Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

« Csütörtök, 1970. okt, 22. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kommunisták — a dolgozó nép kongresszusa Igénylik a segítséget Az őszi mezőgazdasági munkáknál az elmaradás csökkentése érdekében a be­takarítás, a talajelőkészítés és a vetés gyorsítására egyaránt szükség van. A tsz-tagok és családtagok fokozottabb mun­kája mellett, változatlanul igénylik a diákok, a társa­dalmi munkások, az ipari dolgozók segítségét. A talaj­előkészítést és a vetést a gé­pek nyújtott műszakjával, két műszakjából lehetséges meg­gyorsítani, s az anyagi ösz­tönzés különféle formait is fel kell használni a cél érdé-, kében. A kapás ós egyéb őszi nö­vények többségénél a beta­karítás üteme október első felében jobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szőlő szüreti munkák ál­lása 60—65 százalékra becsül­hető. Előbbre vannak a Dél- Dunántúlon, viszont Tokaj- Hegyalján, az északi borvidé­ken, Sopron környékén még csak a felénél tartanak. Í i párt kongresszusait ha- | zánkban már régen * nem tekintik az em­berek a párttagok belügyi­nek. A szocializmus építésé­nek programja — nemzeti program, meghatározó jelen­tőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és púrtonkivüliek egyaránt megkülönböztetett figyelem­mel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb esemé­nyének el őkész ületei felé. Am ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely a munkásdsz- tály pártjaként, a munkás- osztály szocialista céljait vav- lósítja meg, s ezzel szolgál­ja az egész társadalom ér­dekeit, maga sem tekinti kongresszusát, a párt. belügyi­nek. Elvi szilárdságából, po­litikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politikájáról, s közre­működését e politika kiala­kításában, megvalósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közel­gő kongresszus irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehetőséget nyújt minden dolgozó osz­tálynak és rétegnek, mun­kásnak, parasztnak, értelmi­séginek és kispolgárnak egy­aránt, hogy nemzeti egység­be tömörülve fáradozzon né­pe és önmaga javára. E po­litika egyetlen feltételét je­löli meg az együttes boldo­gulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Magyaror­szág felépítéséi. Az MSZMP X. kongresz- szusán megtárgyalandó kér­dések jelentős része termé­szetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Am e kérdések iránt is tel­jes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a he­tekben kommunisták ezrei­nek volt közös élménye, hogy pártonkívüli munka­társaik, barátaik melegen ér­deklődtek: jól sikerült-e a taggyűlés, a pártértekezlel? Es ez nem a szenzációra éhes emberek kíváncsiskodá- sa volt, hanem olyan őszin­te érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthe­tőnek tartunk. Természetes­nek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tart­ja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó. ha vi­szont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolózás, s a nyilvánvaló pártbei ügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez. utóbbi jelenti a párbeszé­det!) dolgozótársaikkal, ba­rátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokrati­kus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gya­korlására M épi, nemzeti méretű eszmecsere folyik min­den lényeges kérdés- föl napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alap­ján. s ennek az egyre in­kább kibontakozó vélemény­cserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az. osztáb harcban megedződöU part bírja népünk bizalmát Közvéleményünk megnyug­vással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem vál­tozik, s a kongresszus vár­hatóan ennek az egész né­pünk által helyeselt, a nem­zeti egységen alapuló poli­tikának a megvalósulásához egcengeti a további utat. A nv>sj tblyo eszmecsere gondolatokat érlel és gondo­latokat segí' megérteni. So­kan vagymk me8 elégedet­lenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De .megértjük, hogy átmenet i társadalomban élünk és hogy ez az átme­net nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Ter­melőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét te­szi lehetővé. Érzékeljük az ellentmondásokat: azokat is, amelyek törvényszerüek, azo­kat is, amelyeknek gyor- sabb-lassúbb feloldása raj­iunk múlik. Elítéljük a gyak­ran lábrakapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiassá­got, de elgondolkodva önma­gunkban is tettenérjük a fej­lődést, ugyancsak gátló egyenlösdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent hozott” jó határozatok, ho­gyan torzulnak el „idelent”, de kritikusan nézzük a ha­tározatokat is, hogy csak­ugyan jók-e. S egyre gyak­rabban keressük saját fele­lősségünket; a torzulások­ban, vagy megalkuvásunk­ban. mely teret nyithat a t őrzi toknak. A jóra, a szó legátfogóbb értelmében jóra mozgósító irányelvek talajából buzog­nak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszme­cserék forrásából buzog fel ogyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Munkáspárt készül a kongresszusára. Meg­győződésünk, hogy az irány­elvek kellette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekében végzett munkát számbavéve, a fel­adatokat megjelölve, megfe­leljen a magyar társadalom várakozásának. Juhász Róbert Munkaverseny az alagútban A Metró Batthyány és Széna tér közötti szakaszán 1 hónapos munkaidő-kiesést okozott, hogy a szállítóeszközöket a nyáron a szabolcsi árvízhez vezényelték. A párt X. kong­resszusára a tízes munkahely 8 szocialista brigádja vállalta, hogy az év végéig lemaradá­sukat behozzák, ami 1 millió forint értékű többlettermelést jelent. így határidőre elké­szül a Batthyány és a Széna tér közötti mindkét vonalalagút. A Vágó-féle szocialista brigád tagjai a szeilőzöberendezés alagútjánál kitermelt földel szállítják cl. A szavak aranyfedezete fi* Az éjszakai műszak után fáradtan, de egyáltalán nem álmosan ül velem szemben Sovány arca frissen borot­vált, haja öszes, pedig még csak harmincnyolc éves. Ro- rán kezdte a munkát és az életei amit mindig is ko­molyan tisztelt. 1956 elején lel! a párt tjagjai s azóta is hű katonája, bárhová is szó­lított;! a sors. A bányát 1056 végén ismerte meg. Gyerek­korában sokat hallott róla apjától, aki szintén föld alatt kereste meg a nagy család kenyerét, amíg súlyos bal­eset nem él te. Abban az. idő­ben lett vájár, abban az idő­szakban végezte el levelező­ként a bányatechnikumot. amikor a bányák történel­mük egyik legkritikusabb időszakát élték. A kimerülő, a gazdaságtalanul termelő bányák sorsa nyomán vándo­rol! egyik aknából a másik­ba. Baross-akna 1964-ben, Pálinkástáró 1968-ban zárt be. Csörnök Zoltán bánya- technikus most Erenyő-ak- nán dolgozik vájárként a fronton, s emellett az akna II. számú alapszervezetének új párttitkára, az aknai csúcs vezetőség tagja. A Bor­sodi Szénbányák kommunis- tóinnk küldöttértekezlete 23 másik társával ö( is delegál­ta a megyei pártértekezlet­re. — Mit mondana el. ha szót kapna a megyei pari­értekezleten? — kérdezem. — Sok mindenről kellene beszélnem — kezdi a vá­laszt. — ' Mégis talán arra szeretném leginkább felhívni a figyelmet, hogy manapság a kommunistáknak munká­val kell politizálni. Azt ér­tem ez alatt, hogy kommu­nista módon, példamutatóan kell részt vennünk az anya­gi javak termelésében. Ez! követeli tőlünk az új gaz.da- ságirányitási rendszer lénye­ge, de az a nehéz esztendő is. amelyet az ország az idén él át. A mi aknánk is elég nehéz helyzetben van. A gyakori frontátállások miatt elmaradásunk van a tervtel­jesítésben, pedig' a mi sze­nünk döntő többsége lakos­sági igényeket elégít ki. Ez pedig nem egyszerűen csak gazdasági kérdés, hanem po­litikai kérdés is. Igen magas nálunk a szén termelésének önköltsége is. Új csúcsvbze- tőségünk már Megvizsgálta ezt a 'problémát és megke­restük azokat az eszközöket is, amelyek alkalmazásával segíthetünk a gazdasági ve­zetésnek. Elsősorban a mun­kafegyelem javításában te­hetünk sokat. A kommunis­táknak ezen a téren is pél­damutatónak kell lenni. Es a kommunistákra vár az a feladat is, hogy meggyőzzék dolgozótársaikat: csak úgy tudunk eredményt elérni, ha kihasználjuk a munkaidőt, betartjuk a technológiai elő­írásokat és eleget teszünk a munkavédelmi követelmé­nyeknek. A mi alapszerveze­tünk tagsága is egyetért az­zal, hogy . akit pedig nem le­ltet szép szóval erről meg­győzni, azoknál adminisztra­tív eszközöket kell igénybe venni. Csak annyi szünetet tart, amíg rágyújt egy cigarettá­ra, és máris folytatja: — Újjászerveztük a párt - csoportokat is a jobb munka érdekében és ezért munkate­rületi alapon több gondot fordítunk a szocialista mun­kaversenyre, a szocialista brigádmozgalomra, a kong­resszusi vállalások teljesíté­sére. S amíg sorolja, mi min­denné! kell még megharcol­niuk a természet erőin kí­vül, amelyektől el kell hó­dítani a szenet, jó arra gon­dolnom, hogy mindezt olyan ember mondja, aid a kiváló bányász miniszteri kitünte­tés tulajdonosa, aki nemcsak beszél, hanem példamuta­tóan dolgozik vájárként a fronton, cs az alapszervezet élén. Csörnök Zoltán szavai­nak aranyfedezete van. S ez az aranyfedezet: a munka. O. I Tokaji tennivalók a pártértekezlet után Tokaj nagyközség pártér­tekezletén két, egymással összefüggő témáról különös nyomatékkai esett szó: a la­kosság ellátási igényeinek zavartalan kielégítéséről — s a növekvő idegenforgalom lehetőségeinek jobb kihasz­nálásáról. A község áruval való ellátásának feladata az itteni általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre hárul. A pártértekezlet ha­tározatba foglalta: töreked­jék az ÁFÉSZ „o lakosság igényeinek jobb kielégítésére, a szolgáltatások fejlesztésé­re, készletei növelésére és a hálózat koncentrált fejleszté­sére". Ezzel párhuzamosan azt is megállapította a be­számoló, hogy az elmúlt négy év alatt kétszeresére növe­kedett Tokaj idegenforgal­ma, szezononként már 80— 100 ezer vendég ellátásáról kell gondoskodni. Ennek ér­dekében „a növekvő idegen- forgalom követelményeinek megfelelően növelni kell a kereskedelmi és vendéglátó létesítmények számát”. Konk­rétan napirendre került a tervezett 60 személyes szál­loda építésének korántsem egyszerű problémája. A párt új nagyközségi' ve­zető testületének végrehajtó bizottságába beválasztották Csatári Istvánt, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnökét. Küldöttként részt vett a ta­nácskozáson Tamás Sándor, az elnök helyettese is. i lakosság érdekében Most kettejükkel beszélge­tünk arról, hogyan lát hoz­zá a szövetkezet a pár térte- kéziét határozatából reávo- natkozó tennivalók elvégzé­séhez? Csatári István annak az embernek a megfontoltságá­val fogalmaz, akit kétszeres felelősség kötelez: vezető ' társadalmi tisztsége a párt­ban, s gazdaságvezetői meg­bízatása. — Mindenekelőtt a felada­tok fontossági sorrendjét kel­lett tisztáznunk, s számot vetnünk reális anyagi lehe­tőségeinkkel. A pártértekez­let ehhez szolgált követendő útmutatással. A szövetkezet teljes mértékben kötelessé­géként vállalja az elsőnek meghatározott feladat telje­sítését: a lakosság jobb ellá­tását, az igényeik fejlődésé­vel is számolva. A tokaji ÁFÉSZ eddigi eredményeivel már megfele­lő alapot vetett a továbbépí­téshez. Évek óta a megye legjobb szövetkezetei között tartják számon. Kiterjedt el­látási körzete lakosságának érdekében rendre korszerűsí­teni igyekezett meglevő bolthálózatát, bővítette szol­gáltatásait. — Amikor tokaji boltjaink árukészletéi gyarapítjuk. >■. arra törekszünk, hogy minél gazdagabb választékból ta­lálja meg a vásárló azt. ami neki szükséges — nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy a Taktaközböl, s a Hegyalja környező községéi­ből is ide járnak vásárolni. S a hagyományok, a meg­szokás erejét bizonyítja, hogy a szomszédos Szabolcs megye Tisza menti falvaiböl is sokan jönnek a tokaji bol­tokba. Ezért mindenképpen indokolt, hogy a most kővet­kező negyedik ötéves terv' időszakában megépítsük kor­szerű ÁBC-áruházunkat és iparcikk szaküzletünket. Er­re saját anyagi forrásaink­ból és bankhitelből elő tud­juk teremteni a szükséges 7 és fél millió forintot. S ez­zel, úgy hiszem, tetősen meg­tesszük mindazt, ami tőlünk elvárható. közös cseleki essél Mindezek ismerete szüksé­ges az összefüggések helyes megértéséhez. Ahhoz, hogy miért kellett új megvilágí­tásban foglalkozni a pártér­tekezleten a másik fontos problémával: az idegenfor­galmi érdekeket. szolgáló szálloda megépítésének ügyé­vel. Tamás Sándor meggyő­zően érvel, hogy .az ÁFÉSZ egymaga nem viselheti en­nek a — jelenlegi árak sze­rint — 6 millió 300 ezer fo­rintba kerülő építkezésnek a teljes terhel. A szövetkezet nem zárkózik el az idegen­forgalmi feladatok arányos vállalásától, ennek eddig is bizonyságát adta, amikor például átvette az Idegen- forgalmi Hivataltól a ráfize­téses turistaház üzemelteté­sét. A nagy halászcsárdáját, is elsősorban idegenforgalmi célokból építette, és ezért nyitotta meg a Taverna-bo­rozó pincét. A szálloda építési kéltsé­geinek azonban legfeljebb felét tudná vállalni, anélkül, hogy ismertetett elsődleges helyi kötelezettségei csorbát szenvednének. A megoldás­nak azonban több járható útja is van: Tokaj megkü­lönböztetett jelentőségére va­ló tekintettel közvetlen álla­mi támogatással, költségveté­si hozzájárulással fedezhet­nék a szálloda építést költ­ségének hiányzó felét, vagy a legközvetlenebbül érdekelt idegenforgalmi szervek tár­sulhatnának a szövetkezettel az építkezésre. Annál is in­kább, mert az idegenforga­lom igényeinek kielégítése nerp lehet kizárólag helyi feladat. Ennek gyakorlati el­ismerése. hogy a Tisza-parti campinget is közvetlenül az Idegenforgalmi Hivatal léte­sítette és tartja fenn. A közérdek közös cselek­vésre kell, hogy ösztönözze mindazokat, akik tehetnek valamit Tokaj kívánatos fej­lesztése érdekében. Berccz József Szociológiai előadások a miskolci egyetemen Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága és a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem mar­xizmus—len in izmus tanszé­kének rendezésében szocio­lógiai előadássorozat kezdő­dött a miskolci egyetemen. A szociológia alapkérdései című sorozat egyes témaköreit az ország vezető szociológusai ismertetik. Az ötven főnyi hallgatóság a megye intéz­ményeitől, vállalataitól ke­rül ki. A szociológia alapkérdéséi című sorozat — tervek sze­rint — tíz előadásból áll. Ezekkel párhuzamosan az ér­deklődők — munkacsoportok keretében — egy-egy kérdés­csoport gyakorlati feldolgo­zásában is részt vesznek. A sorozat első. bevezető előadására tegnap, október 21-én. szerdán délután ke­rült sor. Dr. Kulcsár Kál­mán. a jogtudományok dok­tora. az MTA szociológiai kutatócsoportjának vezetője adott áttekintést a mai pol­gári szociológia főbb vonásai­ról. Bevezetőjében a szocioló­giának a társadalomtudomá­nyok körében elfoglalt he­lyéről. sajátos szerepéről és módszereiről szólt, majd be­mutatta a szociológia modern polgári irányzatait, s azok legismertebb képviselőinek munkásságát. Kiemelte a pol­gári szociológiának azokat az eredményei!, amelyek a mar­xista szociológusok számára is hasznosíthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents