Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

E5ZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 1970. szept 2. Apró Antal miskolci látogatása Apró Antal elvtárs beszámolóját tartja. Mr gyár vezetők üdvözlete a VÜK nemzeti ünnepe, alkalmából LE DUAN elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárának; TON DUC THANG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének; PHAM VAN DONG elvtársnak_ a Vietnami Demokratikus Köztársaság, kormánya elnökének; Hanoi Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a maavar forradalmi munkás-paraszt kormány ás az egész magyar nép nevében szívből jövő, őszinte elvtársi üdvözleteinket küldjük önöknek és a szocializmus építésé­ért, hazája függetlenségének megvédéséért hősiesen harcol0 vietnami névnek. Az elmúlt 25 évben a vietnami nép, a. Vietnami Dolgozók Pártjának vezetésével, korunk kimagasló forradalmárának l-io Si Minh elvtársnak az iránymutatásával, szakadatlan harcban védelmezte és védelmezi szocialista vívmányaik hazája függetlenségét. A magyar nép nagy örömmel üdvözli a testvéri vietnami nép politikai, gazdasági és katonai téren elért sikereit, amelyek egyúttal komoly hozzájárulást jelen­tenek a szocialista országok közössége erejének növelésé­hez is. Kedves Elvtársak! Ezen ünnepélyes alkalomkor ismételten megerősítjük test', véri szolidaritásunkat az amerikai imperialista agresszió ellen harcoló vietnami néppel, támogatjuk a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányának a vietnami kérdés rendezésére előterjesztett igazságos javaslatait. Követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok haladéktalanul vessen véget a Vietnam és más indokínai országok elleni agresZ- szidjanak, feltétel nélkül vonja ki csapatait és csatlósainak egységeit Dél-Vietnamból és az indokínai térségből. Meg­győződésünk, hogy az indokínai népek közös harca a szocia­lista országok segítségével és a világ haladó közvéleményé­nek támogatásával győzedelmeskedni fog. Az egész magyar nép nevében további kimagasló sikereket kívánunk a vietnami népnek, a szocialista társadalom építe- séért, a függetlenségért, a nemzeti szuverenitásért, az egysé­ges és békeszerető Vietnam megteremtéséért vívott harcá­ban. Elvtársi üdvözlettel; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt K?B eiső WMeára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak e+nöke, Foek Jenő. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A „Missoari“ tanulságai (folytatás az 1, oldalról) választékú, korszerű alumí­niumipart, és javítani tud­juk tőkéit fizetési mérlegün­két is. A vaskohászat fejlesztésé­re és az integrációra áttér­ve, elöljáróban a párt és a kormány elismerését tol­mácsolta Apró elvtárs a 200 éves Lenin Kohászati Művek fnünkáskoUeklívájának, s to­vábbi eredményes munkát kívánt a harmadik száz év­re. A gratulációt és a jókí­vánságot a pártaktíva rész­vevői tapssal köszönték meg. Majd így folytatta beszédét Apró elvtárs: vaskohászati alapanyagokból a szükségle­tünk fedezetét' hosszú lejá­ratú egyezmények alapján, import útján biztosítjuk. Vasérc-szükségletünk 86—88 százalékát a Szovjetunió, ko- hókoksz-szükségletünk 66— 68 százalékát a Szovjetunió, illetve Csehszlovákia és Len­gyelország- szállításai fede­zik. A legelőnyösebb az len­ne számunkra, ha nem vas­érc és koksz alakjában hoz­nánk be a következő évek­ben növekvő szükségletein­ket, hanem öntecs, vagy bu­ga formában, Idehaza pedig a késztermék-gyártó kapaci­tásainkat fejlesztenénk to- ,-vább. Kooperációnk lényege tehát, hogy a kohászat me­tallurgiai-technológiai kapa­citását a jövőben a műsza­ki fejlesztésekből és a szük­séges korszerűsítésekből adó­dó mennyiségekkel növel­jük, viszont teljes kereszt- metszetében fejlesszük kész­re dolgozó hengersorainkat. Ezért a kohászati fejleszté­sek közül különös gonddal kezeljük a másod- és har­madtermékek gyártását cél­zó, a gépipar, az építőipar és az építőanyagipar, a la­kásépítés, valamint a gáz­program végrehajtását segí­tő, a lakosság szükségletét kielégítő beruházásokat. A Borsod megyei kohászati üzemeknek nagy ' szerepük ; van a felsorolt távlati fel- j adatok minél tökéletesebb i megvalósításában. Ezt nem udvariasságból állapítom meg, hanem abból a tény­ből kiindulva, hogy vaskó- j hászatunk jelentősebb ter­melőegységei itt találhatók — mondotta. Nemzetközi szocialista integráció i Apró Antal elvtárs latért a hazai járműfejlesztési j program megvalósítására, j majd: a nemzetközi szocialis­ta integráció jelenlegi- hely- I zetéről beszélt. Mindenek­előtt arról szólott, hogy mit jelent a KGST-országoknak az integrációs program ki­dolgozására vonatkozó elha­tározása, és hol tartunk eb­ben a munkában. Mint arra utalt, a szorosabb gazdasági összefogás kialakítását egy­felől szükségessé tették a ro­hamosan fejlődő termelőerők A jövő héten Belgrad két diplomáciai eseménye: Demirel török kül­ügyminiszter kedd délután hatnapos hivatalos látogatás­ra Jugoszláviába érkezett, s ugyanebben az időpontban nyilvánosságra hozták azt a közös közleményt, amely Etemadi afgán miniszterel­nök és Mitja Ribicsics jugo­szláv kormányfő most végét­ért tárgyalásainak eredmé­nyeit összegezi. A jugoszláv fővárosban mindkét ese­ményt — csakúgy mint Mo- butunak, a Kongói Demokra­és az erősödő tudományos- műszaki forradalom követel­ményei, másfelől: előre kell lépnünk a termelőerők fej­lődésétől elmaradt áru. és pénzkapcsolatok továbbfej­lesztése, a vállalatok önálló­ságának és közvetlen kap­csolatainak kialakítása terén. Mindezeken túl az egész magyar népgazdaság fejlődé­se szempontjából nagy je­lentőségűvé vált részvéte­lünk a nemzetközi munka- megosztásban. Kivitelünk ma már a termelt nemzeti jövedelem értékének mint­egy 4 százalékát adja. nap­jainkban az iparban nagyjá­ból minden ötödik magyar munkás exportra termel. Je­lentősen kiszélesedtek kül­földi gazdasági kapcso­lataink. Mindezek következ­tében egész további szocia­lista előrehaladásunk — sa­ját jó munkánk mellett — a nemzetközi együttműködés hatékonyságától is függ. Mindez azt jelenti, hogy egy szorosabb integráció létreho­zása a KGST, illetve az ér­dekelt országok között ma már objektív szükségesség, amit a fejlődés parancsoló- lag tűzött napirendre. A KGST-országok nemzet­közi beruházási bankja egyik fontos eszköze lesz az integráció megvalósításának. Fő feladata; közreműködni abban, hogy a KGST-tagor- szágokban kibontakozzék a termelés szakosítása és koo­perációja, a tudományos- technikai fejlődés és széle­sebb alapokra helyeződjenek: a valutáiig és pénzügyi kap­csolatok. A végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén ugyanakkor jóváhagyták a KGST-tagállamok műszaki­tudományos együttműködé­sének továbbfejlesztésére vo­natkozó javaslatokat is. Ez is nagyon fontos része a kidol­gozás alatt álló integrációs komplex programnak. tikus Köztársaság elnökének hétfőn végétért jugoszláviai látogatását, U Thant ENSZ- főtitkár jugoszláviai megbe­széléseit összefüggésbe hoz­zák az el nem kötelezett or­szágok jövő héten kezdődő lusaikai csúcsértekezletével. Demirel jugoszláviai láto­gatásának kezdetekor adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy Jugoszlávia és Török­ország között nincsenek vitás kérdések, és a két ország fontos nemzetközi kérdések­ben hasonló nézeteket vall. A KGST-ben részt vevő tagállamok között már ed­dig is nagyon jelentős volt a tudományos-műszaki együttműködés. A var'sói ülésszak külön felhívta a fi­gyelmet e munka fontossá­gára. Itt is az anyagi és szel­lemi erők egyesítéséről van szó, a közös célok érdeké­ben. Ezért ésszerű létrehoz­ni a fontosabb ágazatokban a műszaki-tudományos in­tézményeket. koordinációs központokat. Mindez elősegí­ti, hogy az országok tudo­mányos intézetei hosszú távú tervek alapján működjének együtt, közösen oldjanak .meg feladatokat, s mód nyí­lik a nemzetközi tudóskol­lektívák létrehozására is. A Minisztertanács elnök- helyettese beszéde befejező részében ismételten hangsú­lyozta: egész pártunk és né­pünk élete szempontjából ki­emelkedő jelentőséggel bír a novemberben összeülő X. kongresszus. Politikai, ideoló­giai, gazdasági — és joggal mondhatni — egész társa­dalmi életünkre nagy hatás­sal van a kongresszusi ké­szülődés. Mind szélesebben bontakozik ki a szocialista munkaverseny, az üzemek­ben és a vállalatoknál érté­kes felajánlások születnek, és a borsodi üzemek is szá­mos példáját adják annak, hogy milyen lelkesen és eredményesen járulnak hoz­zá ehhez a nemes mozgalom­hoz. Ezért köszönet az elv­társaknak — mondotta —, és azt kérjük, tegyenek meg mindent továbbra is pár­tunk X. kongresszusának si­kere érdekében. A részvevők: párt-, álla­mi. tömegszervezeti és gaz­dasági vezetők nagy tetszés­sel fogadták Apró Antal elV- tárvs beszédét, majd az aktí­vaülés dr. Bodnár Ferenc elvtárs zárszavával véget ért. Nixon találkozik Golda Meirrel? George Murphy demokrata szenátor a napokban vissza­érkezett Izraelből hazájába, és részt vett a tegnapi San Clemente-i értekezleten — melyet az elnök hívott össze nyaralójában a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Mi­vel ritka dolog, hogy a leg­főbb tanácsadókon kívül bár­ki is részt vegyen ezeken az egyre sűrűbb megbeszélése­ken, a diplomáciai megfigye­lők véleménye az, hogy Murphy fontos üzenetet ho­zott Meir asszonytól, Izrael miniszterelnökétől. Egyesek tudni vélik, hogy a minisz­terelnökasszony sürgősen ta­lálkozni szeretne az amerikai elnökkel. cgyedszázada, hogy a „Missouri” nevű ame­rikai hadihajó fedélze­tén a császári Japán képvi­selői aláírták a feltétlen megadásról szóló okmányt. Ezekben a napokban az atombombát hordó amerikai repülőgépek már lehajítot­ták szörnyű terhüket Hirosi­ma és Nagaszaki városára. Hetek óta folyt a szovjet hadsereg döntő jelentőségű távol-keleti offenzívája. A szovjet csapatok egyhónapos szakadatlan küzdelemben a japán szárazföldi hadsereg huszonkét legjobb hadosztá­lyát semmisítették meg, 600 000 foglyot ejtettek, s ez­zel egyetlen csapással eltör­ték a japán militarizmus szárazföldi hadseregének ge­rincét. Az elmúlt két évtizedben számos nemzetközi vita zaj­lott le a szakértők között az atombombázás és a szovjet hadsereg támadásának jelen­tőségéről. Ezekből a vitákból egyet­len, a jelenlegi helyzet szem­pontjából sorsdöntő tényező mind világosabban bontako­zott ki. Nevezetesen az, hogy az atombombáknak meghatá­rozott „politikai missziójuk” volt. Az amerikai hadveze­tés jól tudta, hogy augusz­tus 8-án a Szovjetunió hadat üzen Japánnak, miután a szövetségesek közötti nemzet­közi egyezmények alapján e hadüzenetnek három hónap­pal a hitlerizmus összeomlása és fegyverletétele (május 8) után kellett bekövetkeznie. Ráadásul az adott időpont­ban Japán gazdasági hátor­szága már teljesen összeom­lott. 1945-ben az acélterme­lés mindössze 1 millió tonna volt, az alumínium-termelés 6,5 ezer tonna. A textilipar­nak csak 29 százaléka dolgo­zott. A hajóépítő-ipar már nem tudta pótolni a flotta veszteségeit. ilyen körülmények között az amerikai atombombáknak az volt a politikai küldeté­sük, hogy Japán részéről a hivatalos kapituláció bejelen­tése még a szovjet hadsereg döntő offenzívájának teljes kibontakozása előtt megtör­ténjék, s ily módon elérjék azt.' hogy Japánt egyedül aí amerikai hadsereg szád*1 meg. Az így létrejött poíitik®1 és katonai monopolhely*01 rendkívüli következmények' kel járt. Ez volt a gyökér® és oka annak, hogy Jap»*1 mindmáig az Egyesült Álla' in ok első számú távol-kelet’ szövetségese. Ami a második és alap' vetőbb követelményt illet1' az 1947-ben amerikai szakér' tők bevonásával elkészített ál alkotmány már jelezte a ve" zető amerikai és japán ipar’ körök közös érdekeit. Ez ** alkotmány természetesen je' leptett komoly változások11* az előző, 1889-es alkotmány' nyal szemben. Elsősorba® annyiban, hogy eltakarította az útból azokat a középkori' feudális jellegű akadályokat' amelyek a japán monopolka' pitalizmus fejlődését gátol' halták volna. Másodszor: 11 pillanatnyi amerikai érdé' keknek megfelelően hosszal’” időszakra lehetetlenné tette az ország nagyszabású újra' felfegyverzését. Ezzel is nags' gazdasági eszközöket szabadi' lőtt fel az iparfejlesztés s*»' mára. Társadalmilag azonban a* alkotmány a leghatározottak' ban konzervatív volt. Min' denekelőtt: bizonyos külsőse­ges változtatásoktól eltekint' ve. nem korlátozta a csa' szár legfontosabb politika1 előjogait, s ezzel biztosított® a japán uralkodó körök ha' talmának történelmi folyt®' n osságát. J 'iiin gazdasági megér®' södése a második y lágháború után': tőr' vényszerű folyamat volt. kJ' szén e növekedés összes f®*' tételei adva voltak. Az, hogf c fejlődés konzervatív polit*' kai keretek között zajlott le és Japánt az amerikai báb»1' rús támaszpont-rendszer r®' szévé tette — annak a kö­vetkezménye. hogy 25 évve ezelőtt a szövetséges mega*' lapodások szellemével ellen' tétben az Egyesült Állam®*4 magához ragadta a Japa® sorsa feletti rendelkezés ka­tonai és politikai monopóliu­mát. A nagyaktíva részvevői. Szabados György felvételei. Csúcsértekezlet Lusakában

Next

/
Thumbnails
Contents