Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

Szerda, T970. október 14. ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Lelkes amatőrök A csillagvizsgáló távcsöve. A leninvárosi csillagvizs­gáló egyidős a Kun Béla Gimnáziummal és Szakközépiskolával. Egy év­vel ezelőtt, amikor az okta­tási intézményt átadták ren­deltetésének, költöztek be a leninvárosi amatőr csillagá­szok az új épület legfelső szintjén létesített helyiségbe. A lelkes amatőrök — élükön Dalnoki Jánossal, a város el­ső nyugdíjasával — azóta sok hívet szereztek ennek a tudományágnak. — A csillagvizsgáló jelen­leg két távcsővel dolgozik. Az eredményesebb munka ér­dekében azonban szükség lenne egy nagy teljesítmé­nyű távcsőre is — mondja Dalnoki bácsi. — Az elképzelés már megszületett. örömünkre szolgál, hogy az illetékes he­lyi szervek, valamint a me­Vöröskeresztes lámk i szerkesztői illisk okon Érdekes és bizonyára has/. , nos találkozó színhelye lesz i e hét végén, okt >ber 16-án délelőtt a miskolci Kossuth mozi klubja. A szocialista or­szágokban megjelenő, a Vö­röskereszt által kibocsátott lapok szerkesztőinek ha­zánkban tartózkodó csoport­ja látogat el városunkba. Er­re az alkalomra a mozgalom megyei vezetői meghívták a magyar vöröskeresztes újság, a Családi Lap borsodi ter­jesztőit. A Családi Lap Borsodban jut el ,— valamennyi megye közül — a legtöbb olvasó- , hoz. Havonta 17 ezer pél­dányt juttatnak el az aktívák a gyárakba, termelőszövet­kezetekbe. vállalatokhoz, irodákba. Október 5. óta láthatták a miskolciak a lengyel UNI­VERSAL külkereskedelmi vállalat fogyasztási cikk-ki­állítását a Rónai Sándor Mű­velődési Központ előcsarno­kában. A lengyel külkeres­kedelmi vállalat hazájában mintegy százötven ipari üzemmel tart szoros kapcso­latot. termékeit csaknem száz országba exportálja. A gyorsan fejlődő lengyel —magyar kereskedelmi for­galomban is jelentős szere­pet játszik ez a vállalat 1964-ben magyar partnerei­vel mintegy 7 millió rubel összegű export- és ugyan­ennyi importforgalmat bo­nyolított le. az idei export és import összege már eléri ŐSZI CVAKORL Hetven barlang titka A bódvaszilasi Alsóhegyen hazánkban szinte egyedülálló tudományos kutatások foly­nak a „természet titkainak” megfejtésére. A VITUKI jós- vafői kulatóállomásának és a szlovákiai zsolnai hidrogeo­lógiai vállalatnak a szakem­berei a hegy fennsíkján — a magyar és csehszlovák or­szághatár két oldalárt — több évig tartó munkával ”0 aknaszerű, függőleges barlangot vizsgálnak meg, hogy azok milyen összefüggésben vannak a föld alatti karsztvíz-rend­szerekkel. Céljuk, hogy a zsombolyok •segítségével megállapítsak, hol húzódik a hegy vízvá­lasztó vonala és hogyan osz­lanak meg a felszín alatti vizáramlatok a Torna és a Bódvavölgyi források között. Az idei csapadékos eszten­dő rendkívül alkalmas volt számos összefüggő vizsgálat elvégzésére, amelyek érdekes eredményeket hoztak. A fennsík két legnagyobb bar­langjában a 90, illetve 83 mé­ter mélységű Álmási és Ve- csembüki zsombolyban ta­vasszal két tonna sót és nagy mennyiségű vizet he­lyeztek el. Ez a sós oldat több hetes föld alatti „ván­dorlás” után Szlovákiában a Tárná völgyében fakadó Ta­polca. Körkút es Zsámán forrásokban jelentkezett. Be­bizonyosodott tehát, hogy az Alsóhegy felszínének egy része a szlovák for­rások vízgyűjtő területe és a tudományos kísérlettel hazánkban először sikerült zsombolyokon keresztül ösz- s/.efüggést találni a felszín a' ‘ti vízrendszerekkel. A szakemberek azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen mélyek lehetnek ezek a függőleges barlangok. Ennek megállapítására Szen- the István geológus és kuta­tócsoportja vállalkozott, akik 28(1 méterig ereszkedtek le a/ eddig 83 méter mélységű­nek ismert Vccsembüki zsom­bolyba. B.t t orságukka 1 a Kárpát-medence leg­mélyebb zsombolyát tár­ták fel, amelyet a számí­tások szerint mintegy 30 —40 méter választ csak el a 1'öld alatti karsztvíz- tárolóktól. Bizonyságot nyert az is, hogy ezek a függőleges barlangok Vészesei a föld alatti vízrend­szereknek. A zsombolyok „vallatását” jövőre tovább folytatják. Ad­dig is mind a szlovákiai, mind a magyar területen húsz forróst vizsgálnak rend­szeresen különleges mérőmű­szerekkel, hogy pontos képet kapjanak a vízhozamok inga­dozásáról, a víz hőmérsék­letéről és kémiai összetételé­ről. K. .1. Az előírt kiképzési terv szerint most folynak me­gyénkben is a munkásőrség egységeinek az őszi gyakor­latai. Számot adnak tudá­sukról, felkészültségükről, ar­ról, miképpen sajátították el a tananyagot és hogyan tud­ják gyakorlatban alkalmazni az elméleti oktatás során el­sajátított ismereteket. A miskolci járás zászlóal­ja út- és vasútbiztosítási gyakorlatot hajtott végre a napokban. Miskolc és Sze­rencs között, mintegy 30 ki­lométeres távolságban kel­lett tevékenykedniük. Hajna­li három órakor, nagy köd­ben kezdődött a gyakorlat és a köd szinte végigkísérte, il­letve akadályozta az egység egész tevékenységét. Ennek ellenére, mint Végh-Gabai Tibor parancsnokhelyettes elmondotta, a törzs, az al­egységek. az egész személyi állomány jól oldotta meg feladatát. A gyakorlatot megszemlélte Bialis .József, a járási pártbizottság első titkára és a járás nagyobb üzemeinek vezetői is. Hasonlóan nehéz körül­mények között hajtották végre az útbiztositás nehéz feladatát gyakorlatuk alkal­mából a borsodi bányász önálló század tagjai is Ede- lény* és Kurityán között. Jó­zef kő József parancsnok ar­ról tájékoztatta lapunk munkatársát ez alkalomból, hogy ez volt a februárban önállóvá alakult egység első igazi erőpróbája. A bányász munkásőrök jól vizsgáztak ezúttal is. Munkában a miskolci járás munkásőr zászlóaljának rancsnoki törzse. A jól sikerült gyakorlat után bevonul a bányászszázad. Laczó József felvétele. Mélyül a pince, gazdagodik a közös pa­Hercegkút. Kicsiny község, még térképet figyelve sem tűnik szembe. A főbb útvo­naltól meg távolabb esik. A faluban minden házat vaskerítés övez, a friss va­kolatnak még talán a szaga is érzik. Ha nem tudnám, hogy jó kétszáz éve élnek iít emberek, újnak nézném a községet. © A termelőszövetkezet író dá.ja is új épület. Nem ta­láljuk az elnököt, a főagro- nómust. sem. a főkönyvelőt. — Hévízen vannak, ma nyílik ott egy borkóstolónk — mondja Stumpf József könyvelő. — Miért kell olyan mcsz- sze vinni a bort? — Nem olyan könnyű ér­tékesíteni, amint a kívülál­lók gondolják. Nagy ez a termelőkörzet, s telített a közeli környék piaca. Jó bort termelünk, s természe­tes. hogy nem akarjuk elkó­tyavetyélni. így hát keressük a piacot. — A hír, amiért jöttünk, azt mondja, hogy a gazda­ság nagy pincét épít saját erőből. — Érről beszélgessünk a helyszínen. Kifogástalan betonúton megyünk az új pincéhez, jobb, mint a községbe veze­tő egyik országút. Emeletes épület áll a pince melleti, előtte asszonyok csákányoz­zák a földet. Kissé meglepő­dünk, de látjuk, hogy né­hány méterrel távolabb sok férfi csillét tol. betont ke­ver, autóra rakja a pincé­ből kikerülő tufát. — Szoros a munka.1 sokan dolgoznak most itt. Az új feldolgozóházban már ott van a gépsor, 170 ezer forintért vettük. Az idén ugyan nem lesz teljesen készen, de már ennek segítségével akarunk szüretelni. Mire végképp el­készül, csaknem 2 millió fo­rint értékű lesz a két gép­sorral felszerelt feldolgozó- h áz. Lemegyünk Teljesen új, a a pincébe, falakon még csak itt-ott üti fel magái a bort érlelő penész. Hosszú, szépen kivilágított pincefo- lvosó, középen sin a csillék­nek. A pince most is épül. — 1968 szeptemberében fogtunk a pince építéséhez. Hét ember egyetlen télen 70 métert haladt. Természete­sen egyedül nem tudtunk minden, ezzel kapcsolatos feladatot ellátni, de arra na­gyon büszkék vagyunk, hogy egyetlen fillér hitelt sem kértünk senkitől az építésé­hez, s mindössze egy műsza­ki tanácsadót alkalmaztunk. A pince most 160 méter hosszú, és az 50 méteres ol­dalágakból már hat elkészült. Az egyik oldalág hatalmas terem. öt. egyenként 500 hektoliteres csempézett be­tonhordó épül majd fel ben­ne. A többi oldalágban sze­met gyönyörködtető rendben sorakoznak a hordók. — Az érlelés, a tárolás mindig gondot okozott, amió­la megalakult a közös gazda­ság. Ezért épült a pince, ezért igyekszünk legyőzni minden nehézséget. Itt van­nak ezek a hordók — mu­tat végig Stumpf József egy soron —, tavaly vettük ókét, szinte a huszonnegyedik órá­ban, Debrecenből. Odóig kel­lett értük menni, a környék­ben egyáltalán nem volt. Az idén aztán alakítottunk egy háromtagú bognárbrigádot, s ók is derekasan dolgoztak, a szüretre összesen 2200 hek­tót befogadó hordót készíte­nék el. Nézelődünk még kicsit, a jobbra törekvés hegybe vájt, testet öltött formájában hosszasan elidőzne az em­ber © Hercegkút nem új község. Jó kétszáz éve élnek itt em­berek. De — Hercegkút meg- újhodott község. A munka, az eggyé kovácsolódott kö­zösség napról napra gazda­gabb gyümölcsöt érlelő mun­kája újította meg. Hegyes Zoltán , a 12 millió rubelt. Az UNI­VERSAL külkereskedelmi vállalat minden évben részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s ezenkívül egy- egy városban külön kiállí­táson is bemutatja a lengyel fogyasztási cikkeket gyártó ipar termékeit. Miskolcon most első Ízben került sor a kiállítás megrendezésére, s a sikerre jellemző, hogy a ki­állításnak naponta öt-hnt- ezer — szombat-vasárnap még ennél is több — látoga­tója volt. A kiállításon elektronikus készülékeket, rádiót, televí­ziót. a nyugatnémet Grun­dig cég licence alapján ké­szült magnetofont, elektro­mos háztartási gépeket, hű­tőszekrényeket . besugárzókat, valamint különféle sport- es campingfelszereléseket lát­hattak az érdeklődők. A kiállítás ideje alatt üz­leti tárgyalásokra is sor ke­rült. A már említett export- importmennyiségen felül az illetékes magyar külkereske­delmi vállalatokkal és a nagykereskedelemmel körül­belül l millió rubel értékű export és import megállapo­dást kötöttek. Hegyaljai ásványok exportja Egymásnak adják a kilin­cset a külföldi üzletemberek az Országos Ere- és Ásvány­bányák hegyaljai üzemeinek madi központjában. A leg­utóbbi hetekben többek kö­zött Svédországból, Ausztriá­ból és Romániából érkeztek látogatók. A svédeket első­sorban az ..Eger” nevű. új, különleges minőségű, öntö­dei célokra alkalmas bento- nit, az osztrákokat a perlil. a románokat pedig a kaolin érdekli. A hegyaljai ásványok ex­portja évről évre nő, külö­nösen a perlltet keresik a világpiacon. Az ásványbá­nyák üzletfelei közül — a már említetteken kívül — az NSZK és Olaszország is jelentős mennyiséget vásá­rol perlitböl. illetve kova- földbői. Állandó partnerek a szocialista országok is. A fejlődő üzleti kapcsola­tok eredményeként a hegy­aljai ásványbányák idén már termelésüknek körülbelül egyharmadát exportálják, mintegy 52—53 millió forint értékben. A p álházi perlit- üzem fejlesztése további ex­portlehetőségeket ígér. Miskolci stúdióasztal Varsóban A lengyei es a magyar bel­kereskedelmi miniszterek je­lenlétében nyitották meg Var­sóban a 7 napig tartó magyar kereskedelmi es vendéglátó- ipari kiállítást. A bemutatón — meg a IV. miskolci helyi- ipari termékkiállításon el­hangzott kérés alapján — stúdióasztallal, valamint vii- lanyújsáegal reszt vett a mis­kolci VIMELUX is. H rabár Sándor, a vállalat igazgatója közölte, hogy a kiállítás ered­ményeképpen ebben az évben 10—15 stúdióasztalt készíte­nek a lengyel megrendelők­nek. és várhatóan másfél- kétmillió forint értékű ex­portra kapnak tőlük megbí­zatást. Ma zárja kapuit a lengyel iparcikkek kiállítása gyei és a városi TIT egy aránt támogatóst ígér ter­vünk valóra váltósához. Gu­lyás István, a városi tanács vb-cl nokhelyette.se ugyancsak nagy patrónusa a leninváro­si csillagvizsgáló fejlesztésé­nek. — Az új távcső —, me­lyet a IV. ötéves tervben szeretnénk megépíteni — eredeti példányát Lajtai Gá­bor főmérnök, a Csepeli Szerszámgépgyár tervezője készítette el. Nagy segítsé­get jelent számunkra, hogy a tervdokumentációt díjtala­nul rendelkezésünkre bocsá­totta és további támogatás­ról biztosított bennünket. Titkon azt is remélem, hogy a szakközépiskola és az ipa- ritanulö intézet tanárain és hallgatóin kívül, akik már felajánlották segítségüket, a varos üzemei sem zárkózndk el a támogatástól — mon­dotta befejezésül Dalnoki Já­nos. Nincs in in dig igazuk! ■ms o,. Íjuk meg őszintén, IffS nincs mindig igazul: az (illampolgároi:nak, akik naponta több hivatalos fó­rumhoz fordulnak sok-sol: jogosnak vélt. vagy valóban jogos panasszal. Hányszor halljuk egymásközti beszél­getés során. vagy várakozás közben, amikor az elöltünk jött „sorstárs" sorolja gond­jait: „Kérem, már hetek ója. . . Kérem, már hónapok óta.. ." Nos, éppen az idé­zett. időmeghatározásaic kö- riil nincs mindig minden rendjén. Nagyon sokszor ön­kéntelenül is túloznak. A múlt héten például meg­keresett bennünket egy olva­só: „Kérem, hetek óta csore- pedés van a házunkban, s hiába fordultunk már...” — és sorolja a fórumokat. Hár­mat is egymás után. Nosza rajta, járjunk utána! —, s el is indultunk a „mégiscsak tűrhetetlen'’ elv alapján. Meg is tudtuk illetékes he­lyen, hogy azt a sok lakót nagyon-nagyon kellemetle­nül érintő csőrepedést, mind­össze négy nappal azelőtt, de egy nappal a nálunk tett panasz után. jelentették be. Hát ilyen esetekre gondo­lunk. amikor azt mondjuk: nincs mindig igazuk a pa- naszkodóknak. Mert igaz ugyan, hogy a bürokrácia nálunk még ko­rántsem fehér holló. Ám, a bürokráciára egyáltalán nem hat az efféle túlzás. Olyan cselben pedig, amikor meg intézkedést sem kértünk az illetékes hivatalos fórumok­tól. eleve fölösleges ez a I „hatásosabb" előadásmód. Bíró Péter l

Next

/
Thumbnails
Contents