Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
Vasárnap, 1970. szept. 6. ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ósdi Ko hássnti Csentek A kongresszusi okmányok vitája és a vezetőség njjáválasztása a durvahengerműi lem ezk ik eszi lök taggyűlésén Az Özdi Kohászati Üzemek durvahengermű gyárrészle- Sében a lemezkikészítő üzem Pártalapszervezete szeptember 4-én; pénteken délután tartotta meg e fontos taggyű- tesét. A taggyűlésen elnöklő Kőhalmi Imre elvtórs, a le- Mezkikészítő üzem vezetője az augusztusi taggyűlésen Megválasztott tisztségviselők nevében megköszönte a párttagság bizalmát, ígérve, hogy a jelölő és a szavazatszedő bizottságokkal együtt legjobb tudásuk és a szervezeti szabályzat követelményeinek Megfelelően igyekeznek eleget tenni megtisztelő megbízásuknak. Megállapította a taggyűlés határozatképességét, javaslatot tett a taggyűlés elnökségére, jegyzőkönyvvezetőjére, bejelentette a napirendi pontokat, s ezzel elkezdődött a munka érdemi vésze. Első napirendi pontként Énekes Zoltán elvtárs, az alapszervezet titkára ismertette a vezetőség vitaindító beszámolóját. Emlékeztetett, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a Módosított szervezeti szabály- zat-tervezetet az alapszerve- Zet tagsága előzetesen tanul- Mányozta, pártcsoportérte- kezleten megvitatta, a tapasztalatokat a vezetőség ösz- szegezte. Ennek alapján a vezetőség arra következtethetett, hogy az alapszervezet tagsága mindkét dokumentum megállapításaival és javaslataival lényegében egyetért és a feladatokra vonatkozólag támogatásáról biztosítja a Központi Bizottságot, illetőleg a X. kongresszust. ■— Alapszervezetünk vezetősége ugyanakkor megállapíthatta, hogy párttagságunk egy részét a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatosan különösen két kérdés foglalkoztatja: helyes lesz-e a tagfelvétel korhatárának leszállítása a 18. életév betöltésére; valamint az egyes jövedelemkategóriákra tervezett tagdíjfizetés mértékére vonatkozó javaslat, — hallottuk a vitaindítóban. — Vezetőségünk véleménye szerint a tagfelvétel alsó korhatárának leszállítása ' sok szempontból elősegíti majd a pártépítő munkát, pártunk jelenlegi összetételének kedvezőbb alakulását az üzemekben is, különösen pedig falun, az egyetemeken, főiskolákon és néphadseregünkben. Ezért javasoljuk a taggyűlésnek, hogy egyöntetűen foglaljunk állást a korhatár leszállítása mellett, — hallottuk a továbbiakban. — Ami pedig a tagdíjfizetés módosítását illeti, az alapszervezet tagságával egyetértésben javasoljuk, hogy a Központi Bizottság tegye további vizsgálat tárgyává az egyes jövedelemkategóriákra megállapított összeg tervezetét és vegye fontolóra a középkeresetű kategóriák tag- díjösszegének bizonyos mérséklését is — mondotta a párttitkár, aki vitaindító bevezetőjében egyébként elsősorban a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet főbb gondolataira hívta fel a taggyűlés figyelmét. Az első napirendi pont vitájában hét felszólalás hangzott el. Elsőként Dulai Lajos kihordó előmunkás kért szót, aki egyebek közt hangsúlyozta, hogy a IV. ötéves terv megvalósítása mindannyiunk érdeke... Az alkotmánymódosítása indokolt, hiszen a jelenleg érvényben levő alkotmány i..ár nem tükrözi hűen a jelenlegi helyzetünket, az utóbbi több mint két évtized nagy változásait. A továbbiakban helyeselte és indokolta a tagfelvételi korhatár leszállításának ésszerűségét, s foglalkozott a tagdíjfizetés módosításának tervezetével is. Fekete Árpád lemeznyíró előmunkás, pártcsoportbizal- mi többek között megelégedéssel állapította meg, hogy a IX. kongresszus határozatait lényegében sikerült teljesíteni, ennek megfelelően alakult a párt életszínvonalpolitikája is, az egyes réte- jövedelemviszonyai azonMi újság a miskolci járás termelőszövetkezeteiken ? Learatták a 24 ezer hold kalászost A miskolci járás termelő- szövetkezeteiben — hasonlóéi megyénk többi részeihez ~~ nagy erőfeszítések közepette végezték a mezőgazda- sági termelés legjelentősebb Munkáját, az aratást. A hét Pépére sikerült cz aratást és a cséplést befejezni. A 24 e2er holdnyi kalászos termé- Se már biztonságban van. — Még mindig sok gondot Phoz azonban a betakarított termények szárítása, tisztitá- és átadása — tudtuk meg ysorba Alberttól, a Miskolci járási Tanács vb-elnökhe- vcttesétől. — Annak ellené- te, hogy a járás termelöszö- Vetkezetei a tervezett kenyér gabona-mennyiség 75 százalékát már átadták a Ga- >0,‘afelvasárló Vállalatnak, a tot>ábbi készletek kezelése 710 őy feladatot jelent. A termelőszövetkezetek szakvezetőinek figyelme már a jövő évi kenyérgabona-ter- Més megalapozására irányul. :* járás területén, sajnos, einigen vethetnek kukorica ten őszi kalászosokat. Így j jövő évi kenyérgabona je- JMtős területeken ismét ga- íyMa után kerül a földbe, .v teflóknak mintegy 35 százalékán azonban még az idei szalma akadályozza a talajmunkát. A talajnedvesség és a nagy tömegű tarló ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a velőszántások minőségét. A járási tanácselnökhelyettes szerint a nehézségek ellenére kedvezőnek Ítélhető meg az előkészületi munkák üteme. — Mindennél lényegesebb gondot okoz azonban az őszi vetőmagszükséglet biztosítása. A tsz-ek saját vetőmagkészleteikből beküldték a mintákat a Minőségvizsgáló Intézethez. A vizsgálati eredmények, sajnos, azt mutatják. hogy a saját vetőmagkészletek a szükségletnek csupán mintegy 25 százalékát fedezik. Ezért a járás vezetői időben figyelmeztették a tsz-eket, hogy a vetőmagigényeket sürgősen juttassák el a Vetőmagtermeltető Vállalathoz. A járás termelőszövetkezetei különben hathatós intézkedésekkel igyekeznek a kedvezőtlen időjárás, az árvíz és belvfz okozta kieséseket ellensúlyozni. '£>51 bún meglehetősen differenciáltak. Hangsúlyozta, hogy a X. pártkongresszus irányelveivel teljes egészében egyetért, a szervezeti szabályzat tervezetében azonban a tagdíjfizetés módosítására vonatkozó javaslat további vizsgálatra szorul. A tarfel- vétel korhatárának leszállítását ő is ésszerűnek tartja. Énekes László művezető véleménye szerint is a 18 évesék körében már sok politikailag érett, önálló egzisztenciával és állásfoglalásra képes egyénekkel lehel találkozni, akik közül nem egy érett, a párttagságra is. A továbbiakban az anyagi érde- ’-•'Itség elvének következetesebb érvényesítésével, a párt életszínvonal-politikáj ának néhány kérdésével, valamint az iparfejlesztés kérdéseivel foglalkozott, amely az üzemet közvetlenül is érinteni fogja. Felszólalását összegezve, az irányelveket helyesnek tartja, elfogadja és támogatni fogja az abban foglaltak megvalósítását. Páter Jenő lemezkihordó előmunkás szintén helyesnek tartja a kongresszusi okmányok megállapításait, egyebek közt bírálta azoknak az idős párttagoknak a magatartását, akik nyugdíjba vonulásuk után úgymond hátat fordítanak a pártnak. Ezt követően több felszólaló kapcsolódott még bele a tagdíjfizetés problémáinak vitájába. A taggyűlés második napirendi pontjaként újjáválasztották az alanszervezet vezetőségét. A jelölő bizottság iavaslata alapján titkárnak ismét Énekes Zoltán elv- társat, a vezetőség tagjainak pedig Berecz Sáridor, Dulai Lajos, Lakatos János és Takács Istvánná elvtársakat választották meg. * Végezetül a taggyűlés elnöke az alapszervezet egész tagságának nevében meleg szavakkal köszönt el id. Hor- nyálc József elvtárstól, aki 1045-ben egyik alapító tagja, 15 évig párttitkára. 20 évig pedig vezetőségi tagja volt ennek az alapszervezetnek, aki azonban a közeljövőben már nyugalomba vonul A vezetőségválasztó taggyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Csépányi Bajos Mistekészítő nagyüzem Az öntödei Vállalat min- takészitő tizemének ez évi termelési terve 20 millió forint értékű gyártmány készítését írja elő. Elsősorban a saját vállalatuk igényeit elégítik ki, de dolgoznak a borsodi üzemeknek is. A minták anyaga a hagyományos fa és fém mellett a műanyag. Műanyagból készítik az állandóan fejlődő kádgyár társuknál alkalmazott mintákat is, melyek felveszik a versenyt a korábbi importáruval. Gyártmányaik 60 százalékát exportra kerülő berendezések alkatrészeinek készítésénél alkalmazzák. rr Tervező: a MEZÖBER Beszélgetés Szögeczki László vezérigazgatóval Pénteken a mezőgazda- sági kiállítás sajtópavilonjá- ban Szögeczki László vezér- igazgató tájékoztatta az újságírókat a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat (továbbiakban: MEZÖBER) tevékenységéről. Mivel megyénk egyik fontos bázisa a vállalatnak, itteni munkájukról interjút kértünk a vezérigazgatótól. melyet az alábbiakban adunk közre. Szoros kapcsolat a tsz-ekkel Szögeczki László elmondot ta: a MEZÖBER-t négy évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre, hogy a mezőgazdaságban hozzáértő, jól képzett szakgárdával szervezzék, tervezzék és építtessék a beruházásokat. Alapításunk időpontja — mondotta — egybeesett gazdaságirányítási rendszerünk főbb elveinek kidolgozásával. Természetes tehát, hogy ez kezdettől fogva kihatott a vállalat munkájára. Rugalmasabban, gyorsabban alkalmazkodhatunk a mezőgazdasági üzemek igényeihez. A vállalatnak minden megyeszékhelyen, így Borsodban is. működik kirendeltsége. A megyei MEZÖBER elsősorban a megye mezőgazdasági üzemeinek beruházásait szervezi, illetve itt vállalják a tervek készítéséi, az építkezések műszaki ellenőrzését. — Vállalatunk munkáját a termelőszövetkezetele, állami gazdaságok megismerték, és évről évre több megbízást adnak nekünk. A magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőben — az év közben jelentkező anyagellátási nehézségek ellenére is — teljesítette beruházási feladatait. Ügy vélem — mondotta a vezérigazgató —, ebben nagy szerepe van a MEZÖBER- nek is. Mi ugyanis minden mezőgazdasági üzemmel, termelőszövetkezettel, állami gazdasággal kapcsolatot teremtettünk. A termelőszövetkezeteknek csaknem 80 százalékától kaptunk megbízást, és érvényes szerződéseink száma meghaladja a tízezret. A hősprogram megvalósításáért Emlékeztettük a vezér- igazgató elvtársat a kormány 1969 decemberében és ez év januárjában hozott határozatára, amely az állattenyésztés fejlesztését, a húsprogram gyors végrehajtását sürN apón (a több száz vagon faáru érkezik a Szovjetunióból Tuzsérra, a Szaboles-Szatmár megyei határinenti kis község fatelepére. A Szovjetunióból érkező fa egy részéi hatalmas híddarukkal vasúti kocsikba rakják, amelyek elviszik rakományukat az ország minden részébe, így Borsodba is. geti. Szögeczki elvtárs elmondotta, hogy a határozat végrehajtására vállalatuk már az elmúlt évben is nagy erőfeszítéseket tett. Modern állattartó telepeket terveznek. Ezt bizonyítják a számok: 1969-ben a szarvasmarha-férőhelyek 81 százaléka és a sertésférőhelyek 88 százaléka korszerű, szakosított állattartó telepeken épült fel. A MEZÖBER tehát eredményesen működik közre a húsprogram megalapozásában. A nagy jelentőségű munkákat úgy tudja elvégezni, hogy kirendeltségein elterjeszti a korszerű, magas színvonalú műszaki megoldásokat, a gyakorlatban bevált építészeti, technológiai újdonságokat. Ám a mezőgazdasági beruházások megvalósításának továbbra is legfőbb akadálya az állandóan visszatérő építőanyaghiány. Ezért — mint Szögeczki László elmondotta — a helyi anyagok feltárásával, új források felkutatásával keresik a lehetőségét az építkezések meggyorsításának. ülezőpanelgyár Borsodban A minisztérium kezdeményezésére a vállalat 8 állami gazdaság, az Országos Kavicsbánya Vállalat, a Fel- sőzsolcai Gépjavító Vállalat és az AGROTRÖSZT részvételével közös vállalkozásba fogott Mezőpanel néven, melynek feladata a Nyékiád- házán készülő épületelemgyár üzemeltetése. Olvasóink előtt nem ismeretlen a téma, hiszen több alkalommal beszámoltunk már az új létesítmény építéséről. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató elmondotta, hogy a gyár évente kétszázezer négyzet- méter alapterületű állattartó- épület anyagát állítja elő. A zömmel olasz gépekkel, berendezésekkel üzemelő elemgyár építését — mint beruházó — a MEZÖBER tervezi. Az új elemgyár első termékei. már elkészültek. a kiállításon láthatók. egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek. Egyébként a gyár az új év első napjától mar üzemszerűen termel. A MEZÖBER — mondotta a beszélgetésünk végén a vezérigazgató — a minisztérium megbízása alapján, mint beruházó, gazdája a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok bekötő útjai építésének is. Borsod megyei vonatkozású hír. hogy éppen holnap, szeptember 7-én kerül sor Sály községben az ezredik kilométer tsz-út átadására. Onodvári Miklós
