Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

ÉSZA K - MAG¥A£ORSZAG 4 Csütörtök, 1970. oíct. 29. — Pelyhedzö állú kísgim- nazista koromban hozott össze a sors ezzel a város­sal. Évekig ismerkedtem ve­le. Bolyongtam a Szinva partján, az Avas tetejéről' bá­multam a tüzes fényt, a fe­kete füstöt ontó gyáróriást. Hét végén, meg a szünnapo­kon a Bükköt jártam. Isko­lás éveim alatt megszerettem Miskolcot. Meghitt környeze­tével és komor tűzfalaival, keskeny, macskaköves ut­cácskáival és csilingelő, ócs­ka villamosaival együtt mély, kitörölhetetlen nyomot ha­gyott bennem ez a város. Barátokat szereztem falai kö­zött, s életre szóló ismeret­ségeket kötöttem sok-sok emberrel. Mindez ideköt. Vallomásként hangzanak (ir. Árokszállásy Zoltán ta­nár úr szavai. Lehet-é stílu­sosabb a környezet; a mis­kolci Földes Gimnázium bio­lógiai szertárában, a tanár úr „szentélyében” ülünk egy­mással szemben, s beszélge­tünk. Most az egyszer nem a tanári és kutatói munkás­ságáról faggatja a krónikás. Az utóbbi két évtized bősé­ges tapasztalatai, a tanács- tagróggal járó emlékek ke­nőinek elsősorban szóba. Mnderről oly szenvedél­lyel és oly meggyőző szavak­kal szólott a tanár úr, hogy kimondatlanul is kiérződött. hmatásának érzi a tanács mBHfcájátoem való részvételt, «^emberek ügyes-bajos dol­gainak; intézését is. — Meggyőződésem, hogy a tanítás és a társadalmi teen­dők ellátása elválaszthatatlan egymástól. Sokszor észreve- szem óráimon: érvelek a diákoknak egy-egy közérde­kű, a várost érintő problé­máról, beszélek nekik Mis­kolc jövőjéről, tervekről és álmokról. Megfigyeltem, ilyenkor mindenkit érdekel, leköt mindaz, amit mondott. Az egyetemi évek annak idején" elszólították Miskolc­ról, a pályakezdés is másutt történt. Ám az, első adandó alkalommal visszajött, s le­telepedett a városban. Taná­ri pályájának harminckilenc esztendejéből harmincötöt a Bükk lábánál elterülő mun­kásvárosban töltött el. — Őseim iparos emberek voltak, itt dolgoztak, itt hal­tak meg. Ügy éreztem: az ö emlékük is arra kötelez, hogy tegyek valamit én, az utód ezért a városért. Amikor még nem kapcsolódtam be a köz­életbe, már akkor is foglal- tzoztatott a gondolat: óriási lehetőségek szunnyadnak itt. Aztán a tanácsok megala­kulásával egyidőben, bizal­mat szavaztak a tanár úr­nak a választópolgárok. S új­raválasztották azóta is, vala­mennyi ciklusban. Először a művelődésügyi állandó bi­zottságban dolgozott. Moso­lyogva meséli, hogy mi min­dent kellett akkoriban átta­nulmányoznia. hogy járatos legyen a dolgokban, értsen ahhoz, amivel megbízták. Reprodukciók a művelődési központban I A mezőkövesdi járási mű- weiőüési központ kiállítási teamében október közepétől HBmtó A rajzművészet mes­terei című, reprodukciókból össüseáHított vándorkiállítás. A nagy érdeklődés hatására a művelődési központ veze­tői szerződést kötöttek a KÉpesőművészeti Alap Kiadó- vöBalatáfva! további repro- üMbcí&s kiállítások bemuta- tSteÖBa. A tervek szerint 1971- beo. — egyéb képzőművésze­ti jéBegfi tártatok mellett' — hat reprodukciós kiállítást rendeznek. Ennek keretében bemutatják a most látható, A rajzművészet mesterei cí­mű összeállítás második ré­szét, a XIX., illetve a XX. század magyar festőinek munkáiból összeállított gyűj­teményt, egy válogatóst a Szépművészeti Múzeum Ré­gi Képtárának anyagából, a magyar rajzművészetet rep­rezentáló száz reprodukciót, valamint a nagy sikerű ké- peslevelezőlap-kiállítás anya­gát Miekoíc vóbos I. kerületi Tanács V. B. Egészség­ügyi Csoportja BÉRBEVÉTELRE KERES a Baross Gábor utcai volt Szondi laktanya te­rületén, vagy a Béke tér és Szondi-telep közötti területen 1 db kb. 20 négyzetméter alapterüle­tű földszinti égrenvfló SZOBA-, VAGY ÜZLETHELYISÉGET. Címeket telefonon, vagy levélben Miskolci Mély­építő Vállalat, Miskolc, I. kér., Partizán u. 2. sz. alatti központjába kérjük megadni. Telefon; 36-385. Szállítójármű hiánya van? Felújított Csepel tehergépkocsik most raktárról kaphatók. Használt Csepel gép­kocsiját felújítottra kicseréljük. AFIT XIII. Autójavító Vállalat kereskedelmi részlege, Debrecen, Balmaz­újvárosi út 14. Telefon: 12-756. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: automata gázkezelői képesítéssel rendelkező dolgozó­kat, kazánfűtőket. Jelentkezés: Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4.. fszt. 2. (Munkaerő-gazdálkodás.) — Választókörzetemben is­merik már szokásaimat az emberek. Tudják, hogy nem­csak a fogadónapokon lelnek rám, hanem találkozhatnak velem másutt, máskor is. El­jönnek esténként az ottho­nomba, megvárnak az isko­lában egy-egy szünetben, lyu­kas órán előadják jogos ész­revételeiket, panaszaikat, né­ha mosoly ognivalóan apró bosszúságaikat is. Tudják, hogy általában utánajárok panaszaiknak, intézem kéré­seiket, észrevételeiket. Az évek során észrevehet­tük azt is a választópolgárok, hogy a tanár úr nemcsak az apró, „maszek” ügyek intézé­sében segít, hanem évről év­re egy-egy közérdekű problé­mát is felvet a tanácsülés fórumán, vagy hivatalos he­lyeken. Ha kell, interpellál, vitázik. Előterjeszt a válasz­tókkal való találkozók során előbukkanó, közérdekű ja­vaslatokat, hasznos és meg­valósítható ötleteket. Segített már több alkalommal a hi­vatalokat járva, érveket nem sajnálva a környezete, kerü­lete fejlesztésében, egy-egy folyamat meggyorsításában. — Hogy mennyire segít a tanácstagi munkám ellátásá­ban foglalkozásom, arra az évek múltával mind gyakrab­ban akad példa. Járom a különböző szervek irodáit, elmegyek sokfelé, találkozom vezetőkkel és ügyintézőkkel. S az első kézfogás, a bemu­tatkozás után (néha még ad­dig sem jutok el) megkér­dik: „Hát nem ismer meg, tanár úr?”... Dr. Árokszállásy Zoltán tíz éven át tagja volt a nép­front városi elnökségének, több esztendőn át a TIT or­szágos elnökségének, részt vett a Természettudományi Közlöny szerkesztésében, elő­adásokat tartott, szakköröket vezetett, sőt: alapított, cikke­ket, tanulmányokat írt. A középiskolai oktatási reform idején megjelent tankönyve megérte az ötödik kiadást is. A tanár úr dolgozott, tár­sadalmi életet élt évtizede­ken át. Az idő múltával az­tán néhány tisztségéről le­mondott. De mindmáig megmaradt, mint a tanácstagság teendői­nek ellátója. Tanító, nevelő­munkája mellett ezt érzi iga­zán szép hivatásának. Gyárfás Katalin A kiiltlíra napjai ÜNNEPI FILM BEM U JA Ó K A* szovjet kultúra napjainak keretében három új filmal­kotás kerül a közönség elé. Egyikük magyar—szovjet ko­produkcióban készült, s Keleti Márton rendezte. A címe; Szerelmi álmok. Orosz, klasszikus Világhírű művének újabb filmváltozata a másik: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhő.L.sö Lev Kulidzsanov ültette át filmre. Végül a harmadik, fiatal szovjet—üzbég rendező — Eljér Ismuhamedov — alkotása, a címe: Nagykorúság, mai ta,sken ti fiatalokról szól. Szerelmi álmok />■" ZZ; íí :« m % Sinkovits Imre az öreg Liszt alakjában. Kétrészes színes film Liszt Ferenc életéről. A halhatat­lan muzsikus és komponista életét kísérjük végig kicsi gyermekkorától, sőt már a nagyapját is megismerjük egy képsorból, aki hajdan a császár haragjától mentette meg Haydnt. Egymásra tor­lódó montázsokban villan fel előttünk Liszt gyermekkora, majd Párizsban találkozunk vele, ahol zenei párbajt vív Thaiberggel. Itt kezdődik tu­lajdonképpen a filmtörté­net, Liszt nagyívű pályája. És ekkor veszi őt pártfogás­ba Marie D’Agoult grófnő is, aki bemutatja a kor szelle­mi nagyjainak, majd elhagy­ja férjét, hogy Liszt Ferenc­cel utazzék Velencébe. Ettől kezdve nagyobb és még na­gyobb zenei sikerek, kisebb és nagyobb szerelmek vál­togatják egymást Liszt életé­ben, míg a sok-sok kaland után öregen, betegen, magá­nyosan hal meg. A művész-életrajzi regé­nyeknek és filmeknek mindig van olyan buktatójuk, hogy a történeti szál fordulatai sémákat idéznek. Művészi si­kerek, odaadó nők, pártfogó hölgyek, s visszahúzó élet­társak csakúgy felbukkannak ilyen filmekben mint a mű­vész kiállása a szégényebb osztályok mellett, vagy a bátor szembeszállás a hata­lommal, s természetesen a hazaíiság is. (Bár ez utóbbi Liszt Ferenc esetében igen vékony szálon kapcsolódik a valósághoz. Bánkódik a sza- igharc elbukásán, aztán koronázási misét ir Ferenc József koronázására.) Ezek a fordulatok mind megtalálha­tók a Szerelmi álmokban is. Tulajdonképpen kiragadott életrajzi részletek filmilluszt­rációinak láncolatát láthat­juk a kétrészes filmben, amely az életrajzi adaléko­kon kívül a Liszthez kapcso­ló"1 > anekdotákat is felhasz­nálv a. Keleti Marion mindig épít a közönség érzelmeire. Most s: m hagyta ezt számításon kívül Túlcsorduló élelmes­ség árad a film sok-sok kép- u nakkor olyan értékekkel is jeleskedik, mint Czlffra György és Richter zongorajátéka, a betétként látott pétervári balettelőadás, de akad idegenül ható betét is. mint például Vörösmarty Mihály Lisztet üdvözlő ver­sén ek szerepeltetése. Liszt Ferencet Sinkovits Imre játssza, a nagy létszámú szereplőgárdában találjuk többek között Ariadna Sen- gelaját. Pécsi Sándort, Klara Lucskot, Larisza Trembo- Icvszitáját. Básti Lajost. Tol- nay Klárit. Vegyes érzelmeket kelt bennünk a Szerelmi álmok. Gazdag kiállítású, nagysza­bású alkotás, de a művész­eiéi rajzok szokványos fordu­latain csak azzal lép túl, hogy — szerencsére — el­uralkodik benne a halhatat­lan muzsika. Bűn és bűnhődés Dosztojevszkij regényét ép­pen hatvan évvel ezelőtt dol­gozták fel filmre először orosz művészek. (1916-ban magyar film is készült belő­le.) Sok nemzet művészeinek sokféle adaptációja után most a szovjet filmművészet vette ismét elő a halhatatlan művet, és készített belőle kétrészes filmet, Lev Ku­lidzsanov rendezésében. A film elsősorban a kor­szakot, a múlt századot ábrá­zoló erejével hat ránk. Döb­benetes erővel árad belőle ISO szocialista brigád vezetőinek tanácskozása A X. KPVDSZ kulturális napok kapcsán tegnap, ok­tóber 28-án került sor a szo­cialista brigádok vezetőinek megyei tanácskozására az SZMT-székházban. A tanács­kozáson részt vevő, mintegy 150 szocialista brigádvezető részére Telekesi Gézáné, a KPVDSZ központi kulturális, agitációs és sportosztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Előadásában első­sorban azokat a követelmé­nyeket elemezte, amelyek a „szocialista módon élni és tanulni” vállalások köré cso­portosulnak. Az utóbbi évek­ben ugyanis a szocialista brigádmozgalom értékelésé­ben e két követelményre ke­vesebb gondot fordítottak, s inkább a brigádok gazdasági eredményeit kísérjék figye­lemmel. A vitaindító előadás után 15-en szólaltak fel a tanács­kozás részvevői közül. A fel­szólalók gyakorlati példákkal is alátámasztották az elő­adásban elmondottakat: azt, hogy a brigádok évi munká­jának értékelésénél jobban figyelembe kellene venni — a gazdasági tevékenység mel­lett — emberi magatartásu­kat, kulturális vállalásaik teljesítését. Elmondották a felszólalók azt is, hogy a jö­vőben a szocialista brigád - mozgalomnak többet kel le­TENGERPART (Bozsik István rajza.) Raszkolnyikov és környezete nyomorának szinte tapintható levegője, a cári hivatalok porszaga, az a nyomasztó légkör, amely Pétervári. az idő tájt megülte. Az új fel­dolgozás elsősorban a regény gondolatiságára helyezte a fő súlyt, a Raszkolnyikov hir­dette, Dosztojevszkij egész életművére jellemző kiábrán­dultságot és pesszimizmust kívánta hangsúlyozni, bár nem minden esetben sikerült Dosztojevszkij gondolatvilá­gát a képek nyelvére mara­déktalanul lefordítani. Úgy érezzük, ez a film, éppen a benne eluralkodó, és a cse­lekmény fölébe kerekedő gondolatiság, a sok közelkép, a premier-plánok túlzott al­kalmazása, a szenvedélyes dialógusok gyakorisága miatt a televízió képernyőjén job­ban érvényesülhetett volna, mint az óriási mozivásznon, de feltétlenül nagy élményt jelent így is, mert közelebb hozza hozzánk Dosztojevszkij világát. S ha a film láttán sokan újra kézbe veszik majd a regényt, vagy éppen ennek hatására olvassák el először, már megkettőződött a mű hatása, s az olvasó-né­zőnek a művészi élménye. A szereplők közül a Rasz- kolnyikovot nagyszerűen megjelenítő Georgij Tarator- kinon kívül elsősorban a vizsgálóbírót játszó lnnoken- lyij Szmoktunovszkijt kell kiemelnünk. Nagy- t'úság A Szovjetunió távolabbi köztársaságainak filmművé­szeté napjainkban mind gyakrabban hallat magáról. A most bemutatott szovjet— üzbég film, a Nagykorúság monumentalitásban nem so­rolható a másik két új alko­tás mellé. Egyszerű fiatalok mai mindennapjairól, szerel­méről. munkájáról, felnőne válásáról szól. könnyed de­rűs hangvétellel, de igen em­beri hitelességgel. Benedek Miklós Mész év a tanács szolgálatában „Szerelmem, Miskolc” ne foglalkoznia a szakember- utánpótlással, a fiatalokkal. Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents