Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
4 Múltunk emlékeinek védelme A fővárosban járó vidéki lakos nehezen tud lépést tartani a színházi bemutatókkal, előadásokkal. Jobbára csak azokat a produkciókat láthatja, amelyek éppen látogatásakor műsoron vannak, s amelyekre jegyet tud magának biztosíttatni. így jutottunk az elmúlt napokban két, egymástól teljesen független, jellegében messze eltérő színházi élményhez Komlós János miniatűr színházának, a Mikroszkóp Színpadnak A tetőn dolgoznak! című politikai kabaréjához, és a Katona József Színházban Peter ]Veiss nagyhatású politikai játékához. A kettői egy kicsit összekapcsolja a rendező Major, Tamás személye, de az igazság kedvéért el kell mondani, hogy a kabarén nem látszott a kiváló művész keze. A tetőn dolgoznak! — mondja a kabaréműsor címe, amely egyben a műsor egyik számának, egy bohóc- tréfának a címe is. A telő, amin dolgoznak, a huszonöt esztendei munkával épített szocializmusnak mintegy megkoronázása, az ' építőmunka befejezése, s a serényebb munkára buzdítás sajátos formában, bohóctréfában jelentkezik a mindent görbe tükörben láttató színpadon. A Komlós János vezette műsor egyébként nagyon kevéssé tér el a hasonló jellegű elődeitől, s aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a Mikroszkóp Színpad, rövid pályafutása alatt produkált már jobb, szellemesebb, kevésbé fáradt Icabaré- összeállítást is. Pedig a színpad atyján, Komlóson kívül olyan nevek szerepelnek itt a színlapon, meg részben a színpadon, mint Major Tamás rendező, Marton Frigyes szerkesztő, Bogár Richard koreográfus, a szerzői listán kilenc illusztris név olvasható a szereplők közölt meg ott találjuk például a népszerű parodista Hofi Gézát, és a nem kevésbé népszerű külpolitikus újságírószerkesztőt, dr. Pálfy Józsefet, aki — nem tudni, miért — ismert beat-számok dallamára énekelve ad külpoliti- kaí helyzetjelentéseket, meg jóslatokat (!). Szellemes a konferansz- szöveg, helyenként bizony csípős is (a kispolgár ba.le- borzonghat a gyönyörbe, milyen jól „beolvastak” itt), de a kabarészámok között nem ritka az önismétlő, s az egészen eluValkodik valami nem túlzottan „szimpatikus" önreklámozás. Merőben más élményt ígér A luzitán szörny. Itt érezni lehet, hogy az előadást Major Tamás rendezte. Bertold Brecht legjobb hazai tanítványának koncepciója és Peter Weiss mondanivalója nagyszerűen találkozott e produk- | dóban A kemény, direkt politizáló mondanivaló, a I tiltakozás a még fennálló gyarmati rend ellen, s általában minden neokolonialista törekvéssel szemben ebben a brechti—majori felfogásban vált olyan színpadi játékká, amely lázított és szórakoztatott egyszerre, amelyben az elidegenedés-t nem éreztük idegennek, s magunkat sem kívülálló szemlélőknek, hanem szinte aktív, cselekvő részeseknek, akik ott ülnek valahol Angolában, valahol egy luzitán gyarmaton, s együtt élik a bennszülöttekkel azoknak minden kínját, s akiknek ökölbe szorítja kezét a jól vasalt gyarmati hivatalnokok pökhendi ágálá- sa. Nem szokványos színpadi játék részese, aki jegyet vált A luzitán szörny előadására. Major egyetlen nagy koncertbe állította az egész játékot, amelyben a szöveggel egyenrangú, sőt helyenként már fölébe emelkedő alkotóelem a sokkoló zene, a karének és végül, de nem utolsósorban a mozgás, a minden egyes mondanivalót hordozó mozdulat mesteri koreográfiája (Szigeti Károly remek munkája). A díszlet elenyésző mindössze néhány kötél lóg. amely egyaránt jelzi az őserdőt és a börtönrácsot. mint a gyarmati vidék legfőbb jellemzőit. A félelmetes szörny, akinek nevében minden kegyetlenség történik döbbenetes jelkép. A bennszülöttek beszélgetéseiből, monológjaiból, táncaiból, dalaiból, songjaiból, a gyarmatosítók deklarációszerű megnyilatkozásaiból bontakozik ki a lázító kép, a határozott tiltakozás mindenfajta elnyomás ellen. Sokkolja a játék a nézőt, nem lehet részvétlennek maradni, nem lehet puszta Ifjúsági klub Szomolván Szomolyán nemrégiben ifjúsági klubot alakítottak ki a régi fürdő helyén. A szükséges átalakítási munkák nagyobb részét a község KISZ- íiataljai végezték el, társadalmi munkában. A klubban, melynek megteremtését a megyei KISZ- bizottság is támogatta, szinte napról napra elevenebb az élet. A fiatalok megkedvelték, s ma már hetente több alkalommal is összegyűlnek itt a legkülönbözőbb rendezvényekre, A rendezvények szervezését, a programok lebonyolításának vigyázását Körtvélyesi Sándor, a helybeli termelőszövetkezet agro- nómusa vállalta, együtt Meder Istvánnal, a népművelési ügyvezetővel. A klub színes, gazdag programjában vetélkedők, irodalmi műsorok, játékok váltakoznak. A berendezés is szép már, a fiatalok ügyelnek is a rendre, óvják a felszerelést. szemlélőként ülni a széksorokban. A luzitán szörny alighanem a budapesti idei színházi évad eddigi legnagyobb meglepetése, legmegragadobb élménye. A színházban csak könnyű szórakozást, kikapcsolódást kereső nézőnek nem mernénk ajánlani ezt a darabot, de aki különleges színházi értéket keres, nem csalódik. A nagyszámú szereplőgárdából feltétlenül ki kell emelni Törőcsik Marit, aki szinte, teljesen eszközte- lenül jelenít meg egy sör figurát, a gyarmat kizsákmányolt. megalázott asszonyainak több alakját. Két este Budapesten, két, egymástól messze eltérő ízlésvilág, két nagyon különböző jellegű produkció (jóllehet azonos rendező műve), kétfajta élmény. Lehet, hogy Komlós János egyik-másik, zaftosabb kiszólására visz- sza-vissza fogunk még emlékezni, igazi színházi élményként azonban a másikat, Peter Weiss drámájának előadását őrizzük meg. A tokaji helytörténeti múzeumban a Zilahy György Művészetbarátok Köre rendezvénysorozatában látható ismét kettős kiállítás. Keller Lívia festőművész és Koczor Sándor keramikusművész alKeller Lívia: Hegyoldalon. géig az érdeklődő közönséget. A tárlat már eddig is sok látogatót vonzott, érdemes rá felfigyelnünk, és a figyelmet felhívnunk. Keller Lívia a Képzőművészeti Főiskolán Benkhardt Ágoston, majd Boldizsár Iván tanítványa volt, a fel- szabadulás óta rendszeresen szerepel tárlatokon. Hosszabb időt töltött baráti és nyugati országokban. Huzamosabb ideig tartózkodott Lengyel- országban is, ahol 1960-ban egyéni kiállítása is volt. Festészetének ihletője a magyar és a lengyel táj, képeit az ember és a természet szere- tete hatja át. Erről tanúskodik a Tokajban látható huszonhat munkája is. Koczor Sándor kerámiáival több hazai és külföldi bemutatkozás után találkozhatunk végül szűkebb pátriánkban. Az Iparművészeti s Főiskolán Gádor István növendéke volt. Később Lengyelországban folytatta tanulmányait. Másfél évtizede Hollóházán működik, az itteni porcelángyár művészeti vezetője. Ízléses kompozíciói, de különösen népies hanguA szakmunkástanulók országos jubileumi kiállítását Lázár György munkaügyi miniszter ünnepélyesen nyitotta meg kedden Budapesten a BNV Petőfi-csarnoká- ban. A nagyszabású kiállításon 55 600 tárgy, nagyszámú tabló, grafikon, foto- és más dokumentum szemlélteti a hazánkban folyó szakmunkásképzés múltbeli és jelenlegi helyzetét, s ad képei a jövő terveiből Is. Szakmai bemutatók egész , sorát tervezik a kiállítás | nyitva tartásának 10 napja j alatt. Az alkalmi autószer- | viz. háztartási gépjavító és j órajavító műhelyben, valu- j mint a gyermek-, férfi-női 5 fodrászatban és kozmetikai szalonban helyszíni szolgál- ; tatásokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. Mivel a kiállításnak egyik célja, hogy segítsen a fiatalok pályaválasztási gondjain: pályaválasztási tanácsadási is szerveztek 166 szakmában 320 szakoktató és tanár pá- : lyaválasztási szakember ad tanácsokat, működik a munkaalkalmassági laboratórium, s naponta szakmai filmeket vetítenek. Nem hiányzik a gazdag programból a szórakoztató műsor sem. A kiállítás november 1-ig tart nyitva, s naponta 10—19 óra között tekinthető meg. latot sugárzó kerámiái, a korszerű forma kapcsolása- J val szervesen összekötik egyéniségét a gyárral. Gyak- j ran szerepel különböző tár- ; latokon, állandó vendége a | BNV-nak, több egyéni kiál- I lítása volt, s külföldön, például az idén Brüsszelben is igen nagy sikerrel szerepelt. örömmel regisztráljuk jelentkezését szűkebb pátriánk művészetet pártoló otthonában, Tokajban. Debrecenben, a Déri Múzeum előadótermében borsodi múzeumi nap lesz október 22-én. A délután négy órakor kezdődő rendezvényi ördög László, a Debreceni városi Tanács vb-elnökhe- lyettese nyitja meg, majd a miskolci Herman Ottó Múzeum, illetve a megyei múzeumi szervezet munkatársai tartanak előadásokat. Dr. Kemenczei Tibor Az Alföld és a Balkán kapcsolatai a későbronzkorban, Kilián István A magyarországi Miklós-kultusz első drámatörté- neti emléke, Bodó Sándor Hazánkban évről évre sok millió forintot fordítanak a műemlékek rekonstrukciójára, a már helyreállítottak karbantartására. Vannak emberek, akik szerint „fölöslegesen kidobott pénz", amit műemlékeink helyreállítására fordítunk, s úgy vélekednek, hogy jobb lenne ezt is lakásépítésekre, villany-, vagy vízvezeték-hálózat fejlesztésére fordítani. Szerencsére, többen vannak olyanok, akik azt mondják; elemi kötelességünk történelmi múltunk emlékeinek és a néprajzi műemlékeknek védelme. Különösen hazánkban, ahol az évszázadok .során a különböző háborúk, a nagy összecsapások „eredményeként” szinte valamennyi rangos és neves emlékünk csaknem földdel lelt egyenlő. Márpedig mindén nemzetnek kötelessége ápolni történelmének haladó hagyományait. védőn ő"’cödni a mull cbiektív, tárrod emlékei fölött. T-. Műemlékekben Borsod rendkívül gazdag. Több mint 600 műemléke és műemlék- jellegű -objektuma között nem egy olyan van, amely országosan, sőt, nemzetközi viszonylatban is jelentős Sajnos, az is igaz — s ez különösen a néprajzi műemlékekre érvényes —. hogy nagyon sok pótolhatatlanul elveszett már számunkra, így például elpusztult, elbontották az utolsó vizsolyi huszitaházat is, s mennyi minden van még, ami a maga valóságában örökre elveszett számunkra. © A műemlékvédelem azonban meglehetősen költséges. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a tanácsok „pénztárcáján” kívül, bizony, szükség van rá, hogy a különböző helyi szervek is segítsék e nemes feladatunk végrehajtását. Egynémely esetben ez — különböző gazdasági okoknál fogva — meg is történik. így például a sárospataki trinitárius kolostor helyreállításánál és átalakításánál, vagy ami még jobb példa, a szerencsi vár rekonstrukciójánál. Ez utóbbi Legutóbbi vezetőségi ülésén a mezőkövesdi szövetkezeti bizottság önálló gazdasági alap létrehozását határozta el a helyi ipari szövetkezetek jövő évi közművelődési munkájának támogatására. Az ipari szövetkezetek az 1970. évi várható nyereség- részesedés 0,7, illetve 2 százalékát fizetik be a közös pedig A bodrogközi állattartás kutatásának problémái címmel tart előadást. Dr. Bodgál P’erenc Vidróczki Marcit az észak-magyarországi néphagyományokban. Lajos Árpád a két forradalom előestéjén ismert munkásdalainkat ismerteti, majd dr. Zádor Tibor előadása zárja a miskolci referátumok sorát a sportnak Észak-Ma- gyarországon betöltött társa- daltni szerepéről, A múzeumi napot dr. Komoróczv György, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár igazgatója zárja be. — mely mint kulturális centrum működik majd a község szívében — helyreállítási költségeihez több intézmény hozzájárult. Amíg azonban a különböző várak, illetve kastélyok helyreállításuk után gyakorlatilag is hasznosíthatók, addig ezt korántsem mondhatjuk ilyen egyértelműen a népi műemlékekről. Sőt. Ezeknél olykor bizonvos ellentétek is felmerülnek A jellegzetes népi építkezésmód megmentése olykor összeütközik a bennük lakók érdekeivel. Hiszen a műemlék-jellegű épülethez nem lehet hozzányúlni, az pedig természetes igény, hogy mindenki szeretne korszerű körülmények között lakni. Éppen ennek az ellentétnek „eredménye” az is, hogy jó néhány jellegzetes épület pusztult el az elmúlt évtizedekben. A megoldásra vannak elképzelések. A tervek szerint Diósgyőrben, a vár szomszédságában népi skanzent hoznának létre, ahol megtalálható lesz a megye valamennyi jellegzetesen népi. néprajzi emléke. Igaz, így kiszakítják természetes környezetéből. de ezzel egyben meg is mentik. Múltunk emlékeinek védelme valamennyiünk kötelessége. Már csak azért is, mert — a gyakorlati, az idegenforgalomban jelentkező hasznon túl — jelenünk megbecsülése, értékelése is több lesz. ha ápoljuk, gondozzuk történelmünk örökét. E védelem azonban nem lehet pusztán az Országos Műemléki Felügyelőség feladata. Már csak azért sem, mert vannak olyan műemlékek, illetve műemlék-jellegű objektumok, amelyek nem az egész ország, hanem pusziim egy-egy terület, megye jellegzetességei. Ezért is várjuk nagy érdeklődéssel azt a tanácsi rendeletet, amelyet most készítenek elő műemulapba. (Az építőipari ktsz 40 ezer forintot, a Matyó HISZ és a ruházati ktsz 20— 20 ezer forintot, a cipész ktsz 5 ezer forintot.) A fenti összegekhez 40 ezer forinttal iárul hozzá a járási művelődési ház. A cél: a következő évben az eddiginél hatékonyabb, színvonalasabb népművelés, az ipari szövetkezetek dolgozói öntevékeny kulturális életének fejlesztése, művelődési igényük kielégítése és felkeltése. A szövetkezeti bizottság 1971-es munkatervében kiemelt feladatként szerepel a Matyó táncegyüttes támogatása. a nők klubjának létrehozása. a szocialista brigádok szakmai, politikai képzésének segítése, a TIT-elő- adások szervezett látogatása, társadalmi és családi ünnepek szervezése, közös üzem- történeti kiállítás, szavalóversenyek, az olvasómozgalom fellendítése. E változatos és igényes program csak összehangolt munkával valósítható meg. Éppen ezért a szövetkezeti bizottság pályázatot hirdet kultúrfelelősi állásra. A BORSODI VEGYIKOMBINÁT ALKALMAZ: — ver.',vésztechnikusokat, gépésztechnikusokat, vegy- ' ipari szakmunkásokat, gimnáziumi érettségivel rendelhető férfi munkaerőket rcndszerkezelííi munkakörben. Alkalmaz továbbá: — laka'os. csőszerelő, hegesztő, vízvezeték-szerelő, tetők do íű tcsszerelő. szigetelő szakin " "kásolta t: — tehergépjármű-vezetőket. ■ dömpervezetőket és Panther-kezelőket: — címfestőt; — férfi betanított munkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet minden nap — szombat kivételével — á vállalat műinkre'ö-gazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán. Benedek Miklós Festmények és kerámiák Tokajban kotásai várják e hónap véBorsodi múzeumi nap Debrecenber 'ékeink védelmire Csutorás Annamária A mezőkövesdi szövetkezetek a közművelődésért Btulapesíi színházi eséék Mos, meg B lazitán szörny SzataiWiiit kiállítása
