Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Véső mews, 1970, ©ki 3*5. ÉSEMC-NttOWHíOKSZlÉG 7 Megyénk híres terméke A Symphonia Amikor a munkások fehér köpenyt öltenek Két premierre tekint vissza a Symphonia cigaretta. Az első még a felszabadulás előtt Volt, a második pedig 1957-ben. Gyakran bulijuk: ej, a bé­kebeli Symphonia — az volt az igazi! Ezt cáfolta meg nc- Hiny statisztikai adattal a Magyar Dohányipar. 1 934- ben Magyarországon mintegy 1.6 milliárd cigarettát állítot­tak elő, s a Symphonia utá­ni kereslet ennek a mennyi­ségnek csupán három száza­léka volt. Jelenleg a Magyar Dohányipar gyáraiban 22 milliárd cigarettát készíte­nek évente; a Symphonia az össztermelés 20 százaléka. A közkedvelt cigarettái: Sátoraljaújhelyen 1965—fiá­ban kezdték gyártani. Ma már csaknem teljes egészé­ben ez a gyár látja el az or­szágot, Symphoniávai. Ugyan­csak az újhelyi üzemben ál­lítják elő a Mátrát, évi 200 milliót, valamint, a két leg­jobb cigarettát a Luxust és az Operát; a kettőből össze­sen egymilliót. Ezek a szá­mok azonban „eltörpülnek” a Symponiáé mellett, amelyből több mint négy milliárdol gyártanak évente. A Magyar Dohányipar sta­tisztikai adatai szerint me­gyénk eme híres terméke előikelő helyet foglal el a ci­garetta - fogyasztási rang! i s _ tán. A négy keresett márka: a Fecske, a Kossuth, a Mun­kás és a Symphonia. A füst­szűrös cigaretta nagy ver­senyt vív a Kossuth márká­val. Most éppen holtver­senyben van a két termék: a havi fogyasztás mindkét fajtáiból 500 millió körül van. A Symphonia követi őket- havi 260 millióval. A Mun­kás az élmezőny sereghajtó­ja; havonta körülbelül 290 millió ilyen szivarkát füstöl­nek el az emberek. Am, ez. a ranglista nem időtálló. A Fecske fogyasztása évről év­re növekszik, míg a Kos- suthé csökken. A második füstszűrő nélküliből, a Sym- phoniából is egyre többet szívnak. A Magyar Dohányipar szakemberei azzal magya­rázzák a Symphonia sikerét, hogy a gyártmány aromája ízlik az embereknek, s niko­tintartalma is kevesebb a többi füstszűrő-nélküliénél. A Fecskét természetesen nem lehet lehagyni, hiszen a füst­szűrő nagy előnyt biztosít ennek a márkásaik. A Sym­phonia nikotintartalma meg­közelítőleg ugyanannyi, mint a Fecskéé. Am. a füstszűrő még felfog 30 százalék niko­tint. A Symphonia .io ize egye­bek között a dohánykeverék­nek köszönhető. Hatféle do­hányból készítitk ezt a ciga­rettát. Nagy részarányt ké­pez a kerti dohány, van a S.vmphoniában szabolcsi és hevesi, valamint bolgár és albán importdohány is. G. L. A diósgyőri Lenin Kohászati Müvekben, régi tradíciója van a véradásnak. Az első napok tapasztalatai nagyon kedvezőek, eddig 1296 kohász 385 liier vért adott térítésmentesen. 4 zempléni hegyek lábánál fi liatárváros múltja, jelene és jövője A több mint hétszáz éves Sátoraljaújhely az elmúlt né­hány esztendőben igen szé­lven fejlődött. A jelentős vál­tozásoknak külön rangot ad. hogy a naigy múltú tele­pülést — sokak véleménye szerint — mintegy 15 évig „kifelejtették” a tervekből, a szövetkezetek és egy-két ipari létesítmény létrehozá­sán kívül semmilyen számot­tevő gazdasági eredménye nem volt. Nyomasztó gondként tar­tották számon a város veze­tői az 1200—1500 embert sújtó munkaerő-felesleget. Sátoral­jaújhely lakóinak mindenna­pos beszédtémája a lakás- kérdés és az áruellátás meg­annyi nehézsége volt. A má­sodik ötéves tervben példá­ul alig épült új lakóház a városban. Az igények pedig növekedtek. Sok kellemet­lenséget okozott, hogy Sá­toraljaújhely alig tudott be­kapcsolódni az ország keres­kedelmi vérkeringésébe. A város csak a második ötéves terv végén, a harma­dik első éveiben kezdett épülni, szépülni. Sátoralja­újhely vezetői már 1966-ban az ipari szövetkezeteket. A nők munkaerő-feleslegét is elhelyezte az egyik, kiváló eredményéről híres szövetke­zel:, a szabó ktsz. A harmadik ötéves terv idején a legszem­betűnőbb változást a lakás­építés mennyisége dokumen­tálja. 518 család költözhetett új otthoniba, az elmúlt, öt esz­tendő alatt. Sagyobb biztonság Ez á dolgos, néhány év nagyabb biztonsagot adott a sátoraljaújhelyieknek. Hat­nyolc esztendeje azok az em­berek számítottak különcnek, akik saját városukban keres­tek munkát. Mindennapos volt, hogy valaki elköltözött, a városból. Ám megfordult: ennek a folyamatnak az irá­nya. Többen visszatértek, s kimutatható, hogy a környe­ző falvak számos lakója is Sátoraljaújhelyen keres munkát. Különös jelenség:;? város gyors eredményei a nyugdíjba levő embereket is arra ösztökélték, hogy vissza­térjenek légi lakhelyükre. Sátoraljaújhely lakosságának körülbelül negyedrésze nyug­díjas. A városi pártbizottság munkatársai bizakodva vár­ják a közelgő pártkongresz- szust. Meggyőződésük: a ter­mészeti szépségekben gazdag település kellően felkészülve, jó alapokkal várja mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a fontos konferencia rneg- szato az ország népének, a városok lakóinak jövőjéért, Sátoraljaújhely felkészü­lésének nemcsak az eddigi kiváló produktív munka a jellemzője. Tervet készítet­tek az elkövetkezendő öi esztendő munkájára k>. A program mindenekelőtt a határváros lakóinak alkotó : szelleméről tesz említést. Hi- í szén ez az alkotó szellem a záloga Sátoraljaújhely jövő­jének. (Folytatjuk) Gergely László Hideg októberi hajnal. A gyárkapu előtti tér fái. a ha­talmas épület ablakaiból ki­szűrődő fény elvesz a sűrű. tejfehér ködben. A homály­ból itt is, ott is emberek bukkannak elő. Egyenként meg csapatostól lépkednek a szerelőcsarnokokból, a mű­helyekből vezető úton. Mind­annyian ugyanoda sietnek. Odabenn, az irodaház folyo­sóin patyolatfehér minden. Az asztalok, az ott. heverő papírok, a meszelt falak. Fe­hérbe öltöznek a munkások is. Sűrűn megismétlődő pilla­natok, percek és órák telnek el így mostanában a Lenin Kohászati Müvekben. Szer- tartásszerüen, csendben, gyor­san, pontosan végzik mun­kájukul az asszisztensek, a szervezők. Munkásak és mű­szaki dolgozók, könyvelők és közgazdászok, fiatalok és idő­sebb emberek lépnek egyen­ként az orvos elé. Rövid vizsgálat. néhány kérdés, majd sor kerül a próbára. Ha az sikerül, következik a véradás. Szép tradíciók Míg e pillanatig eljut az önkéntes véradó — sok-sok minden történik előtte. A di­ósgyőri nagyüzemben már egy évtizedes múltja van c mozgalomnak. — Először kevesen kezd­tük. Igyekeztünk az élet. a munka minden területén pél­dásan cselekedni. Beszélget­tünk, érveltünk, vitáztunk, a segítségre váró betegeket emlegettük. Elmondtuk azt is. ha közvetlen környeze­tünkben mentett meg vala­kit a vér. Egyszóval, igye­keztünk szószólói is lenni an ­nak, amit, tettünk, s teszünk. így fogalmazta meg az előkészítés, a szervezés lé­nyegét Kutast György, a kar­bantartó gyárrészleg párt- szervezelének csúcstitkára. Szép tradíciói, kedves szo­kásai, emlékezetes pillanatai vannak a gyári véradó he­teknek minden esztendőben. A párt- és társadalmi szer­vek vezetői, a gazdasági és műszaki emberek minden alkalmat felhasználnak, hogy meggyőző emberi szóval újabb követői legyenek a vér­adó mozgalomnak. Említik, hogy a szocialista brigádok legtöbbje — ki­mondatlanul is verseng feltételnek tartja, tagjai becsületbe] i kötelességüknek érzik a részvételt a véradás­ban. I véradók törzsgárdája — Tizenkilencen dolgo­zunk az osztályon. Többnyi- j re nők. Mikor először emli- j tettem: azonnal jelentkez- | tervet készítettek: az 1970-es X. pártkongresszusig, a ne­gyedik ötéves terv kezdetéig, mi mindent kell felépíteni­ük. megvalósítaniuk, hogy akkorra biztos alapjai legye­nek egy korszerű városfej­lesztési koncepciónak. Félezer lakás Az elmúlt ől esztendő a varos lakéinak szemléletében, társadalmi érdeklődésében is újat. teremtett. A sátoraljaúj­helyiek többsége nem öncé­lúan dolgozik, él. hanem modern ember módjára a közösségi szellemet táplálja. Nyolc-tíz éve a kispolgári életszemlélet és a kispolgári gondolkodás nagyon rossz hatást gyakorolt a város kor­szellemére. Korábban Sátor­aljaújhely egy lakójára jutó társadalmi munka értéke nem haladta meg a nyolcvan forintot. Azóta csaknem a duplájára emelkedett a fo­rintokban kifejezhető közös­végi épíldmunka mennyi:sé­a harmadik ötéves terv eleién csupán harminchat vállalati-szövet k eret i közös­ség viselte a szocialista bri- ■-I-ír] címet. A legutolsó szám­adat. Htm-ly 1970. eredmé­nyeit tükrözi, szarhatván hol szocialista “ak ­iiem kétezer dolgozóját tart­ja nvijván. A vatos lakossá­ga saját erejéből fejlesztette ÜNNEP — Nálunk milyen.? Szívesen beszélek róla. Nemcsak azért, mert nálunk sze­rintem és azok szerint is, akik látták, többé-kevésbé sikerült: kialakítani a megfelelő formát, hanem azért is, mert. úgy érzem, a szükségesnél kevesebbet beszélünk jprről a témáról. Pedig ma már társadalmi ünnepeinknek legalább annyira vonzónak, szépnek, szóval ün­nepinek kell lenniük, mint az egyházi szertartásoknak. Magától értetődő, hogy más eszközökkel, más formákkal. Vá­rosban ez talán könnyebben megy, fa­lukban nehezebben. A mi községünket azonban nem sorolnám a „nehezek’ közé. Alig ven fiatal, aki ns itt akarná megtartani esküvőjét. — Nagyon fontos az apró részletekre is ügyelni. Ml ügyelünk, legalábbis megpróbáljuk. Nem szabad semmi za­varónak, pláne nevetséges mozzanatnak becsúsznia. Az emberek figyelnek, és mindent észrevesznek. A szépei is. Mi azzal kezdjük, hogy a lehető legszeb­ben feldíszítjük a termet, a pártház helyiségét. A hosszú szőnyeg az ajtón túlra ér, szélei alól is virágok látsza­nak. Úttörők, KISZ-fiatalok sorfala között érkezik a pár, majd leül a fo­telba. Nem székre, fotelba. Szemben a falon két, összefonódott karikagyűrű képe látható és a két fiatal keresztneve. Úgy, ahogyan a faluban szólítják őkét. Mondjuk tehát nem József, hanem Jós­ka, és Éviké. — Közben halkan szól a zene. Azok a számok forognak, melyeket a fiatalok kértek. A magnó az első pillanatoktól kezdve szintén működik, felvesz min­dent. Az asztalnál, a fiatalokkal szem­ben nemcsak én, az anyakönyvvezető ülök, hanem ott van minden esetben a község párttitkára és annak az üzem­nek. vállalatnak megbízottja, ahol a fiatal, vagy éppen a fiatalok dolgoznak. Elkérem a fiataloktól a gyűrűket. Egy szép tálcát tartok elébük, erre ejtik a gyűrűket. Tehát nem teszik, óvatosan, hanem kicsit ráejtik, hogy mindenki hallhassa. Nemcsak én tartok beszédet, hanem egy rövidebbet, főleg jókíván­ságokkal telit a párttitkár is. — Az ünnepséget az úttörők szépen színesítik. Még az elején egy kislány elmond egy szép verset, leginkább a Szeretlek kedvesem címűt, később pe­dig kamarakórúsuk énekel. Mer! ilyen kórusa is van az iskolánknak,, nem is hiányozhatnak egyik esküvőről sem. — A gyűrűket én húzom a két fiatal ujjara. Mikor befejeződik a — hadd mondjam úgy — szertartás, akkorra már három pohár meg van töltve bor­ral. Három, szép, díszes pohár és nem tele, csak félig. Ezekből kettőt a már említett, „gyűrűs” tálcán nyújtunk át a fiatal párnak, egyet pedig én emelek fel, és valamennyiünk nevében koccin tok az új házasokkal. Pendülni kell a pohárnak, mindenütt hallhatóan, ezért nem szabad tele tölteni. Meg azért sem, mert arra úgyis lesz idő, alkalom este. — Végezetül az ifjú párral elindulok a teremből, utánunk a násznép. Lassan megyünk, beszélgetve. Mire a hosszú szőnyeg végére érünk, megjelenik a technikusunk, és a fiataloknak • átadja a becsomagolt magnótekercset, mely ünnepségük minden mozzanatai, tartal­mazza ... Ilyen az esküvő, a társadalmi ünne­pek legszebbje Szomolyán. Így mondta el Zelei Antal, a községi tanács 'Il­ii lkára. (lü) lek — sokan. Tizenegyen jöttünk le. ide az irodába - ba — együtt. Voltak közlünk első véradók. bátorítottuk őket, vigyáztunk rájuk. Együtt ittuk meg a sört. volt férfi, aki a lányoknak adta a csokit. Hát így történi Azt elfelejti említeni Or. Kórody János, az árosztály vezetője, csak később tudom meg: ömaga nvir hatvan ha­todszor jött el . . Szalad nya Fr-'-ur. a gyár Vöröskereszt s - -vezetőnek titkára megjegv i az évele során kialakult egy hatalmas törzsgárdája a véradóknak. Őket: nem kell hívogatni, in­kább ők segítenek a szerve­zésben. Nagy Ferenc és bri­gádja minden alkalommal jeleni kézi k. Mesélik az idős. nyugdíj előli álló Dem .ián János esetét. A gépkarban - tartó üzemben dolgozó fes- tömester hotvenhalswros véradó. Legutóbb azt mond­ta. nem nyugszik, míg el nem éri a századik Esetet. Ha kell. nyugdíjas koréban is vissza­jön, csak hívják. Emlegették Márton István riarukötözöl. Nagy Józsefei, aki szíjgyártó, s a gyárban elIöltött huszon­nyolc év alatt hatvooszor adott vert. I munkásunk dicsérne A munkása.,szunyok, ki­ll vök külön dicséretei érde­melnék. Hamarabb átérzik, mily fontos az. amire kérik őkel. Bátrabban, hősiesebben viselkednék, nemegyszer ők biztatják férjükét kollégái­kat is. ' Kora reggeltől a késő dél­utáni órákig emberek siet­nél-; a verella ló dolgozóihoz. Ez évben még öl héten át jönnek majd a Lenin Kohá­szán Müvek munkásai, hi valalnokai. s magukra ölük a fehér köpenyt. Százak, ez­rek jönnek. Minden övben többen. Ez is szokás már a gyárban. Gyártás Katalin Miéri nincs „malomkerék”? Félreértés ne essék, nem a malmok, hanem a tv-tulaj do­hosok hiányolják azt. a bizo­nyos ..malomkereket”. A tv- készülékek bizonyos alkatré­szét, egy nagyfeszültségű te­kercset neveznék így „népie­sen , Szenlistván községben, ahol 483 :i Iv-elöfizetök szá­ma, családok tucatjai szidják a ..malomkerekei", azaz.. a rossz alkatrészellátást. Ko­rábban az egri GELKA-t is •szidták, amely szerdánként nem győzte a sok helyszíni javítást. Egy-egy ív-javítási napon ugyanis 40—50 hibás készülék is várt rájuk. De a szerelők lassan már utolér­tek magukat, s néhány kivé­teliéi a javíttat ók elegedet dek a „gyógykezeléssel”. Ki­vevő azokat, akiknek készü­lékében a „malomkerék" vált használhatatlanná. Állí­tólag a szokatlanul nedves, párás időjárás okozta, hogy tönkrementek ezek a nagy­feszültségű tekercsek. Többe,? mar a Videotonnal is leve­leznek. de eredmény nincs. Akad tv-készülék. amely mar április óta ..tetszhalott” c fontos alkatrész hiánya miatt „Malomkerék” helyett azon­ban mindig csak ígérgetés! kapnak, tde.ie lenne, ha az ipar — amely nagy reklám csinnadratta közepette kí­nálja gyártmányait — ele­gendő alkatrészt is gyártana a sok ezer forintos készü­lékekhez. Ü>. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents