Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1970. okt. 25. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Új irányelvek a törzsgárda-mozgalom íejlesztésére Interjú dr. Balogh Andrással, az SZMT titkárával A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége 1961-ben tette közzé azokat az irányelveket, amelyek mindmáig alapját képezték a munkahelyükhöz hosszú éveken, évtizedeken át hűséges, becsülettel helyt álló dolgozók, a törzsgárda-tagok fokozottabb megbecsülésének. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai, s a gazdálkodás új vonásai azonban szükségessé tették az irányelvek korszerűsítését, a megváltozott feltételek alapján való módosítását. A SZOT Elnökségének a törzsgárda-mozga- lom fejlesztésével, a törzs- górda-tagok anyagi és erkölcsi megbecsülésével kap- colatos új irányelvei a közelmúltban láttak napvilágot. Az új irányelvek legfontosabb gondolatairól dr. Balogh András, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára adott interjút az Észalk-Magyarország munkatársának: — Miért vált szükségessé a törzsgárda- mozgalomnial kapcsolatos irányelvek módosítása, újbóli megfogalmazása? — A három esztendővel ezelőtt bevezetett gazdasági reform alapvetően megváltoztatta a gazdálkodás és az irányítás módszereit, s így a korábbi irányelvek egyes pontjai elavultak. Az irányelvek szempontjából az egyik legnagyobb változás az, hogy az új Munka Törvénykönyve megszüntette a munkahelyváltoztatás kötöttségeit. Megváltozott a vállalati jövedelemszabályozás rendszere is, tehát a vállalatok saját hatáskörükben dönthetik el, hogyan, milyen mértékben becsülik meg dolgozóikat. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a vállalatok nem készültek fel megfelelően az új körülményekre, nem-fordítottak felég gondot a jobb munkakörülmények, a jó üzemi légkör kialakítására; bérpolitikájukban pedig gyakran a törzsgárda rovására is előnyben részesítették az új dolgozókat, a vándorlókat. Ez is egyik oka a megnövekedett fluktuációnak, s hogy a helyzeten javítsunk, feltétlenül fokoznunk kell a törzsgárda megbecsülését. —., Melyek a most kiadott irányelvek legfontosabb új vonásai? — A SZOT Elnökség új irányelvei a korábbinál egyértelműbben határozzák meg a törzsgárda-mozgalom helyét, szerepét. Megfogalmazzák: • hol lehet törzsgárdát alakítani, s kik, milyen feltételekkel lehetnek tagjai a törzsgárdának. Ugyanakkor az irányelvek felhívják a vállalatok figyelmét arra, hogy éljenek a törzsgárda megbecsülésével kapcsolatos lehetőségeikkel. — Az irányelvek tisztáznak néhány, korábbi bizonytalanságot is... — Igen. Sok félreértés és bizonytalanság tisztázódik az új irányelvekben. Például az irányelvek meghatározzák, hogy a törzsg'árda- lagság alsó határa: öt esztendei szolgálat. Tisztázza azt is, hogy törzsgárdát nemcsak a vállalatoknál, nemcsak fizikai dolgozók körében lehet alakítani, hanem mindenütt, ahol szakszervezeti bizottság van, s minden munkakörben. Hangsúlyozza, hogy a törzsgárda-tagságnak nem feltétele a szakszervezeti tagság. És. ami még nagyon fontos: a törzsgárdához való tartozás nem csupán a szolgálati éveken múlik. Alapfeltétele a mindenkori becsületes helytállás, >i fegyelmezett, jó munka is. Ebből az is következik, hogy a munkafegyelmet, a szocialista együttélés szabályait megsértő dolgozót ki is lehet zárni a törzsgárdából. — Miben nyilvánul meg az új irányelvek szerint a törzsgárdához tartozó dolgozók fokozott megbecsülése? — Az irányelvek alapgondolata, hogy a törzsgárda- tagságot minden, erre alkalmas, és a jogszabályoknak megfelelő eszközzel vonzóvá kell tenni. A törzsgárda erkölcsi megbecsülésének egyik formája az 5—10—15 és ennél hoszabb idejű szolgálat után adományozott bronz-, ezüst-, arany- és .esetleg még magasabb fokozatú jelvény. Felvetődik az irányelvekben az is, hogy a törzs- gárda-tagokat előnyben kell részesíteni a különféle kitüntetéseknél. Az erkölcsi elismerés lehetséges formái közé tartozik a jutalomsza- badság, jutalomüdülés, a külföldi kiküldetés, a vállalati rendezvényeken való szerepeltetés, a szűk körű fogadásokra való meghívás is. Ami pedig az anyagi megbecsülést illeti, csak helyeselni lehet azt a gyakorlatot. Befejezés előtt hogy a részesedés felosztásakor figyelembe veszik a törzsgárdához való tartozást. De ezen kívül a vállalatok még számos megbecsülési formát találhatnak. Például előnyben részesíthetik a törzsgárda-tagokat a béremeléseknél, s még az sem elképzelhetetlen, hogy a 15 éve vagy még hosszabb ideje becsülettel helytálló dolgozók részére személyi, kiemelt fizetéseket állapítsanak meg. — Milyen további lehetőségeket biztosítanak a béren kivüli juttatások? — Helyes, ha a lakások elosztásánál, a lakásépítési támogatások elosztásánál is előnyben részesítik a törzsgárdát. A vállalati gyermek- intézményekbe való felvételnél is elsősorban a törzsgárda-tagok igényeit célszerű kielégíteni. De rriég folytathatnám a sort, hiszen az a jó gyakorlat, ha az ösztöndíjak odaítélésénél, az ipari tanulólc felvételénél is először a törzsgárda-tagok gyermekei jönnek számításba. S még valamit: a hosszú évtizedek után nyugdíjba vonult dolgozók megbecsüléséről sem szabad megfeledkezni. — Hogyan érvényesül a törzsgárda fokozott megbecsülése a Borsod megyei vállalatoknál? — Az első lépéseket megtették a borsodi vállalatok, hiszen például a nyereségre- | szesedés felosztásánál kivétel nélkül mindenütt figyelembe veszik a törzsgárdához való tartozást. De, az a véleményem, hogy vállalataink még nem elég találékonyak, nem élnek eléggé az önállóság adta, sokféle lehetőséggel. Jó példa persze alvad: gondoljunk csak a Lenin Kohászati Művekre, ahol .15 évi szolgálat után aranygyűrűvel ajándékozzák meg a dolgozóiját. Ilyen és hasonló megbecsülési formákra gondolok, s csak a vállalatokon és a szakszervezeti bizottságokon múlik, hogyan ismerik el legjobb, leghűségesebb dolgozóikat. F. T. A főmérnök úr mosolyog „Erősíteni kell azt a köz- szellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását.” (A párt X. kongresszusának irányelveiből.) A megyénk hegyeiből lefutó vizek százezer évek alatt hatalmas mennyiségű kavicsot halmoztak fel ott, ahol a síkságra kilépnek. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy hazánkban a legtöbb kavicsot ebben a megyében, a Miskolctól délre települt falvak határában bányászszák. A kavics igen fontos népgazdasági alapanyag, kell a betonhoz, vasbetonhoz, az útépítéshez. A Közúti Építő Vállalat miskolci üzeme kellemetlen helyzetbe került a múlt év nyarán. Az eddigi kavicsszál- l’itó, az ónodi tsz sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudta kielégíteni a vállalat igényeit Pápay Márton igazgató megbízta Iván József főmérnököt, hogy a lehető legrövidebb időn belül keressen új kavicsszálli- tót. Iván József alig egy hét múlva jelentette főnökének, hogy van kavics, a hejősza- lonta'r József Attila Termelő- szövetkezet tud szállítani a kívánt minőségben, mennyiségben. A főmérnök azonnal megvett 8 ezer köbméter kavicsot. Az igazgató a vásárlási árat jóváhagyta, a kavicsot se drágábban, se olcsóbban nem adta a tsz, mint a többi termelő, a sürgető szükség nem tette lehetővé, hogy alaposabban foglalkozzon a dologgal, s nem is gyanakodott semmire. Huszonnégyezer fonni ajándékba Mint a vásárlás lebonyolítója, Iván József megjelent Hejőszalontán, s megvette a kavicsot. De óvatosan kifejtette a tsz vezetőinek, hogy nem szeretné, ha zsebe üresen maradna egy ilyen nagy tételű vásárlás után. A sza- lontai vezetők mérlegelték a főmérnök úr kívánságát. Iván köbméterenként egy forintot kért. Tette ezt olyan helyzetben, amikor a cégnek nagyon kellett a kavics, a tsz- nek pedig nem voltak kavicsértékesítési gondjai. Az azonnali kifizetésre nem találtak a tsz-ben jogcímet, megoldást annál inkább. Iván József főmérnök háziasszony felesége a vásárlást követő napon a hejöszalonlai József Attila Termelőszövetkezet üzletkötője lett, a dolgok hivatalos rendje szerint bejelentve az SZTK-ba is. Az asszony, mint üzletkötő ösz- szesen 24 ezer 600 forintot vett fel! Tehát köbméterenként nem egy, hanem három forintot. A főmérnök úr semmivel sem indokolható kívánságát megháromszorozták a tsz . jószívű” vezetői. Az a mellékes körülmény, hogy Iván Józsefné egyáltalán semmiféle ügyben nem járt soha a hejőszalontai termelőszövetkezetben — a fentiek szerint — egyik szerződő felet sem zavarta. Távozni tudni keli Iván József élete legaktívabb idejét éli, saját háza van, Nyugat-Európában túrázott saját gépkocsijával az idén. A Közúti Építő Vállalatnál főmérnöki fizetése 4900 forint volt, amihez természetesen prémiumot és A gépek szerelésének utolsó szakasza és az üzemszerű peö- bák inegkczíl<'sc jáü. hogy a Debreceni Házgyár építése befejezéséhez közeledik. Dr Bíró György, a Miskolci járási Tanács vb- elnökhelyettese is azok közé tartozik, akik a tanácsok megalakulása óta ebben a munkakörben dolgoznak, mégis, tulajdonképpen fiatalnak számít. — Korán kezdtem a munkát — mondja. — 1945. elején kerültem a miskolci járáshoz közigazgatási gyakornokként, 1947-ben járási jegyző lettem, majd Nagykovácsiban elvégeztem a pártiskolát. Ezután közölték velem, hogy én leszek a miskolci járás főjegyzője. — Hogyan fogadta a kinevezést? — Őszintén szólva megijedtem. Akkor 24 éves, tapasztalatlan fiatalember voltam, a szakmában még gyerek. Hogyan tudom én irányítani egy egész járás állami közigazgatását? Minden községi jegyző, járási jegyző idősebb volt nálam, némelyiknek a fia. vagy akár az unokája is lehettem volna. Ezek mind a felügyeletem alá tartoztak! Kinevezésemet hosszú ideig otthon sem mertem megmondani. De én lettem a járás főjegyzője. 1950 elején pedig azt a megbízatást kaptam, hogy szervezzem meg a járási tanács hivatali apparátusát, mert. én leszek a vb-elnök. — Érdekes feladat lehetett. — Érdekes és nehéz. Akkor még azt sem tudtam pontosan, hogy tulajdonképpen miben különböznek a vb szakigazgatási szervei a járási főjegyzői hivataltól. Nem tudtam, hogy aránylag rövid idő alatt honnan válogassam ki a megfelelő embereket. De azért ment ez is. Alakuló tanácsülésünket 1950. augusztus 15-én tartottuk. A javasolt vb-elnökhe- l.vettest és titkárt csak néhány órával a tanácsülés előtt ismertem meg. Ök sem lelkesedtek túlságosan, hiszen elsősorban mindany- nyiunk a feladat nagyságát látta, a magunkra vállalt felelősség súlyát érezte. Kértem felsőbb szerveimtől, hogy vb-títkár lehessek, és abba a beosztásba is kerültem. — Milyen „ volt akkor, a kezdetnél a munka? — Átmeneti időszak, sajátos gondokkal, tennivalókkal Többen úgy próbáltak .,segíteni”, hogy azt mondták: ne törődjünk az ügyekkel, majd az idő megold mindent. Másolj mindig az elintézés halogatására. vagy az ügyelj teljes elodzására keresték a jogszabályt. De egyre jobban kiismertem magam, valami ..csak azért is” volt bennem. Az ügyek elintézéséhez, előbbreviteléhez kerestem a jogszabályt, bár a régi jogszabályokat nehéz volt megtölteni új tartalommal, a régiek alapján minőségileg új módon dolgozni. A tanácsok azonban egyre erősödtek. A politikai, a szakmai képzés mind hatékonyabbá vált. a munka is sikeresebbé, eredményesebbé. — Két évtized tapasztalatai, sok-sok élménye alapján mit tart legfontosabb feladatnak? — A tömegkapcsolatok okos kiépítését, megteremtését. az állandó bizottságok munkáját. A doktori disszertációmat is ebből a tárgykörből irtani. Nagyon fontos a politikai, a szakmai tudás fejlesztése, gyarapítása, a tanácstagok, a munkatársak tanítása, segítése. Nyilvánvaló, hogy jó munkára csak a politikailag és szakmailag kép- zett emberek képesek. A tanácsi munka továbbra is nehéz, bár természetesen mások a tennivalók, mint a megalakuláskor. Nagyon örülök, hogy már az elejétől kezdve részese lehetek ennek az igen sokrétű, i/.ga' inas tevékenységnek. Annak is örülök hogy mindvégig a miskolci járásban munkálkodtam. Szeretek itt dolgozni.... i Priska Tibor nyereségrészesedést is kapott. Mivel az akkori hejőszalontai vezetőség — azóta teljesen kicserélődött a termelőszövetkezet. vezetése —■ egész seregét, tartotta a főmérnök feleségéhez hasonló „üzletkötőknek”, a miskolci és debreceni rendőrség megindította a nyomozást a tsz anyagi helyzetének tisztázására. Az ügyben több ízben kihallgatták Iván Józsefet és feleségét — az első egy-két hónapban, mint tanút. Júliusban Iván József és neje felkereste Pápay Márton igazgatót és közölte vele. hogy a rendőrség több ízben kihallgatta, de a legutóbbi kihallgatása alkalmával már nem mint tanú, hanem mint gyanúsított szerepelt. Végighallgatva a házaspárt az igazgató azt javasolta, hogy a főmérnök azonnal utazzon Budapestre és közölje az egész dolgot a tröszt vezér- igazgatójával. Iván megfogadta a tanácsot, Budapestre utazott a vállalat autójával. Közben az igazgató elment szabadságra, s nem tudhatta meg. hogy Iván József nem beszélt a vezér- igazgatóval. Szabadságáról visszatérve az igazgató a vállalat párttitkárával és Ivánnal újra Budapestre utazott, s ott az Iván-ügyről tájékoztatta Fogarasi Mihály vezérigazgatót. Fogarasi úgy döntött, hogy Iván József azonnal keressen magára* más munkahelyet. Iván egészen szeptember 30-ig dolgozott a Közúti Épülőnél. A vezérigazgatói felszólítás után már csak formailag, hiszen azonnal táppénzre ment, Gonjlosan kerülte az igazgatót, egyszer beszéltek szeptemberben a felszólítás után, akkor is telefonon. Iván József október 1. óta Miskolcon, a József Attila utcában, a Termelő- szövetkezetek Önálló Építőipari Vállalkozásának főmérnöke. Havi keresete 4300 forint. Közvetlenül a cikk megírása előtt beszéltem Iván Józseffel. „A feleségem ügye nem az enyém. Mindkettőnk ellen megszüntették az ügyészi eljárást” — mondta. Beszélgetésünk alatt tagadta, hogy a felesége jogtalan anyagi előnyhöz jutott volna. „Megdolgozott azért a pénzért" — hangoztatta. Tagadta azt is, hogy ő előzőleg beszélt volna a tsz-veze- tőkkel a köbméterenként egy forint „juttatásról”. Tagadta azt is, hogy első ez ügyben tett budapesti látogatása alkalmával nem informálta Fogarasi Mihály vezér- igazgatót. Tagadta azt is. hogy a felesége sohasem járt a termelőszövetkezetben: szerinte sokszor járt ott. Bonyolult a 24 ezer forint ügye, Iván József és feleségj ügye, a termelőszövetkezet akkori ..bőkezű '. vezetőinek ügye. A száraz, leírásból, mindabból, hogy Iván József semmiféle kivetnivalót nem lát a 24 ezer forint felvételében — sőt mosolyog ezen —, levonható a tanulság. Vannak- közöttünk szén számmal ügyeskedők, nyerészkedők harácsolok, akik minden alkalommal megtalálják azt a kis külön Itizei, ahol megsüthetik pecsenyéjüket. Hegyes ZoP.in Húsz év a tanács szolgálatában „Szeretek itt dolgozni’
