Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

Sy®fdo, 1970. szepi 9. ÉSZMC-MAGVMlOftS?Ä6 3 Magyar vezetők üdvözletei a K1NDK nemzeti ünnepe alkalmából KIM IR SZÉN elv társnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének; COJ JEN GÉN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnöksége elnökének; P'h-e.n j-a.n A karcai nép nagy nemzeti ünnepe, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 22. évfordulója, atka-imából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, és önökön keresztül a Koreai. Munkapárt Központi Bizottságá­nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése, elnökségének és kormányának, valamint a testvéri koreai népnek. y Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság dolgozói a Koreai Munkapárt vezetésé­vel az elmúlt 22 év alatt felszámolták a gyarmati múlt örök­ségét, hősi harcban megvédtek hazájuk függetlenségét, szo­cialista vívmányaikat az amerikai imperializmus agresszió­ja ellen, virágzó ipari-agrár államot teremtettek, melynek eredményei lelkesítik Dél-Korea elnyomott népének sza­badságharcát. A szocialista építésben, a KNDK külpolitikai tevékenységében elért sikereik egyben tovább növelik a szocialista országok közösségének erejét, hozzájárulnak a Távol-Kelet és Ázsia, biztonságához, Nagy ünnepük alkalmából a. magyar nép ismételt támo­gatásáról és szolidaritásáról, biztosítja a testvéri koreai né­pet Korea békés egyesítéséért vívott igazságos harcában, az ellenséges provokációk ellen folytatott állhatatos küzdelmé­ben. Meggyőződésünk., hagy együttműködésünk a jövőben is tovább fejlődik és erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Nemzeti ünnepük alkalmából, kívánunk, önöknek, és valamennyi koreai bará­tunknak. jó egészséget és sok sikert munkájukban! Budapest, 1970. szeptember S, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB eteo titkára, Bosonczi Pál, a Magyar Ttepköztórsaság Elnöki Tanácsának einöke, Foefc Jenő, a magyar forradalmi mwnkás-para-szt kormány etaotee. Magyar vezetők üdvözletei a bolgár nemzeti ünnep alkalmából “FODOR ZSIVKOV elvtársinak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökének; GEORGI TRAJKOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének; Szó f i a Ked.ves Elvtársak.! A bolgár nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulásának 2b. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi 'Bizottsága, a. Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, dol­gozó népünk és a magunk nevében szívélyes, elvtársi üd­vözletünket küldjük önöknek és a szocializmust építő bol­gár népnek. . A magyar népet őszinte örömmel töltik el a testvéri bol­gár népnek a szocializmus építésében elért kiemelkedő ered­ményei. A bolgár nép sikerei tovább erősítik a Bolgár Nép- köztársaság nemzetközi tekintélyét. a. szocialista országok erejét, testvéri összefogását, lelkesítik a. békéért, és a hala­dásért küzdő erőket. örömmel állapíthatjuk, meg, hogy pártjaink, kormánya­ink népeink hagyományos barátsága, a. Varsói Szerződés és a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében és az élet minden területén kialakult sokoldalú együttműködése eredményesen fejlődik. . , A jövőben is feladatunknak tekintjük szövetségünk, erő­sítését. testvéri kapcsolataink szilárdítását. Nagu ünnepünkön újabb sikereket kívánunk önöknek és az egész bolgár népnek, szocialista hazájuk felvirágoztatá­sában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB eksö titkára, Liosonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Ülnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, * a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Jó miinkaf*ervezéssel A mezőkövesdi Búzakalász ’Termelőszövetkezetben meg­változtatták a hagyományos Munkaszervezeti formát. Az SOO-as tehenészet borjúsza- Porulata körüli teendőkei e8y 14 tagú brigád látja el. Jó munkaszervezéssel ugyan Már korábban ólért ék. hogy Munkaidejük napi nyol< Mura csökkent, do az meg osvir,tt a reggeli, a déli és az ......L^nvpgéber M ég igy js egész napjukat lekötötte az állatok ellátá­sa. Most bevezették a kétmű- szakos munkarendet. Az egyik csoport reggel öt órá­tól déli egy óráig, a másik déli egy órától este kilencig dolgozik a borjúneveidében. (5—6 ember tevékenykedik egyszerre csoportonként. így két gondozó mindig pihen­het. Ezzel folyamatosan biz­tosítani tudják a heti sza­badnapokat, 5apimwi<*n az dutmmia ícfba^nélása Foglalkoztatottság és ösztönzés A* MSZMP Miskolc városi Bizottsága ez év elején rész­letesen értékelte a város múlt évi gazdálkodását, és meg­szabta 1970. főbb gazdaságpolitikai feladatait. Ezen belül a legfontosabb bér- és munkaügyi tennivalókra is kitért. Ké­sőbb a megyei pártbizottság azonos témát vitatott meg me­gyei szinten, és itt is helyet kapott a városi pártbizottság több javaslata. Ezek végrehajtását vitatta meg az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága dr. Havasi Béla dsn titkár elnökletével tegnap, szeptember 8-án. Az anyagot Drotos László osztályvezető terjesztette elő. Sj (súcsvezet ősegek Miskolcon A Borsod megyei Erdő es Fafeldolgozó Vállalatnál, a Miskolci Pamutfonóban és a Miskolci Húsüzemben eddig több pártalapszervezset köz­vetlenül a városi pártbizott­ság irányításával szervezte a pártmunkát az egyes mun­kahelyeken. A városi pari - végrehajtóbizottság határo­zata alapján az alapszerve­zetek tevékenységének egy­séges irányítása és jobb egybehangolása céljából szeptemberben mindhárom vállalatnál csúcsvezetőségei választanak. 103 dolqozó példamutatása L.em [ivarosban, a Tiszai Erőmű Vállalatnál nemrég megrendezett véradó napon 103 dolgozó kapcsolódott be e nemes célú társadalmi mozgalomba. Legtöbbjük már többszörös véradó — az üzemben kialakulóban van a térítés nélküli véradók törzs­gardája. Fluktuáció. munkafegveism A foglalkoztatottság és az ösztönzés olyan téma, amely­ről napjainkban számos hi­vatalos fórumon gyakorta szó esik. Különösen a fluk­tuáció és a munkafegyelem aspektusából szoktuk vizs­gálni e problémakört. Ezt tette a városi párt-végrehaj- töbizottság is. Már az előter­jesztésben szó esett róla, hogy tavaly a „krónikussá váló munkaerő-mozgás Mis­kolcon is gondot okozott. Alig akarja hinni az ember, hogy a természetes és nem kívánatos fluktuáció követ­keztében Miskolcon egyes vállalatoknál a foglalkozta­tott létszám 30—tO százaléka cserélődött; ebből követke­zően lazult a munkafegyelem, és a bérarányokban is ked­vezőtlen változások jelent­keztek. Mindez végső soron jelentős népgazdasági és vál­lalat! veszteséggel jár. A fluktuáció okait elemez ve, barom lenyeges indrtó okot állapított meg a vég­rehajtó bizottság. így pél­dául a központi bér- és jö­vedelemszabályozás rendsze­rének hiányosságait, a vál­lalati gazdálkodási színvonal több fogyatékosságát és vé­gül az irányító és ellenőrző tevékenység gyengéit. Ezek konkrét ismeretében az év eddig eltelt hónapjaiban több olyan intézkedés született Miskolcon, .amelyek máris mérsékelték a munkaerő mozgása t. Jövedelem és törzsgárda-tagság Az említett intézkedések során elsők között történt meg a kollektiv szerződések átdolgozása. A vállalati „jog­rendben” nagyon egyértel­műen helyet kapott a gyár­hoz való hűség, más szóval a törzsgárda-fcagság elismerése többek között az év végi nye­reségelosztásban. Vannak vattaiatok, ahol kollektiv szerződésbe foglalták az újonnan felvett dolgozok kezdő bércnek maximálását, és a fiatal szakmunkások ugyancsak kezdő bérének a korábbi szinthez viszonyított emelését. Helyes kezdeményezés v ofct a Lenin Kohászati Műveknél az, hogy az új szabályzók adta lehetőségeket lebontot­ták a gyáregységekre, üze­mekre, és közvetlenül a mun­kahelyeket ösztönözték igy az élőmunka jobb felhasználá­sára. Persze, negatív meg­nyilvánulások is előfordul­tak, s ez különösen a mun­kaerő-csábításban öltött nem- kívánatos méreteket. Ma is gond például Miskolcon a nők bérezése a képzettségi szintekkel arányos keresetek biztosítása. És ha a fiatalok gyakori munkahely változta­tását elemezzük, többször érzékelhetjük, hogy éppen e bérezési problémák miatt vették a kalapjukat. Belső tartalékok A munkaerő-helyzet javí­tására, az élőmunka-felhasz­nálás körülményeinek ideá­lisa bba tételére számos szefi- vezeti intézkedést tettek a miskolci üzemekben. Kedve­ző. hogy’ ezek többségükben a belső munkaerő-tartalé­kok feltárására és célszerű, jól átgondolt, felhasználására irányultak. Az LKM-ben ét. a Mezőgazdasági Gépjavító­ban létszám-átcsoportosítás! hajtottak végre munkakörök összevonásával, s az így fék- szabadult. létszámot termein munkahelyekre irányították Figyelemre méltó, amit a Diósgyőri Gépgyárban csinál­tak. Ott ugyanis a nők szá­mára alkalmas munkahe­lyekről a férfiakat átcsopor­tosították, s így bővítették a női foglalkoztatottság lehető­ségeit. Az élőmunka jobb felhasz­nálásánál jelentős helyet kap­A kongresszusi zászlóért versenyeznek az ózdi kohászok A eéls 2,5 s&ásalékos íervÍHÍtcljesítém senybesn a többlettermelésre vonatkozó felajánlások mel­lett jelentős helyet kapott az árvíz okozta károk felszámo­lásának meggyorsítása és az árvíz sújtotta lakosság meg­segítése is. Az ÖKÜ dolgo­zói egynapi nyereségrészese­désüknek megfelelő összeget, 1,1 millió forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak hieg- segitésére, s 30 ezer tonna darabos kohósalak szállítását vállalták, továbbá, hogy az árvizsűjtatta helyekről érke­ző megrendeléseket soron kívül kielégítik. Ezenkívül a kohászati üzem kommunis­tái, szocialista brigádjai szá­mos esetben nyújtottak segí­tő kezet, a bajbajutottaknak, akár anyagi természetű gyűj­tésekről. akár társadalmi munkáról volt szó. Nagyon jelentős vállalati intézkedés volt például a salakgranuláló berendezések beruházásának meggyorsítása is. hiszen nap­jainkban nem kis gondot okoz a cementhiány, s a gra­nulált salak a cement egyik fontos alapanyaga. A beru­házás megvalósítása után az. ÖKÜ 127 ezer tonna granu­lált salak gyártására tett ígéretet az év végéig. A inunkaversenY eredményei Az Ózdi Kohászati Üze­hanem 2,5 százalékos tervtől - teljesítést tűztek ki célul az OKÜ-beai. Az ózdi kohászok joggal bizakodhatnak, hogy célkitűzéseik teljesítése ese­tén elsők között lesznek a kongresszusi zászlóért indí­tott versenyben. Az operatív bizottság a kö­zelmúltban összegezte a ter­melőegységek, gyárrészlegek vállalásait, amelyek lehetővé tették az ÖKÜ 2,5 százalékos tervtúlteljesitésének elő­irányzását. A kohászati üzem nyersvastermelését a terve­zett 612 ezer tonna helyett j 621 ezer. acéltermelését 910 I ezer tonna helyett 940 ezer i tonnára módosította vállalá­sában. Btokksori öntecsbe- t étből 5 ezer, finomhenger - műi bugából 2600 és a hen- j gersori késztermékekből i 11 500 tonna többletterme- j ' lést vállaltak. Mint. a mun­kaverseny jelenlegi állása is j bizonyítja, a vállalások tel- ! jesitésének mindenütt meg­van a reális feltétele. Az ÖKÜ többlettermelési fel­ajánlásának jelentőségét az • is emeli, hogy’ népgazdasá­gunknak kohászati termé­kekből a tervezett mennyi­ségen felül is van igénye. Huszonhat és félmilliós lóriul többletnyereség A kongresszusi verseny felajánlásainak teljesítése az ÖKÜ szempontjából sem ér­dektelen, hiszen a fentebb ismertetett számok a bruttó termelési érték 3,7 százalé­kos növekedését eredménye­zik. s ez 26 millió 440 ezer forint többletnyereséget je­lent a vállalatnak. Ez a nye- vreségtömeg 7,9 százalékos növekedésének felel meg. Tóth István A szocialista munkaver- senynek régi hagyományai vannak az Ózdi Kohászati Üzemekben. Ebben az évben azonban a megszokottnál is nagyobb méreteket öltött a nagy vállalat kollektívájának versenye. Felszabadulásunk 25. évfordulója, a Lenin-cen­tenárium, a gyár alapításá­nak 125., majd a X. párt- kongresszus tiszteletére egy­mást követték a többletter­melésre vonatkozó felajánlá­sok, s mint az első fél év mérlegéből is kitűnt, az ózdi kohászok beváltották ígéretü­ket, Nyersvasból 5080, mar- Unacélból 17 878, durvahen­germűi hengerelt áruból 1210 és finomhengerműi készáru­ból 7927 tonnával termeltek többet a tervezettnél. Operatív bizottság A vallalat 19,6 millió fo­rinttal túlteljesítette a nye­reségtervét az első fél évben, s ez a nagyszerű eredmény tette lehetővé augusztusban a nyereségrészesedési előleg ki­fizetését, amelyben az üzem dolgozóinak 20 százaiéira ré­szesült. A felszabadulási és a ju­bileumi munkaverseny során a 14 ezer létszámú vallalat dolgozóinak 86 százaléka já­rult hozzá brigádvállalások formájában a munkaverseny sikeréhez. Az utóbbi hóna­pokban, a X". pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny időszakában azonban az első félévinél is több, s nagyobb jelentőségű felajánlások születtek az ÓKÜ-ben, s a különböző ter­melőegységektől, gyárrészle- gektől érkező vállalások ösz- szehangolására. koordinálá­sára operatív bizottságot hoztak létre. A pártkongresszus tisztele­tére szervezett munkaver­mek legjelentősebb célkitű­zésének lehetőségeit a jubi­leumi, s különösen a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben született, brigád- és gyár- részlegi felajánlások terem­tették meg. A Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezete ein ölesé ge, valamint a kohó- es gép­ipari miniszter felhívása nyo­mán az árvízkárok következ­tében elmaradt nemzeti jö­vedelem pótlására nem t, tak a vállalatok munkafe­gyelmét javító intézkedések. Több nagyüzemben igazgatói utasítások szabályozták a munkaidőt és a munkából való kilépés rendjét, némi­leg korlátozták a „szabad mozgást” és a Vállalaton be­lüli „munkanélküliséget”. Kár, hogy a műszaki fej­lesztés mint az élőmunka hatékonyságának egyik fon­tos lehetősége, . napjainkban sem érezteti kellő mértékben hatását.' Ennek talán az a magyarázata, hogy a létszám- megtakarítást és a korszerű gyártást jelentős mértékben befolyásoló, úgynevezett nagyberuházások, löszben tervezés, részben pedig ki­vitelezés alatt, állnak. Meg­valósulásuk után azonban ezekkel is számolni lehet. A téma összefoglalásakor dr. Havasi Béla, a várass pártbizottság első titkára na­gyon egyértelműen hangsú­lyozta azokat az összefüggé­seket, amelyek érzékelhetők a foglalkoztíflottság es az ösztönzés viszonyában. Az előterjesztésből kitűnt, hogy azok a bér- és munkaügyi intézkedések, amelyeket a miskolci üzemekben fogana­tosítottak. milyen szoros kapcsolatban vannak a mun­ka termelékenysegének foko­zásával életszínvonal-politi­kánk megvalósításában, vég­ső soron pedig távlati cél­kitűzéseink megalapozásában. Így kerülhetett a határozati javaslatba a következő; . A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a vá­rosi pártbizottság januári határozatait, majd a megyei párt-vb márciusi határozatait figyelembe véve, a város termelőüzemei ben fokozódott az élőmunka * hatékonyabb felhasználásáért folyó politi­kai és gazdasási tevékeny­ség.” így kerülhetett a napja­inkban is fellelhető fogyaté­kosságok ellenére még job­ban szinkronba a foglalkoz­tatottság és az ösztönzés. Paulovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents