Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Kedd, 1970. október 20. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kőfaragók, pinceépítők Borospincét vájni, robban­tani a kemény köbe nem könnyű mesterség. Az alak­ki sem hinné, hogy Endrész János brigádvezető kivételé­vel nem is olyan régen „ina­Az előtérben Endrész János, altitól u mesterséget tanulta a kis rátkai brigád. tálán mésztufa tömbökéi szabályos idomokká, enge delmes építőanyaggá formál ni sem gyermekjáték. Vajor mióta gyakorolják ezt. a ne­héz mesterséget a rátkai Bú­zakalász Tsz. tízezer hektoli­teres pincéjének építői? Sen­sok" voltak; ma már vala­mennyien a kőfaragás és a pinceépítés- mesterei. Hetek alatt elsajátították a szak­mái. A tsz nyugodtan bízhat­ja saját építőire a több mil­liós költségű munkát. November 7 tiszteletére megkezdi termelését hazánk első polietiléngyára A Tiszai Vegyikombinát­ban a szovjet szakértők és a TVK vezetői szocialista szer­ződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a több mint 2.5 milliárd forintos beruházással felépült polieti­léngyárban a pártkongresszu­si versenyben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére no­vember 5-én megkezdik az üzemszerű termelést. Az új nagyüzemben — a gépko­csikban és motorokban nem használható — rossz minő­ségű benzinből évente 21 ezer tonna polietilén granu­látumot állítanak elő. amely­ből többféle termék — szí­nes fólia, vízvezetékcsö, ház­tartási edény, gépalkatrész és kábel — készíthető. Az an­gol berendezésekkel felsze­relt polimer üzemben a Franciaországból vásárolt és szállított cseppfolyós etilén­ből az elmúlt két hónapban már 1600 tonna kiváló mi­nőségű polietilénszemcsét gyártottak, A Szovjetunióból beszerzett etiléngyár rendin- , vül komplikált berendezésein — ahol a gyártási folyama- j tok plusz 600 és mínusz 100 | fokos hőmérsékleten történ- ; nek — pedig már a végső beállításokat végzik, hogy a \ késztermék előállításához szükséges nagy tisztaságú alapanyagot folyamatosan j biztosítsák. A szovjet és a magyar szakemberek vállal­ták, hogy november elején a két gyáregységet összekap­csolják és ettől az időtől fog­va hazai benzihből készült etilénnel készítik a magyar műanyagipar új termékét. «m. m«i ■ - .V. * v> Képes’ Inyv Lenirarosról Borsod megje legfiatalabb ! városáról. Leninvárosról ké- ' peskönyv jelent meg. A vá­rosi pártértekezlet tiszteleté­re állította össze a fényképes városismertetőt a városi ta­nács, a Tiszai Vegyikombi­nát, valamint a Tiszai Erő­mű Vállalat. Bevezetőt dr Kováts Albert, a városi ta­nács vb-elnöke írt hozzá. A rövid szöveges ismertető után mintegy negyven olda­lon fényképek és Pataki Já­nos helybeli festőművész raj zai ismertetnek meg a város egyes részeivel, illetve a; üzemekkel, amelyekről külön szöveges tájékoztatót is talá­lunk a füzetben. 2, Az őrnagy ' egy kórházi agyon tért magahoz. a fe­hér terembe már belopako­dott a homály: odakint al­kony odott. Beke felült, s az ablakon kipillantva, az is­merős utcaképről megállapí­totta, hogy Veszprémben van. .Második pillantása vérfol- fos egyenruhájára esett: ott feküdt összehajtogatva a kö­zeli széken. Ez megnyugtat- , ta. Abból, hogy holmiját ' nem zárták el, nagyjából ki­tűnt: az orvosok n,em hoztak övi n tézkedéseket esetleges ..szökése” ellen. Mert Beke nyomban fel akart kelni. Közérzete elég keserves volt még. gondolkozni azon­ban kifogástalanul tudott. A gyengeségen, bekötött fejse­be sajgásán túl. belenyilalt a szomorúság: húga hiába várt rá! S most már ki tud­ja. meddig, nem Is fog ellá­togatni hozzá. Azonnal indul ugyan, csakhogy nem Kör­mend 'felé ... Következő gondolata a szétlőtt ház volt. A két rej­télyes lövés, .amit minden valószínűség szerint agyúból adtak le. Nyilván nem az országba benyomult ellenség, hanem a néphadsereg vala­melyik gyakorlatozó egysége. Az eset azonban így is fan­tasztikus és ijesztő, s ahhoz, hogy bekövetkezzék, annyi tragikus véletlennek kellett összejátszania, amennyit a sors nehezen produkálhat. Az' első véletlen, hogy a vaktöltények közé éles löve­dék „keveredett”. Ehhez már önmagában is óriási „rövid­zárlat”, felelőtlenség kellett, akárki volt is az oka. A má­sodik „véletlen”, hogy a ke­zelőszemélyzet nem vette ész­re a kétfajta lövedék közötti különbséget, holott formájuk, súlyuk — legalábbis normá­lis körülmények között — egészen más. De ha mindez megtörtént is: hogyan lőhet­tek épp a turistaházra? A lakott helyek mindig kívül esnek a gyakorlat sávhatárán, mint célpontok sohasem ad­hatók meg, A harmadik vé­letlen tehát, hogy a löveget éppen a táj leginkább kímé­letet érdemlő pontjára irá­nyították. Az eset, miután Beke végiggondolta, majd­nem képtelenségnek tűnt. Csakhogy ő maga, aki reggel oly derűsen és gondtalanul indult el hazulról, most pe­dig egy kórházi ágyon fek­szik, a legfőbb bizonyíték: sajnos, megtörtént! A belépő nővér az őrna­gyot már felöltözve találta. Beke éppen lehajolt, hogy cipőjét befűzze. Sebe lükte­tett. szédülés jött rá. Abba­hagyta a cipőfűzést és hátra­dőlt. A nővérke fűzte be a vérfoltos cipőt. Beke két perccel később már a folyosón volt. az ügyeletes orvossal elintézte a hivatalos formaságokat, kö­szönetét mondott ’a segítség­ért. Kissé bizonytalanul el­indult, hogy nekiv; újon az új feladat megoldásának, amihez — természetesen — m i n denekelőtt parancs nők a engedélyére volt szükség. * Irodájában találta a megyei rendőrkapitányt, aki rögtön közölte vele, bogy a hely­színt már biztosították. A szó: „helyszín” a békés, idil­li turistaházra vonatkoztat­va, nagyon elszomoritóan csengett. Annál nagyobb megkönnyebbülést jelentett Beke számára, hogy parancs­noka is munkahelyén tartóz­kodott, s a telefon másod­perceken belül összekötötte vele. Kertész ezredes, örömé­ben, hogy beosztottját nem erte nagj'obb baj, közvetlenre fordította a szót. — Rágyújthatsz, Laci... — mondta melegen, s Beke eb­ből már azt is tudta, hogy parancsnoka szívesen venné, ha munkához látna. — Per­sze, csak ha elég erősnek érzed magad... a dohánj'- záshoz... A parancsnokságon már tudtak a Vadgalamb rejté­l.ves pusztulásáról. Megálla­pították. hogy a Bakonyban gyakorlatozó tüzér alegység melyik ezredhez tartozott, s egy elhárító százados útban volt Násfára. az ezred állo­máshelyére. Beke a másik szálon, a ka­tasztrófa színhelye felől akart elindulni a nyomozás­sal, s ezt Kertész ezredes nyomban engedélyezte is. Megállapodtak, hogy másnap este ö is. az ezredhez kikül­dött százados is visszatér Budapestre, ahol a parancs­nokságon beszámolnak az el­ső eredményekről. Az őrnagy, alighogy helyé­re tette a kagylót, kocsit kért. s egv rendőr főhadnagy kísé­retében elindult a szeren­csétlenség színhelye felé. A veszprémi utcákon már ég­tek a lámpák, a város bé­kés és nyugodt volt, tele sé- , táló diákokkal. Beke. a ko­csi ablakából szomorú pil­lantást vetett egy fényképüz­let kirakatára, ahol esküvői képek csillogtak. „Holnap Jutka képe is olt lesz már az egyik körmendi FÉNY- SZÖV kirakatában.” A KÉPERNYŐ ELŐTT Síéi plusz egy adás a hét végén TOVAR1S I*. Akik közvet­lenül a felszabadulás után a fővárosban moziba men­tek, bizonyára szívesen em­lékeznek vissza a Tovaris T*. című filmre, az első szovjet alkotások egyikére,, amelyet megismerhettünk. A fHm 1943-ban készült a szovjet Távol-Keleten, s a partizán­harcok hőseinek állít emlé­ket. E filmben még nem ta­lálkozunk azokkal a jegyek­kel. amelyek a később nagy számban készülő hasonló jel­legű alkotásokra legjellem­zőbbek voltak, s egyben se matizálták is azokat. Ennek a pátosza még valóban ne­mes, még nem érződik mö­götte a csináltság, annál in­kább a: igaz érzelmektől va­ló fűtöttség. Ez a film ma már egv darab filmtörténe­tem. Örülünk, hogy a szov­jet kultúra napjainak előfu­táraként láthattuk. MIT TENNE ön?... Kál­lai István „tanácsadó” soro­zata most pályaválasztási kérdésekkel, a fiatal szakem­berek fogadtatásával foglal­kozott. Természetesen egy szatirikus műsortól nem várható, hogy súlyos társa­dalmi kérdésekre megfelelő választ adjon, ez a téma azonban sokkal nehezebb sokkal inkább egész társadal­mat érintő, semhogy közhely­számba menő megállapítá­soknak még oly szelleme» felidézgetésével is érdemben mondhatna valami újat róla a műsor alkotó kollektívája Mert az, hogy a fiatal szak­embert az egyik helyen így, a másik helyen meg ngy fo­gadják, bizon>r már nagyon elkoptatott közhely. FILM ÉS VALÓSÁG cím- mel egyórás összeállítást lát­hattunk szombaton délután a szovjet kultúra napjainak keretében bemutatandó fil­mekről, s ez ürügyül szol­gált a szovjet filmművészet néhány korábbi nagy sikerű remekének felidézésére is Amikor örömmel és szívesen néztük ezt a műsort, az is De ő már újra szolgálat­ban . volt 1 AÍ erdő sötétjében baljós látványt nyújtott a romos turistaház. A villanyvezeté­ket még nem hozták rend­be, a kant inból petróleum lámpás pislákolt, mint egy kísértet-fogadó ablakából. A teraszra kanyarodó kocsi ref­lektora bevilágított a szélté­pett falú hálóterembe, fénye a fekete macska tetemére hullott. A Vadgalamb gyászos és elátkozott hely benyomá­sát keltette; az egyetlen de­rűs színfolt a kék Wartburg volt, amely szemlátomást sértetlenül várakozott az őr­nagyra. A kivezénj’elt rendőrök parancsnoka jelentette, hogy a délután folyamán semmi gyanúsat nem észleltek: a ház körül idegen személy nem tűnt fel. Beke bement a kantinba: mindenekelőtt az idős há­zaspárral akart beszélni. Csak a férfit meg a fiát találta ott. — A feleségem még min* dig rosszul van. a kislányom ápolja, de azért idehívhatom őket... Tetszik tudni, a bor­zasztó ijedtség! Micsoda ször­nyű esel! Hogy is fordulhat elő ilyesmi, kérem, amikor béke van ? Az őrnagy felelhetett vol­na, de ő nem felvilágosító előadást akart tartani, hanem- információt szerezni. — Reggel úgy .láttam, hogy sok vendéget vártak... — Meg is érkeztek, kérem. Igaz. hogy elkésve, mert a helyi 'autóbuszkirat, amely- ivei jöttek, befektet kapott. Ez volt a szerencséjük, azért maradtak életben. Külön­ben ... (Folytatjuk) eszünkbe jutott: vajon tu~m lehetne-e a szép emlékű, jó Hímeket, az értékes alkotá­sokat egy kicsit rendszere­sebben felidézgetni, nemcsak ünnepi alkalmakra várni ve- Je. VÁRSZÍNHÁZ. A gyulai \ árszínház nj-ári előadását láttuk felvételről szombat es­ti szórakoztatásként. Calde­ron vígjátékán sokat derül­tünk. a Kéj szék közt a pari alatt könnyű szórakoztatásra kiválóan alkalmas. S mivel a darab túlzottan nem vette igénybe agyunkat, nem kí­vánt különösebb együttgon­dolkodást, az is eszünkbe ju­tott, vajon ez a darab kínál­kozott legalkalmasabbnak várszínházt bemutatásra, ez­zel lehetett leginkább bevon­ni a játékba a vár nyújtót­ól környezetei. Aligha De jól szórakoztunk mellette. SLÁGER-E MÉG? Végre egy újabb játék, amely köz­ben lemérhetjük, mennyit öregedtünk. Dallamtöredé­kekből kell ugyanis felis­mernünk az elmúlt negyed­század hajdan nagyon n ->- szerű slágereit. Hogy cgyi - másik sláger-e még, nem tudni. Egy bizonyos, aki mindegyikre emlékszik, bi­zony elmúlt már tizenhaL esztendős. Többségben nem is egyszer. S az öregedésért bizony kevés kárpótlás szó mára. hogy részt vehet a nyertesek jutalomsorsolásá­ban. Emlékezet serkentőnek nem rossz műsor. EKLÉZSIA-MEGKÖVETÉS. Aémeth László drámájának ^ v“változatát a budapest i művészeti hetek alkalmából mutatta be a televízió. Haj- dufy Miklós rendező két héten belül másodszor jelent­kezik a képernyőn hosszú időre emlékezetes drámai al­kotással. A Tizennégy vérta­nú után most egy keserű sor­sú ember életének drámája állt előttünk. Misztótfalusi Kis Miklós, a magyar szel leírt nagy úttörője — csak­úgy, mint a tudás világának hordozói közül igen sokan — áthághatatlan falakba üt­között, az irigység, a mara- disag, az ostobaság falaiba, s neki, a sértett embernek kel­lett végül is megkövetnie az eklézsiát. Siklós Olga feldol­gozásában Németh László drámája egy jelentős mozza­nattal bővüli: az eklézsia- megkövetés hiteles szövegé­vel, amelyet az ariontáló t;dott fel és illesztett a tv- drámába. Kitünően érzékel teteti légkör, néhány jó szi- neszi alakítás — kiemelkedik Horvath Sándor Kis Miklósa —. egy igaz ember drámája marad meg bennünk hosszan elő emlékként. KICSODA — MICSODA? Másodszor jelentkezett a barkochba játék. Frissebb, elevenebb volt, mint első al- kidommal, bár a sok szabály­magyarázat, módosítás. ' a zsűri és a játékvezető közöt­ti félreértés most is zavart. De végre két szereplő siker­rel jarta meg a három for­dulót es elnyerte a dupla vagy semmi alapján ezerkét- szaz forintra emelkedett ju­talmat. Változatlanul töpren­günk azonban azon, vajon miként lehetne ezt a játékot televiziószerübbé tenni, azaz a szemnek is adni vele va­lami élményt. A NYOLCADIK. A cím- ben hét adást emlegettünk, de nem lenne jó. ha meg­feledkeznénk a vasárnapi .4 het című új műsorról, amely a minap másodszor jelentke­zett, és sokrétűségével a benne látott és hallott, nagy érdeklődésre számot tartó interjúkkal — Biszku Bélá­val és Sarlós Istvánnal — egyéb műsorrészleteivel mái' markánsabban érzékeltette milyen is kíván lenni az ,úi[ a hét legfontosabb kérdéséit boncolgató műsor. Érdeklő­déssel várjuk A hét további jelentkezéseit. Benedek Miklós A borospince bejárata. Egyelőre 560, később több mint 1000 méter lesz a pinceágak hossza. „ (Fotó: Sz. Gy.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents