Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
VauMracw, WO, «Mt IÄ WMm A Szegedi OrviKíudoraányi Egyetem megrendelésére nj vonalú víztároló épült az egyetemi épületek közelében. A két — egyenként ötszáz köbméteres — tartályt magában foglaló tároló egyben hőközpont is, 92 fokos termálvízzel látja el a szeg ői klinikát. Még puhán skipped lepte ink alatt az avar. A négy, durván ácsolt öreg fatörzset csaknem ellepik a folyton hulló levelek. A liáncsolat- lan gerendák közt tisztán csillog a víz tükre. Márnyu godt, — Ez a kút. Itt történt — ■ mondja elszoruló torokkal a sovány, agyonsírt szemű asz- szony. Nézem a vizet. Méltóságos nyugalmát, jó fél méteres, ártalmatlannak tűnő mélységét. • , — Azt mondta a tisztiorvos, ihatjuk továbbra is a vizet. Forrás ez, bővizű, s hamar kicserélődik ... Szürke, puha, selymes iszap terpeszkedik a forrás alján. Szürke, mint az országút betonja, amelyik fénylőn futott azon a nyári délelőttön a gépkocsi előtt — Nagyon köszönöm. Most tnár biztosan elérem a vo natot. Messze van ám ide Aranyos-fürdő. Oda tartok Látogatás a Sütőipari Kutató intézetben Október 1-én életbe lépett az uj kenyérszabváuy, amelynek kidolgozásában a Sütőipari Kutató Intézet is közreműködött. Kelenföldön. a Dombóvári úton települt az a kutatóintézet, amely azzal a fontos feladattal foglalkozik, hogy jobb kenyeret S2> pékárut kapjon az ország népe. Közvetlenül az Intézet mellett nagy csarnoképület emelkedik; az Intézet kísérleti üze— Igen, az Intézet tökéletesen megfelel céljainknak — mondja dr. Szalai Lajos igazgató. — Sok külföldi testvérintézetet látogattam már meg, de nyugodtan állíthatom: a moszkvai intézeten kívül még nem találkoztam a mienknél különbbel. Minden munkafeltételünk kielégítő, lehetőséget ad a jó munkához. — Melyek az Intézet kutatási programjának fontosabb területei? — Tevékenységünk tulajdonképpen hármas, de elméstől nem szétválasztható. Feladatunk a hazai sütőin r technológiai, műszaki fejlesztése és bizonyos alapanyagok minőségellenőrzése. A technológiai fejlesztésen azt értjük, hogy egyrészt megoldjuk a sütőipar aktuális technológiai problémáit, másrészt új, korszerűbb technológiai módszereket dolgazzunk ki és alkalmazzunk. Ilyen pl. a folytonos dagasztás hazai elterjesztése, Nyugodtan elmondhatjuk, hogy gépünk felveszi a versenyt a külföldi hasonlókkal — sőt, bizonyos szempontból jobb is azoknál. — A folytonos dagasztás technológiája azonban nyilván a nagyvárosokban létjogosult. Kisebb városokban, falvakban azonban ez valószínűleg nem terjedhet el. — Igen. ezért volt szükség a szakaszos dagasztógép kidolgozására is. Hasonlóan a folytonos eljáráshoz, itt is meg kellett oldani a technológiát, és az ehhez szükséges gépek tervezését. — Az új módszer hazai bevezetése külföldi módszerek egyszerű átültetését jelentette-e, vagy eredeti „hazai” ötlet is megtestesült benne? Vasárnap volt. s horgászokkal teli a Rakacai~tó partja. Szalonna felé igyekeztünk. Jobbra az út mellett egy férfi integetett. Autóstoppos. — Hová akar menni? — Csak ide, a faluba, az állomásra. Nagypn kérem, vigyenek be ... Hátra telepszik, s kérdés nélkül is mesélni kezd. — Innen jövök Martonyi- ból... a feleségem után megyek. Elhagyott. Tréfára vesszük a dolgot — Ha elhagyta, érdemes utána menni? — Nem is utána, hanem a kisfiam után .. „ még nincs kétéves ... aranyos gyerek, nem hagyom, hogy elvegye tőlem, Kipéz az ablakon,- s újra kezdi: — Ha mást szeret az asz- szony, hát menjen, de a kisfiámat nem adom ... elmegyek a törvényre is érte .. erőszakkal is visszahozom . Az állomáshoz érünk. Aranyos-iürdő most valóban aranyos. Azzá teszik a folyton hulló sárga levelek. Egv közülük a kútba esik. Elfekszik puhán a vizen, még csak nem is gyűrűzik alatta a sima tükör. — Egy kis botocskát találtak a vízben ... biztosan azért nyúlt a kedves ... vagy talán ki akart valamit halászni a vízből? Talán éppen egy falevelet, hiszen a szeptember elseje már olyan őszies. Akkor történt... A vékony bánatasszony íelitatja szeme mély árkából a kifogyhatatlan könnyeket — Én azóta csak sírok., mindenütt őt látom, a kedves kis unokámat. Reggel beutaztam a faluba. Mikor látta hogy készülök. így gagyogott: — Mama megy busz .. Agyoncsókoltam örömömben. Nekem mondta az első három szóból álló mondatfélét ... még a buszon is erre gondoltam. A kút mellett kikövezett oldalú nyálkás zöld tavacska. A forrás vize táplálja. Ebben már szemetes, zavaros a víz. Zavaros, mint a boldogtalan házasság. — Az a baj, hogy itt alanyán nem volt megfelelő társasága a lányunknak, össze- ísmerkedtek azzal a fiúval, s egybekeltek, pedig mi elleneztük. — Miért? — Erőszakos, goromba ember ... Az anya példát is mond: — Úgy jött haza egyszer a lányom, hogy kékre, zöldre volt verve az arca . . — A módszerek lényegét természetesen nem mi „találtuk fel”, az átültetés azonban lehetőséget ad hazai „ötlet” megvalósítására is. Nos, a folytonos, intenzív dagasztógépbe is „épül be” ilyen ötlet. A megvalósult magyar „ötlet” dagasztás alatt értékeli a liszt tulajdonságait, és a gép ennek alapján vezérli a további műveletekét. Ezt a külföldi gépek ..nem tudják”. Állják szavukat Az Özdi Kohászati Üzemek 6?9 szocialista brigádja több mint 11 ezer dolgozó részvételével kezdte meg a munkaversenyt az év elején. A januárban elkészített brigádvállalások év közben gyakran módosultak, bővültek. Felszabadulásunk 25., a gyár alapításának 125., majd ezt követően a pártkongresz- szus tiszteletére egymást követték a pótvállalások, felajánlások. A közelmúltban értékelték a szocialista brigádok eddigi rmmkáiát, s mint kitűnt, a vállalat dolgozói teliesítik felajánlásukat. Első helyen a nagyolvasztómű gyárrészleg dolgozóit kell említeni, mert a 10 ezer tonna többlet nyersvas felajánlásuk helyett már 20 ezer tonnát csapoltak terven felül. Az acélmű dolgozói 21 500 tonna acélt, a hengerművek brigádjai pedig 5700 tonna készterméket , gyártottak terven felül. Je- • lentős a vállalat exporttervének túlteljesítése is. 12 ezer, tonna hengerelt áruval többet szállítottak külföldre a : tervezettnél, s éppen. a tőkés export aránya emelkedett az utóbbi hónapokban, s ez gazdasági szemnordból nagy jelentőségű az ÓKÜ-nek. A várakozáson felüli jó eredmények nem csökkentették, hanem fokozták a vállalat szocialista brieádiainak versenyszellemét, A durva- hengermű blokksori brigádjai a napokban kezdeményeztek kongresszusi munka- versenyt. Felhívásukhoz azóta a gyárrészleg többi brigádja is csatlakozott. Levelek százait kapja, ajándékokat, gratulációt küldenek neki. Vass Lajos neve az ország nyilvánossága előtt a sikeres tv-vetélkedő, a Röpülj páva alkalmával forrt össze a népdallal. — Hogyan került kapcsolatba a népdallal? — Az apám énekes volt, a népművészet mestere. Először az ő népdalait gyűjtöttem, feldolgoztam. Zeneaka- démista koromtól szívesen írtam népdalt zenekarra. Zeneszerző és karmester, énekes és népművelő. Kórusművek, filmzenék, népdal- feldolgozások jelzik zeneszerzői tevékenységét. Karmestere a Vasas művészegyüttes énekkarának. Vass Lajost az idén SZOT- díjjal tüntették ki. Az indokolás így szólt: „A Magyar Televízió Röpülj páva című felszabadulási népdalversenyének vezetéséért, a népdal és a közönség kapcsolatának erősítéséért, a szakszervezeti kórusmozgalomban elért sikeréért”. — Beszéljünk hát a Páváról! — Nem az én ötletem volt: Len'gyelfy Miklós szerkesztő évek óta dédelgetett terve a népdalműsor. De az illetékesek valahogy nem hitték eléggé, hogy a népdal siker lehet. Amikor némi bi zonyosságot adott a Nyílik a rózsa műsor, a TV meghirdette a felszabadtilási nép- dalversenyt. A nyitó gálaest színhelye Battonya volt. A verseny népszerűségét mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy négyezren jelentkeztek, s a megyei selejtezők után is csaknem száz énekes maradt a középdöntőben. — Önnek kellett bemutatni az enekesekel, a szereplőket! — Ez nem volt mindig egyszerű. Az egyik kórus vezetőjét egész nap faggattam, mondjon valami érdekeset. Semmi nem jutott eszébe. Már éppen színpadra indultak, amikor megjegyezte: a verseny előtt ötször mentek falura dalt gyűjteni. S most be is mutatnak, néhányat. Vass Lajos — S a közös éneklés? — Arra gondoltam, a nézők a verseny folyamán 400 dalt hallanak. De ha csak hallgatják, s nem vesznek aktívan részt az éneklésben — az fél siker. A tv-ben először íurcsállották az ötletet. Dunapatajon próbáltuk meg először a közönség éne- keltetését. Szép szimbólum, hogy éppen ott, Dunapatajon mondott beszédet életében utoljára Kodály Zoltán, akinek álma, reménye volt az éneklő Magyarország. — Hogy reagált a közönség? — Az éneklési vágy ősi. Most is benne él az emberekben. S valahogy olyanok az ünnepeink, a szokásaink, hogy a dal csak ritkán, vagy egyáltalán nem kapcsolódik hozzá. Nem volt nehéz megszólaltatni most sem a közönséget. S egyre könnyebben, felszabadultabban énekeltek velünk otthon, a képernyők előtt is. Hogy milliókat sikerült közösen énekeltetni, abban a tv mint intézmény és mint eszköz is nagy szerepet játszott. — önnek, mint zeneszerzőnek adott-e élményt a verseny? — Rám is nagy hatással voltak a számomra ismeretlen variánsok, dalok. S a zenei élményen kívül megvalósítandó kompozíciók csíráit vetette el. Baross Gáborral, a műsor zenei vezetőjével énekesek számára szerkesztettünk egy kiadványt, néhány dalt, zongorakísé- ' tel. Az augusztus 20-i gálaestre quertettet írtam négy lánynak. Örömmel találkoztam ismerős-ismeretlen dallamokkal, olyanokkal, amelyeket magam is gyűjtöttem. A vetélkedő jó példákat hozott felszínre. Megmutatta, hogy a falusi életforma változásával nem halt meg a népdal. Él az öregek élménvt sugárzó énekében, él a falusi fiatalok, s a legjobb városi énekesek között is, akik megkeresték, elsajátították, s a mai fiatalok tipikus ének lesi formájával egyeztették a népdalt. Vass Lajos azt mondja: ki kell használni a népdal népszerűségét. A tv nem verseny tormájában ugvan, de folytatja a népdal műsort. Természetesen ezentúl is Vass Lajos vezeti. K. M. — Máskor a ruháit szaggatta szét... elő is kereshetem ... — Talán az volt a baj hogy nem jó a szülőkkel együtt lakni... — Később külön laktak Erdőbényén építettünk házat azt adtuk nekik. De ott is civakodtak. Nem volt jó há zasság ... és a vöm mindig csak minket vádol, mindig, mindenért minket... — Eljárt a fiatalok új ott honába ? — Nagyon ritkán. Azt mondta a vöm, ne lovagol- juk az ő széküket. Így aztán nem mentünk. Most már másodszor adták be a váló pert. — Hol van a lánya? — Element. — Utána? — Nern tudom. Azt mondta, nem tud itt élni velünk, az emlékek miatt.. . nem bír a kút felé nézni A férj leveléből, amit a : szerkesztőségnek írt: „A fúró vállalatnál dől - goztam 16 éves korom óta Sima határában volt munkánk, s ott ismerkedtem meg a feleségemmel, összeházasodtunk. A szülők nem egyeztek bele. Később Erdő- bényére költöztünk. Látták az öregek, hogy nélkülük is tudunk boldogulni, addig jártak oda, hogy engem el- 1 zavartak a lakásból, feleségemet pedig hazavitték. Az asszonyért mentem. Azt, mondta, nem hajlandó velem élni. Később mégis utánam jött, s új lakást szereztünk.. Megszületett a gyerek .. Később utánam jött a feleségem, szülei házából, s azt mondta, ha nem fogadom vissza, a vonat alá fekszik a gyerekkel együtt... Pénzlclelck titkai Bágyadt mar az őszi nap Erős szél rázza a viaszos lombot. Az asszony megborzong. — A lányom már akkor végleg itthon akart maradni a gyerekkel. — Hogyan történt? — A disznóknak ädott enni. Amott van az ól. Egy- szercsak nem látta a gyereket. Még megkerülte azt a romos épületet, s beszólt u sógornőmhöz, hogv nem látta-e a kicsit. Azután jött erre keresni . . úgy találták meg ... itt. A víz tükre már nyugodt ; A tisztiorvos azt mondta, iható a forrás vize — utána ; is. Megtisztítja önmagát. Vajon hogyan zajlik le ez az öntisztulás az emberi lelkekben ? Adamovics Ilona Észtországban csupán a háború óta eltelt években tizenöt alkalommal bukkantak jelentős pénzleletre, összesen több mint tizéeer régi pénzdarabra. A penzeket a föld mélyében épületek alapzataiban és falaiban találták. Az Észt Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete archeológiái és etnográfiai osztályának gazdag gyűjteményében több mint 100 000 régi pénzdarab található, köztük jó néhány páratlan lelet Az időszámítás utáni első századokból szármáz római dinárok, arab. perzsa és egyéb pénzérmék rendkívül érdekes anyagot szolgáltatnak az ősi idők társadalmi viszonyainak az egyes népek, államok és földrészek kereskedelmi kapcsolatainak kutatásához. A víz lükre már nyugodt... Ij vonalú víztároló — Végül egy kérdés: sok a panasz a kenyér minőségére. Mikor várható .javulás? — Sajnos. ez nemcsak technológiai es műszaki probléma. Az időjárás, ennek következményeként a búza, illetve liszt minőségét nem lehet befolyásolni — l'ejeze be dr. Szalai Lajos. El a dal
