Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

mm, oH, M Ünnepi día^bemutató Plakát nőm hirdeti rőég a Miskolci Nenueti Színház tegújabb produkcióját. Az évad műsortervének ismer­tetésekor sem került szóba. Sallós Gábor rendezői irányításává! mégis serény készülődés folyik, mert ün­nepi díszbemutatóra készül a színház. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának előestéjén, november 6-án, pénteken este bemutatja az együttes Gyurkó László dokumentum-oratóriumát, a Fejezetek Leninről című művét Rendhagyó ez a színpadi Játék. Gyurkó László, a ki­tűnő író ebben a műben nem annyira írói, mint in­kább szerkesztői munkát végzett, amikor az eredeti dokumentumokat megfele­lően kiválogatta, azok sor­rendiségét meghatározta, s olyan egymásutánt alakított ki azokból, hogy végűi is Lenint a maga emberi való­ságában mutatja be négy oldalról, négyféle megközelí­tésből, igen hitelesen, min­denféle misztifikálás nélkül. Négy oldalról emberi valóságban A dokumentum-oratórium­ról beszélgettünk a rendező Sallós Gáborral. — Gyurkó László műve négy fejezetre oszlik. Az el­ső címe Levelek a száműze­tésből. Ez 1901-ig követi nyo­mon Lenin életét. Ezt a nyo- monkövetést sajátos módon oldotta meg a szerző. 1897- tel kezdődik a játék, amikor Lenin Susenszkojeban töltöt­te a száműzetés keserű ide­jét. Ez azért fontos időszak, mert itt érlelődik meg ben­ne a proletariátus pártjának elgondolása a forradalomról. A második 1918-ban játszó­dik, az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt Köz­pont: Bizottságának 1918. február 17-i ülésén. Itt is­mert történelmi szereplők vannak jelen, Sztálin, Szverd- lov, Buharin, Trockij és má­sok, s ebben a. fejezetben bontakozik ki Lenin forra­dalmi vezéri oldala, és ér­vényesül akarata, nevezete­sen, hogy meg leéli kötni a békét Németországgal. A kö­vetkező fejezet a Válság cí­met viseli, ez a legdrámaibb része a játéknak. Az 1921-es kronstadti lázadást idézi és' Jelizaveta Drabkina, aki ma­ga is részt vett a hajdani harcokban, emlékezik vissza egy hosszabb monológban magára a lázadásra, s ezzel párhuzamosan folyik az OSZMP X. pártkongresszusa, ahol Leninnek hosszas vívó­dás után kellett döntenie Kronstadt ellen, azaz határo­zott utasítást adni a lázadók fegyveres leverésére, meg­semmisítésére. Végül az utol­só fejezet Két ember cím­mel Lenin és Gorkij kapcso­latát mutatja be, egészen Lenin haláláig. A játék Brecht versével zárul. — A szokatlan szerkezetű színpadi játék sajátos megje­lenítést is kíván. Miként kí­vánja a darabot színpadra állítani? Se maszk, se kosztüm — Húsz színész szerepel a játékban. Tizenhat férfi, négy nő. Sem maszk, sem jelmez nem utal arra, kit személyesítenek meg, de er­re nincs is szükség. Nem megjeleníteni kell most ala­kokat, hanem idézni. Egy- egy személyt többen is idéz­nék majd. Fehér emelvényen fekete ruhás szereplők, mi­nimális mozgással és kevés fényhatással fogják idézni a dokumentumokat, helyenként szenvedélyes szövegmondás­sal, ünnepélyes tónussal. A játékot szünet nélkül mutat­juk be, az elején diafilmek­kel idézünk fel egyes moz­zanatokat. Ünnepélyes átkö- tőzeneként Csajkovszkij 1. szimfóniáját iktattuk be. Egy fejezeten belül Lenint álta­lában egy figura, vagy kettő idézi. Mint említettem, 16 férfi szerepel, s közülük a legfontosabb idézeteket Vaj­da László, Harkányi János, Környei Oszkár, Csiszár And­rás, Csapó János, Füzessy Ol­tó és Gyarmaty Ferenc tol­mácsolja. A két női szerep­Sxovjet képző- és éremművészek Tárlst a Műcsarnokban A .szovjet kultúra napjai eseménysorozat egyik igen érdekes rendezvénye a mai szovjet képző- és éremmű- •oészeti kiállítás Budapesten, >■} ? #> -i, szovjet képviselőinek művei — Lenin alakja köré csopor­tosulnak, s hűen tükrözik a Szovjetunió népeinek mai életét is. . ---­a Műcsarnokban. Az október 24-én megnyílt kiállítás anyagút megelőzően a Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett össz- szövetségi kiállításon láthat­ta a szovjet közönség. Az alkotások — legyenek azok a kénzőművészet, vagy éremművészet mai jeles lő, Krupszkäja es Drapkina szövegét pedig Antal Anetta, Kopetty Lia, Virág Ilona és Zoltán Sára tolmácsolásában halljuk. Csak egyszeri alkalom? — Hatalmas munka ennek a nem mindennapi műnek színpadra állítása, betanulá­sa. A nagy évfordulóhoz ■méltó tettnek ígérkezik. Va­jon nincs rá mód, hogy a díszünnepség közönségén kí­vül mások is megismerhes­sék ezt a produkciót? — Szeretnénk az ifjúság legkülönbözőbb korosztályai­nak és rétegeinek .bemutat­ni, a különböző középisko­lák, valamint a műegyetem hallgatóinak több előadást tartani. (benedek) ; Sin arazeiiilif ÉaSnái Újhelyi tárlat '70 A IX. múzeumi hónai: al­kalmából ünnepséget rendez­tek a Művelődésügyi Minisz­térium Petőfi-termében ok­tóber 28-án. Az ünnepségen Görnyei Antal, a minisztéri­um főosztályvezetője jutal­makat és kitüntetéseket adott áit a múzeumügy sikeréért legeredményesebben munkál­kodó muzeológusoknak és munkatársaknak. Megyénkből dr. Bodgál Fe­renc muzeológus munkássá­gát jutalmazták a múzeumi hónap alkalmából rendezett ünnepségen. A néprajzi is­meretterjesztés és a népraj­zi gyűjtőpályázat szervezése terén végzett munkájáért és kiváló eredményeiért nívó­díjban részesült. Kulcs a lábtörlő alatt JELKÉPNEK :s tekinthető, hogy a tavalyi kamaraterem tárlat után az idén már a sátoraljaújhelyi művelődési központ tágasabb termében kaptak helyet a zempléni képzőművészek alkotásai. Tá­gult a kiállítók köre, s szem­betűnő a tematikai, formai gazdagodás is. Az évenkénti újhelyi tárlat mindinkább túlnő a helyi kereteken. A városi alkotóműhely tagjain kívül jelentkeznek a kiállítá­son a Hegyalján élő, sőt messzebbre szakadt művé­szek is. A legsokoldalúbb s a legjobb felkészültségű al­kotó is közülük való: az er- dőbényei Lavotha Géza. Ne- mesveretfl vörösréz-domborí­tásaival már az elméit évek­ben megérdemelt figyelmet keltett. Most ebből a műfaj­ból a finom mívű Szürete, a bensőséges hatású Anyaság, s Család, a dekoratív ősz, a nagyméretű, erőteljes Réz­műves című kompozíciói tűnnek ki. Az igazi megle­petést azonban új műfajjal: alakos kerámialapjaival kel­ti. A színesmázas technikájú Ödön város, a Tapolcai ház, s a kifejező formájú Gótika érett alkotások. Népi kályha- csempék ihlették érdekes, máztalan kompozícióit, ame­lyeken jellegzetes hegyaljai alakokat mintáz meg. Űj kiállító itt a bodrogke- resztúri Lehoczki Imréné ke­ramikusművész, akinek mun­kásságát már tokaji bemutat­kozásakor méltattuk lapunk­ban. Most is archaikus jelle­gű. rücskös roazas talakkaJL padlóvázákkal kelt megkü­lönböztetett. érdeklődést. A festők közül. Sárái Éva olajképei a legérettebbek. Tokaji tájélményei uralkod­nak gótikus festményeket idéző, elnyúlt formátumú ké­pein. Az absztraktba- hajló Virág című festménye átve­zeti a figyelmet néhány tisz­ta színkompozíciójú batikolt térítőjére. A fiatal Sebestyén Agnes is elsősorban batik- munkáival tűnik ki. Olajké­pein rokonszenves mérték­tartása dicsérhető. A hagyo­mányokhoz leginkább ra­gaszkodó Kerényi István ked­velt. témái az Üjhely környé­ki hegyek. Pasztelijein eze­ket örökíti meg hitelesen. Az újhelyi szabadiskolát elindító, s most Bőcsön élő Koncz Jó­zsef igényes akvarellekkel, s finom technikájú rézkarccal vall a kibocsátó tájhoz való ragaszkodásáról. Kovács Gá­bor grafikái soproni művész­telepi élményeit tükröizk. A KÖVETKEZETESEN absztrakt Romhányi Romek Imre „In memóriám Kassák Lajos” című kompozíciójával ad kulcsot belső fegyelmet érzékeltető képeihez. Kassá­kot idézi a tárlat kifejező mottója is: „Nem a valóság tükörképével akarlak meg­ajándékozni, magával a va­lósággal, amit emberagy, emberszív, emberkéz formált meg a cseppfolyós, vagy gyé­mántkemény anyagból.” Bere.cz József Fáy András alapította as első takarékpénztári Fél évszázad óta október utolsó napján az egész vilá­gon megemlékeznek, a taka­rékosságról, méltatva annak az egyén, a család és a tár­sadalom életében tapasztat­ható jelentőségét. Félix László rendezi a Televízió legújabb produkcióját, mely Marcel Aimé ismert francia író povellájából készült. A tv- játék címe: „Kulcs a lábtörlő alatt”. Vezető operatőr: Eá- dai Mihály. Megyénk különösen benső­ségesen ünnepli minden al­kalommal a takarékosság gondolatát, hiszen az első magyar takarékossági intéz­ményt. a Pesti Hazai Első A kazincbarcikaiaké a VOSZ vándordíja Képzőművészeti körök kiállítása Kazincbarcikán A kiállítást mái’ az első napokban is rendkívül sokan keresték fel. Képünkön ol- ! vasóink a Műcsarnokban | megrendezett kiállítás egyik | részletét láthatják. Buda- j pestre látogató olvasóink j figyelmébe bátran ajánljuk e i kiállítás megtekintését. Tegnap, október 30-án dél­után 5 órakor nyitotta meg Tóth Gyula, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője a vegyipari munkás képzőművészeti kö­rök első országos kiállítását Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központ­ban. Szép szándék hívta életre a kiállítást: e tárlat segítsé­gével közelebb hozni egy­máshoz, megismertetni egy­mással az ország különböző pontjain működő, a vegy­ipari üzemek védnökségét élvező képzőművészeti kö­rök alkotóit, öt amatőr kép­zőművészeti csoport 30 alko­tójának mintegy száz mű­vét láthatják az érdeklődők a november 13-ig nyitva tar­tó kiállításon. A kiállításnak helyt adó kazincbarcikai Eg­ressy Béni Művelődési Köz­pontban működő képzőmű­vészeti csoport tagjain kívül elküldték alkotásaikat a le- ninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ, a Nitro- kémiai Ipartelepek fűzfő­gyártelepi Beloiannisz Mű­velődési Háza, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi Ady Endre Művelődési Há­za képzőművészeti szakkö­rei, és a budapesti Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára képzőmű­vészeti csoportja. E csoportok korábban is részt vették már különböző kiállításokon. Időszakosan, illetve rendszeresen megren­dezésre kerülő tárlataikon, a helyi közönség — s néhány csoport esetében külföldi ki­állítás látogatók is megis­merkedhettek alkotásaik­kal, eredményeikkel. Első- ízben vesznek viszont részi együttes kiállításon, s a ter­vek szerint, háromévenként ezentúl találkozni fognak e körök alkotód. Az első ízben megrendezett kiállításon értékelték és ju­talmazták a képzőművészeti körök munkáit, eredményeit. A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete kerámia vándor­díját alapított, melyet a ki­állításon legeredményeseb­ben szereplő körnek ítéltek oda. A díjat a kazincbarcikai csoport kapta meg. Hasonló­képp jutalmazták a kiállítá­son legjobban szereplő há­rom képzőművészeti kört: a kazincbarcikai, a fűzfőgyár­telepi, és megosztva a nyírá­di és a leninvárosi csoportok együtes munkája érdemelte ki a zsűri szerint a jutalma­kat. . Értékelték a kiállításon részt vevő alkotók egyéni eredményeit is. A Borsodi Vegyikombinát, a Kazinc­barcikai varos: Tanács es az Egressy Béni Művelődési Központ által felajánlott dí­jakat Mezei István, Szabó István, Tóth Gyula, és Mé­száros Tibor kazincbarcikai amatőr alkotók, Kovács Gá­bor nyírádi, Vágfalvy Kata­lin és Soltész László fűzfői kiállítók kapták meg. . [ Beethovsn-iiitivek j Vezényel: Koródy Andrási Az Országos Filharmónia miskolci nagyzenekari hang­versenyeinek bérleti sorában november 2-án este a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet. A Miskolci Nemzeti Színházban tartan­dó hangversenyt Kóródy András vezényli, közreműkö­dik Kocsis Albert hegedű- művész, Banda Ede gordon­kaművész és Petri Endre zongoraművész. A koncert műsorát Beethoven művei­ből állították össze. Az 1. és a VIII. szimfónia, valamint a hegedűre, gordonkára és zongorára írt Hármasverseny szerepel a programban Takarékpénztárt 184U-ben Fáy András alapította, aki a zempléni Kohány községben született, és a sárospataki kollégiumnak volt a diákja. Igen sokoldalú erpber volt: író, politikus, közgazdász, pénzügyi szakember. Kötet­számra jelentek meg tanító meséi, aforizmái, elbeszélé­sei, regényei, drámái. Min­den területen lelkesen és ön­zetlenül dolgozott, mindig a közösség érdekeit tartotta szem előtt. „Használni való életem minden törekvése. jelszava” — mondotta saját magáról. A reformkor ma­gyarsága a haza egyik leg­munkásabb, leghasznosabb fiának tartotta Fáy Andrást, s kortársai Szemere Pál ta­láló elnevezésével „a haza mindenese” névvel tisztelték meg. Már 1839-ben részletesen kidolgozta a takarékpénztár felállításának, berendezésé nek és működésének tervét, s ez a munkája sokáig irány­adó vezérfonálul szolgált a magyar takarékpénztáraknak. Több tanulmányt is írt a ta­karékosság kérdéséről, s ezek egyikében többek között ezt olvashatjuk: ,.A takarék pénztárak, mint a. tenger a- apró folyókat, felfogják a szorgalomnak megtakarítón filléreit, ezrekre, milliókra gyűjtik azokat, s mint, ama. egyesülten könnyen viszi há­tán a terhelt hajókat, úgy hordják ezen meggyűjtött pénzek a nemzet jólétét, gaz­dagságát. segítik a nemzeti, ipart.’’ Gyakorlatilag is kivette re szét a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár szervezésében. Házról házra járva, igyeke­zett meggyőzni, a nemesekei és polgárokat a takarékosság fontosságáról Borsod, a b agy ontóny ok­hoz híven, ez idén is méltó • képpen emlékezett- meg a takarékosság jelentőségéről, s az Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatósága október 30-án. délután tar tóttá c „világtakarékosságí napok” ünnepélyes megnyitó jdt éppen Fáy András egyko­ri iskolájának városában. Sá­rospatakon. Hegyi József Fejezetek Leninről

Next

/
Thumbnails
Contents