Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1970. okt. 4. Kállai Gyula Lengyelországba utazik A Lengyel Népköztársaság szejmje (szejm: országgyű­lési-elnökségének meghívásá­ra október 5-én baráti, hiva­talos látogatásra magyar or­szággyűlési küldöttség uta­zik Lengyelországba. A kül­döttséget Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke vezeti. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) leti, a fővárosi tanácsi és a megyei tanácsi választások­nál bevezetik a közvetett választások rendszerét, a képviselőjelöltek és a tanácstagok kiválasztásá­ban fontos szerephez jut­nak a választópolgárok jelölő gyűlései; a válasz­tásokon két, vagy több jelölt is egyenlő esé­lyekkel indulhat. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok természe­tesen továbbra is a Haza­fias Népfront programját képviselik, jelölésük feltéte­le tehát, hogy ezt a prog­ramot elfogadják. Elmondot­ta még a miniszter, hogy több jelölt esetén a válasz­tás alkalmával személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a vá­lasztó kire adja szavaza­tát, egyébként a szava­zat érvénytelen. A meg­választáshoz, a szavaza­tok több mint 50 száza­lékára van szükség, s ha ezt egyik jelölt sem nyeri el, pótválasztást írnak ki, amelyen új jelölteket \s lehet állítani: A választások módosított rendszerével összefüggésben a járási tanácsok választott képviseleti funkciója meg­szűnik, közigazgatási egy - ségként azonban továbbra is szükség' van a járásokra. Az említett változtatásokkal párhuzamosan lényegesen növekszik a helyi tanácsok .jelentősége. A működési és hatásköri módosításokat a készülő új tanácstörvény tartalmazza majd, a jelen­legi módosítás értelmében az a lényeges, hogy a fővá­rosi és a megyei tanács tag­jait a budapesti kerületi, il­letőleg a helyi tanácsok tag­jai titkosan választják, túl­nyomórészt saját tagjaik kö­zül. Az általános választások ezután is négyévenként lesznek, az országgyűlé­si és a helyi tanácsi vá­lasztásokat azonban cél­szerű lenne időben egy­mástól elkülöníteni. A módosításokat taglalva a miniszter annak a meggyő­ződésének ad t kifejezést, hogy ezek tovább erősítik majd hazánkban a szocia­lista demokráciát, mint fon­tos feltételét a szocializmus teljes felépítésének. Az . igazságügy-miniszter szavai után dr. Varga Pé­ter, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében szólt hozzá a javaslathoz, is­mertetett néhány, a bizottság által elfogadott módosítást, s hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása ese­tén még tovább fogja erősí­teni a választások népfront- jellegét. Befejezésül Geiszbühl Mi­hály interpellált az építés­ügyi miniszterhez, a nagy­paneles épületek konyhái­nak energiaellátási problé­máiról. A képviselő előad­ta, hogy bizonyos fajta ház­gyári lakásokban levő, úgy­nevezett belső konyhákban, a műszaki előírások szerint nem lehet gáztűzhelyet állítani, csak villanytűz­helyet, ami a lakóknak is, a népgazdaságnak is ; anyagi szempontból előnytelen. Bon dór József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elismerte, hogy a házgyári technológiák beve­zetésekor még nem számol­hattak teljes mértékben a gáz ilyen nagymértékű ha­zai elterjedésével. Jelenleg azonban már előkészületben van a megfelelő égésbiztosí- tó-berendezéssel ellátott gáz­tűzhelyek gyártása, egyszer­smind intézkedés történt a házgyári tervek átdolgozásá­ra, minek folytán 1972. után már nem épülnek belső- konyhás házgyári lakások. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ tudomásul vette. Az ország- gyűlés ülésszaka ezzel végét ért. Díszdoktorrá avatták /\ Budapesti Eötvös T.óránd Tudományegyetemen pénteken a ei-niészettudoinányok díszdoktorává avatták Alekszandro- \ ie* Rchbinder akadémikust, a moszkvai Lomonoszov Egye­tem professzorát. Képünkön: Nagy Károly rektor (háttal) átnyújtja az okmányt a szovjet professzornak. A vita v éget ért Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ köz­gyűlésének jubileumi, 25. ülésszakán. A szeptember 17-én kezdődött vitában a 126 tagállam közül 70 kép­viselő fejtette ki nézeteit nemzetközi kérdésekről. A vita utolsó napján fel­szólalt Rasid Drisz. Tunézia képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a közel-keleti probléma megoldása nem képzel­hető el a Palesztinái nép ‘ sorsának megnyugtató rendezése nélkül. Ezután azt ajánlotta a világ- szervezetnek, hogy fontolja meg Jasszer Arafat és a Pa­lesztinái íelszabadítási moz­galom azon javaslatát, hogy a Közel-Keleten hozzanak létre egy demokratikus Pa­lesztinái államot, amelyben arabok és zsidók egyenlő jo­gokat élveznének. Más kér­désekről szólva Tunézia képviselője sürgette a népi Kína ENSZ-jogainak mielőbbi helyreállítását. Damatang Camara, Guinea Emlékezetes módon fogja ünnepelni november 7-ét Miskolc. Az ünnep előestjén, november 6-án 19 órai kez­dettel a Miskolci Nemzeti Színház együttese — Sallós Gábor igazgató rendezésé­külügyi államtitkára beszé­dében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Portugália a vele szomszédos gyarmatán állampolgárság nélküli afri­kaiakat és fehér zsoldosokat képez ki, mert meg akarja támadni Guineát. Portugália ENSZ-képviselője, Antonio Patricio a válasz jogával él­ve tagadta a vádat és azt bizonygatta, hogy csak az önvédelem jogát gyakorolja, mivel Guineából „felforgató elemek” szivárognak át Por- tugál-Guineába. Utolsó felszólalóként Ame- rasinghe, Ceylon ENSZ-dele- gátusa határozottan megbélye­gezte Rhodesia és Dél­Afrika faji megkülön­böztető politikáját és sürgette a NATO-államo- kat, hogy szüntessék be a fegyverszállítást Portugáliá­nak. Hangoztatta, hogy kor­mánya a külkapcsolatokban végrehajtott bizonyos válto­zások ellenére egyetlen ha­talmi csoporttal sem tartja szembenállónak magát, tehát az el nem kötelezett politi­ka híve. 1 i » 'S i í fi < ben ünnepi díszelőadásban bemutatja Gyurkó László Fejezetek Leninről című do- lcumentum-oratóriumát. A próbák már megkezdődtek, az előadás díszleteit Suki Antal tervezi. Maurice Couve de Mur- ville volt francia miniszter- elnök hétfőn háromhetes nemhivatalos látogatásra Kí­nába utazik. Pekingben több magas rangú politikussal ta­nácskozik majd és valószí­nűleg fogadja őt Mao Ce- tung is. Mint a DP A hírügynökség megállapítja, nemhivatalos jelleg ellenére Couve dé Murville látogatásának ko­moly politikai jelentősége van. Mint ismeretes, nem­rég André Bettencourt, a te­rületfejlesztési és tervezési ügyek minisztere vezette francia küldöttség járt hiva­talosan Kínában. Ott-tartóz- kodását — pekingi bejelen­tés szerint — magas rangú kínai küldöttség viszonozza majd. A látogatás időpontját még nem rögzítették és nem ismeretes a küldöttség veze­tője sem. A New Yorkban tartózkodó Zahedi iráni külügyminiszter (középen) vacsorán látta vendégül az ENSZ vezetőit. Bal- ról-jobbra: Jarring, a világszervezet közel-keleti kiilönmeg- bizottja (aki a napokban ideiglenesen visszatér eredeti állo­máshelyére, Svédország moszkvai nagykövetségére), Hambro, a közgyűlés elnöke és U Thant főtitkár. Fejezetek Leninről— miskolci előadásban Meghalt a Rais R ais az arab nyelvben azt jelenti: vezér. Gamal Abdel Nasszer tényleg vezére volt népének, nem­csak országának, Egyiptomnak, melynek , államel­nöke volt. Az egész arab világnak volt vezére, annak az Atlanti-óceántól a Perzsa-öbölig terjedő területnek, me­lyen százmillió ember él, olyan ember, akiket egy, ki­csit ö tanított Embernek lenni. Angol, francia, olasz gyarmatok voltak valaha azok a területek, melyeik ma a világpolitika homlokterében állnak. S ezekből az alig függetlenné vált országokból állandóan kérdő szemek meredtek Nasszerre, a legna­gyobb arab ország államfőjére. Ö indította el a megúju­lás útján az egész arab nemzetet, ő volt az. akit szemé­lyében tekintettek az arab világnak. Halála, mely igen váratlanul érte a világot, bár ismert volt, hogy beteg, sok kérdést felszínre dob. Az arab országok hadban állanak, igazságos háborút viselnek Izrael ellen, aki csak az alkalomra várt, hogy újra elindíthassa katonáit az egyiptomi, szíriai, jordánini állások felé. A harcban Nasszer volt a fáklya, az ő sza­va döntött sorskérdésekben. Halála előtti utolsó tette, mellyel véget vetett a jordániai polgárháborúnak, min­den bizonnyal úgy kerül be a történelembe, mint a már negyedik esztendeje húzódó közel-keleti konfliktus egyik legdöntőbb eseménye. Nasszer volt az, aki közvetített a jordániaiak és a Pa­lesztinái felszabadítók líözött — megteremtve ezzel alap­ját egy olyan, teljesnek látszó egységnek, ami politikailag alkalmas arra, hogy a tűzből kilépő arabok még ered­ményesebben harcolhassanak jogaikért. Arafat és Husz- szein az ő szavára békült ki — Husszein szeméből pedig fiatal, harmincöt esztendős katonatiszt a király — vigasz- talhatatlanul ömlött a könny a temetésen. Remény van bennünk: igazak voltak ezek a könnyek, s Jordánia e gyá­szos aktussal végképp megszűnt az arab egység megbon- tója lenni. Kairóban a temetés után néhány órával kialakult erre a hétre a világpolitika központja. A temetési menetben 18 állam- és 9 kormányfő volt, hetven ország küldött de­legációt a végtisztességre. Arab csúcstalálkozót hivott össze még a szertartás napján Nimeri szudáni elnök: ho­gyan tovább? S tovább, mint eddig is, csak Nasszer út­ján lehet haladni Koszigin szovjet kormányfő sok arab vezetővel tárgyalt Kairóban, mígnem tegnap délután hazautazott Tito jugoszláv elnök — akit meleg baráti szálak fűztek Nasszerhez —, tegnap este megérkezett az egyiptomi fővárosba, hogy személyesen fejezze ki részvé­tét, mivel Nixon látogatása miatt nem tudott részt venni a temetésen. Az arab világ tehát vezére nélkül sem maradt egye­dül, a haladó emberiség vigyázó szemekkel tekint az új­kori történelem egyik legkritikusabb tűzfészkére. S Nasz- szer halála figyelmeztetés is: nem szabad még egyszer lángoknak lenni e földön. Hegyes Zoltán Couve de Murville Kínába látogat Képviselőink a tervről Egész népünk nagy figye­lemmel kísérte az ország- gyűlés tegnap zárult őszi ülésszakát. A napirenden szereplő téma — a népgaz­daság IV. ötéves terve — még sokáig élénk vita, be­széd tárgya lesz. hiszen a jövőnkről van szó, gazdasá­gi, társadalmi életünk to­vábbi erősítéséről, a szocia­lizmus felépítéséről. Mint az várható is volt: igen nagy érdeklődés, aktivitás mutat­kozott meg az ülésszakon; a beterjesztett törvényjavaslat­hoz sokan szóltak hozzá, ki­egészítve azt véleményekkel, javaslatokkal, és ahol indo­kolt volt, nem maradt el a kritikai észrevétel sem. A borsodi képviselők felszóla­lásai, aktivitása is -'azt mu­tatta: sokat várunk a IV. ötéves tervtől, azonban nem elég csupán az elvárás, ma­gunknak is sokat és egyre többet kell tennünk itt, Bor­sodban is a célok megvaló­sításáért. Erről szóltak kép­viselőink. amikor az ülésszak bezárása előtt rövid nyilat­kozatokat kértem töltik. * Vaskó Mihály képviselő, a megyei pártbizottság titkára. Párái Imre expozéjához kap­csolódva hangsúlyozta: a te- '■'ilet fejlesztési célok között első helyen szerepel Miskolc és Borsod neve. Ez érthető, hiszen Miskolc eddig is az iparfejlesztés nagy vonzási centruma volt, és mindjob­ban azzá válik az egész me­gye. Úgy ítélem meg — mondotta Vaskó Mihály —, hogy a terv előirányzatai mind az iparban, mind a mezőgazdaságban reálisak. Természetesen, vannak gond­jaink, problémáink: egyes területeken nagyobb fejlesz­tésre van szükség, mint amit a terv is tartalmaz, erről szóltak képviselőtársaim is. Szeretném azonban aláhúz­ni: az, amit területünk fej­lesztéséhez a párttól és a kormánytól kérünk, és min­den bizonnyal meg is ka­punk, csak az egyik oldala a dolognak. A harmadik öt­éves terv tanulságait levon­va, alaposabban körül kell néznünk a portánkon: mi at, arpivel magunk, a saját erő­források további feltárásával s új lehetőségek megterem­tésével önerőből is hozzájá­rulhatunk a nagyobb terv­ié! a da tok megvalósításához A dinamikus fejlődés tör­vényszerű következménye, hogy ez a terv többet irá­nyoz elő, mint az előző. Kö­vetkezésképp többet kell ön­magunktól is követelnünk. * Farkas Pál képviselő, a putnoki termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési felszó­lalásában a tsz-tagok szociá­lis és nyugdíjhelyzetével, a gyenge tsz-ek állami támoga­tásának fenntartásával, a Sajó ármentesítésével foglal­kozott. Felszólalását nagy fi­gyelem kísérte, javaslatai be­kerültek a jegyzőkönyvbe. Azt hiszem, elgondolkoztatta az illetékeseket, amikor a mezőgazdasági gépalkatrész­ellátás, illetve a gépesítés problémáit feszegette. A IV. ötéves tervben —- mondta később, amikor felszólalásá­ra visszatértünk —, a mező­gazdaság differenciáltabban fejlődik. Egyvalamit azon­ban a tervtől függetlenül is el kell végre döntenünk: mely irányba fejlődjön a mezőgazdasági gépgyártás. A konstruktőrök a-' fii szónoVni ne Martonvásáron próbálják ki, hozzák el azokat a hegy­vidéki nehéz terepre is, és csak azután mondjanak vé­leményt róla. Sok tekintetben Farkas Pál gondolatmenetéhez csatlako­zott Imri Gyula, képviselő­nek, a Szerencsi járási Párt- bizottság első titkárának fel­szólalása, aki a városoktól távoleső vidékek egyre ége­tőbb problémáját boncolgat­ta. Erről a következőket mondta az Észak-Magyaror- szágnak: A volt járási székhelyek­nek — mint például Abaúj- szántónak, vagy Szikszónak — továbbra is megvan a ma­guk vonzási körzete. S mi­közben iparunk és építői Da­runk munkaerőhiánnyal küzd az említett helyeken és más­hol is a megyében munka­erő-felesleg van. Elsősorban a zempléni, abaúji körzetek­re gondolok: ezért kérjük a kormány segítségét, hogy a következő ötéves tervben fo­kozottabban gondoskodjanak az itteni munkaerő foglal­koztatásáról. * Négynapos munka után befejződölt az országgyűlés őszi ülésszaka, képviselőink haza tértek. Onnjlvári JVHlrl/W

Next

/
Thumbnails
Contents