Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

Péntek, 1970. szeßt. Tt. Roland Leroy Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Ro­land Leroy elvtárs, a Fran­cia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Budapestre látogatott és meg­beszélést folytatott Komó­csin Zoltán elvtárssal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a KB titkárá­val, továbbá Aczél György és Pullai Árpád elvtársakkal, az MSZMP KB titkáraival. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lefolyt eszmecseréken a két párt kapcsolatait, az idő­szerű nemzetközi problémá­kat, és a kulturális élet kér­déseit érintették. A Minisztertanács ülésének napirendjén a téli felkészülés, az anyakönyvezés módosítása A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter beszámolt a közlekedés, a posta és a távközlés terüle­tén végrehajtásra kerülő téli felkészülésről. A jelentés szerint 547 motoros hóeke, 59 hómarógép és 507 só-, illetve homokszóró áll az útügyi szervek rendelkezésére. Ah­hoz, hogy a folyamatos köz­lekedést a tavalyihoz ha­sonló rendkívüli időjárási viszonyok közepette is biz­tosítsák, több gépre és a je­lenlegi géppark felújítására van szükség. Mind a hóelta­karítási, mind az egyéb téli 50 éves a szocialista tervgazdálkod ás ötven évvel ezelőtt dol­gozták ki a Szovjetunióban a szocialista tervgazdálkodás első tervét, a Ki éves GOELEO-tervet. Lenin 1920- ban bebizonyította, hogy a szocializmus győzelméhez nemcsak a volt kizsákmá­nyolok ellenállását kell fel­számolni, hanem létre kell hozni a villamosított tech­nikán felépülő nagyipart is. Lenin a kommunizmus fel­építéséhez elengedhetetlen­nek tartotta az ipar minden ágának és a mezőgazdaság­nak villamosítását. Rámuta­tott. hogy a villamosítás biz­tosítja a mezőgazdaság gaz­dasági alapjainak átszerve­zését és a táraadafani átala­kítások megvalósítását ialun. Növeli a parasztság kultu­ráltságát és végeredményben elvezet a szövetkezeti gazda­ságok létrehozásához. Lenin a villamosítási és szövetke­zeti tervet a szocialista épí­tés egységes programjának tekintette. Rámutatott, hogy a GOELRO-terv a párt má­sodik programja. A hosszú távú villamosítási tervet tu­dományos alapossággal a tu­dósok és a szakemberek szé­les körű bevonásával dol­gozták ki. A terv kimunká­lására olyan munkabizottsá­gok alakultak, amelyeknek tágján konkrét teendőket lát­tak el, illetve a különböző egységekben a romlkát irá­nyították. A tudományosság, az elmélet és a gyakorlat- helyes összekapcsolása miatt részletes tanulmányokat dol­goztak ki. 180 szakember 200 tanulmánya volt a terv kialakításának alapja. A vil­lamosítás minden alapvető összefüggését a tudósok pon­tos számításaira építették. 50 év távlatában különösen fi­gyelemre méltó, hogyan harcoltak a terv jóváhagyá­sával kapcsolatos bürokrácia ellen. A villamosítás tervét a párt nem tekintette dog­mának, elvárta, hogy javas­lataikkal a dolgozók lehető­vé tegyék további finomítá­sát. Takács Hírre forgalombiztosítási feladatok ellátását hatásosan segítik azok az URH-állomások, amelyeket a KPM-ben, a közúti igazgatóságokon, sőt a legfontosabb munkagépe­ken és ellenőrző járműveken is létesítettek. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének javasla­tára a kormány módosította az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárás­ról szóló rendeletet. Ennek értelmében a magyar állam­polgárok külföldön történt születésére, házasságkötésére és halálesetére vonatkozó hazai anyakönyvezés elren­delése a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága igaz­gatási főosztályának hatás­körébe kerül A művelődésügyi minisz­ter kulturális együttműkö­dési bizottságok létesítését javasolta a szocialista orszá­gokkal kötött kulturális egyezmények végrehajtására. A kormány — a javaslatot elfogadva — felhatalmazta a művelődésügyi minisztert, hogy a bizottságok létrehozá­sára az érintett külföldi fe­lekkel megállapodásokat kössön. A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány kijelöl­te a nemzetközi atomenergia ügynökség közgyűlésének 14. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttséget. A küldött­ség veaefcője dr. Straub F. Bnmó, az Országos Atom- eneegia Bizottság elnökhe­lyettese, a Magyar Tudomá- i nyas Akadémia aielnoke. A kntsnány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Bíztatás az agresszornak A z Egyesült Államokból érkezett hír szerint Izrael még ez évben tizennyolc új Phantom típusú va­dászbombázót kap. A hír nem azért meglepő, mert egy nem hadviselő or­szág fegyvert szállít egy hadviselőnek, tovább mérgesítve ezzel a helyzetet. Azért meglepő, mert Jarring ENSZ-fő- delegátus New Yorkban olyan tárgyalásokat vezet, me­lyeket szerte a világon úgy neveznek: a Rogers-terv alap' ján való tárgyalások. Ezt a nevet: Rogers — az Ameri­kai Egyesült Államok külügyminisztere viseli. így máf különösebb, ugye? A tárgyalások egyébként most zsákutcában vannak, Izrael visszavonta képviselőjét. A természetes reakció az lett volna — akár az USA, akár más, közvetíteni szándékozó tél részéről — ha mindent megtesz azért, hogy folytatód­janak. Az óceán túlsó partjáról az agresszor egy igen kedvező biztatást kapott. Az Egyesült Államok elismerte azoknak a vádaknak a valódiságát, melyeket sem Izrael, sem más bizonyítani nem tudott — nevezetesen, hogy Egyiptom megsértette a tűzszüneti megállapodást. EZ egymagában is elegendő lett volna arra, hogy újjáéled­jenek akár a fegyveres harcok is. Hozzá toldták a Phan­tom gépeket. Jóslásokba bocsátkozni a Közel-Kelettel kapcsolatban ma majdnem lehetetlen dolog. Érdekes gondolatokat vet tel viszont az a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is lá­tunk most ebben a politikában? Véletlenek kényszerű- játéka, vagy előre kiszámított, megfontolt lépés vala­mennyi? Lehet, hogy Izrael csak úgy ült le Jarringgal egy asztalhoz, hogy előre be voltak ígérve neki a gépek? Izraelt ma más is sikerekhez segítheti, bármennyire is reméljük, hogy nem így lesz. Nincs a két évtizede napi­rendre került arab egységnek még körvonala sem ma­napság. Az USA kétszínű, de mindazonáltal nagyon át­látszó játéka, a paleszlinai ellenállók merev politikája, az a tény, hogy egyes arab országok távol tartják magu­kat — Marokkó, Szaúd-Arábia — még a véleménynyil­vánítástól — mind-mind olvan tényezők, melyek Tel Avivnak segítenek Az Egyesült Államok akKor, amikor rávette Izraelt a Rogers-terv elfogadására, azt ígérte, hogy „nem borul fe1! a közel-keleti erőegyensúly”. Washingtonban bizonyá­ra rossz memóriájú emberek foglalkoztak ezzel a kérdés­sel, mert az az emlegetett „erőegyensúly” 1967. júniusá­ban borult fel. Ha nem így lenne, ma nem kellene nem­zetközi közvetítőakció a probléma megoldása érdekében. ... És nem kellene a Meir-kormánynak hatalmas erő­feszítések árán új meg új kifogásokat keresni. A meg­oldás Tel Aviv-i változata — Phantom gépekkel .vagy azok nélkül — semmiképp sem jöhet létre. Hegyes Zottán Őszinte elismerés A kiállítás sikert aratott A moszkvai magyar kiállí­tás, mely nagy sikert ara­tott, eltért a megszokottól. Célja nem az volt, hogy nagy üzletkötésekre kerül­jön sor, s gazdasági part­nerek találjanak egymásra. Többet vállalt ennél: Ma­gyarország elmúlt negyed­századénak eredményeivel megismertetni a látogatót. A szovjet embereknek a kiállítás segítséget nyújtott ahhoz, hogy kiegészítsék azt a képet, amelyet már ko­rábban kialakítottak maguk­ban Magyarországról. Irta : Andrzej Zbych 68. Kloss már az ajtó nyílásán át szemügyre vet­te a lányokat. Egy pillanatig azt hitte, hogy az első belépőben nyomban felismerte Editet, de aztán csalódott, mert a második is szőke volt, és akár arra is ráfoghatta volna, hogy Edit. így hát cselhez folyamodott, s hangosan szólította a lányt: — Edit! — szólalt meg Kloss, s kilépeti az aj­tó mögül. Edit nyomban a hang irányába for­dul’ s örömmel kiáltotta' — Hans! — s mintha kis csalódottságot vett volna észre a lány hangjában. Kloss azonnal vi­dám arcot vágott, s megkérdezte: — Szóval ennyire megöregedtem? — Nagyon megváltozott, főhadnagy úr — mondta Edit, aztán társnőjéhez fordult: — Ez itt Gréti, akiről már beszéltem önnek. Ismerkedjenek meg. "-dóban nagyon megváltozott — mondta Gréti — Ezt ön honnan tudja — nevetett Kloss, de minden idegszálával figyelt, hiszen lehet, hogy ezt a lányt is ismernie kellene? — Láttam a fényképét — mondta Gíétl — Fényképet? Vajon melyiket? — Hát nem emlékszel — s már ismét tegezte a lány Klosst —, azt, amelyiket még 1938-ban küld tél Rrole véből. — Bocsáss meg Edit, de annyi év, s annyi minden az elfutott évek alatt... — közben agya lázasan dolgozott. Mondott-e az a másik vala­mit a krolevei kirándulásról? Igen, valami rém­lik. Akkor találkoztak Helmut bácsival. Kloss e pillanatban nagyon-nagyon kívánta, hogy Broch ezredes melegedjen össze a másik lánnyal, s tűnjenek el legalább egy-két órára, hogy négyszemközt meggyőzhesse ezt a lányt: valóban gyermekkori szerelmével áll szemben. A vágyak olykor valóra válnak — gondolta Kloss, amikor néhány falat elfogyasztása után Broch közötte, hogy elmennek Schneider elé, s így magukra hagyják őket egy-két órára. Egy perc múlva magukra maradtak, Kloss még mindig nem tudta, hogyan kezdje el a já­tékot. Végre megszólalt benne a hang: Hilda néni! — Hogy van Hilda néni > — Ö, Hans, emlékszel még anyura? — kér­dezte őszinte csodálkozással Edit. — Vannak dolgok, amelyekre az ember erő­sebben emlékszik, mint talán szabad lenne — mondta Kloss, s mélyen a lány szemébe nézett. — Anyu is nagyon sokszor emlegetett az utób­bi években. Tudod, azt sem tudtuk, élsz-e egy­általán. Szegény mama az utóbbi hónapokban már szinte fel sem tud kelni az ágyból. — Még mindig a reuma? — kérdezte Hans, s közben erősen figyelte a lányt, akinek arcáról valamiféle kétséget olvasott le. Talán nem ta­lálja meg az ismerős vonásokat? Talán tényleg provokáció ez az egész? Talán a Gestapo újévi meglepetése csupán ez az egész ostoba találko­zás? Szerencséjére a lány arcán örömpír jelent meg: — Hát még a reumára is emlékszel, Hans? Mi meg azt gondoltuk, hogy teljesen megfeledkeztél ■ rólunk. Kloss érezte, hogy a gyanakvásból épült tál rogyadozik már közöttük, s gyorsan néhány lé­nyegtelen epizódot elevenített fel Hilda néni­ről — Az ember persze felejt. De micsoda vélet­lenek vannak — örvendezett Hans. — Képzeld, karácsonykor a számban éreztem Hilda néni fo- nóttkalácsának ízét, s a kakaót, amelyet tízórai­ra kaptam nálatok, s Hilda néni specialitása szerint készült. És nevetni lógsz, de egész este vissza-visszatért a gondolat, hogyan is hívtuk akikor azt a kakaót, de erre már sajnos, nem tudtam visszaemlékezni. — Kakastej! — vágta rá Edit, s Kloss e pil­lanatban már biztosan tudta, hogy megnyerte ezt az ütközetet is. — Kakastej! — kiáltott fel Kloss vidáman. — Hogy ezt el lehetett felejteni! Mindketten nevettek, s Kloss alkalmasnak érezte a pillanatot, hogy töltsön. Koccintottak. — Ha őszinte akarok lenni, akkor most be­vallom, sokat elfelejtettem abból, ami történt, de Hilda nénit és az egyik lányát ma is szeretem. Megfogta a lány kezét, s Edit szívesen hagyta. Kloss beszélt, beszélt, s egyre közelebb kerül­tek egymáshoz. így is találta őket a hidegtől ki­pirult arccal visszatérő ezredes, Gréti és Schnei­der százados, akit mint hadizsákmányt „jelentet­tek be”. — Képzeljék el, Schneider még dolgozni akart — mondta Broch, s gyorsan töltött valameny- nyi üknek. — Felelevenítettétek az emlékeket? — kérdez­te pimasz bizalmaskodással Gréti, s mélyen Kloss szemébe nézett. — Ennél már messzebb jutottunk — mondta Kloss nevetve —, ugyanis megkértem Editet, vállalja a háziasszony szerepét. — Én meg örömmel elvállaltam — mondta Edit —, s hogy mindjárt gyakoroljam is a házi­asszonyi teendőket, hadd üdvözöljem kedves vendégünket — s ezzel Schneider karjába ug­rott, s két cuppanós csókot nyomott a százados arcára. — Editke... Editke ... — dadogta a százados. — Megszépült. Csodálatosan megszépült. — Éppen ma gondóltam önre — mondta Edit. — Emlékszik, amikor kikísért az állomásra? Hit­te volna, hogy tényleg lesz viszontlátás? — és gyorsan hozzátette: — Kifejezhetetlenül örülök. Ennél kellemesebb meglepetést aligha szerez­hettek volna. Előbb Kloss, aztán meg maga. Csodálatos nap ez, csodálatos lesz az új év is. — Erre koccintunk! — mondta Kloss, s a lá­nyoknak nyújtotta először a poharakat. — Csodálatos nap ez — mondta ismét Edit. — Hiszen megtaláltam a vőlegényemet — itt Kloss- hoz fordult. — Ha ugyan Kloss százados úr még emlékszik rá, hogy megígérte: elvesz feleségül, ha felnövünk. És itt találtam meg egyik leg­kedvesebb ismerősömet, aki úgy vigyázott rám négy évyel ezelőtt, ebben a városban, mint a lá­nyára. Kloss szó nélkül elkapta Editet és szájon csó­kolta. Tudta, hogy ennél meggyőzőbb választ úgysem adhatna a lány kérdésére. (Folytatjuk) — Rá sem lehet ismerni erre az országra — mondta az egyik látogató —, pedig három évig dolgoztam ko­rábban Magyarországon. Nagyon sok szakember Is felkereste a Szabad Magyar- ország 25 éve kiállítást. Kö­zülük többen már jártak magyar kollégáiknál, jól is­merik az eredményeket. E)c ők is találtak sok újat, meg­lepőt. Elismeréssel nyilatkoztak a látottakról a szovjet párt-, állami és gazdasági vezetők is. A felső szintű érdeklő­dést bizonyítja az is. hogy szinte mindennap eljött a bemutatóra a kormány egy- egy tagja. Legutóbb Patoli- csev külkereskedelmi minisz­tert kalauzolta a kiállítás igazgatója. De jártak itt az­úrba jós ok is, meglátogatták a kiállítást az akadémia tagjai, írók és művészek. Természetesen az üzletem­berek sem hiányoztak. üzletkötésekről naponta lő­hetett hallani, közöttük töb» nagy jelentőségűről. Minden vállalat talált valami újat annak ellenére, hogy a part­nerek jól ismerik egymást- A szovjet embereken kivin több külföldi csoporttal találkoztam, ami szintén a sikert bizonyítja A kiállítás eseményeiről naponta beszámolt a sajtó, a tv és a rádió. Az Izvesztyija például külön kommentárt közölt, amely a technikai ha­ladás elért eredményeit húz­ta alá. Nincs olyan nyilat­kozat, amely ne hangsúlyozta volna a gazdasági együttmű­ködés jelentőségét és szüksé­gességét. Ennek fontosságát bizonyít ja ' az is. hogy külön napot szentett°'- a KGST- nek. amikor nemzetközi szervezet vezetői találkoztak a magyar szakom herékkel. Edvin Janszon apn Gyarmati findrea második EB aranyérme vélhetünk” egy Európa-baj- noki címet, amely szintén Gyarmati Andrea nevéhez fűződik, aki új Európa-csúcs- csal, 2:25.5 perccel nyerte a j 200 méteres hátúszást. Csütörtökön az úszó, mü- ugró és vízilabda Európa- bajnokság hatodik verseny­napján délután újabb öt számban dőlt el az EB arany-, ezüst- és bronzérmek sorsa. Ezúttal is „elköhy-

Next

/
Thumbnails
Contents