Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

Péntek, 1970. október 16. ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 3 h ongresszusra készülve W 9 11 S zeptember elején fia­tal építőművészek csoportjával Skandi­náviában jártam. Fia­taljaink sok mindent láttak, egyebek között a jólét szám­talan jelét is. Xtt-ott el is ámultak valamelyik pompás épület vagy gazdag áruház láttán, végül mégis alig vár­ták, hogy itthon legyenek. Azt mondták, hogy nálunk nemcsak az éghajlat mele­gebb, hanem az érzések, az emberek egymáshoz való kapcsolata is. Odaikint sók minden épül a tőke hideg ■számítása alapján, de nem érezték ügy a tettek hevét, mint itthon, egy-egy alkotás láttán az emberek tekintete sem villant össze bensősé­gesen. Ezt, vagy azt az épü­letet, parkot valakik építet­ték valakinek, mi viszont kö­zösen építkezünk, és mindent magunknak csinálunk. Egy­szóval .nálunk vonzóbb, em­berségesebb az élet stílusa. Valóban, az utóbbi tizen­négy év talán legnagyobb vívmánya volt ennek a von­zó stílusnak a kialakítása, amely tulajdonképpen nem is új, nem is saját találmány, hiszen Lenintől örököltük. S milyen egyszerű és magától értetődőnek látszó stílus ez: segítségül hívni a népet, kö­zös tanácskozások, fejtörések alapján megteremteni az élet rendjel, és megszabni a ten­nivalókat. S ha közös az el­határozás, a munka és a fe­lelősség, közös az eredmé­nyek. győzelmek fölötti öröm is, Az ötvenes évék elején rengeteg szó esett az új tí­pusú szocialista emberről. Némelyek általánosítva és konkrét példák alapján is, szívesen elmélkedtek arról, hogy társadalmunk már ez­rével szüli ezt. a vonzó em­berideált. Ma sem változott a cél. Szocialista emberré válni ma is a legszebb célki­tűzésnek számít. De ma már tudjuk, hogy ez nem póz, nem csupán kiállás kérdése. Nem elég akár ezer száza­lékra teljesíteni a normát, nem elég meggyőző felszóla­lásokat tartani. Csak az év­tizedes helytállás, a közös­ségért való élet, rendünk igazának hirdetése, méltó képviselete és az eszméhez való töretlen hűség emelheti az embert erre a magas rangra. Ahogyan egy mai fantasz­tikus tudományos filmben mondanák: az emberek egész értelmi és érzelemvilágát át kell programozni az új élet­re. S ez a munka sem cso­daszerek, sem rendeletek út­ján nem megy. tTj életünk egészét kell megértetni és megszerettetni ahhoz, hogy minden gondolkodó, értő em­ber az eszével és a szívével elfogadja. Ezt a fontos köve­telményt értette' meg a po­litikát formáló pártunk az ellenforradalmi zűrzavar után. Ezért tette életünk alapjává a humánus hangot, a bizalmat, a kölcsönös meg­becsülést, a közös megbeszé­léseket és tervezéseket, az élet rendjébe, a jövő építésé­be való beleszólás jogát, és ezzel együtt természetesen a közös erőfeszítések és a fe­lelősség megtisztelő terhét is. Lenin stílusa ez, amely a bi­zalom fundamentumán allva hívta dolgozni, küzdeni az embermilliókat, önnön sza­bad életük megteremtésére. Elég csak a reformok be­vezetése előtti vitákra gon­dolni. Szinte az egész ország tanácskozott. A közös fele­lősségnek olyan jeleit láthat­ta itt az ember, amilyeneket azt:lőtt, még soha. S a mosta­ni pártkongresszusra való ké­szülődés idején is hasonló a kép. Nemcsak a párttagság, hanem a pártonfcívüliék so­kasága is készül a nagy ese­ményre. Készül, mert az em­berek a közös alkotások esz­tendeiben megértették, hogy a párt nemcsak a kommu­nistákért van, hanem az egész népért. N em arról van szó, hogy ma már fenékig tej­föl az életünk, s ar­ról sem, hogy 1970- ben már sehol sem vétenek Lenin stílusa ellen. Ilyen tetszetős képet nyilván még sokáig nem festhetünk. De mégis ■ van egy nagyon nagy különbség a múlt és a jelen között: ma már mindenki tudja, hogy ezek a tünetek nem rendünket jellemzik ál­talában, hanem csupán azt a néhány embert, aki maga körül próbálja forgatni a vi­lágot. S reméljük, őket sem jellemzik sokáig, hiszen a le­nini stilus egyik jellemzője, hogy hibák esetén segítségül hívja a mindent látó, szóki­mondó közvéleményt. Kékesed Gyula Egy üzcmu<t előre mutat Feldolgozó tevékenység a riesei tsz-ben A rácséi Uj Esztendő Tsz 4200 holdnyi területéből csak 2400 hold hasznosítható szán­tóföldi műveléssel. Nagyon meg kell tehát gondolni, mi­ként használhatják ki úgy a korlátozott termelési lehető­ségeket, hogy évről évié ele­gendő jusson a 770 tagnak a közös jövedelemből. Ügy tetszik, egy üzemág- ban már rátaláltak a szövet­kezet vezetői, szakemberei a fejlődés legbiztatóbb útjára. A Tisza menti határrészen néhány éve intenzív öntözé­ses gazdálkodásra tértek ál. Elmés gépsor Külön figyelemre érdemes, hogy az idei, rendkívül csa­padékos esztendőben sem 'marad kihasználatlan az ön­töző telep. A földek már el­felejtették a szokatlanul vi­zes nyarat, s az őszi vetések kívánják az öntözést. A te­lepvezető Szabó Miklós, öntö­zési szakmérnök azonban a most ötödször kaszált lucer­nát értékeli a legtöbbre. Most végzi az idei utolsó I betakarítást a luceniatáblá- | föld színénél borotválja le a szárat. (A legügyesebb kézi kaszás sem reszkírozná mé­lyebbre a vágást!) Szállító- szalag továbbítja a lucernát egy szecskázó szerkezetbe, s az speciális gyűjtő kocsiba fújja a vagdalékot. Itthon marad a haszon A lucernáinblak közvetlen közelében szárító- és őrlő- üzemet létesített a tsz. A gáz­olaj fűtésű, forró levegős szárító, s a hozzá csatlakozó őrlőmű napi teljesítménye — kéfcműszakos, folyamatos üze­meléssel — 100—110 mázsa lucernaliszt. Az agrotechni­kai szakértelmet és a feldol­gozó üzem gépi berendezé­sét egyaránt dicséri, hogy ed­dig csupa elsőrendűnek mi­nősített őrleményt szállított a tsz a Terményforgalmi Vál­lalat. takarmánykeverő üze­meinek. Az idén raadas haszna is volt a szárítónak. Más tsz-ek is igénybe vették • a riesei szárítóüzemet. A kenéz! öi Dózsa Tsz érdemesnek tartot­ta ideszámítani szárításra a gabonáját. Gazdaságos találékonyság Még ezzel sem merült ki a ricseiek gazdasági találé­konysága. Hogy a szárító- és örlöüzem szezonját meghosz- szabbítsák, s ezzel kapacitá­sát jobban kihasználják — szerződést kötöttek a Herba­ria Vállalattal, az exportra szánt vadgesztenye szárításá­ra és előírásszerű feldarabo­lására. A riesei vállalkozás iskola- j példa lehet mils szövetkeze­teknek is a mezőgazdasági termeléssel szorosan összefüg­gő kiegészítő üzeimág lehető­ségeinek kihasználására. Bereez József Teljesen J gépesítik a széntermelés! A Borsodi Szénbányák EI- la-akná jóban csütörtökön megkezdte az üzemszerű ter­melést a komplex gépesíté­si! frontfejtés. A pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben az ormosi üzemhez tartozó bánya mű­szaki vezetői vállalták, hogy a fejtéstől a szállításig tel­jesen gépesítik a szénterme­lést. A frontfejtésben a gépek három műszak alatt átlago­san háromméteres előreha­ladást érnek el, így a nagy teljesítményű munkahelyről naponta több mint száz va­gon szenet tudnak kiszállí­tani. A borsodi szénmedence legkorszerűbb frontfejtésé­nek kialakítására 30 millió forintot fordítottak. Ez a be­fektetés a számítások sze­rint. két év alatt térül meg. kon egy elmés kombinált gépsor. A traktorvezetőn kí­vül egyetlen ember irányítja a gép összetett munkáját. A vágószerkezet közvetlenül a A járási pártértekezlet után Tanácskozott Encsen a já­rási pártiértekezlet. 125 párt­szervezet képviseletében 180 küldött vitatta meg a járási pártbizottság beszámolóját, az augusztusi és szeptemberi taggyűlések tapasztalatait, s a Központi Bizottság kongresz- szusi okmányait. Az encsi járás kommunis­táinak tanácskozásán reszt vett és felszólalt Demo László elvíára, a megyei pártbizott­ság titkára is, aki a felsőbb pártszerv képviseletében ér­tékelte a járási pártbizottság «tunikáját, s az ideológiai munka feladataira hívta fel a póriértekezlet figyelmét. A tanácskozás után nyilat­kozatot kértünk Cservák Fc - renctöl, az újjáválasztott já­rási pártbizottság első titká­rától. — Melyek voltak a párt- értekeidét legáltalánosabb megállapításai az encsi járás fejlődésére és jelen­legi helyzetére vonatko­zólag? — A nagy kiterjedésű me­zőgazdasági jellegű járásban négy évvel ezelőtt 82 község­ben 84 termelőszövetkezet és 2 állami gazdaság tevékeny­kedett. Jelenleg a két állami gazdaság mellett 39 tsz dol­gozik, vagyis az erők és esz­közök nagyfokú koncentrá­ciója ment végbe. Egyidejű­leg változott a közigazgatási struktúra és a pártszerveze­tek szervezeti felépítése is. A gazdasági és közigazgatási szerkezet változásaihoz alkal­mazkodva, a IX. kongresszus óta .járásunkban 16 csúcsve­zetőség alakul l. A gazdasági, közigazgatási és politikai struktúra válto­zásai, az erők és eszközök koncentrációja lehetővé tette a politikai és szakmai veze­tés színvonalának lényeges növelését, az eredményesebb gazdálkodást és a hatéko­nyabb politikai munkát is. Nehezíti a helyzetünké' a?, is, hogy járásunkban zömmel kis települések vannak, esek fejlesztése, közművesítése is nagyobb erőfeszítéseket és költségekei kíván. Ugyanakkor a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséhez es a munka termelékenységé­nek növeléséhez is jelentős összegű beruházásokra lenne .szükség, azonban a mezőgaz­dasági üzemek nagy' részé­nek jelenlegi állapota miatt a felhalmozás lehetőségei erősen korlátozottak. Nem hogy a bővített újratermelés­re, de néha még az egyszerű újratermelésre is alig képe­sek. Az állami segítség foko­zásának lehetőségét pedig az érvényben levő közgazdasági szabályozók és a járás objek­tív adottságai nem teszik le­hetővé. A kiutat párteríekezletunk abban látta, hogy a járásunk földrajzi adottságainak leg­megfelelőbb termelési szer­•A IV. ötéves terv tükrében A hegyaljai ásványbányák fe jlődése Borsod megye változatos gazdasági szerkezetének egyik sajátos összetevője a Hegy­alja és környékének gyorsan fejlődő ásványbányászata. A növekvő hazai igényeket és a fokozódó világpiaci keresle­tet követve, az Országos Érc- ös Ásványbányái-: hegyaljai müveinek termelése évről év­re gyarapodik. A II. ötéves terv éveiben a bányák ösz- szesen 592,5 millió forintnyi értéket adtak a népgazda­ságnak, a III. ötéves terv össztermelése már megköze­líti a 680 millió forintot. A most következő öt esztendő­ben a növekedés üteme gyor­sabb lesz: 1971 és 1975 között összesen 855 millió forintnyi érték termelésével számol­nak. Piackutatás A hegyaljai ásványbányák JV. ötéves tervjavaslatának kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették az MSZJVIl’ KB irányelveiben megfogal­mazott útmutatásokat. A terv- javaslat elsősorban a haté­konyság növelésére, a kor­szerűsítésre, a világpiacon való helytállásra összponto­sítja a figyelmet, A hatékonyságnak — a ter­melékenység mellett — igen fontos eleme a gazdaságos termékösszetétel is, ennek a lei alakításához pedig alapo­san meg kellett ismerni a ha­zai és a világpiac igényeinek hosszabb távra várható ala­kulását. Az egyes termékek­kel szemben támasztott mi­nőségi követelmények, s a piac távlati elemzése mutatta meg azt is, hogy egyik-másik termeknél a külföldi kínálat növekedésével is számolni kell. Az export, bővítésére fő­leg a perlit és a kaolin ese­tében volna lehetőség, azon­ban a mennyiségi és minő­ségi követelmények kielégíté­séhez — különösen a kaolin­nál — előbb-utóbb további lelőhelyek í ^kutatására is szükség lesz. Fejleszteni kell A IV. ötéves tervre szóló javaslat egyik lényeges része a földtani kutatások terve. A . kutatások irányát az szabja meg, hogy a felhasználók ál­talában nem a nagy mennyi­ségeket, hanem az értékes, különleges minőségű anya­gokat keresik. Ezért jelentős eszközöket fordítanak majd az esetleges újabb kaolin- lelőhelyek felkutatására, s a jó minőségű periit-vagyon bővítésére. Nagy teret szentel a terv . javaslat a bányák és az elő­készítő — például őrlő, szá­rító — üzemek műszaki fej­lesztésének is. A gépesítés, az automatizálás biztosíthat­ja csak a termelékenység nö­vekedését, s a termelés ter­vezett felfutását. De éppen ilyen fontos szerepet kapnak a gépek és automatikus be­rendezések a fizikai munka megkönnyítésében és — kü­lönösen a szí 1 ik ózi s veszély es helyeken — a dolgozók egészségének megóvásában, A fejlesztési elképzeléseket jól mutatják a beruházási javaslatok: tetemes összege­ket szánnak az olajtüzelésre való áttérésre, a termelő és különösen a rakodógépek be­szerzésére, s természetesen a dolgozók egészségét védő be­rendezésekre, a korszerű szo­ciális létesítményekre is. í törzsgárdával A hegyaljai ásványbányák növekvő feladatait elsősorban a termelékenység fokozásá­val kell megoldani. A mun­káslétszám nagyobb mérté­kű bővítésére nem számíthat­nák, s nem is számítanak. A politikai szervek és a gaz­dasági vezetők a jelenlegi törzsgárdát szeretnék meg­erősíteni, a törzsgárdára akarnak támaszkodni. Ezért a IV. ötéves terv időszakéban az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet fordítanak a munka­körülmények javítására, a megbecsülést kifejező bérpo- ' li tikára és a közvetett jutta- j tások körének szélesítésére. Rlanek Tibor í Pártbizottságunk és a párt­szervezetek céltudatos mun­kájának nyomán sokat fejlő­dött járásunk lakosságának általános-, politikai- és szak­mai műveltsége; fejlődött, a közgondolkodás és a közéleti aktivitás, örvendetes a köz­gazdasági szemlélet térhódí­tása, az a tény, hogy mező­gazdasági üzemeink és más gazdálkodó egységeink járási, megyei, sőt, országos össze­függésekben is mérlegelik •saját tevékenységüket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tsz-ek szakmai vezetői szá­mára három évvel ezelőtt há­rom körzetben speciális gaz- daságpol itika i tanfolyamot szerveztünk. — Milyen gondokra hívta lel a figyelmei a járási párt értekezlet? — Midenekelőtt arra, hogy járásunk — bár objektív helyzetéből eredően — még mindig nagy állami segítség­re szorul, s még ilyen körül­mények közt is szembetűnő a lemaradásunk más járások­hoz, vagy a megye egészéhez képest. Iga/., hogy a gazdál­kodás feltételei is mostoháb­bak más járásokénál. Hisz jóknenö gazdasági üzemeink több mint 60 százalékban lejtős területen gazdálkodnak. De ezt is figyelembe véve, változatlanul nagy gond a meglevő tartalékok intenzi­vebb feltárása és kihaszná­lása. Járásunk periférikus jellege sajnos nem vonzza a kvalifikáltabb felkészültsé­gű szakembereket. kezet kialakításán kell fára­doznunk és ehhez kell bizto­sítani a szükséges objektív és szubjektív feltételeket, ide­értve a megfelelő felkészült­ségű szakembereket és az ésszerű állami támogatást is. — Ilyen körülmények között miben látja Cser­vák elvtárs a pártszerve­zetek, a kommunisták feladatait az elkövetkező időszakban? — Az elmúlt évek eredmé­nyei a meglevő gondok elle­nére is jobb feltételeket te- 101111011011 a politikai munka számára. Ésszerűbb szerve­zeti formák jöttek létre és ezzel egyidejűleg — ha nem is nagy mértékben —’növe­kedett a párttagság létszá­ma es eszmei-politikai fel- készültsége is. Járási pártbi­zottságunk céltudatosan mun­kálkodott azon, hogy az alapszervezetek vezetősége „felnőjön” a jelenlegi köve­telményekhez, és elismert, te­kintélyes gazdája legyen a sa­ját területének. Vagyis, hogy mindenütt következetesebben érvényesüljön á párt vezető szerepe. Most tehal az a feladat, hogy helyesen értelmezzék a járási pártértekezlet határo­zatait — s majd a megyei pártértókezlet és a X. párt- kongresszus útmutatásait — és a saját területükön gon­doskodjanak ezek következe­tes megvalósításáról — mon­dotta az Encsi járási Párt­bizottság első titkára. Csépányi Lajos nyilatkozik Cservák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság első titkára Miskolci toronyházal J

Next

/
Thumbnails
Contents