Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

Csütörtök, 1970. okt. 22. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szoljjállatóház Tiszakeszibcn D A homlokzat apró zöldes­kék mozaikcsempéi már csil­lognak a napfényben. He­lyükre kerültek a világító feliratok is. de az ajtók és ablakok még üveg nélkül néznek az utcára. Benn a belső helyiségekben is van munka jócskán, de azért a faluban mindenki biztosra veszi, hogy az ígért időre, no­vember végére elkészül az új szolgáltatóház Tiszakeszibcn. — Ennek a szolgáltató­háznak külön érdekessége van — hallottuk a Mezőcsáti járási Tanácson dr. Greiz László vb-elnökhelyettestől. — Talán még a megyében sem találni sok ehhez hason­lót. A helyi tsz építi saját elhatározásból és saját pén­zén. Megkerestük az építőket. — Hogyan született meg az elhatározás? —.kérdeztük Balta Andrástól, a tiszakeszi Tiszamenti Tsz elnökhelyet­tesétől. — Meg kell . mondani őszintén, az ötlet nem a kö­zös gazdaság vezetőitől szár­mazik — mondta az elnök- helyettes. — Tagságunk régi kérése és igénye, hogy segít­sünk megoldani az ellátási gondokat. Nincs, ahol' ked­vezményes üzemi ebédet kaphatna tagságunk. Sőt, egyáltalán. Sehol semmilyen főtt étel nem kapható. Per­sze, nemcsak ez az egyetlen hiányosság. Kenyeret is na­ponta csak egyszer kapunk a késő délutáni órákban, és tej, tejtermékek dolgában sem fényes a helyzet. Női fodrá­szat egyáltalán nincs a falu- ( ban. Ha elromlik valakinek a j tv-je, rádiója, vagy valami .lyen háztartási gépe, Mező csatra keli vinni megjavíttat­ni. A húsgondokról már nem is beszélek. — A szolgáltatóházat a tsz éoíli. De ki fogja üzemeltet­ni? — Azt is mi. Ügy tervez­zük. hogy az áru nagyobb részét is biztosítjuk saját termékeinkből. Az étterem­ben a ■ magunk főztjét, a presszóban a marunk borát és pálinkáját, a tejboltban a tehenészetből kikerülő tejet, a húsboltban is a gazdaság hentesáruját áruljuk. A ke­nyeret egyelőre vagv a pol­gári, vagy a nyárádi tsz-től hozzuk, amíg saját sütőüze­münk nem lesz. — Minden részleghez kü­lön raktár épült — folytat­ta — öltöző és fürdő áll majd a személyzet rendelkezésére. Tehát teljes komfort központi fűtéssel. — Mindez mennyibe ke­rül? — Egymillió-kétszázezer fo­rintba. A brigádunk építi saját anyagunkból. Az igé­nyesebb munkába pedig be­segít a BÁÉV, a korábban kötött szocialista szerződé­sünk alapján. Tiszakesziben, az ú.i .szol­gáltatóház homlokzatának zöldeskék mozaikcsempéi már csillognak a napfényben. Helyükre kerültek a világító feliratok is, s bár az ablakok és ajtók még üveg nélkül néznek az utcára, a faluban mindenki biztosra veszi, hogy az ígért időre, november vé­gére teljesen elkészül. B. P. Hódít a matyó divat Az utóbbi hónapokban több országban jelentősen megnőtt az érdeklődés a ma­tyó népművészeti holmik iránt. Új piacokat is meg­hódított a matyó divat. A mezőkövesdi Matyó Népmű­vészeti es Háziipari Szövet­kezet ajándékárui. lakásdí­szei. hímzett ruhái, blúzai és csizmái ma már eljutnak a világ minden részébe. Na­gyon sok megrendelést kap­tak például a skandináv or­szágokból. Csupán Dánia és Svédország félmillió forint értékben kért matyó hímzé­seket. Rövid idő alatt meg­háromszorozódtak a Német Szövetségi Köztársaságból érkező megrendelések is. Na­gyon érdekes módon jutott el ‘ a matyó divat Indonéziá­ba. Egy Indonéziából ha­zánkban járt diplomata fele ségének tetszettek meg na­gyon a matyó készítmények, s egyszerre több matyó hím­zésekkel díszített estélyi ru­hát és más divatholmit is készíttetett Mezőkövesden. Nem az indonéz hölgy az első diplomata-feleség, aki egy távoli országban tesz jó szolgálatot a matyó művé­szetnek. Fotóipari bemutató Október 11-én nyitotta meg az OFOTÉRT a ..Fotóipar 19*1” című kiállítását a BNV területén. A nagyszabású árubemu­tatón a legkorszerűbb fényképezőgépeket, fotóműtermi és laboratóriumi felszereléseket ismerhetik meg az érdeklődők Képünkön: vetítőgépek a kiállításon. A megyei KISZ vb • • I r mese Tegnap. október 21-én ülést tartott a megyei KISZ végrehajtó bizottsága Dudla József első titkár vezetésével. Naoirenden szerepelt a KISZ MB gazdasági ellenőrző tevé­kenysége és az 1971. évi költ­ségvetés. E napirend vitájá­nál jelen volt. Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osz- *á levezetője és Preiszinaer Gyula, a KISZ Központi Bi- zot*ság munkatársa. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a megye KISZ- szerveinek 1971 évi külföldi kapcsolatokra vonatkozó ter­vét. valamint a jövő évi sá­rospataki diáknapok politikai célkitűzéseit és a szervezési feladatokat. A KlSZ-végre- hajtóbizottság az előterjesz­téseket megvitatta és jóvá­hagyta. Tudományos mérések a bányákban Országos érdeklődésre szá­mot tartó kísérletsorozatol végeztek az Ózdvidéki Szén­lobfii mu^akorülménvek: kevesebb vándorlás Különösen az utóbbi évek­ben a mezöcsgti járás ter­melőszövetkezetei nagy gon­dot fordítanak a korszerű állattartó telepek kialakítá­sára. A nemrégiben elké­szüli. vagy éppen most épü­lő szakosított állattenyésztő Centenárium Mészböl égetett milliói Bükkzsérc határában, a Hór patak völgyének festői szépségű bejáratánál nyolc nagy kemencében égetik a meszet. A bogácsi Üj Élet Termelőszövetkezet egyik legjövedelmezőbb mellék­üzemága működik itt a Bükk hegység lábánál. A mészágetéshez szükséges nyersanyag szinte kimerít­hetetlen mennyiségben áll rendelkezésükre. A mészkő akár ezer esztendőkre ele­gendő, s hulladékfa is van bőven. A tüzelő nagy ré­szét a tsz (142 hoidnyi saját erdejéből biztosítják, A ke­mencékben égetett, kiváló minőségű mész értékesítése sem okoz gondot. A nj'ol." kemence az idén mintegy 2.3 millió forint árubevételt biz­tosi! a tsz számára. Százéves a magyar baromfi-feldolgozó ipar. Jubileumi ün­nepséget rendeztek október 16-án a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában a 100. évforduló alkalmából. Képünkön: külföldi exportra csomagolják a gyárban a kész mirelitárut. \ Ixtra-szupnl is árusít maid Benzinkút a Búza téren — Itt aztán lesz forgalom, az. biztos . .. — Lesz. De hol is a fűré­szem, nem láttád? __ No nézd csak! Ez is be­nézett Egv teherautó húzott el a Petőfi tér felé Vezetője csak­ugyan visszanézett az új. Bú­za téri benzinkút télé. Mint ahogy minden motoros és autós kutatva, faggatva nézi az esőtől. P'11'1"1 p^'tszürke. ideiglenes des^k^rítést va­jon mikor bontják le Pedig az átadás nem késik Sőt. A kivitelező, a ^“lekedési Építő Vállalat es az alvállal­kozó. a Miskolci Építőipari Vállalat, két és fél hónap­pal az eredeti határidő előtt adja át a kutat. Azaz e hét végén. Egv benzinkút, ha új is — nem kínál sok látnivalót. A kezelőszemélyzet „üvegkalit­kája”, két „utca”, s a piros „lemezdobozok”, az úgyneve­zett oszlopok — melyeknek tömlői adják az üzemanya­got —. ennyi az egész. Meri az összesen 10íl köbméter befogadóképességű tartályok, a kút legfontosabb tartozékai, a föld alatt vannak, tgy hát nem is sejthetjük, hogy egy­ben-egy ben akár egy kisebb teherautó is elférne. Az új miskolci, Búza téri benzinkút hatmillió forintba került. Tizenhárom oszlopá­ból négy duplex, azaz egy­szerre két tömlőn, kétféle terméket adhat. Felirataikon, kis tábláikon ez olvasható: Extra-szuper 98, Szuper 92. Normál 86. A számok a ben­zin oktánszámát jelentik. Benzinen kívül kapható lesz majd a színezett háztartási fűtőolaj és gázolaj is. B. F. és -tartó telepek berendezése mindinkább megfelel a ma igényeinek. Gondoskodnak ivóvíz-ellátásról, fejőberende. zésről, járulékos létesítmé­nyekként tejházról, hidro- glóbuszról, fürdőről, öltöző­ről. Mindezekből adódóan meg­változik az állattenyésztő és állattartó telepeken dolgozó emberek munkakörülményei is. Az állatgondozók több­sége már nem változtatja annyiszor a helyét, mint a korábbi években. Jól érzi magát megváltozott munka- területén, szívesen, nagyobb kedvvel tevékenykedik, és ez okvetlenül érződik az eredményekben is. A csáti járásban különö- 1 sen szépen gyarapodik a [ szarvasmarha, a sertés- és a I juhférőhelyek száma. 1968- ! tói napjainkig a már befe- j jezett, vagy most épülő, új I létesítményekben szarvas- I marhának, sertésnek, juhnak ] összesen hétezernél több fé- | rőhelyet teremtettek, illetve j teremtenek meg. bányák két üzemében. Éger- csehiben és Királdon. A Bá­nyászati Kutatóintézet, a Magyar Tudományos Akadé­mia pszichológiai intézete, a Sportkórház és a Munka­egészségügyi Intézet közös szervezésében végzett mérés- sorozat során a frontfejtése­ken dolgozó bányászok mun­kakörülményeire gyűjtöttek részletes adatokat. A magyar bányászatban mintegy ötesztendős múltra teldnt vissza a munkafizioló­gia, mint gyakorlati tudo­mányág. Az első méréseket a Borsodi Szénbányák üze­meiben végezték. Ekkor kü­lönböző telepvastagság ese­tén vizsgálták a munkatér magasságának a termelé­kenységre gyakorolt hatását A mérések rendkívül ked­vező és a gyakorlatban hasz­nosítható eredményeket hoz­tak. A következtetések, meg­állapítások oly világosan tükrözték a munkahelyi vi­szonyokat, hogy a mérésso­rozat eredményeire igen reális bérrendszert lehetett építeni. A következő évek­ben a mecseki bányákban végezlek hasonló jellegű méréseket. Itt szintén a ter­melékenységet vizsgálták a széntelep dőlésének függvé­nyében. Az Ózdvidéki Szénbányák két üzemében a bányabeli világítás és a zajszint embe­ri érzékszervekre gyakorolt hatását vizsgálták. Hogyan hat a megvilágítás erőssége a teljesítményekre, milyen mértékű a dolgozók látóte­rének megváltozása a bánya- beli világítás hatására és milyen érzékszervi károso­dásokat okozhat a bányagé­pek zaja? Ezekre a kérdé­sekre kerestek választ az említett intézetek, és a vál­lalat szakemberei a több hé­ten át tartó méréssorozat eredményei alapján. A kiindulási helyzet ala- jx»s felmérése után 25. 50, 70 és 100 lux-ra változtatták a megvilágítás erősségét, s kalóriaértékben mérték a teljesítmény változását. Ez a mérés egyedülálló az ergo­nómia tudományában, mert ez idáig még nem vizsgál­ták a teljesítmény és a meg­világítás összefüggését. A vizsgálat eredményeit a szervező intézetek közösen értékelik, s a munkafeltéte­lek javítására, valamint a teljesítmények növelésére ja­vaslatokat dolgoznak ki. —csapó— Eredményesen munkálkodnak az ifjúságvédelmi albizottságok A megfelelő utasítások ér­teimében a szerencsi járás községeiben is megszervez­ték a gyermek- és ifjúság­védelmi albizottságokat. Ez az albizottság a járás vala­mennyi községében megala­kult és a legtöbb helyen eredményesen is munkálko­dik. Az albizottságok különö­sen Tarcalon, Tokajban, Abaújszántón, Erdőbényén. de több más községben is fe­lelősséggel tevékenykednek, igyekeznek lelkiismeretesen eleget tenni gyakran nem is hálás feladataiknak. Tarca­lon például az albizottság tagjai gyakran meglátogat­ják a veszélyeztetett körül­mények között élő családo­kat. hogy a helyszínen gvő ződjenek meg a gyermek helyzetéről és a tapasztaltak alapján intézkednek, segíte­nek. Tekintélyükre jellemző; v’olt már példa arra is. hogy családtag fordult az albizott­sághoz segítségért, tanácsért Bodrogszegiben ugyancsak szép eredményeket ért mái el az albizottság. Rendszere­sen vizsgálják a veszélyezte­tett gyermekek helyzetét, el­beszélgetnek a fiatalkorúak­kal, a szülőkkel is. Az albizottságokban tevé­kenykedő emberek munkája egyáltalán nem könnyű. Kü­lönösen nehéz helyzetben vannak Hegyalja községei­ben. Munkájukra azonban továbbra is szükség van, hi­szen ezen a területen az eredmények nem mindig mutatósak, nem érezhetők egyik napról a másikra. Szó van róla. hogy az albizott­ságokat. a még eredménye­sebb munka érdekében fel­frissítik, újabb erőkkel gya­rapítják. Postások teveiiaton ? Szorult helyzetben van a szaúd-arábiui posta. Tevegclni, azaz teveháton ..lovagolni’’ tudó és mindenre el­szánt. még a sivatagi utazástól sem félő pos­tásokra lenne szüksége A postaküldemények kikézbesítése napjaink­ban világszerte akado­zik mind több gonddal jár. de a legnagyobb nehézségekkel a korsze­rűsödő arábiai posta küzd. Az arab félsziget sivatagjaiban ugyanis meg szép számmal él­nek vándorló, nomád törzsek, s ezek postáját képtelenek kikézbesite- rii A posta már hóna­pok óta keres magas fi­zetési ígéretekkel siva­tagi levélhordókaf Ed­dig azonban alig akadt jelentkező, aki vállalta volna a levegelést és c vándorló törzsek felku­tatását. ki érdekek

Next

/
Thumbnails
Contents