Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. szept. IC. Fi lm jegyzet\ jlaaasLskola filmben: „légi csendőrség” —! tagjait, hogy félelemben tartsák a „kártékonyokat” j Kemény edzések, lélektelen monotoniávál ismétlődő pa- j rancsszavak között telik az' élet ebben a táborban, és nevelődik a megfélemlítésre, a rend betartatására, s nem utolsósorban gyilkolásra is a sólymokból álló légi csend- őrség. A sivár környezetben va- j lami furcsa patriarchális éle- j tét, látunk. A főnök szeli a ; kenyeret a közös étkezések- , nél munkatársainak, közös a munka, közös az öröm, a gond és közös az egyetlen asszony is. (Amikor a í'önók nem tart rá igényt.) Hol van ez az élet? Milyen világban, milyen társadalmi rendben kell így nevelni a rendfenntartó erőket, és va- 1 jón kiket jelképeznek a sólymok, akiket mindig szí- ‘ jón kell tartani, hogy aztán ^ ne is akarjanak majd szabadon élni? S vajon elég-e er. ellen az ijesztő életforma ellen Csak úgy tiltakozni, mint a filmbeli ornitolpgus, vagyis; egyszerűen, csendben elmenekülni? S vajon a távolról jövő telefondrótok muzsikája milyen más világ zenéjét, üzenetét hozza ebbe az ijesztő környezetbe? A Magasiskola művészileg, szakmailag nagyon jól megformált állásfoglalás, de kik mellett és kik ellen? A para- j bola képletébe a behelyette- j sítést a nézőre bízza a rendező. Ezért nerri tiszta ez az állásfoglalás. A film művészi értékei ellenére sem. Ezért sarkall vitára és nyugtalanít. A Cannes-i díj ellenére. Vagy éppen miatta. Benedek Miklós Wir Bánffy György a sólyomfélén vezetőjének szerepében. .,Minden a szíj hosszúságától függ. A sólyom, ha megszokta a szíjat. in tud szabadon élni.” Ez a két mondat a most bemutatóit magyar filmben, a Magasiskolában hangzik el. A film érdekes jó művész munkája, de vitára sarkalló alkotás. Érdemes vele foglalkozni. A Magasiskolát Mészöly . :kiás azonos című kisregényéből Gaál István írta filmre. Ugyanő rendezte is, a dialógusok megírásában közreműködött Mészöly Miklós. Operatőr Ragályi Elemér. A .három főszereplő Bánffy György (Lilik), Meszléri Judit (Teréz), és Iván Attdo- nov (a fiú). Jelentős szerepet kapott még' Paláncz Ferené egy solymász alakjában, és látható még a filmen további hat személy, jelentéktelen szerepekben. A film az 1970- es Cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte el A filmtörténet röviden , összefoglalható. Egy kis solymásztelepre, tanulmány céljábój megérkezik egy fiatal ornitológus. Eleinte érdeklődéssel figyeli a telep munkáját, a telepvezető megkövetelte vak fegyelmet, majd egyre inkább idegen lesz neki a már-már fasiszta lágerekre emlékeztető életrend, s mikor a telep egyetlen nölakójában is csalódik, meg a kegyetlen, vad fegyelemmel szembeni természetes ellenérzés is mind erősebb lesz benne, elhagyja a solymászok települését. A történet magában keveset mond. Zárt kamarajáték, nagyon kevés szereplővel, vékonyszálú történéssel. Rendezői megoldását tekintve, nagyszerű munka. A messzi pusztában, minden emberi településtől távol levő kis telep zárt szigorúsága már eleve valami kiragadott világot sejtet. (Hogy Magyar- országon lehet, azt a MÁV feltűnése, meg egy magyar nyelvű tábla érzékelteti.) Célratörő rendezés, rendkívül szigorú, kemény fogalmazás jellemzi Gaál munkáját. Állásfoglalás a centrikus hatalmi erőszak ellen, s annak elítélése .sugárzik a filmből. A kevés számú szereplő ellenére nagyon szép, látványod jelenetek tanúi is lehetünk. Ilyen például a sólyomröptetés, mégha néha a solymászás és a kisebb állatok ilyetén való elfogása ■fel is borzolja idegeinket. A telep ábrázolásából egy hihetetlenül kemény nevelőintézmény képe bontakozik ki A rendező nagyon tudatosan épít keménységet a keménységre. hogy az erőszak mibenlétét. annak kegyetlen voltát mindjobban érzékeltesse. A színészi munkát csak dicsérni lehet. A rendezői elképzelések jó szolgálata, a rendezői állásfoglalás jó megvalósulása tükröződik a három, illetve négy szereplő alakításában. Bánffy György szinte borzongatóan keményre formált telepvezetője, Ivan Andonov határozat- I lan és a látott élettői visz- ] szariadó ornitológusa, Meszléri Judit meghatározhatat- i lan feladatokat ellátó, de emberileg nagyon szimpatikus lányalakja, és Paláncz Ferenc régi jutási attísztek- ' re emlékeztető, szolgalelkű solymásza. mind nagyon jól sikerült szerepformálás. A film sexjelenete is jó ízléssel megoldott. Remek a film, de vitára késztet. A Magasiskola feltétlenül parabola. (Solymász- telep Magyarországon?) Vegyük csak az idézetet: „Minden a szíj hosszúságától függ. A sólyom, ha megszokta a szíjat, nem tud szabadon élniVagyis: minden attól függ, mekkora , szabadságot biztosítunk, s ha úgy nevelünk, hogy a hatalom korlátozó szabályait a társadalom tagjai megszokják, akkor nem tudnak szabadon élni. így kell nevelni a rendet fenntartó szervezet — a Egy angol, meg egy olasz-bolgár munka A hét filmműsorában két további új film látható. Az egyiket angol filmesek készítették. A címe: Folytassa, doktor! S mint a nézők sejthetik, az ismert angol sorozat újabb darabja. Néhány évvél ezelőtt ismerkedtünk meg a legblődebb humoros szituációkra építő Folytassa, nővér! című filmben e sorozat szereplőivel, s sztereotip fordulataival. Azóta — nem tudnánk megmondani, hányadik variációban — ugyanazokat a szereplőket és ugyanazokat a fordulatokat látjuk. Sőt látunk benne sok-sok apró ötletet a világ filmterméséből innen-onnan összegyűjtve. Pillanatnyi derűt kiváltó képtelenségek sorjáznak, s már öt perc után túltelítettnek érezzük a blődségsorozatot. Aki még nem ismeri e sorozat állandó manírjait, hellyel-közzel el- kacarászhat a moziban Egyébként sem ötletességében, sem művészi megoldásaiban nem jeleskedik . semmi emlékezetessel. A másik film olasz—bolgár koprodukcióban készült, s a múlt század utolsó harmadában, Szicíliában játszódik. A (iraini»na szeretője színes, látványos kalandjilm. Központi alakja Giuseppe Gramigna a híres Garibaldi tábornok hű katonája, aki részben hazaszeretettől, részben kedvesének meggyalázá- sa feletti bosszúvágytól sarkallva válik az elnyomottakért küzdő hőssé. A filmet Carlo Lizzani rendezte, Gramigna szeretőjét pédig á sok olasz filmből (Válás olasz módra stb.) ismert Stefánia Sandrelli játssza. <b) Kevés az olvasó e él esztendővel ezelőtt, amikor a cigándi könyvtár beköltözött új otthonába, mindenki nagyon boldog volt. A község lakosai azért, mert végre volt egy kedves, meghitt kis könyvtáruk, ahol még arra is lehetőségük nyílt, hogy leüljenek és átböngésszék a kiválasztott könyvet. A könyvtáros ’ pedig annak örült, hogy az új otthonba a korábbinál többen látogattak el. Aztán megszokták a szép kis könyvtárat, és megszűnt az újdonság varázsa. Igaz, az akkoriban beiratkozott olvasóit közül jó nehányan ma is hűségesen visszajárnak, de az olvasók száma azóta bizony alaposan megcsappant. Pedig az elmúlt hét esztendő alatt jócskán gyarapodott a könyvtár állománya. Olyannyira, hogy ma már raktározási gondjaik vannak, a polcokra, nem is tudják kitenni-a könyveket. > — Bizony, megesik az is — mondta Fodor Etelka, a könyvtár vezetője —, hogy a földre kell letennünk a köny vet. Kinőttük a helyiséget, már ami a könyveket illeti. Mert sajnos, az olvasók hiányoznak. Az elmúlt esztendőben, mielőtt még Tiszacsermelyt hozzácsatolták volna az azóta már nagyközséggé lett Cigánd- hoz, kis híján 10 ezer kötettel rendelkeztek. Évente tí/.ezei forint értékű könyvet vásárolhattak, s ehhez még korábban hozzájöttek a különböző szervéktől kapott ajándékkönyvek is. Idén pedig a könyvtár — amelyhez az Erzsébet- és Béla- tanyai, valamint a tiszacsermelyi fiókkönyvtárak is hozzátartoznak — 12 ezer forint áll rendelkezésre a vásárláshoz. — Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy a legfrissebb és a legérdekesebbnek ígérkező könyveket megvásároljuk — lolytatta a könyvtáros. — De amint mondtam már, hiányoznak az olvasók. Ebben az esztendőben alig ötszáz beiratkozott olvasója van a községi könyvtárnak. S túlnyomó többségük általános iskolai tanuló. Az iskolásokon kívül a KISZ-fiatalok járnak még el a könyvtárba. Szinte teljesen hiányzik azonban az olvasók közül a felnőtt korosztály. Igaz, olykor-olykor a gyerekek visznek szüleiknek is könyveket, ez azonban sajnos nem rendszeres. Pedig a könyvtár — a művelődési házzal karöltve — sok mindennel kísérletezett már eddig, hogy a felnőtteket is megnyerje az olvasásnak. A művelődési ház különböző rendezvényeihez kapcsolódva, kis kiállításokat rendeztek, könyvismertetéseket tartottak. Egy-egy ilyen rendezvény hozott eredményt, ha nem is valami nagyon látványosat. ánt minket ez az állapot — folytatta Fodor Etelka —, mert a környéken, sőt Tiszacsermelyen sincs ilyen nagy gond. Most azzal próbálkozunk, hogy megkeressük a cigándi termelőszövetkezeteket, az ÁFÉSZ vezetőit. Jó néhány szocialista brigád van ugyanis az itteni üzemekben, termelőszövetkezetekben, és , szeretnénk közös nevezőre jutni velük. Az ifjúságot — nyugodtan mondhatom — megnyertük. A szocialista brigádok tagjaival is jó lenne tartalmas kapcsolatot kialakítani. Remélhetőleg ehhez segítséget kap a fiatal könyvtáros a gazdasági vezetőktől. Cs. A. Kutatás a State, Departmenlbcn B Szaktanfolyamok, tolmácsképzés, hipnopédia Tanévkezdés előtt n kös/toníi or»fts nyelviskolában Politikai és gazdasági kapcsolataink fejlődésének tudható be: manapság rohamosan növekszik az érdeklődés. az igény az idegen nyelvek tanulása iránt. Egyre többen ismerkednek valamilyen fokon az orosz nyelvvel, mely napjainkban egyre, inkább világnyelvvé válik. Tulajdonképpen a fejlődés diktálta tehát pár esztendeje az MSZBT keretében, a központi orosz nyelviskola életre hívását. A nyelviskola megyénkben működő tanfolyamairól, nagyszerű eredményeiről, s a múlt tanév tapasztalatairól lapunkban már több alkalommal hírt adtunk. Most az új tanév megkezdése előtt a beiskolázás eddigi eredményeiről kértünk tájékoztatást Szőke Józsefnétól, a borsodi nyelviskola titkárától. A Jelenkor szeptemberi száma j j A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Arató Károly, Bertók László, Kiss Dénes, Pál József és Tornai Józsel költeményeit olvashatjuk. A prózai írások sorában megjelent Cseres Tibor: Barbár változatok című drámájának és Kampis Péter: Átváltozás című kisregényének befejező része. Folytatja a folyóirat Thiery Árpád vemén di szociográfiájának közlését. Az irodalmi tanulmányok közül különös figyelmet érdemel Pomogáts Béla írása Csorba Győző költészetéről, valamint Nagy L. Sándor ú) szovjet krónikája. i — Iskolánk az 1970—-71-es tanévben immár • ötödször foglalkozik szervezetten az orosz nyelv tanításával. Bái e hónap végéig jelentkezhetnek tanfolyamainkra az érdeklődők, mégis már eddig is szép számmal felkerestek bennünket leendő hallgatóink. — Milyen tanfolyamok kezdődnek idén ősszel? — A jelentkezőket nyelv- ismeretük színvonalától függően osztjuk be alap- és középfokú, társalgó, vagy nyelvvizsgát előkészítő tanfolyamra. Ezenkívül tolmácsképző, idegenvezetői és más speciális szaktanfolyamot és csoportokat is szervezünk — az elmúlt évi tapasztalatok alapján. Az igényeknek megfelelően lehetőségeink vannak a heti két alkalommal hat, vagy akár 8 órás foglalkozással, intenzív nyelvoktatás bevezetésére is — A múlt tanév záróünnepségén hallottuk: foglalkozik a tantestület a hipnopó- diai oktatás gondolatával is Adottak-p már e korszerű oktatási forma bevezetésének a reális feltételei? — Személyi és tárgyi adottságaink egyaránt megvannak. Felmérésünk szerint, lesz a tanfolyam iráni megfelelő érdeklődés is, hiszen jó néhányan megkerestek bennünket. Hadd mondjuk el még azt is: most már helyiséggond- jai sem lesznek az iskolának hisz a Miskolci 3. sz. Szak- középiskola jóvoltából állandó „lakhelye” lesz minden esti tanfolyamnak. A nyelviskola rendelkezésére ál 1c audiovizuális eszközöket is rendszeresen tudják majd használni a tanárok, sőt' mód nyílik több alkalommal nyelvi laboratóriumi órák megtartására is. Az MSZBT központi orosz nyelviskolája október 1-én kezdi a tanévet — immár ötödször. Gy. K. Dr. Karsai Elek, az ismert ( történész-író a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Elutazása előtt beszélgettünk. — Egy esztendőt töltök előreláthatóan az Egyesült 1 Államokban. Szeptember Iától december 15-ig a Yale Egyetemen folytatok kutatásokat. majd utána Stan- fordban leszek kél-három hónapig, a Hoover Ittléte i- ■ ben, ezt követően Seaitle- ben, az University of Washington irattárában, illelve levéltárában, majd Washingtonban. a Library óf Cong- ressben nyílik módom az i 1920-as és 1946-os békekonferenciák anyagainak tanulmányozására. Végül, New Yorkban, az University of j Columbia középkelet-euró- pai intézetében fogok kutatni. — Korábban szó volt róla, hogy az amerikai külügyminisztériumban is kutatni fog magyar vonatkozású dokumentumok után. — Igen, washingtoni tar? tózkodásom alatt a State Department irattárában, dlet1 ve levéltárában is módom ' ' lesz magyar vonatkozású anyagokat tanulmányozni. Az 1919 és 1941 közötti időkre vonatkozó anyagok már a tudomány rendelkezésére állanak. — Egyéb elfoglaltság Amerikában? — Seattleben az University of Washington diákjainak fogok előadást tartani, és meghívást kaptam más amerikai egyetemekre is. — Es mikor ismerkedhetünk meg mindazzal, amit ezekben az irattárakban talált? — Haza térésem után megkezdem az összegyűjtött anyag feldolgozását, és annak mennyiségétől, valamint a feldolgozás tempójától függően természetesen igyekszem rádiósorozatban, vagy kötetben közreadni. Időpontot azonban még nagyon nehéz lenne mondani. (bm) KozüIetek_ és a vásárló lakosság figyelmébe! Megnyílt Borsod megye egyetlen Munkaruházati szakboltja Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinsz.ky u. 19. sz. alaft. Munkaruhák, munkaköpenyek, léli védőruhák, cipők, gumicsizmák, kész ágynemű, törülközők, törlőruhák, paplan, takaró, matrac és a munkaruházat körébe tartozó valamennyi árucikk egy helyen a Budapesti Munkaruházati Kereskedelmi Vállalatnak a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal közösen üzemeltetett MUNKARUHÁZATI SZAKBOLTJÁBAN vásárolható meg. BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. /
