Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
SnMéci W70. óin. 33 ^Kfftemberek^ ****gy p<*nu#*a Kálvária eif Salástiz efáa A parsgraiasok mögött emberi sorsok húzódnak meg Az üszkös, hideg falaikat szinte feszíti az elkeseredés. A fiatalasszony és a férje egymás szavába vágva mesélik a történteket. Egy hét történetét, kezdve a tragédiájuktól a kálváriáig, amelyet azóta megjártalc. Október 21-én, a déli órákban — a vizsgálat szerint zárlatos konnektor miatt — tűz ütött ki a lakásukban, Ózdon, az Árpád vezér úton. Csali a hetven éves nagymama és az egyik unokája tartózkodott otthon. Amikor a szomszédéit féli ármázták öfceit, hogy dől a füst a kasszába ablakán, s a lángok már mindent elpuszítot- tak. — Azóta lejártam a lábam, de semmi eredmény — mondja Tamasik István, a lakás főbérlője. — A lakás- kezelőség vezetője mindig azzal küldött el: menjek vissza másnap, mert meg kell beszélni- a főnökeivel. Egyik szabadságomat a másik utón vettem ki, míg végül kitérő választ kaptam, » most is éppen ott tartok, *a*nt amikor elindultam... A leégett szoba üszkös ablakán befütyül a hideg szél. A megvetemedett, legfeljebb kalapáccsal zárható ajtó résein a hideg utat talál a lóét másik, épen maradt szobába is. Fűteni sehol sem lehet. A két kisebbik szoba közé épített cserépkályha a nagy melegtől megrepedezett. A nagyszoba cserépkályhája már korábban sem volt használható. A bérlő gipsszel cs epokittal igyekezett betapasz- hini a réseit, de eredménytelenül. — Januártól, mióta itt la- kurtlc, többször kértük szóban a városgazdálkodási vállalatot, hogy javítsák meg a kályhánkat Október 5-én pedig ajánlott levélben jelentettük, hogy a kályha nem használható. Még csak válaszra sem méltattak. Most. >tt állunk a hideg küszöbén, 1 ütés nélkül, két kisgyerekkel °s két, hetven évnél idősebb nagymamával — panaszkodik nem kis elkeseredéssel a fiatalasszony. — Kérünk, kilincselünk, de ki törődik a magunkfajta „kisemberek” problémáival... , A károsultak ügyé simán indult. Röviddel a tűz eloltása után az Állami Biztosító kárszakértője megjelent a helyszínen, és felbecsülte a hárt. Az elpusztult, elham- vadt ingóságok értékét 22 ezer forintban állapította nie8. A biztosító részéről egyébként dicséretes humani- tás is mutatkozott, ugyanis a ^árszakértő után Fövenye- si István, az Állami Biztosí- ,f> ózdi fiókjának vezetője is felkereste a károsultakat, h°gy elégedettek-e a kár- eesléssel? A segíteni akarás, *’ humanitás azonban nem u Pasztái ható a városgaxdál- kodási vállalatnál. A Probléma ugyanis a la- ,'Us helyreállításánál mutat- 'ozott. Elégett az ablak, az a Parkett lepergett Piait a Két helyiség ^ meteléi/ei festésre szorul. De ..-..^"heljen a helyreállítási koltséBV » , . sa- K ■ A biztosítás csak a i.n.dt tuh*jdonra, és a bérelt ^gyakra vonatkozik. A la- fülajdonosa, a városgazegy része, s vakolat. A füst dátkodási vállalat nem kötött biztosítási szerződést a lakásra, csak a bérlő az ingóságaira. Az eldöntetlen és a javítást elodázó kérdés: ki fizesse a kárt? rúst sem kezciemúnycztünk. Űj konnektor is lehet rejtett hibás, a bérlőt nem terheli a felelősség.. Az újságíró rászánt egy napot, hogy végigjárja az utat: megpróbálta kideríteni, hol akadt él a panaszosok ügye. Az illetékesek válaszai a következők voltak: Lengyelvári Elemér, a la- káskezelőség vezetője: „Én ném dönthetek, ha a főnökeim utasítást adnak, elvégeztetem a munkát. Ilyen esettel még nem találkoztam, nem tudom, kit terhelnek a költségek.. Keresztesi Tibor, a városgazdálkodási vállalat igazgatója (napokig az ő döntésére várva sétáltatták Tamásik. Istvánt): „Most hallok először a problémáról. Magam sem találkoztam még ilyen esettel, de azt hiszem, a bérlőt terhelik a költségek.” Kisgergely Zoltán, a városgazdálkodási vállalat műszaki vezetője: „A bérbeadót akkor terheli a helyreállítási költség, ha a kár elemi csapás, vagy a bérbeadó karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett. A villamos berendezések, konnektorok karbantartása a bérlő kötelessége. A tüzet rossz konnektor okozta, éppen ezért az a véleményem, csak akkor csináljuk meg, ha erre a bíróság kötelez bennünket. Legjobb lenne, ha a bérlő megrendelné a javítást egy ktsz-nél.. Gombos István, a tűzoltóság helyettes vezetője: „Megállapítottuk, hogy szándékosság és vétkes mulasztás nem történt. Szabálysértési eljáMagam is bepillantottam a paragrafusokba. Egyik-másik rendelet bizony hézagos, egymásnak ellentmondó. Jogász legyen a talpán, aki eligazodik rajta. Valószínűleg így vélekednek a városgazdálkodási vállalat dolgozói is, mert Keresztesi Tibor elmondotta, hogy tanakodnak, ki rendelje meg a javítást. A károsult, vagy a vállalat? Érthetetlen viszont miért sújtanák a bérlőt, ha nem hibás? Az is érthetetlen,! miért nem gondoskodnak minél előbb a helyreállításról, hiszen vitatkozni már akkor is ráérnének, ha a család, a gyerekek újra meleg szobában alszanak. Annál érthetetlenebb a huzavona, mert Fővén vési István már azt is felajánlotta: a javítási költségeket is magára vállalja a biztosító, ha mégis a bérlőt sújtanák. — Jó, jó, de, ha mégsem állja a szavát a Biztosító — volt erre a válasz a városgazdálkodási vállalatnál. A jogi viták általában hosszadalmasak. Látni kellene azonban a városgazdálkodási vállalatnak, hogy k paragrafusok mögött emberek sorsa húzódik meg. Jelen esetben fáznak, és üszkös romok között élnek. Kicsit több megértés, humanitás kellene... Tóth István f . ö,;,r öAr '' Űj mérésügyi székház Miskolcon Féltő óvatossággal őrzik, gondozzák az eredeti mérőhengereket. amelyeket ötévenként hasonlítanak össze a Budapesten levő irídium-platina hengerek!; cl. Az OMH ilyen eszközeit pedig 10 évenként azonosítják a Párizs melletti Intézetben levő nemzetközi mértékegységgel. Képünkön: tórasúlyok pontosítása. Ű.i, emeletes téglaépület húzódik meg szerényen a miskolci Szeles utcában. A mérésügyi székház hosszú huzavona után végre elkészült. Tervezését már 1953- ban megkezdték, de hol pénz nem volt, hol telek. Végül is 1968 novemberében kezdték az építését, s ez év júniusában fejezték be. Az Országos Mérésügyi Hivatal jelenleg legkorszerűbb, • legmodernebb kirendeltségén most szerelik fel a különféle laboratóriumokat, a mérésügyi berendezéseket Ennek kihatásaként a hagyományos mérőeszközök hitelesítésén túl sok olyan mérést is végeznek majd, amellyel eddig csak Pesten foglalkoztak. Helyhiány miatt korábban nem foglalkoztak például térfogatmérők hitelesítésével. A sűrűségmérőket csak Budap>esten ellenőrizhették. A hitelesítő laboratórium felszerelése után mindez megoldható lesz Miskolcon is. A mérésügyi székházban igen sok érdekes műszer és mérőeszköz található. Szom- bathy Zoltán, a kirendeltség vezetője megmutatja a legkisebb súlyt, a milligrammot. amely olyan parányi, hogy az ember képtelen érzékelni a súlyát. A skála végén 120 tonna van. ilyen határig tudják hitelesíteni a mérlegeket. A nyomásmérő laboratórium már működik. Az egyik berendezésen egyszerre hat mérőműszert lehet hitelesíteni. A méréseket a vákuumtól az 1000 atmoszféra nyomásig tudják végezni. Az Országos Mérésügyi Hivatal miskolci kirendeltsége több megye területén do’- gozik. Hordóhitelesítő állomás van például Egerben, Gyöngyösön, Tállyán, Tolcs- ván, Sárospatakon. Az új székház udvarán is építettek egy ilyen berendezést, amelynek segítségével a tartály- gépkocsik hitelesítését is elvégezhetik. A laboratóriumok felszerelését rövidesen befejezik, és a mérésügyi székház sok új tevékenységgel áll majd az üzemek, vállalatok, intézmények rendelkezésére. Csorba Fotó: Sz. Gy. Gebines szerelők Érdemes szóim ? — kérdik a revük Sok kritika — semmiért! — mondják az eladók Az idős mester nem volt rest: pár nap alatt széltóben- hosszáhan bejárta az egész lakótelepet. Minden kapun becsengetett, otthagyta címét a házfelügyelőknél. Mesterségét, két keze munkáját ajánlotta fel — bárkinek és hármikog. Félreértés ne essék, nem holmi kontár az öreg, aki házal, s aztán jól „megvágja” a gyanútlan embereket. Amit tett, joggal telte. Ügyes és hatásos propagandát fejtett ki a frissiben megkapott cégtáblájához. Első körsétája után három megrendelő kopogtatott be a nyugdíjas szerelő ajtaján. Gyom és pontos munkájának azóta már híre kelt a környéken. Embléma negyven házon Hetek óta megfigyelhetik a miskolci járókelők: néhány ház falán egy újfajta, színes zománccal borított cégtábla jelent meg. Jó néhány szerszám képe látható a táblácskákon. Ma már több mint negyven ilyen embléma hirdeti Miskolc különböző pontján, hogy ott lakik, s a nap egy bizonyps részében házhoz hívható a javító-szerelő üzem mestere. Hónapokkal ezelőtt lapunkban hírt adtunk már az akkor még csak a tervekben létező, új, szolgáltató üzem céljáról, majdani tevékenységéről. A Miskolci Vegyesipari Vállalat — az ötlet megvalósítói — akkoriban örömmel nyilatkoztak a javító-szerelő üzem tervezetéről. Első tájékozódásuk, felhívásuk után ugyanis több mint száz mester jelentkezett munkavállalóként — főállása vagy nyugdíja mellett — gebines rendszerben. Mindehhez lehetőségeit nyújtott az 1038-as kormány- rendelet, valamint a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT nemrég megjelent, közös határozata. Mit bír el a pénztárcánk? Manapság országszerte növekednek az igények a szolgáltatások iránt Különösen a háztartásokban előforduló, mindennapos hibák kijavítása jelent gyakran problémát Bárki a megmondhatója, sajnos, Miskolcon is az a tapasztalat: holmi apró-cseprő hiba kijavítására szinte lehetetlen olyan mesterembert találni, alti azonnal és megfizethető ’ áron rendelkezésünkre áll. Éppen ezért a városi tanács is üdvözölte és felkarolta az anyavállalat ez irányú terveit. Érdemes például megemlíteni: a szerelő üzem létrehozására jelentős anyagi támogatást biztosít a vállalatnak a tanács. A Vegyesipari Vállalat viszont igyekezett folyamatosan szerződést kötni, s aztán munkavállalási engedélyt adni az arra legrátermettebb, legalkalmasabb szerelőknek. A nyugdíjasoknak bizonyos induló összeget is adtak volna — de ezt egyelőre csak három idős mester vette igénybe. Érthetetlen módon mindeddig még huzatodnak a szerződéskötéstől, nem hisznek a határozat nyújtotta kedvezménynek. Névre szóló dokumentumot várnak. A vállalatnál elkészüli a gebines üzemi első havi mérlege. • Ebből kiderült, hogy a néhány mester — hisz’ folyamatosan kapcsolódtak be a munkába — harminc nap alatt mintegy 45 ezer forint értékű munkát végzett. Dicsére! ükre legyen mondva: kifogás nemigen érkezett munkájukra, sőt, inkább ajánlólevelet adnának egyes helyeken további tevékenységükhöz. A Vegyesipari Vállalat főkönyvelője, Rigó András tájékoztatása szerint a következő hetekben, hónapokban újabb emblémák jelennek majd meg a városban. Előzetes tárgyalásokat nyolcvan mesterrel folytattak, s megbízatásuk belátható időn belül érvénybe lép. A cél elsősorban az lenne, hogy az ellátatlan területeken, a peremkerületekben is adhassanak ki működési engedélyt. Számítanak a nyugdíjasok bekapcsolódására is. Érthetetlen csend A megyei tanács ipáin osztálya segítségével Borsod megye valamennyi településére küldtek a tanácsoknak értesítési, felhívást, Íriszen a továbbiakban szeretnék kiépíteni a javító-szerelő üzem megyei hálózatát is. Érthetetlen a csend azóta is: a levelekre alig-alig érkezett reagálás. A tanácsok feladata lenne egyébként megteremteni, támogatni a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit. Információikkal segíthetnék, javaslataikkal támogathatnák a Vegyesipari Vállalat törekvéseit. Gyárfás Katalin KILENC DEKA EGYENLŐ TÍZ DEKÁVAL A Bajcsy-Zsilinszky utca selyemréti szakaszán két fű- szerbolt is található. Nagyságra és nyitva tartási időre különbözőek, de egységesen egy dekát mutatnak üresen a kiszolgáló mérlegeik Halkan, kissé szégyellve magam, megkértem az eladót, nézze meg, nincs-e rosszul beállítva a mérleg. Néhány másodperc alatt közölte velem, hogy rossz szögben állok, egyébként is, ha rátesz egy kilót altkor pontos. Hát igen, tényleg egy kilót mutatott, pedig az én „szögem” nem változott. Én csak tíz dekát akartam vásárolni, így, mint a nehéz felfogású diák, csendben elkullogtam. Még most sem tudom, hogs’- a súly tényleg egykilós volt, vagy csak a mérleg volt nagyon okos. BÜDÖS, VAGY NEM BÜDÖS? Mindenkinek joga van ahhoz, hogy észrevételeit és panaszait beírja a panaszkönyvbe. A vállalat azokat mesz- szemenöen kivizsgálja, s a panasztevőt a hozott intézkedésekről informálja. Nézzünk egy példát! Az előbb említett üzlettől néhány méterre van egy zöldségesből!:. Vásárolok paprikát. paradicsomot, s meglátva a szép tojásokat, azt is két darabok Még csalt fél nyolc, már kész a lecsó, most bele a tojást, megadva néki, ami dukál. Kicsit nehezen törik, de már benne is van — valami feketeség. Oda a lecsó, oda a tojás, szóval a vacsora. Azért is megnézem a másikat! Ez még nem fekete, de olyan büdös, hogy ma már nincs szükségem vacsorára. Másnap, munka után irány a bolt, s elmondom panaszomat Á vezetőnő felajánlja saját zsebéből a tojások árát. Inkább a panaszkönyv. Egy hét múlva hivatalos válasz, panaszom nem jogos, mert többet feltörtek, de azok között egy hibás sem volt. Ilyen szerencsés kezem van. Az a két tojás csak nálam romolhatott meg; mert mi mindent lehet velük csinálni egy óra alatt. Mivel más írásban nem reklamált, így ügyem elintézést nyert. Lehet, hogy többen voltunk: csak ők okosabbak voltak és elfogadták a pénzt? HAJ, CIGARETTA ÉS TI TÖBBIEK! Apróságok, de bosszantóak. Sokan vagyunk, akiket nem elégít ki, hogy a férfifodrász bemondása alapján kell kifizetnünk valamilyen ösz- szeget a szépítkezésért mert árlap nincs. A diósgyőri ma- gántrafikos nem hajlandó tíz cigarettát adni. mondván: — neki az nem üzlet. A Fehérteremben a kedves vendég menjen ki a ruhatárba, ha cigarettát akar venni, hisz azt felszolgálni egy elsőosztályú helyen szintén nem üzlet. A Shell-szervizben a kuplungállítás csak nyolc forint Azért számláznak harmincnyolcat, mert a kocsit fel is kell emelni! Mikor fizettetik majd meg velünk a csavarkulcsok árát is? Illetve, mikor jutunk el odáig, hogy mindenki azt kapjon a pénzéért, amit akar. s nem azt, amit adnak neki? Mert bizony, sokszor a kettő nem ugyanaz! Pokorny Feier
