Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

Péntek, 1970. október 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Pakisztántól az NDK-iiz Száztíz kisiparos szerződésre termel A sárospataki gyárban Valahol Pukisztá.ibun ju- 'agyár épül. A szubtröpikus klíma, h hetekig tartó eső­zések okozta károsodások csökkentése fontos l'eladal Rendkívül gondos munkával, különleges festéssel kell megvédeni a textilipari gé­pek „lelkét”, a vezérlőben n- dezést a korróziótól. \ folyékony alumínium igen hamar dermed. A könv nyüfémöntödék alumínium­mal telt kódjainak felszíni kérgét időről időre össze kell törni. Ügyes kis gépek végzik ezt a „jégtörést”. Az ALUTERV megbízásából 20 darab készül belőlük az NDK számára. Nem mellőzhető határidők A fenti két esetben ex- portra kerülő jelentős mun­kákról van szó. De nem ke­vésbé fontos az sem, hogy egyes új találmányok proto­típusa. egyes újítások kivi­telezése mikorra készül el, hogy a hazai vasúti hidak, átereszek felújítása, korró­zióvédelme idejében meg­történjen; s késedelem nél­kül befejeződjék üzemeink ben a különböző könnyű- és középnehéz vasszerkeze­tek szerelése. Az sem közömbös, hogy főként exportra termelő nagyvállalataink határidőre teljesítik-e szállítási kötele­zettségeiket. A nagy cégeknél azonban nem kifizetődő a kis szériák „felszerszámozása”, s egyes alkatrészek vállalaton belüli előállítása: .sokszor nincs is ró kapacitás. Ezek az egyedi gépek, alkatrészek, félkész- termékek azonban nélkülöz­hetetlenek. El is készülnek a példáinkban szereplő többi munkával együtt. Embléma nélkül, névtelenül. A Kisipa­ri Termeltető Vállalattal szerződéses viszonyban álló Borsod. Heves, Szabolcs és Hajdú megyei kisiparosok Még egyszer megálló-ügyben szaktudását, szorgalmát di­csérik itthon és külföldön egyaránt. „Egyen jogosított” vidéki kisipar A könnyűipari miniszter 9 1988-as számú rendeletével hozták létre a megszűnt Kisipari Exportra Termelte­tő Iroda utódját, a Kisipari Termeltető Vállalatot. Isme­retesek pártunknak és kor­mányunknak a magánkisipar szerepével, fejlesztésévé 1 kapcsolatos irányelvei. A KTV működése több szem­pontból is segíti ezt a fej­lesztést. A vidéki kirendeltségek létrehozása megszüntette a budapesti kisiparosoknak az importpótló és devizaszerző munkált vállalásánál régeb­ben meglevő monopolhclyze- tét: „egyenjogúsította” a jól képzett vidéki kisiparosokat e téren is. A KTV folyama­tos munkát, megbízást sze­rez, anyagi biztonságot nyújt, jogi képviseletet és védelmet biztosít a vele szerződő kis­iparosoknak. Elvégzi az ösz- szetettebb munkák techno­lógiai bontását, koordinálja az ugyanazon megrendelés egyes részmunkáit végző kisiparosok tevékenységét. N éhány hónappal ezelőtt folytatásokban közöltük { Miskolc város lakóinak leveleit, amelyeket a köz- \ lekedéssei kapcsolatban írtak, majd összehívtuk az '■ illetékeseket, s megvitattuk az olvasóink által beküldött > javaslatokat. Már akkor szóvá tették, hogy a Szentpéleri kapui busz- ; megállók elhelyzése nem a legszerencsésebb. Olvasóink ] } bőséges érveire azt válaszolták a közlekedés szakemberei, £ f hogy még soha nem volt olyan megállóhely-változtatás, ' j amellyel minden utas egyetértett volna. Eltelik majd egy t ■! bizonyos idő, s az emberek megszokják az új megállókat, ’ \ s minden természetes lesz. í Ezzel bizonyos értelemben akkor mi is egyetértettünk,; ; hiszen mi tudjuk a legjobban, mennyi ellenvélemény ér- j kezelt hozzánk a Csabai kapui, a Győri kapui megállók í < ügyében annak idején. Később valóban megszokták az i < utasok, s ma már az okozna gondot, ha a jelenlegi hely- ) ) zeten akarnának változtatni. ' Ez a lehiggadás azonban most nem következett be. Mát 5 í több mint egy éve, hogy a Szentpéteri kapui kórház élőt- ) ; ti megállókat áthelyezték. A rehabilitációs osztály előtti / eltolódott a Katowice étterem elé, a kórház főbejárata í j előtti pedig valamivel feljebb került. Ezt a változást mai ; i napig sem szokták meg az utasok, s szerkesztőségünkbe í ; is egymás után érkeznek levelek, szóbeli panaszok. ; Horváth János III. kerületi lakó például így írt: \ ..Akik a környéken laknak, járnak láthatják, hogy a \ 5 rehabilitációs osztályra nap mint naP több tucat szülő \- jár, karján cipelve csípőficamos kicsijét. Döfni amputált 1 l labbal, l<ülönbözö korú embereket, akik a Katowice ét- ‘ \ terem elöl, vagy a főbejárati megállótól bicegnek vissza ; az említett osztályra. Nem mindegy, hogy ezeknek az j, embereknek ötven, vagy több száz métert kell gyalogol- \ niuk, különösen majd télen, csúszós úton. Nekem is el- í amputálták az egyik lábam, s többször járok be vízi- \ gáláira..." ; Kapunk levelet olyanoktól is, akik a környékén lak- £ ínak. s nem állhatják szó nélkül azt a látványt, amire ^ • Horváth János is utalt. Krajnyák Cyuláné. Szentpéteri s kapu 107. szám alatti lakos levelében többek között ezt ' > olvashattuk; | .,Megszüntették az orvosi lakások előtti megállót, s Így 5 állandó tumultus van a Katowice étterem és a kórház s főkapuja előtti megállókban... a rehabilitációs osztályra j naponta sántikálnak csetlö-botló gyerekek, akiknek így ? sokkal nagyobb utat kell megtenniük... ugyancsak meg i kell említeni azoknak az anyáknak kényelmetlenségét is, 1; akik csípőficamos gyermekeiket hordják be vizsgálatra, ) ellenőrzésre, sokszor nehéz gipszekkel...” í Mondhatnák erre a .közlekedési szakemberek, hogy !> egyedi gondok, egyedi esetek. A számok azonban azt bi- i zonyítják, hogy többről van itt szó, mint szélsőséges pa- ' nászról. S A rehabilitációs osztály ortopéd szakrendelésének napi 1 betegforgalma délelőtt 90—120, délután 60—80 ember. ) í Ügy gondoljuk, ez a tény már önmagában is elegendő ; /ahhoz, hogy legalább egy feltételes megálló létrehozását' < sürgessük. A körülmények azonban még több indokkal í } szolgálnak. Ott van a rehabilitációs tanműhely is, ahová l < naponta 70 mozgásszervi sérült ipari tanuló jár. Ezek \ / zöme járógépet használ, s nem kell részleteznünk, mi-) / lyen nehézséget okoz ez, különösen csúszós úton. De ; ' menjünk tovább! Ebben az évben hozták létre ugyanitt a \ j szociális foglalkoztatót. Ide pillanatnyilag hatvan rok- / kant jár, kiviszi a munkát és a készterméket visszahoz•• ; '/ za, mert bedolgozó módszer szerint termelnek. \ Egy év alatt tehát nemhogy elavult volna a megálló- ’ í hely áthelyezésével kapcsolatos gond, inkább súlyosodott. > i Azok a betegek, akiket közelről érint ez a kellemetlenség,) j már valamennyi szervet elárasztottak panaszos beadvá- ;> < nyukkal. A közlekedési vállalat azonban eddig még vé- / \ deni tudta vélt igazát. Most azonban be kell látniuk. \ < hogy egyrészt az ortopédiai szakrendelés megnöveltedet! S betegforgalma, másrészt az ott létrejött, újabb betege- j ; két és rokkantakat foglalkoztató létesítmények indokolt- í < tá teszik, hoev k^zhe iktassanak legalább egy feltételes \ ; megállót! í Aclainovies Ilona A hiánycikk­lista marad A KTV-nek végzett mun­kák közvetve a lakosságot is szolgálják. Sajnos, egyelőre csak közvetve. A Bel keres­kedői mi Minisztérium több­ször felhívta már a kisipa­rosok figyelmét, segítsék a hiánycikk-lista csökkentései. A miskolci KTV-kirendelt- ség eddig e téren nem di­csekedhet eredményekkel. Oka: jól el vannak látva ki­fizetődőbb megrendelések­kel, ezért nem foglalkoznak az előnytelen árfekvésű, munkaigényes, háztartási kis­gépekhez való fém- és mű­anyag alkatrészek előállítá­sával T. I,. A Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár sárospataki üzemegy­sége sok női dolgozónak is munkaalkalmat biztosit. Itt ké­szülnek a kerékpár-, illetve varrógép-alkatrészek, de a kö­zelmúltban megkezdték már az alkatrészeken kívül egy új típusú varrógép sorozatgyártását is. Kő munkájuk azonban továbbra is az alkatrészgyártás. Képünkön kerékpárváz he- i gesztése látható. Daczó József felvétele. 30 százalék Háztáji £>azdaéágok az újhelyi járásban A su.oi a.jauj.ieiyi Népi Ellenőrzési Bizottság — szak­emberek bevonásával — meg­vizsgálta az újhelyi járás­ban a mezőgazdasági nagy­üzemek és a háztáji gazda­ság együttműködését. A ház­táji gazdaságok termelési ér­téke a járásban mintegy 30 százalékát teszi ki a közös gazdasagok termelési érté­keinek. Ahol jó a munkaerő- ellátás, lehetőség van a ház­táji gazdaságok intenzív fej­lesztésére. Megállapították, hogy a háztáji gazdaságok­ban elsősorban az öreg és járadékos tsz-tagok tevé­kenykednek A sok irányú tapasztalat alapján olyan intézkedéseket javasolt a Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyeket me­gyénk mindegyik mezőgazda­sági nagyüzemében hasznos elemezni. Célszerű a tsz-ek- ben a háztáji üzemággal fog­lalkozó szakembert kijelölni, aki gondoskodik a fejlesz­tésről. 2—3 tsz-nek érdemes egy háztáji agronómust is al­kalmazni. A fejlődést nagyban segí­tené a háztáji gazdaságok kisgépparkjának bővítése. A háztáji üzemágaknak olyan jövedelmezőségi színvonalat kell biztosítani, amely lehe­tővé teszi a gépbeszerzést. Takács Imre Egy ember az „ezermesterek” közül Éjjel, a hegyen át Fáradtan nyúlt el az ágyon. Mint legtöbbször, műszak után. Hiába, az iz­mok kikövetelik a pihenést Egyszerűen elsúlyosodnak, nem mozdulnak. Az ideg- rendszer már nehezebben nyugszik így meg. Perecesi otthonában Bartha András bányaács is hiába feküdt mozdulatlanul, agyában nem csitultak a gondolatok: — Az a két csavar ... Hogy nem néztem meg még egy­Mézeska lácsos szer! Ha reggel leszállnak az emberek ... De nem, azért nem szakadhat le. Egyszerre tizenhatan mennek a kas­ban, illetve kétfelé har­minckettőn. Persze, összesen vagy 1000—1200 ember. Eny- nyi élet! Az aknaács teste megmoz­dult. — Mi az? — riadt fel az asszony. — Semmi — hallatszott halkan, s a férfi öltözködni kezdett. — Csak visszame­gyek. — Lyukóbányába? Most? Mivel? Éjjel, a hegyen át? A kérdések válaszolatlanul maradtak. ★ A bánya szállítókasának egyik lécén két csavar szorít össze egy sérülést. Két csa­var — erősen, stabilan. — Jól van, no. De meg­ijesztettetek ... — valami ilyesmit mormogott a bánya­ács. — Hiába, sok volt a munka tegnap. Ez a fogóké­szülék is hogy tudta kisza­kítani ezt a lécét?! Én meg miért is nem emlékeztem, hogy jól megjavítottuk-e ezekkel a csavarokkal? Ja, mert éppen hívtak arra a megbeszélésre, amelyet... És a további gondolatait már ismét hazavitt» a férfi. Éjjel, a hegyen át. Lyukóbányán van egy bri­gád, amelynek kilenc tagja szakmája szerint nem bá­nyász, hanem például ács, kádár, kerékgyártó — mint a 25 éve itt dolgozó Illés Bálint —. vagy asztalos, mint Csapó Pál és Szabó Károly. „Ezermesterek”-nek is mond­hatnánk őket, de hivatalosan alcriakarbantartóknak neve­zik. A brigád 12 éve alakult. A miskolci bányaüzemek pártbizottságán mondták ró­luk, hogy lelkiismeretes munkájukra egyszerűen úgy számítanak, mint a tiszta le­vegőre A brigád az aranykoszorűs szocialista cím birtokosa. Ve­zetője: Bartha András. Épp a napokban választották újjá a külszíni üzem pártalapszer- vezeti titkárának. Negyed év­százada kommunista, Rutlkay Anna Repiilőgépmoior a Hőerőműben Hatvanhárom éve él Kőszegen Piisky Gyula 89 éves mézes- Ualácsos, aki még mindig szorgalmasan dolgozik, készíti a híres „Püsky”-süteinénycket, cukorkákat. 1907-ben telepe­den le Kőszegen, azóta dolgozik, és készíti mézeskalácsaik Szinte idegenforgalmi nevezetességnek számit az idős mes­ter, nem mulasztják el a turisták, hogy betérjenek hozzá, és vásároljanak tőle saját készítésű édességet. Egymásnak adják a kilincsel u Kevés üzletben van oly nagy forgalom ezekben a napokban, mint éppen a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat miskolci boltjában. Szinte egymásnak adják az érdeklődők a kilincset. Mit keresnek leginkább az em­berek melyik a legnépsze­rűbb a kölcsönözhető cikkek közül? A készlet ellenére is hi­ánycikknek számít a babako­csi és a csecsemőmérleg. Az utóbbiból a meglevő 350 da- rabos készlethez a napokban érkezett újabb 40. Hetvenkét | óra leforgása alatt azt is | mind elvitték a boldog apu- i kák. Sokan viszik a takarítás­hoz. festéshez szükséges esz­közöket, rendkívül népsze­rűek a parkettcsiszológépek. Itt az őszi*esküvők szezonja: egyre-másra kölcsönzik a porcelánkészleteket, evőesz­közöket is. Érdekes kísérlet kezdődött a Borsodi Hőerőmű Vállalat­nál. Az 1969-es Budapesti Őszi Vásáron, a találmányok börzéjén a MALÉV kiállított egy repülőgép-sugárhajtómű- vet. Közölték a repülés szak­emberei : az átalakított konstrukciót — több társá­val — szívesen eladnák A Borsodi Hőerőmű terü­letén is felállítottak — bi­zonyos változtatások után — egy repülőgép-sugárhajtómű- vet. A földi használatra át­alakított motor csaknem 500 ezer forintba került. A vállalat illetékesei töb­bek között elmondták: sokat várnak a kísérletektől. A hő­erőmű szabadtéri, nagy fe­szültségű készülékei külső té­nyezők hatására, gyakran válnak hibássá. A környéken több nagyvállalat kéményei­ből vegyi szennyeződés áramlik a szabadtéri beren­dezések felé. Ez magában nem volna különösebb gönci ám, ha bizonyos időjárási té­nyező — a sűrű. párás köd és az alacsony, őszi-téli hő­mérséklet — is jelentkezik, hibássá válnak a készülékek A hibák pedig nemcsak az erőműnek jelentenek ’ele­mes anyagi veszteséget, ha­nem számottevő kárt idéznek elő az elektromos áramot tel­használó üzemek, vállalatok munkájában is. Persze, ez a hibaforrás nemcsak a barci- kai erőműnél jelentkezik: több hazai és külföldi válla­lat is érzi az időjárás és a vegyi szennyeződés kellemet­len hatását. Széles körű kísérletezés kezdődött nemzetközi szinten is; a Borsodi Hőerőmű dol­gozói a repülőgép-sugárhaj- tómű alkalmazásától várnak eredményt. Az ID—18-as repülőgép motorja meleg levegőt fúj a berendezés környezetébe. Ez a módszer az együttesen je­lentkező káros környezeti té­nyezők közül semlegesíti a meteorológiait.

Next

/
Thumbnails
Contents