Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

Snomfcat, 1970. otftéber 17. ÉSZAK-MAGVAJfOJ?S2£G 3 Ember, gép, bánya A Borsodi Szénbányák or­most üzemének Ella-,akná­ján hétfőn kezdte meg üze­melését a 74 méter homlok - szélességű komplex gépesíté­sit front. A biztosítást Flet- eher önjáró keretek — an­gol gyártmány —, a jövesz- tést pedig Eichoi' típusú, nyugatnémet gyártmányú maróhenger végzi. A beren­dezések értéke jelzi, hogy olyan nagyhatású gépekről van szó, amelyek nagymér­tékbe!’ megkönnyítik a bá­nyász munkáját, tökéletes biztonságot is ad, termelé­kenysége pedig többszöröse a hagyományos módon vég­zett termelőmunkának. Néhány nappal az indu­lás után még nem számol­hatunk be kiváló termelési eredményekről. Kiváló mun­káról azonban igen. A bá­nyászok azt mondják, ezt a föld alatti üzemet meg kell szokni az embernek, ma­guknak a gépeknek és a bá­nyásznak is. Jesse Árpád, az üzem fő­mérnöke: Igyekeztünk jól előkészíteni a műszaki fej­lesztés e fontos mozzanatá­nak a zavartalanságát. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az előkészítés a műszakiak­tól és a dolgozóktól egyaránt nagy munkát követelt." De mint ahogy a közel 30 mil­lió forint értékű gépi beren­dezés ára is viszonylag rö­vid idő alatt megtérül, a mi előkészítő munkánk is leg­alább ilyen hatású. Ilyen nagyarányú gépesítésre az kényszerített minket, hogy , munkaerőhiánnyal küzdünk, másrészt pedig igyekszünk még gazdaságosabban dől gozni. Ennek a komplex ké­pesítésű frontnak a kapaci­tását érdemes összehasonlíta­ni a hagyományos front tel­jesítményével. Kevesebb lét­számmal háromszor annyit képes igy termelni ez a tö­megmunkahely, mint hagyo­mányos módon. Ez az egy front naponta 80—100 tonna szenet ad majd a népgazda­ságnak, méghozzá úgy, hogy a szén minőségében sem történik semmi változás. Az előkészületék során nagy gondot fordítottunk arra, hogy ez a nagy értékű be­rendezés legjobb bányászaink kezébe kerüljön. Akik itt dolgoznak, tapasztalatcsere alkalmával ismerkedtek meg a gépekkel munka közben, ezen túl azonban tánfolya- mot is rendeztünk Részükre; az iizemtéren gyakorolták a berendezések működtetésé,!- Reméljük, hogy az embe­rekhez, a gépekhez és a bá­nyához fűzött reményeink valóra válnak. F. Miiek, nemet technikus. Magyarországon jelenleg há­rom ilyen jö vesztőgépünk működik; Lyukőbányán, Ta­tabányán, ilt az Ella-aknan. s decemberben kerül sor a negyedik gép üzembe állítá­sára Veszprémben. Elmond­hatom, hogy ebben a bá­nyában jók a geológiai vi­szonyok, kitűnő volt az elő­készítés és a műszaki irá­nyítás. Véleményem szerint a gép itt beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. Tanyik József frontbrigád- vezetö: Sok jót« hallottunk ezekről a gépekről, berende­zésekről. A mi brigádunkat három fronti kollektívából válogatták össze, szinte a legjobbak kerültek ide. Nagy a buzgóság, mindenki rajong a berendezésekért, gépekért. Azt várjuk, hogy a munkánk sokkal könnyebb és biztonsá­gosabb, legyen, de emellett: legalább azt a jó pénzt meg­keressük, mint a hagyomá­nyos művelésű frontokon. Ezek a berendezések nagy szakértelmet kívánnak. En magam is gépkezelő tanfo­lyamul végeztem, de ezenkí­vül a jövesztőgép kezelője például lakatos, .segíti a munkánkat égy villanyszere­lő, s egyelőre,, amíg helyre nem rázódunk, itt a front közelében elhelyezett mű­helyben több iparos áll ren­delkezésünkre. Nagyon bí­zunk benne, hogy ezek a nagy értékű berendezések a mi kezünkben is éppen olyan jól fognak dolgozni, mint bárhol. Igaz. mi még tanulunk. De munka közben tanulunk. Ez az igazi tanu­lás. És természetes, hogy a tandíjat is meg kell fizetni. A bánya most kezd alakul­ni, ezért ígérni sem ígérünk semmi különösebbel. Dolgo­zunk és tanulunk, s ha hely­rerázódik minden, mi is le­tesszük munkák becsületét a pártkongresszus asztalára. A fronton ma még talán több a szó, a beszéd, mint a munka zaja. De nemsokára megváltozik, megfordul itt minden. Rövidesen eljön az idő, amikor csak a gépek beszélnek, hogy a napfény­re kerülő szén kevesebb em­beri izzad.ságcseppet vigyen magával. Szöveg: Oravec .!aitos Kép: Eaczó József Jcs c Árpád, az üzem főmérnöke, F. Miiek német technikusi R. Stewart angol technikus es Tanyik József front-brigádvezetö megbeszéli a munkát. Dolgozik a nyéki katamarán Pénteken új önki rakó es önjáró uszály kezdte meg a termelést, Borsod megyében a nyékládházi kavicsbánya mesterséges taván. Az óránként nyolc kilo­méteres sebességgel úszó. kéttörzsű hajó egyszerre száz köbméter kavicsot szállíthat, amelyet a rakodótér alatti szalagokon- önműködően he­lyeznek a partra. A MA­HART tápéi üzemében ké­szült hajót a ló partján sze­relték össze és vizrebocsá- tása után azonnal munkába fogták. A magyar gyártmányú be­rendezés hidropnetimat ikus rendszerrel működik és naponta — akár húsz méter mélységből is — mintegy itioo—1700 köb­méter kavicsot „szip­pant fel” a tó medréből. Az uszályokba töltött és partra szállított, adalékanya­got a tavasszal felépült osztá- lyozómüben 0—30 milliméte­res szemnagyságúra törik, majd iszaptalanítják és az így nyert kiváló minőségű gyöngykavics egy részét a kiskörei Tisza ti. duzzasztó­mű betonmunkáinál használ­lak fel Az új önkifakó úszót!- üzembe helyezésével a 11. számú bányató gépesíté­sei befejezték, i \ Múzeumi mozdonyok A rudabányai érc- és ás­ványbányászati ' múzeum rö- j videsen új ipartörténeti em­lékekkel gazdagodik. A mú- i zeum vezetői megtaláltak azokat a Ids gözmozdoíiyo- kat, és ércszállító kocsikat, amelyek 1926-ig a községet és a Sajó-völgyét összekötő keskeny nyomtávú vasútvo­nalon közlekedtek. A régi mozdonyok közül kettő, és egy ércszállító kotsi még ma is használatban van Ózd cm, illetve Borsodnádasdon. A vasércmüvek kérésére a két gyár ezeket a mozdonyokat és a szállítókocsit az év vé­cén kiselejtezi és átadja Ru- dabányának. ahol azokat a szabadtéri múzeumban kiál­lítják. A nagyjavítás után Bizakodó hangulat az OKU durvahengerműj éhen Egv hónappal ezelőtt feje­ződött be az Ózdi Kohászati, Üzemek durvahengermű vé­ben a nagyjavítás. Mint ar­ról hírt adtunk, a vállalat javításiban részt vevő mint­egy 1500 dolgozója teljesítet­te a kongresszusi felajánlá­sát és a nagy munkát 5 mű­szakkal a tervezett határidő előtt. befejezték. Ennek eredményeként a tervezett idő előtt 40 órával korábban megindulhattak a hengerek a durvahengerműben és az így nyert öt műszak alatt 2400 tonna öntecs kihengerlésére nyílt lehetőség. 1 remény megmaradt Hengerművek esetében a nagyjavítások sikerét nem .egyedül a határidő lerövidí­tése határozza meg, hiszen a munka minőségéről csak a termelés megkezdése után, az üzemzavarok gyakoriságából lehet meggyőződni. Báliké Mihályt a durvahengermű gy a riés zlegvezetőj é t kérdez­tük meg: sikeres volt-e a mostani nagyjavítás és az egyébként is „feszített” ter­ve mellett tudja-e teljesíte­ni a gyárrészleg felajánlá­sát? — A nagyjavítás sikeres volt, annak ellenére, hogy az I öt műszak alatt szerzett ter- | melési többletünkből semmi 1 sem maradt — mondotta a gyárrészleg vezetője. — Az első két hetünk ugyanis üzemzavarokkal volt tele. A blokkgépben a csapszeg már a harmadik blokk. hengerlé­sekor eltört és már a tizen­hetedik csapszeget cseréltük. A mostani már megfelelő. A gyárrészleg vezetője bi­zakodva szólt a vállalásuk teljesítéséről. Elmondotta, hogy a közelmúltban brigád- vezetői értekezleten éppen ennek lehetőségéről tanács­koztak és mivel a nagyjaví­tás jól sikerült, remény van arra, hogy az év végéig 5 ezer tonna felajánlásukat teljesítsék. Reményt keltő az is, hogy a cél érdekében Molnár Miklós blokksori szo­cialista brigádja kongresszusi munkaversenyre hívta a bri­gádokat, és a többi brigád elfogadta a versenyrehivást. Felajánlották A nagyjavítás alkalmával a fél évszázados kormány- pultot a blokksoron kor­szerűbbel cserélték ki. Az új kormánypult kapcsolóinak kezelése eltér- a régitől, vi­szont. az előnye, hogy a kor­mányosok műszakonként mintegy 3 ezer kézmozdula­tot. megtakaríthatnak, ké­nyelmesebb a hengerlés irá­nyítása, s ezzel esetleg nö­velhető a termelékenység is. Az ÖKÜ pszichológusa szellemes készüléket, szimu­látort szerkesztett, melyen a kormányosok gyakoroló atták az új kapcsolók kezelését. Meglepő igyekezetről tettek tanúbizonyságot az üzem blokksori kormányosai. Elő­ször is felajánlották, hogy félórás pihenőidejükben gya­korolnak, de később, ahogy közeledett az új kormány­pult beépítésének ideje, az sem vélt ritka, hogy szabad idejüket áldozták a gyakor­lására. Cél jutalom A pszichológus munkájá­nak és a kormányosok igye­kezetének meglett az ered­ménye. Röviddel az új kor­mánypult birtokbavétele után, átlagos teljesítményük már meghaladta a tavalyi tervszintet. Baleké Mihály elmondotta, hogy 80 ó:-n eredményét értékelve a há­rom legjobb teljesítményt produkáló kormányosnak 2400 forint céljutalmat aján­lottak fel. A verseny azon­ban olyan szoros, olyan ke­vés a teljesítmények közötti különbség, hogy az összeget kénytelenek felemelni, hogy az élvonalban levő vala­mennyi kormányos munkáját anyagilag is elismerhessék. T. U A matyó rózsa szme Jegyzetek a mezőkövesdi járási pártértekezlétről Azon a jegyzettömbön, amit a mezőkövesdi járás pártszervezeteinek küldött ei kaptak a ioártbizottság be­számolójához mellékelve, ez olvasható: Járási pártérte­kezlet — Mezőkövesd, 1970. A jegyzettömb bal felső sar­kában pedig búzgkalász, traktor és matyó rózsa kom­pozíciója hívja fél a figyel­met a járás jellegzetességé­re. A jegyzettömbön látható, tájjellegű kompozíció egye­nesen ösztönöz, hogy a ta­nácskozáson figyeljem meg jobban a járás 'valóságos jel­legzetességeit, vessem egybe azt a négy évvel ezelőttiek­kel és próbáljam megrajzol­ni egy, a valósághoz legin­kább hasonlító, s az egész járást szimbolizáló „matyó rózsa." legdominánsabb szí­neit. .. ­, A mai. valóság „színeinek", jellegzetességeinek hű érzé­kelésében segítségemre volt a pártbizottság igényes, „elemző” beszámolója, a be­számoló mellékleteként ki­adott, és a járás négyéves fejlődésének tendenciáit ér­zékeltető áttekintő adattár, továbbá Molnár Andrásnak, a járási pártbizottság első titkárának és Juhasz Péter­nek, a pártbizottság titkárá­nak, a pártbizottság megbí­zásából előterjeszteti: szóbeli kiegészítője, valamint az a 18 felszólalás, amely ezeket követően- a tanácskozáson el­hangzott. — Szomolya szépen fejlő­dött az elmúlt években, de hiányzik még a kultúrház, segítség kellene a társadalmi ünnepek szervezéséhez, na­gyobb figyelmet a világnézeti . nevelőmunkára... — hallga­tom Lakatos Imrénc. szomo- lyai küldött felszólalását.. — A Mezón agy m í liály i Ál­lami Gazdaság dolgozói a kommunisták példamutatásá­val .eredményesen valósítot­ták meg a IX. pártkongresz- szus határozatait, a III. öt­éves terv célkitűzéseit... A reform bevezetése kedvező hatással van a gazdálkodás­ra, nőtt a munka termelé­kenysége, az egy főre jutó termelést érték, bővültek a technikai eszközeink, inten­zivebben használjuk fel a" tudományok eredményeit.. A Központi Bizottság irány­elveihez igazodva már kidol­goztuk a gazdaság újabb öt­éves tervét... A tartalékok feltárásával körülbelül 60— 65 százalékkal emelkedik majd a termelési érték... — számolt be a pártértekezlet­nek rír. Zsidói László, a gazdaság igazgatója, ország­gyűlési képviselő. Varga Tibor küldött — többek között — a járás ipa­rának örvendetes fejlődésére, az ipartelepítés decentralizá­lásának jó hatására és a re­form kedvező tendenciáira, s ugyanakkor több problé­mára is felhívja a pártérte­kezlet figyelmét. Figyelem a tanácskozás részvevőinek tekintetét, amint Nagy István gimná­ziumi igazgató felszólalását hallgatják. Valóban jó ér­zés hallani, hogy a gimná­zium párt szervezete és hi­vatásszerető tantestülete mennyi mindent tesz a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítéséért. Nagy figyelemmel hallgat­ták a küldöttek Lázár Gás- párne felszólalását is. a vi­lághírű Matyó Háziipari Szövetkezet eredményeiről és vezetőségének meleg szívű szociális intézkedéseiről. Ki gondolná, hogy a 2100 fős „üzem” 37 milliós (!) éves tervét — ha jól értettem — már teljesítette; hogy az el­ső fél évben a tervezett 18,5 millióval szemben 23 millió 800 ezer forint termelési ér­téket produkáltak, s ebből 14 millió forint értékű ex­portot bonyolítottak le. Jólesett hallgatni dr. Bok­sa Ernő felszólalását a járás egészségügyi ellátottságának fejlődéséről, és mindazt, ami a IX. kongresszus, a járás legutóbbi p á rtértekezlete óta a növekedésről, a fejlődés­ről tanúskodik. Persze, a gondokí a megol­dásra váró problémák, a helytelen jelenségek és ten­denciák is reflektorfénybe kerültek, s a felszólalók nem fukarkodtak a bíráló meg­jegyzésekkel és — ahol kel­lett — a vitázó szóval sem. Busznyák András, a mezőkö­vesdi Búzakalász Tsz elnöke például okos érveléssel bí­rálta a munkafegyelem fo­gyatékosságait; dr. Kiss Ist­ván járási ügyész és mások is a társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelmét, az al­koholizmus és a garázdaság elleni fokozottabb és követ­kezetes harcot — ismét má­sok a kereskedelmi ellátott­ság, s a szolgáltatások fej­lesztését. továbbá az útvi­szonyok és a közlekedés ja­vítását sürgették. A tanácskozáson lehat fel­villantak a világosabb, a de­rűsebb színek és az árnyal­tabb. itt-ott. a sötétebb tónu­sok is. A színek harmóniájá­ból pedig nem volt nehéz „kitapintani” a mai „matyó rózsa" domináns színeit. A pártbizottság négyéves értékelését a beszámolón kí­vül dr. Ladányi, Józsefnek, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjának, a megyei tanács elnökének felszólalá­sa adta a tanác: ozáson. A megyei pártbizottság vélemé­nyét tolmácsolta, amikor megállapította, hogy a Me­zőkövesdi járási Pártbizott­ság, s a járás pártszerveze­tei eredményesen dolgoztak a IX. kongresszus, a Közpon­ti. Bizottság, a. megyei és a járási pártértekezletek hatá­rozatai nak meg valósításáért. A tanácskozáson egyéb­ként. részt vett;, es felszólalt Koszorús Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa is. aki szintén elismeréssel szólt a járási pártbizottság, a járás kommunistáinak és párton- kívíili dolgozóinak eredmé­nyeiről. Többek között utalt a kongresszusi okmányok rátáinak tapasztalataira, mely azt a kívánságot tükrözi, hogy a Központi Bizottság a X. kongresszustól kérje az eddig folytatott, politika jó­váhagyását és folytatását — magasabb szinten. Ezt a kí­vánságot tükrözte a kövesdi kommunisták tanácskozása, is. Csépányi Bajos A marótárcsa majdnem olyan magas, mint egy em­ber.

Next

/
Thumbnails
Contents