Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
ÉSZ A K - MÄ<3 Y ÄRORSZÄG 2 \ Péntek, 1970.,október 30fiz országgyűlés ipari bizottsága a Minőségi Cipőgyárban Csetti Lajos Ciliié utazóit t A chilei kormány meghívására Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Chilébe, dr. Salvador Allendé- nek, a Chilei Köztársaság elnöki tisztségébe való beiktatásával kapcsolatos ünnepségekre. A küldöttség tagja dr. Szabó Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke és Császár Ferenc, a chilei magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A Minőségi Cipőgyárba látogatott el, s az üzemben tartotta ülését csütörtökön — Gácsi Miklós elnökletével — az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők, akiknek tanácskozásán dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke is megjelent, a cipőipar helyzetét és válható fejlődését tárgyalták meg. A bizottság tagjai először megtekintették az üzemet, megszemlélték a cipőgyártás különböző szakaszait, felkeresték a gyár termékeit bemutató mintatermet, majd meghallgatták Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettesnek az iparág, valamint Barabás Bálint vezérigazgatónak a vállalat munkájáról, terveiről szóló tájékoztatóját. A bizottság felhívta a könnyűipari, illetve a belkereskedelmi tárca figyelmét, hogy a negyedik ötéves terv időszakában — körültekintően figyelembe véve a különböző jövedelmű rétegek igényeit — a jó minőségű cipőknek még szélesebb választékát gyártsák, illetve hozzák forgalomba. A második ív-program és a színes adás Sajtótájékoztató a Parlamentben Elmúlt heti ülésén a kormány határozatot fogadott el a Magyar Televízió továbbfejlesztéséről. Mint már köztudott, 1972-ben megkezdődik hazánkban a második adásprogram, és 1973-ban a rendszeres színes adás. Szükségessé tette ezt többek között az 1 millió 700 ezernél több előfizető sokrétű igénye, másrészt a televíziónál jelentkező újabb és újabb feladatok. Csütörtökön, az Országház Gobelin-termében a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala sajtóértekezletet tartott, amelyen Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, a Magyar Televízió vezetője ismertette a fejlesztéssel kapcsolatos elgondolásokat. A tervezett 1972-es indulási időszak után a jelenlegi tv-program, az első műsor tartalmilag lényegében nem változik, viszont adásideje fokozatosan megnövekszik. 1975-től heti 55—60, 1985-től pedig heti 70 órányi műsort sugároz. Lényegesen emelni kívánják viszont az adások színvonalát. Egészében az a törekvés, hogy ez a program elemi szintű, a társadalom minden rétegéhez szóló legyen. Hétfő továbbra >s szünnap lesz, legalábbis esténként. A későbbiekben esetleg délelőtti ismétlésekkel számolni lehet. Az 1972-től várható második program heti 20 órányi időben jelentkezik majd. Ez a sugárzási idő 1980-ig heti 48—50 órára emelkedik. E program megjelenése segít majd a nézőknek, hogy igényeiknek megfelelően inkább válogathassanak. A második program műsorprofilja még nincs pontosan rögzítve. A tervek szerint közművelődési, kulturális tartalmat kap, s nagyrészt olyan magas művészi-eszmei értékű műsorokat sugároz — filmeket, tv-játékokat sfcb. —, amelyek magasabb közművelődési igényeket elégítenek ki, anélkül, hogy a sznobizmust szolgálnák. Ebben a programban nem lesz önálló híradó, de szó van róla, hogy az első program tv-híradóját esetleg egy kis késéssel sugározzák, és friss híreket is felolvassanak. A televízió olyan műsorszerkezet kialakítására törekszik, hogy az egyik program értékes darabjától a másik programban jelentkező, kevésbé értékes játék vagy egyéb adás ne vonjon el tömegeket. A tervezett új ismétlési rend is módot nyújt majd rá, hogy értékesebb műsorokat a közönség pótlólag megtekinthessen. Azonos programot csak kivételesen ritka, nagy fontosságú esetekben sugároznak. A színes adás nem önálló műsor lesz. 1973-tól a második program részeként jelentkezik, heti 10 órában, és a későbbi években majd mindkét programban látható lesz a legkülönbözőbb műfajokban. A második program, illetve a színes adásra való áttérés nagyarányú műszaki fejlesztést és külön hálózatépítést kíván. Ezt a posta már végzi. 1972-re az ország lakosságának 39 százaléka, 1975-ig 66 százaléka, 1980-ig pedig 921 százaléka tudja majd venni a második program adásait. A tokaji adó már az első ütemben sorra kerül, a miskolci és az ózdi, sajnos, csak a harmadikban. Még egy érdekes információ: az előfizetési díj változatlan marad. Benedek Miklós 11. — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dolgozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen, zárt csomagban. Holnap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! Beke, miután az igazgatótól elbúcsúzott, a rendőrségre hajtott, ahol a MÁV AUF két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz vezetőjét hallgatta ki. — Alapos defekt volt, tetejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azt azért láttam, meg hallottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is kaland volt. Szelesen, vihogva tódultak ki a kocsiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlenségre. A tanárnőjük, úgy látszik, nagyon kordában tarl tolta őket... Javában uot- goztam. amikor a nyomunkban haladó IBUSZ-busz feltűnt. Megállt és a kolléga odajött hozzám ... A sofőr a mellette ülő férfira mutatott, akit Beke erre a napra szintén beidéztetett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kollégához, hogy segítsek... — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turistaházhoz Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányoknak persze tetszett a dolog. A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát. Ügy emlékszem, afféle rigolyás öreglány volt, legalábbis úgy nézett ki. Talán a lányok erkölcseit féltette a nyugati turistáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kötélnek. Neki, azt mondta, muszáj ragaszkodni ahhoz a járathoz, amit a kolléganője kijelölt. Ha rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavítják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm! — Beke a turistajárat vezetőjéhez fordult: — Kiket vitt azon a napon ? — Nyugatnémet IBUSZ- csoport volt. ök is kiszálltak, s egyikük, egy idősebb, kedélyes férfi, le is fényképezte a kislányokat. Színes felvételeket készített róluk. Lelkendezett, hogy milyen elra- gadóak. bájosak. Ez a férfi — nyilván jómódú ember lehet — odajött hozzám és nevetve kijelentette, hogy ő, mint gentleman, segíteni akar a „hölgyeken”. Tudja, hogy én nem vállalhatom ingyen a fáradtságot, ad ötszáz forintot, ha egy kis kitérőt teszek a bakfisok kedvéért. Vigyem el őket oda, ahová igyekeznek, az ő útitársai nem fognak szólni ellene. A Kongresszusra készülve Európa-politika és Varsói Szerződés A manvar külpolitika, magjai nemzet, tevékenységünk elvekre épül, s azok között, is a legfontosabb: maradéktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az elvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszusra készült irányelvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne, megérteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentumnak fognánk fel. Több annál. Először is több oldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 májusában a lengyel fővárosban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: védelmi összefogás. A szerződés aláírói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magukat, a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista világ ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politikai magatartás, orientáció. A Varsói Szerződés rendelkezései hangsúlyozzák, hogy az aláíró országok politikájukban minden állammal kölcsönös megértésre és együttműködésre törekednek, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, érvényt szereznek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyainak. Ezt a szerződést az európai szocialista országok leütötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai kontinens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Európa-politikájukat, amelynek megvalósítására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópontja, hogy a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai élcsoport csupa gyerekszeretö úriemberből és jólelkű dámából állt. A csitrik biztosan éhesek már, a turistaházban pedig reggelit kapnak. Sürgetett, hogy egyetlen percet se szabad veszíteni. Én, persze, nem csinálhattam semmit, mert a tanárnő tiltakozott a fuvar ellen, őszintén szólva, sajnáltam, a pénz jól jött volna, amellett miért ne lássák a nyugati vendégek, hogy mi magyarok nem vagyunk bürokraták? A férfi, amikor meghallotta, hogy a tanárnő milyen makacs, szidni kezdte, hogy besavanyodott aggszűz. Beke elképzelte, amint a német által készített színes fényképek megjelennek a Stern magazinban: „Utolsó felvétel a kommunista hadgyakorlat áldozatairól”; „A meggyilkolt lányosztály fél órával a tragédia előtt”; „Harminc halálraítélt bak- fis”. Vajon, gondolta Beke, a kedélyes gentleman ezeket a címeket, is kitalálta-e már a látványhoz, miközben gépét elkattintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fizettek volna neki. Az ötszáz forjnt, amit a sófőrnek felajánlott, igazán szerény befektetésnek számított. — Amikor továbbmentünk — folytatta az IBUSZ-busz vezetője —, a kolléga még csak a hibás kerék leszerelésénél tartott. Azt hiszem — fordult társához —, legalább harminc perc késésed volt. — Több — mondta a másik —, mert a lányokat nehéz volt összeszedni. A tanárnő még a réti kill j ét is elhagyta, miközben hajkurászlam közös hozzájárulásával teremthető meg. Nem véletlen, hogy az érdekelt szocialista országok párlvezetöi, kormányfői, külügyminiszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szerződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és. biztonság ügyében. Az európai ££*2 eszköz és nem cél. A cél: -a biztonság. Ennek feltétele pedig az európai realitások —- köztük a határok és a Német Demokratikus Köztársaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számolni az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet atomfegyverkezés megakadályozásával, Nyugat-Boriin különleges státuszának biztosításával, az Európát megosztó katonai tömbök és szövetségek egyidejű és kölcsönös felszámolásával megteremteni a béke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országainak arról az elhatározásáról beszélünk, hogy kölcsönösségi alapon hajlandók lennének megszüntetni szervezetüket a NATO feloszlatásával egyidőben, akkor mindig hozzá kell tennünk: egyoldalú lépéseket senki sem várhat a szocialista országoktól. Mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb és az imperializmus veszélyezteti a világbékét, addig a szocialista országok megőrzik és szüntelenül erősítik védelmi szervezetüket. A katonai tL™-' politikai elvekre, a kiképzés ési a fegyverzet egységesítésére, a hadseregek összehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és szoros fegyverbarátságára épül. Az egyesített fegyveres erőkben olyan óriási tudományostechnikai és hadvezetési potenciái testesül meg, amely semmiben sem marad el az imperializmus hadigépezeté- 1ő!. A mi hazánk védelmének is döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista építőmunkánk külső feltételeihez Magyarországon is csak akkor láthatjuk biztosítottnál^ a békét, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza a Varsói Szerződés országainak politikája. E politika támogatása tehát, internacionalista, de elsődleges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetközi tevékenységünk alapelvévé. Pálos Tamás Az ünnepi tanácsülésen elfogadták Kazincbarcilía esmerét A hazai első demokratikus tanácsválasztások két évtizedes évfordulójáról emlékezett meg tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepi ülésén Kazincbarcika várop Tanácsa.” Az Egressy Béni Művelődési Központ épületében megtartott kibővített ülésen részt ta öiket. Ügy festett, mint egy öreg és mérges kis puli, ha nem bír a nyájjal. De aztán, szerencsére, a táska is meglett, és tovább indultunk. A többi, azt hiszem, ismeretes... — Igen — bólintott Beke —, befejeztük. Köszönöm, hogy segítségemre voltak. A két sofőrt magával vitte a MÁVAUT-állomásig, majd a szálloda elé hajtott. A portás egy csomagot nyújtott át: — A könyvesbolt küldi a revizor elvtársnak ... * Délután, a szállodaszoba csendjében, Beke elolvasta az I/b. magyar dolgozatait. A legtöbb füzet gazdája a májusi természet szépségét ecse- ! telte, néhányan összevetették a kéklő égbolt és az óriási erdő „végtelen szabadságát” az iskolai vakfegyelemmel, melyet a „megcsontosodotl emberi természet” képtelen levetkőzni. „Ha én külföldre utazom — írta egy kislány — ugyanolyan szívélyes leszek az ottani kirándulókhoz, mint az a német bácsi, aki fel akart venni bennünket az ő autóbuszukra.” A dolgozatok kedvesek, mulatságosak voltak, de olyan mozzanat, ami Bekét felvillanyozta volna, nem akadt. A füzetek egyre fogytak, az őrnagy már legalább húsz költői hasonlatot olvasott a Balaton ezüsl tükréről és a holdfény arany- hídjáról, de a nyomozást előbbre vivő, értékelhető adatra nem bukkant. Végre az utolsó • előtti füzet mintha kárpótolta volna n lírai tájleírásokra elvesztegetett délutánért. (Folytatjuk) vett Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettesc, Csikós Istvánná, a megyei tanács osztályvezetője, valamint dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára. A helyi tanácsok megalakulása óta eltelt húsz esztendő eredményeit Takács István, a városi tanács vb- elnöke méltatta ünnepi beszédében. Méltatván a kazincbarcikai közigazgatás eredményeit, szólott arról a vb-elnök: a következő években a fiatal, szocialista város egyéni arculatának, új városközpontjának kialakítása jelent hatalmas és felelősségteljes feladatot a tanács számára. A megyéi tanács vezetőinek üdvözletét és , köszönetét tolmácsolta a húsz esztendeje munkálkodó tanácsai jóknál Bárczi Béla*. A városi pártbizottság nevében dr. Vékony Ernő üdvözölte a tanács testületét. Ezután az Elnöki Tanács oklevelét nyújtották át a kél évtizede mun kálkodó ta nács ta gok na k és a szakigazgatás bibi kiló dolgozóinak. Az ünnepi tanácsul 'sen fogadták cl a szocialista varos címerét, s mo"n lkot fák a használatáról' szóló rendeletét. mk-mrM tárgyalások Az NDK kormányának sajtóhivatala csütörtökön a következő nyilatkozatot teóe közzé: „Az NDK kormánya és az NSZK kormánya között megegyezés született arra vonatkozóan, hogy hivatalos úton eszmecserét folv rínak olyan kérdésekről, amelyek rendezése a feszi) it ség enyhítését szolgálná Európa közepén, és amelyek mindkét állam érdeklődésére számot tartanak.”
