális berendezések. A mai Potsdam a tudomány és a kultúra vá­rosa is. Az országos meteorológiai szolgálat köz­pontján kívül geodéziai intézete és1 asztrofizikai obszervatóriuma van — az utóbbihoz tartozik a híres Einstein-torony. A babelsbergi Állam- és Jogtudományi Akadémián vezető állami funk­cionáriusokat képeznek ki. Itt működik továbbá a Német Filmművészeti Főiskola, több szakisko­la. tudományos intézet, egy pedagógiai főiskola, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, a DEFA filmgyár. 4 I..1..,.j., A potsdami szonátában az andan­/lIHltiIIlc. a mérsékelt, nyugodt léptű porosz hadsereg percenként 114 léptű menetüte­me. Potsdam régi szelleme szöges talpú csizmá­ban élt. I. Frigyes Vilmos laktanya-várossá vál­toztatta Potsdamot. 11 000 lakosra 1740-ben 8500 katona jutott. Köztük az úgynevezett „hosszú fiúk” gárdája 200 évvel később a hasonlóan lél- kiismeretlen szellemű SS példaképe. Frigyes Vil­mos fia, II. Frigyes következetesen folytatta aty­ja művét: háborúzott. 114-es ütemben masírozott Oroszország és Franciaország, Szászország és Csehország, Svédország és a német birodalmi hadsereg ellen. A szellem azonban átvészelte az időket, mert akik életre hívták: a junkerek és azok későbbi szövetségesei — a nagyburzsoázia —, megtartot­ták hatalmukat. Az egyenruhát becsület-ruhá­nak, a sulykolást kultúrának, a háborút minden dolgok atyjának nevezték. 1914-ben a német császár Potsdamban fo­gadta az Osztrák—Magyar Monarchia nagyköve­tét, és a német segítség ígéretével biztatta a mo­narchia kormányát, hogy támadjon rá Szerbiá­ra. Ez az úgynevezett potsdami korona tanács jellemző fényt vet a német imperializmus há­borús intrikáira. Németország a háborút ugyan elvesztette, de a hatalom a régiek kezén ma­radt — és Potsdamban is megmaradt a régi szel­Hipdenburg 1933-ban a potsdami helyőrségi templomban Hitler kezébe adta át a Németor­szág feletti hatalmat. Az amerikai bombázók 1945. április 13-án, úgyszólván az utolsó percben romba döntötték a potsdami belvárost, számos műemléket. Azután bevonultak a szovjet csapatok és megmentették, ami még állt és ami menthető volt — például a Sanssouci kastélyt. ^ találkozunk a „nagy” Frigyes cm ni, másik énjével. A király művésze­ti hajlamai és vonzódása főleg abban nyilvá­nult meg, hogy olyan építészeti és kertészeti al­kotásokra serkentette az építőmestereket és kéz­műveseket, amelyek megalapozták Potsdam vi­lághírét. Azokban az időkben örökítette meg a nevét Knobelsdorff, a Sanssouci kastély és más műemlékek tervezője. További nevek: Schinkel, Gontard és Lenné, a parképítész és tájrendező A drezdai Zwinger mellett Sanssouci kastélyai és kertjei Németország XVIII. századi építésze­tének legjelentősebb alkotásai. Nem annyira a sors iróniájának, sokkal in­kább jól megfontolt szándéknak köszönhető, hogy Potsdam régi szellemét ott oszlatták szer­te, ahol egykor életre kelt. ■kastélyban ültek össze tanácsko- cplu’ 1945. július 17-én a Cecilienhof zásra a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfői. Augusztus 2-ig tár­gyaltak Németország jövőjéről, majd aláírták a potsdami egyezményt. Ebben elhatározták, hogy Németországot demokratikus, békeszerető állam­má alakítják át, elrendelték a fasizmus és a mi- litarizmus kiirtását, és a konszernek szétzúzá­sát. Ennek éppen 25 éve. Cecilienhofban, az 1945-ös tárgyalótermekben múzeumot rendeztek be, változatlanul akkori helyükön hagyva a bútorokat, a masszív kerék­asztalon a zászlócskákat, a falak súlyos sötét- színű faburkolatát, Cecília derűs „fehér szalon­jának” berendezését. És mint a világ bármelyik más múzeumá­ban, a turisták itt is körülözönlik a nevezetes­ségeket, itt-ott a semmiségeket is, és figyelme­sen meghallgatják a magyarázatok monoton szö­vegét. Egyik-másik az órájára pillant: talán éhes, vagy a lába fáj. Vajon megérezte-e a tör­ténelem szívverését? Megértette-e, hogy itt szü­letett Potsdam új szelleme? Tudja-e, hogy az NDK-ban kikelt a vetés, mert a hatalom a nép kezébe került? Alí< heteket Ozdon, a Kun Béla Művelődési Házban. Sárközi Ferenc, az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket, majd Szrogh Károly, az Ózdi városi Tanács vb-elnökhe- lyettese megnyitó beszédé­ben röviden méltatta az ózdi kulturális hetek jelentőségét. Elöljáróban elmondotta, hogy a két hónapig tartó rendez­vénysorozat egyik célja to­vább ápolná, fejleszteni a gyárváros kulturális hagyo­mányait. A múlt rendszerben az olvasóegylet volt a kul­túra hajléka Ózd on, azonban a kultúrmunka csali a fú­vószenére, a kórusra és az öntevékeny színjátszásra korlátozódott. A város régi kulturális hagyományait iga­zolja az is, hogy az ózdi fú­vószenekar ez év őszén ün­nepli megalakulásának 75. évfordulóját. A régi hagyományok elle­nére a kultúra kibontakoz­tatására Ózdon is csak a lei- szabadulás után került sor. Ekkor nyílt csak lehetőség a kultúra eljuttatására a sze­les néptömegekhez. A kul­túrmunka kibontakozását példázza az ózdi kulturális hetek mostani rendezvény- sorozata is. amelynek gazdag programjában ötvennél több rendezvény, előadás szere­pel. Az ünnepi megnyitó után került sor a kulturális hetek első rendezvényére. Lengyel József—Szinetár Miklós leézö című tv-film.iének „színes változatban készített” ősbe­mutatójára. Az ősbemutatón, majd az ezt követő vitán részt vett Sípos Tamás, a iv Irodalmi és drámai főosztá­lyának munkatársa, az Igéző forgatókönyvének írója és Aczél János dramaturg, a tv irodalmi osztályénak helyet­tes vezetője. A kulturális hetek prog­ramja ma, október 6-án dél­után 4 órakor dr. Kulin György csillagászairól és űr­repülésről szóló tudományos előadásával folytatódik Ö/,- don. a Kun Béta Művelődé­si Házban. T. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents