Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 "-őmbctt, 1970. szept. 12. t (íj szaküzlet Bér és munka Megyénk északi területén csaknem százmillió forintba kerül — ha egészen befeje- ződik — a Bélusvölgy víz­rendezése. A tájegység ter­melőszövetkezetei még a magy munkák megkezdése előtt megalakították a Bélus- völgyi Talajvédelmi és Víz­gazdálkodási Társulatot. A taftszö vetkezetek saját erővel pénzzel — is hozzájárul­ok a terület vízrendezésé­hez es a talajvédelmi mun­kák elvégzéséhez. Már az eredeti tervben is szerepelt, hogy egy speciális laboratóriu­mot kell létesíteni a tár­sulat részére, amelyben elsősorban a talajtani vizsgálatokat végzik el. Most a társulat tagszövetke­zeteinek képviselői a Her- hád-völgyi Termelőszövetke­zetek területi Szövetségének elnökségéhez fordultak, hogy segítsen a laboratórium fel­szerelésében és munkájának beindításában. Az elnökség máris intézkedett. Kél épüle­tet is talált, amelyek beren­dezhető!», csak a szükséges műszereket kell megvásárol­ná. A laboratóriumot hamaro­san berendezik és a tervek szerint 1971-ben megkezdi munkáját. A talajtani vizs­gálatok melleti elvégzi majd a, műtrá­gyák tartalmi vizsgála­tait is, mert gyakran pa­naszkodnak a termelőszö­vetkezetek szakvezetői, hogy a műtrágyák nem (artalmaznak annyi ha­tóanyagot. Indul a szilva-$ vár A zempléni hegyek Her­mádra néző lankáin érik már *t_ közeledő ősz ízes, tartósí­tásra több formában is al­kalmas gyümölcse: a besz­tercei szilva. A gönci MÉK- telepen már meg is kezdték * szilva felvásárlását. A rossz időjárás ellenére, elég icf n- I-,-] • . • Nemcsak ősszel lesz szilva a megye piacain, a z.u ó... ^ Syümölcs boltokban, télen sem fognak hiányozni e gyü­mölcs ízei, zamatai. Göncön Ugyanis már indulásra kész az „őszi” üzem, a MÉK kis amennyiért a gazdaság fizet, s amennyi a mütrágyás zsá­kokon is fel van tüntetve. A laboratórium munkájának beindítása után — minták alapján — a műtrágyák tar­talmi vizsgálatát bármely tsz elvégeztetheti. Később, újabb műszerek bes/.trzése után, kiterjesztik a labora­tórium munkáját a takar­mányok minőségének vizsga latára is. Az eredeti tervtől eltérően a leendő laboratórium nem­csak a bélusvölgvi Isz-eknek végez majd vizsgálatokat, ha­nem a Hernád-völgy vala­mennyi tsz-ének. Természe­tesen: pénzért. A bevételből vásárolnak majd a labora­tórium részére mindig újabb és mindig korszerűbb mű­szereket. felszereléseket. Báréi kán A város kereskedelmi ha lózatának fejlesztésére, kor­szerűsítésére nagy gondol fordítanak Kazincbarcikán Csupán az elmúlt egy év alatt jó néhány új — több­nyire szaküzlet — nyitott kaput a városban. Ez idő alatt adták át rendeltetésé­nek az édesség mintaboltot, az üveg-, porcelán- és mű­anyagüzletet, majd at OFOTÉRT szalonját. F. héten avatták fel a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat papír- és írószer- szaküzletét. A papír- és író­szer árusítását eddig megne­hezítette: nem volt e célra külön bolthelyiség. Az új szaküzlet megnyitása e hely­zetet szünteti meg — a ta­nulók és szüleik nagy örö­mére. Az építöfui) agipur helyzete Kevés a cement. Kévés a tégla, a cserép, a kő, az épí­tőipari üveg. Az épitöanyag- ipar egyre nehezebben bir­kózik meg a vállára neheze­dő feladatokkal. Teljesen nem is képes ma erre, hiszen a gyorsan növekvő igények ma­radéktalan kielégítése meg­haladja jelenlegi üzemeink lehetőségeit. A IV. ötéves terv időszakában ezt az ága­zatot kiemelten kell majd fejlesztenünk. S az eddi" megismert koncepciók mari- jelentős beruházásokat, sok millió forintos rekonstrukció­kat ígérnek. De addig, amíg ezek sorra megvalósulnak, a meglevő vállalatoknak igen sok gonddal kell még meg­küzdeniük. A gondok egyike — szán­dékosan ezzel kezdjük — a munkáskezek hiánya. S ha ennek okát keressük? Hál igen, nem könnyű a munka a Nyersvasöntés ■ff?: Munkában a nyersvasöntö gép az Özdi Kohászati Üzemekben. kőbányákban, nem könnyű helytállni a forróságot árasz­tó, téglagyári kemencék szomszédságában, s az építő­anyagipar többi fontos poszt­jain sem. Az. sem titok, hogy ebben az ágazatban a kere­setek is elmaradtak valami­ért. A keresetek Borsod megyében az épi- tőanyagipari üzemeknek szinte minden válfaja meg­található. Van cementgyá­runk, vannak téglagyáraink, kőbányáink, üveggyáraink, és betonelemgyáraink. A prob­léma — habár nem egyfor­ma súllyal — mindenütt az, hogy a dolgozók alacsonynak tartják a keresetüket, kedve­zőtlennek a munkakörülmé­nyeket. Nos, mind a kettő­ben sok az igazság. Még ak­kor is, ha az utóbbi eszteo- dők statisztikai adatai je­lentős fejlődést bizonyítanak. De, ha a bérek fejlődését a termelés, a termelékenység alakulásával is összevetjük, mindenképpen fel kell ten­nünk a kérdést: a bérekkel-e, vágj- az utóbbiakkal legyünk inkább elégedetlenek. A napokban a kezembe ke­rült az Építő-, Fa- és Épitő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezete Borsod megyei bi­zottságának jelentése, amely részletesen elemzi az építő- anyagipari keresetek alaku­lását. Az igen részletes táb­lázatok vállalatonként, illet­ve- gyáregységenként közük a legfontosabb termelési ada­tokat is. Könnyen megálla­pítható. hogy az épitöanvag- ipar megyei üzemeiben a bé­rek, a reform bevezetése óta egyenletesen növekedtek. Nőtt a dolgozók átlagos ke­resete, és különösen nőttek a vállalatok bérköltségei. A sz-ímok tükrében Ragadjunk ki néhány pél­dát ! Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­latnál a bérszínvonal 1967- lól 1970 végéig 7.4 százalék­kal, vagyis — egy dolgozó éves keresetében mérve — 21 665 forintról 22 278 forint­ra emelkedik. A Hejőcsabai Cementgyárban a növekedés három esztendő alatt 12.7 százalékos. Az Északmagyar­országi Kőbánya Vállalatnál a bérszínvonal emelke se 7,1 százalék. A bértömeg nö­vekedése — amiben nemcsak a dolgozók átlagkeresetének emelkedése, hanem a lét­számnövelés mialt kifizetett többlet bér is benne van — egyik-másik helyen a húsz százalékot is meghaladta. Ha azonban azt is megvizs­gáljuk, mi tette lehetővé, hogy a vállalatok ennyivel több bért fizessenek ki — s most egy pillanatra tekint­sünk el attól, hogy egyénen­ként. vagy összesen —. né­hány helyen ugyancsak fur­csa dolgokat tapasztalhatunk. Azt. hogy a kifizetett össze­geket nem fedezte a terme­lés, vagy a termelékenvség hasonló mértékű növekedé­se. Előfordul. hogy több mint 7 százalékos bérszínvo­nal növekedés és csaknem húsz százalékos bértömeg nö­vekedés mellett a termelé­kenység csökkent, az össz­termelés pedig mindössze 6— 7 százalékkal nőtt. Egészen világosan fogalmazva, ez azt jelenti, hogy több olyan vál­lalat akadt, ahol 1 forint ki­fizetett munkabérért keve­sebbet termeltek, mint ko­rábban 1 Csak munkáért Igaz, jó példák is akadnak. Ezek közé tartozik a Belon- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára, az Északma- gvarországi Kőbánya Válla­lat és a Sajószentpéteri Üveggyár. A megye épitő- anyagipari vállalatainak többségénél azonban a bé­rek gyorsabban növekedtek, mint a bérek fedezetéül szol­gáló termelés. Ez hős zú tá­von semmiképpen sem ma­radhat így. A helyzetet át­menetileg magyarázza, kis mértékben talán menti is, hogy ezeken a helyeken a bérszínvonal túlságosan ala­csony volt. Hangsúlyozzuk: átmenetileg. Hiszen ma már mindenki tudja, hogy elosz­lani csak a megtermelt ja­vakat lehet, s ha az elosztás­ban gyorsabb léptekkel ha­ladnánk, mint a termelés, a hatékonyság fejlesztésében, népgazdasagunkban elöbb- utóbb súlyos zavarok kelet­keznének. szilvaaszalója. Az idényüzem hamarosan megkezdi a mun­kát. A tervek szerint mint­egy 100—110 mázsa aszalt szilvát készítenek, amit ízlé­ses csomagolásban hoznak teajd forgalomba. Több má­zsa házi szilvalekvárt is főz­itek az üzemben. r? Őszre készüknek A Belkereskedelmi Köl- csörlző Vállalat az idén fo­kozottabban felkészült arra. ! Jtegy a háziasszonyok mun- ! Viját több és jobb gépekkel I tegitse az őszi nagytakarító." | ideié;­Az mén kölcsönöznek elö- ször sűrített levegővel mű- kodí meszelőgépet — a per­metezőhöz hasonlít —, amely Egyenletesen szórja a meszel j í* falra. A vállalat vidéki üz- j ßteibe hamarosan megerke- x m.k a tizenöt oarkettacsiszoló- ftep. aminek kezelésére a 7?Uban szakemberek oktat- kj a kölcsönözni kívánó \ kikölcsönözhető olaj ,'dyhák száma nyoleszázza' m’ai’apszik, bár ezeket mű ‘date megérkezésük Jő1 ®‘’be vették. A hösug-r/.ói , ^ktromos kandallók szám , oreláthatólac százzal eme! kedik. A negyedik választás előtt Egy emberi kerestem Sajó- püspökiben. Az utcán, egy járókelőtől érdeklődtem. — Valahol a határban kell keresni őt — hangzott az út­baigazítás. — Biztosan kom- bájnol még. * Nekem Szerencsem volt. Lászka Lászlót a termelőszö­vetkezet: központi majorjá­ban, a gépműhelyben talál­tam meg. Azt mondta: neki ez szerencsétlenség. Mert oil állt egy óriási kombájn a műhely előtt, rajta, fent, a kormányzó szerkezetek mel­lett. szöszke fiúcska, a sebes­ségváltóba kapaszkodott, mintha kormányozna. Apja — Lászka László — a mű­helyben magyarázott valamit egy szerelőnek, hogy megint eltört... Nem értettem, mi... A kombájnban egy alkatrész. — Gyere le, fiam — szólt az apa. — Ráérsz még vele. — És a gyerek engedelmes­kedett. Ótéves. Legkedve­sebb ' 'ékszer' az óriási kombájn — Két órán belül megja­vítják és megyek — mondta Lászka László — Tudja, a/ volt a szop. amikor nyolc­száz mázsái csépeltem ki egy nap. és az elnök üzent, hogy hagyjam abba, nem győzik a szállítást, tisztítást, és már nem tudják hová tenni, any- nyi a termény... Az idén száz mázsa volt a napi csúcs, de az igen jó nap volt. Csak a burgonya sike­rült és a mák. Jóformát- semmi egyéb. Lászka László alapszerv» zeti párttitkára a sajópüs- pöki Sajóvölgye Termelőszö­vetkezetnek . Gépcsoportveze- lö is. És kombájnos. Meg szerelő, lakatos, gépkocsive­zető, traktoros, illetve: olyan párttitkár, aki rendszerint mindig a legsürgősebb és a legnehezebb munkában dol­gozik. Most 33 éves, három gyermeke van. legkisebb az a fiú. aki már felkapaszkodik az óriási kombájnra. * Lászka László sajópüspöki születésű-, de nem paraszt származású. Édesapja, aki több mint tíz éve nyugdíjas. 36 évig dolgozott a bányá­ban. Bányászként kezdi» Lászka is. Azután katona lett. Ügy szolgált, olyan be­csülettel és fegyelmezettet hogy felvették a pártba KISZ-titkár is volt. A tsz vezetősége a bányából hívta haza gépcsoportvezetőnek, nyolc évvel ezelőtt. Két év múltán őt választottál» meg alapszervezeti titkárnak. S azóta kétszer. Most ismét ve­zetőségválasztásra készül az alapszervezet. A jelölő bizott­ság már dolgozik. De Lászka nem akar negyedszer is tit­kár lenni. Szakonyi László igronómust javasolja. — Művelt, lelkes fiatalem­ber. Jobban csinálja, majd mint én. Szakonyi László meg azt mondta: — Nem hiszem, hogy a mi alapszervezetünk tagjai más titkárt akarnának. Lászka olyan ember, aki tettekkel bizonyít, nem szavakkal. Tud szervezni és mozgósítani. S ami szintén nagyon fontos: a legnehezebb munkákat is megcsinálja. Szoktuk is mon­dani, hogy kis ember, de so­kat bír és sokat tud . . . A sajópüspöki tsz parl- alapszervezetének 20 tagja van. A pártélet rendszeres és nem formális. Lászka mindig meg tudja csinálni, hogy a taggyűlés, vagy bár­milyen összejövetel elvtársi < egyben baráti, meghitten emberséges legyen. Ribárszky Pál tsz-elnök véleménye ez. s még az is, hogy ő minden tsz-elnöknek legalább olyan jó párttitkárt kíván — mint segítő harcostársat —. ame­lyen Lászka László. Az, .hogy a párttagdíj;., mindenki mindig pontosan fizeti — látszatra talán for­mai dolog, valójában tartal­mi, hiszen a párt fegyelem része. S hogy hat év során, amióta Lászka a titkár, jó- formáreazt sem tudják, mi a pártfegyelmi — szintén fel­fogható formálisan, hiszen lehet egy titkár, vágj' veze­tőség elnéző is. De: — Szövetkezetünkben — mondta az elnök —, a kom­munisták példamutatóan dolgoznak. Embernek is, munkásnak i« fegj-elmezet- tek. ♦ Lászka László átlagos ha­vi jövedelme 280(1 forint, de ezért nem napi nyolc órát dolgozik. A párttitkári mun­káért nem leap fizetést. Most vett egy regi házat, de köl­csönt kellett kérnie, hogy a vételárat kifizethesse. S az illető, aki kölcsön adott ne­ki, nem kért elismervényt, s anüt sem hívott. Mert aki­ien bízni lehet, abban meg­bíznak az emberek tanúk és papírok nélkül is. A becsü- ietesség a legmegbízhatóbb elismervény. se. i. A IV. öteves terv kezdeté­től szigorúbbak lesznek a vállalatokkal szemben tá­masztod követelmények. Egyre következetesebben ér­vényesül majd az az. elv, hogy minden kitizetett forint mögött valóságos munkának, valóságos eredménynek kell lennie. Tudjuk, az építő- anyagipa. bérhelyzete még ma sem a legjobb. Dt ;udni kell azt is, hogy jobbá csak a jobb. eredményesebb mun­ka által lehet Planck Tibor Korszerűbb rendelők Az egészségügyi ellátás fel­tételeinek javítására évről évre jelentős összegeké köl­tenek az edelényi járásban. Jelenleg több rendelő és or­vosi lakás felújítását- lol- goznak ezzel egy időbe- új orvosi rendelő es lakás, épül Ragályban és Bódvaszilasua. Termelőszövetkezetek laboratóriumi*

Next

/
Thumbnails
Contents