Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

ÉSZ A K - MÄ<3 Y ÄRORSZÄG 2 \ Péntek, 1970.,október 30­fiz országgyűlés ipari bizottsága a Minőségi Cipőgyárban Csetti Lajos Ciliié utazóit t A chilei kormány meghí­vására Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott Chi­lébe, dr. Salvador Allendé- nek, a Chilei Köztársaság el­nöki tisztségébe való beikta­tásával kapcsolatos ünnepsé­gekre. A küldöttség tagja dr. Szabó Károly, a Külügymi­nisztérium csoportfőnöke és Császár Ferenc, a chilei ma­gyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A Minőségi Cipőgyárba lá­togatott el, s az üzemben tar­totta ülését csütörtökön — Gácsi Miklós elnökletével — az országgyűlés ipari bizott­sága. A képviselők, akiknek tanácskozásán dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke is megjelent, a cipőipar helyzetét és válható fejlődé­sét tárgyalták meg. A bizott­ság tagjai először megtekin­tették az üzemet, megszem­lélték a cipőgyártás különbö­ző szakaszait, felkeresték a gyár termékeit bemutató mintatermet, majd meghall­gatták Pesti Ernő könnyűipa­ri miniszterhelyettesnek az iparág, valamint Barabás Bá­lint vezérigazgatónak a vál­lalat munkájáról, terveiről szóló tájékoztatóját. A bizottság felhívta a könnyűipari, illetve a belke­reskedelmi tárca figyelmét, hogy a negyedik ötéves terv időszakában — körültekintő­en figyelembe véve a külön­böző jövedelmű rétegek igé­nyeit — a jó minőségű ci­pőknek még szélesebb vá­lasztékát gyártsák, illetve hozzák forgalomba. A második ív-program és a színes adás Sajtótájékoztató a Parlamentben Elmúlt heti ülésén a kormány határozatot fogadott el a Magyar Televízió továbbfejlesztéséről. Mint már köztudott, 1972-ben megkezdődik hazánkban a második adásprogram, és 1973-ban a rendszeres színes adás. Szükségessé tette ezt többek között az 1 millió 700 ezernél több előfizető sokrétű igénye, másrészt a televíziónál jelentkező újabb és újabb feladatok. Csütörtökön, az Országház Gobelin-termében a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala sajtóértekezletet tar­tott, amelyen Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, a Magyar Televízió vezetője ismertette a fejlesztéssel kapcsolatos el­gondolásokat. A tervezett 1972-es indulá­si időszak után a jelenlegi tv-program, az első műsor tartalmilag lényegében nem változik, viszont adásideje fokozatosan megnövekszik. 1975-től heti 55—60, 1985-től pedig heti 70 órányi műsort sugároz. Lényegesen emelni kívánják viszont az adások színvonalát. Egészében az a törekvés, hogy ez a program elemi szintű, a társadalom minden rétegéhez szóló le­gyen. Hétfő továbbra >s szünnap lesz, legalábbis es­ténként. A későbbiekben esetleg délelőtti ismétlések­kel számolni lehet. Az 1972-től várható máso­dik program heti 20 órányi időben jelentkezik majd. Ez a sugárzási idő 1980-ig heti 48—50 órára emelkedik. E program megjelenése segít majd a nézőknek, hogy igé­nyeiknek megfelelően inkább válogathassanak. A máso­dik program műsorprofilja még nincs pontosan rögzít­ve. A tervek szerint közmű­velődési, kulturális tartal­mat kap, s nagyrészt olyan magas művészi-eszmei értékű műsorokat sugároz — filme­ket, tv-játékokat sfcb. —, amelyek magasabb közmű­velődési igényeket elégítenek ki, anélkül, hogy a sznobiz­must szolgálnák. Ebben a programban nem lesz önálló híradó, de szó van róla, hogy az első program tv-híradóját esetleg egy kis késéssel sugá­rozzák, és friss híreket is felolvassanak. A televízió olyan műsorszerkezet kiala­kítására törekszik, hogy az egyik program értékes da­rabjától a másik programban jelentkező, kevésbé értékes játék vagy egyéb adás ne vonjon el tömegeket. A ter­vezett új ismétlési rend is módot nyújt majd rá, hogy értékesebb műsorokat a kö­zönség pótlólag megtekint­hessen. Azonos programot csak kivételesen ritka, nagy fontosságú esetekben sugá­roznak. A színes adás nem önálló műsor lesz. 1973-tól a máso­dik program részeként je­lentkezik, heti 10 órában, és a későbbi években majd mindkét programban látható lesz a legkülönbözőbb műfa­jokban. A második program, illetve a színes adásra való áttérés nagyarányú műszaki fejlesz­tést és külön hálózatépítést kíván. Ezt a posta már végzi. 1972-re az ország lakosságá­nak 39 százaléka, 1975-ig 66 százaléka, 1980-ig pedig 921 százaléka tudja majd venni a második program adásait. A tokaji adó már az első ütemben sorra kerül, a mis­kolci és az ózdi, sajnos, csak a harmadikban. Még egy érdekes informá­ció: az előfizetési díj válto­zatlan marad. Benedek Miklós 11. — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dol­gozatokat juttassa el dél­után a szállodába. Természe­tesen, zárt csomagban. Hol­nap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! Beke, miután az igazgató­tól elbúcsúzott, a rendőrség­re hajtott, ahol a MÁV AUF két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz vezetőjét hall­gatta ki. — Alapos defekt volt, te­tejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azt azért láttam, meg hallot­tam, hogy a lányok egyálta­lán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is kaland volt. Szelesen, vi­hogva tódultak ki a kocsi­ból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendet­lenségre. A tanárnőjük, úgy látszik, nagyon kordában tar­l tolta őket... Javában uot- goztam. amikor a nyomunk­ban haladó IBUSZ-busz fel­tűnt. Megállt és a kolléga odajött hozzám ... A sofőr a mellette ülő fér­fira mutatott, akit Beke er­re a napra szintén beidézte­tett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kol­légához, hogy segítsek... — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turistaházhoz Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányok­nak persze tetszett a do­log. A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát. Ügy emlékszem, afféle rigolyás öreglány volt, legalábbis úgy nézett ki. Talán a lányok er­kölcseit féltette a nyugati tu­ristáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kötél­nek. Neki, azt mondta, mu­száj ragaszkodni ahhoz a já­rathoz, amit a kolléganője kijelölt. Ha rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavít­ják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm! — Beke a turistajárat vezetőjéhez for­dult: — Kiket vitt azon a napon ? — Nyugatnémet IBUSZ- csoport volt. ök is kiszálltak, s egyikük, egy idősebb, ke­délyes férfi, le is fényképez­te a kislányokat. Színes fel­vételeket készített róluk. Lel­kendezett, hogy milyen elra- gadóak. bájosak. Ez a férfi — nyilván jómódú ember le­het — odajött hozzám és ne­vetve kijelentette, hogy ő, mint gentleman, segíteni akar a „hölgyeken”. Tudja, hogy én nem vállalhatom in­gyen a fáradtságot, ad ötszáz forintot, ha egy kis kitérőt teszek a bakfisok kedvéért. Vigyem el őket oda, ahová igyekeznek, az ő útitársai nem fognak szólni ellene. A Kongresszusra készülve Európa-politika és Varsói Szerződés A manvar külpolitika, magjai nemzet, tevékenységünk elvekre épül, s azok között, is a legfonto­sabb: maradéktalanul teljesí­teni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezett­ségeket. Ezek az elvek vezé­relték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s ve­zérlik a jövőben is. Tanú­sítják ezt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a kong­resszusra készült irányelvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatá­sát szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne, megérteni, ha a Varsói Szer­ződést egyszerű dokumen­tumnak fognánk fel. Több annál. Először is több oldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 má­jusában a lengyel főváros­ban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttmű­ködéssel és kölcsönös segít­ségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: védelmi összefo­gás. A szerződés aláírói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magukat, a nyu­gati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista vi­lág ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politikai maga­tartás, orientáció. A Varsói Szerződés rendelkezései hangsúlyozzák, hogy az alá­író országok politikájukban minden állammal kölcsönös megértésre és együttműkö­désre törekednek, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, ér­vényt szereznek a népeknek a békére és a társadalmi ha­ladásra irányuló vágyainak. Ezt a szerződést az euró­pai szocialista országok leü­tötték, következésképpen ha­tósugara elsősorban az euró­pai kontinens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Európa-politikájukat, amely­nek megvalósítására össz­pontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópontja, hogy a föld­rész békéje és biztonsága csak valamennyi európai él­csoport csupa gyerekszeretö úriemberből és jólelkű dámá­ból állt. A csitrik biztosan éhesek már, a turistaházban pedig reggelit kapnak. Sür­getett, hogy egyetlen percet se szabad veszíteni. Én, per­sze, nem csinálhattam sem­mit, mert a tanárnő tiltako­zott a fuvar ellen, őszintén szólva, sajnáltam, a pénz jól jött volna, amellett miért ne lássák a nyugati vendégek, hogy mi magyarok nem va­gyunk bürokraták? A férfi, amikor meghallotta, hogy a tanárnő milyen makacs, szidni kezdte, hogy besava­nyodott aggszűz. Beke elképzelte, amint a német által készített színes fényképek megjelennek a Stern magazinban: „Utolsó felvétel a kommunista had­gyakorlat áldozatairól”; „A meggyilkolt lányosztály fél órával a tragédia előtt”; „Harminc halálraítélt bak- fis”. Vajon, gondolta Beke, a kedélyes gentleman ezeket a címeket, is kitalálta-e már a látványhoz, miközben gé­pét elkattintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fi­zettek volna neki. Az ötszáz forjnt, amit a sófőrnek fel­ajánlott, igazán szerény be­fektetésnek számított. — Amikor továbbmentünk — folytatta az IBUSZ-busz vezetője —, a kolléga még csak a hibás kerék leszere­lésénél tartott. Azt hiszem — fordult társához —, leg­alább harminc perc késésed volt. — Több — mondta a má­sik —, mert a lányokat ne­héz volt összeszedni. A ta­nárnő még a réti kill j ét is el­hagyta, miközben hajkurász­lam közös hozzájárulásával teremthető meg. Nem vélet­len, hogy az érdekelt szocia­lista országok párlvezetöi, kormányfői, külügyminiszte­rei az utóbbi időkben ta­nácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy ki­dolgozzák, közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szer­ződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és. biztonság ügyében. Az európai ££*2 eszköz és nem cél. A cél: -a biztonság. Ennek feltétele pedig az európai realitások —- köztük a határok és a Német Demokratikus Köz­társaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számol­ni az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet atomfegyver­kezés megakadályozásával, Nyugat-Boriin különleges státuszának biztosításával, az Európát megosztó katonai tömbök és szövetségek egy­idejű és kölcsönös felszámo­lásával megteremteni a bé­ke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országai­nak arról az elhatározásáról beszélünk, hogy kölcsönössé­gi alapon hajlandók lenné­nek megszüntetni szerveze­tüket a NATO feloszlatásá­val egyidőben, akkor min­dig hozzá kell tennünk: egy­oldalú lépéseket senki sem várhat a szocialista orszá­goktól. Mindaddig, amíg lé­tezik az észak-atlanti tömb és az imperializmus veszé­lyezteti a világbékét, addig a szocialista országok megőr­zik és szüntelenül erősítik védelmi szervezetüket. A katonai tL™-' politikai elvekre, a kiképzés ési a fegyverzet egységesíté­sére, a hadseregek összehan­golt tevékenységére és a ka­tonák őszinte és szoros fegy­verbarátságára épül. Az egyesített fegyveres erőkben olyan óriási tudományos­technikai és hadvezetési po­tenciái testesül meg, amely semmiben sem marad el az imperializmus hadigépezeté- 1ő!. A mi hazánk védelmének is döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzá­tartozik szocialista építő­munkánk külső feltételeihez Magyarországon is csak ak­kor láthatjuk biztosítottnál^ a békét, ha Európában sike­rül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza a Varsói Szerződés országainak politikája. E politika támo­gatása tehát, internacionalis­ta, de elsődleges nemzeti ér­dek is. Ezért válhatott nem­zetközi tevékenységünk alap­elvévé. Pálos Tamás Az ünnepi tanácsülésen elfogadták Kazincbarcilía esmerét A hazai első demokratikus tanácsválasztások két évtize­des évfordulójáról emléke­zett meg tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepi ülésén Ka­zincbarcika várop Tanácsa.” Az Egressy Béni Művelődé­si Központ épületében meg­tartott kibővített ülésen részt ta öiket. Ügy festett, mint egy öreg és mérges kis puli, ha nem bír a nyájjal. De aztán, szerencsére, a táska is meg­lett, és tovább indultunk. A többi, azt hiszem, ismeretes... — Igen — bólintott Beke —, befejeztük. Köszönöm, hogy segítségemre voltak. A két sofőrt magával vit­te a MÁVAUT-állomásig, majd a szálloda elé hajtott. A portás egy csomagot nyújtott át: — A könyvesbolt küldi a revizor elvtársnak ... * Délután, a szállodaszoba csendjében, Beke elolvasta az I/b. magyar dolgozatait. A legtöbb füzet gazdája a má­jusi természet szépségét ecse- ! telte, néhányan összevetették a kéklő égbolt és az óriási erdő „végtelen szabadságát” az iskolai vakfegyelemmel, melyet a „megcsontosodotl emberi természet” képtelen levetkőzni. „Ha én külföldre utazom — írta egy kislány — ugyanolyan szívélyes leszek az ottani kirándulókhoz, mint az a német bácsi, aki fel akart venni bennünket az ő autóbuszukra.” A dolgo­zatok kedvesek, mulatságosak voltak, de olyan mozzanat, ami Bekét felvillanyozta vol­na, nem akadt. A füzetek egyre fogytak, az őrnagy már legalább húsz költői hason­latot olvasott a Balaton ezüsl tükréről és a holdfény arany- hídjáról, de a nyomozást előbbre vivő, értékelhető adatra nem bukkant. Végre az utolsó • előtti füzet mintha kárpótolta volna n lírai táj­leírásokra elvesztegetett dél­utánért. (Folytatjuk) vett Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettesc, Csikós Istvánná, a megyei tanács osztályvezetője, vala­mint dr. Vékony Ernő, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra. A helyi tanácsok meg­alakulása óta eltelt húsz esz­tendő eredményeit Takács István, a városi tanács vb- elnöke méltatta ünnepi be­szédében. Méltatván a ka­zincbarcikai közigazgatás eredményeit, szólott arról a vb-elnök: a következő évek­ben a fiatal, szocialista vá­ros egyéni arculatának, új városközpontjának kialakítá­sa jelent hatalmas és fele­lősségteljes feladatot a ta­nács számára. A megyéi tanács vezetői­nek üdvözletét és , köszöne­tét tolmácsolta a húsz esz­tendeje munkálkodó tanács­ai jóknál Bárczi Béla*. A vá­rosi pártbizottság nevében dr. Vékony Ernő üdvözölte a tanács testületét. Ezután az Elnöki Tanács oklevelét nyújtották át a kél évtizede mun kálkodó ta nács ta gok na k és a szakigazgatás bibi kiló dolgozóinak. Az ünnepi tanácsul 'sen fogadták cl a szocialista va­ros címerét, s mo"n lkot fák a használatáról' szóló rendele­tét. mk-mrM tárgyalások Az NDK kormányának sajtóhivatala csütörtökön a következő nyilatkozatot teóe közzé: „Az NDK kormánya és az NSZK kormánya kö­zött megegyezés született ar­ra vonatkozóan, hogy hivata­los úton eszmecserét folv rí­nak olyan kérdésekről, ame­lyek rendezése a feszi) it ség enyhítését szolgálná Európa közepén, és amelyek mind­két állam érdeklődésére szá­mot tartanak.”

Next

/
Thumbnails
Contents