Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-04 / 207. szám
Péntek, 1970. sz«pt. A. ÉSZAK- M AG YARORSÍAG 5 Fehérgyarmat szélén, kö- ?*1 a mezőhöz (onnan zúdult “e a romboló ár) épül Ba- °6h Sándor háza. Egy ház a sok száz közül. Külsőleg a'ncs rajta semmi írendkívü- /■ A többitől talán abban különbözik, hogy nem cse- leP. hanem borsodnádasdi •ernez fedi. Két munkás ép- Pen az utolsó szelvényeket üleszti a helyére. . A lemezeken játékosan Mncolnak a napsugarak. Mintha csak azt akarnák su- Sőliriazni: „Ember, aki erre társz, nézz e házra! A szeretet öntötte ezt is új formába. Távoli vidékek embereiben csörgedezve indult táeg, * patakká erősödött a Se9ítsé(/. Baloghékal soha ismerő emberek fogtak °?sze hogy e szabolcsi csatád életéből, is kitöröljék a romboló ár borzalmas emlékét," Ez lett belőle Baloghot nem találjuk otthon. Most is, mint jó két evtizede, a nyíregyházi ^KöV pilótájaként járja az Országot. Vékony, törékeny üsszonya tesz-vesz az udvaron, a 23-as AKÖV-től kapott faházban, ahol megma- Jadt vagyonkájukat zsúfolok össze. — Volt nekünk szép lakúink. Csak vályogból volt. Még ki sem fizettük a költhet, s elvitte az ár... Volt s?ép bútorunk. Még abba is ,Van tartozásunk, majdnem °tezer forint. S nézzék meg mutatja az asszony a bú- Ofmaradványokat — ez lett belőle. 'Ilyen terhekkel, s egy gépkocsivezetői fizetéssel a Ba- °gh család nehezen tudott v°lna talpra állni. Nehezen, há... Autóbusszal érkező segítség Baloghék esetéről, bajáról tudomást szereztek a 3-us sz. ^KÖV ózdi egységének dolgozói. Elhatározták, segítelek rajtuk. Három autóbusszal is jöttek — no. per- sze nem egyszerre, különböző időben — segítettek a bontásnál, az anyagszállításul az új ház építésénél. Takács István, az ózdi egység szb-titkéra — gondolt egy nagyot, s merészet, s bekopogtatott a Borsodnádasdi Lemezgyárba. — Segítséget jöttem kérni. .. — kezdte. A gyáriak készen voltak rá. A szabolcsi család számára külön készítettek lemezt. Igaz „véletlenül” nem egy. hanem két házra való lemezt pakoltak fel a járművekre, de így legalább egy másik szabolcsi gépkocsivezető, Siket Zoltán lakásán is (ezt a sátoraljaújhelyi egység építi) borsodnádasdi lerpez bizonyítja a segítségadást. — A gyár — magyarázza Baloghné — embert is adott, aki felszerelte a lemezeket. A faház nyílásán árnyék takarja el az alkonyi fényt. Egy munkásember lép be. — Mennyien vannak itt az AKÖV ózdi egységéből? A szimpatikus fiatalember, akiről később megtudjuk, hogy Halló Jánosnak hívják, kissé zavartan válaszol: — Nem tudom. Mi ugyanis az ÓKÜ-ből jöttünk. — Ezek szerint a kohászok is segítenek. Valaki megjegyzi, hogy az ÖKÜ-ből is volt itt négy kőműves. Am a mi emberünk magyarázattal szolgál. — Mi az OKÜ-ben dolgozunk, de egyébként a KGYV vállalathoz tartozunk. Hatan jöttünk ide, három kőműves és három segédmunkás. Egy meglepetés... Az épület már áll. Készen vannak a falak, s kész a tető. Most a vakolás következik. Ebben segítenek a KGYV emberei. — Eddig'— közli Takács István szb-titkár — 150.0 óra társadalmi munkát végeztünk. Baloghné élénken figyeli a párbeszédeket. Csupa öröm és csupa nyugtalanság az asszony. Minden szava, mozdulata, érezteti, hogy még benne, az idegeiben remeg mindaz a tragédia, szörnyűség, amit az árvíz kavart. De ezt az érzést már egyre jobban elnyomja az öröm. A jövőt, nem látja még 'túl róMagánlakások - tízezrével Megyénk lakásépítési Programhibán 1045 óta min- ?eh évben jelen' ;s részt válóinak a magún jprkezük, yüg van falu. ahol az utób- 01 években ne nőttek volna valóságos utcasorok, új ólepek, de a városok arra ^jelölt részein is sok magánkéz épült. A tervezők az elkövetkező években szövetkezeti, társas- ház és magánház építkezések révén továbbra is nagy mennyiségű, magánerőből történő építkezésre számítanak. A negyedik ötéves terv idején megyénkben 11 ezernél több magánlakás épül majd fel az előzetes számitá?V is lel lehel lenni a jogtalan iparűzés ellen >Nz Encsi járási Tanács :egrehajtó Bizottsága három ®Vvel ezelőtt elrendelte a lakosság szükségletét ellátó P?ri hálózat mennyiségi és Minőségi fejlesztését, férfi- í*oi fodrászatok bővítését, s ^Jogtalan iparűzés visszaszoDtását. végrehajtó bizottság most jógvizsgálta, mit tettek ed- ■ Ó a határozat végrehajtása bekében. jogtalan iparűzők, más *6ven kontárok ellen nem is j Fan könnyű határozottan kilépni úgy hogy a lakos- kiszolgálása ne szenved- tua CS0I-hát. A kontárok ott v ütlak dolgozni, ahol hiány tv? az adott szakemberből, “ót a járási tanács vb — nagyon helyesen — úgy oldotta meg ezt a feladatot, hogv a szakképzettséggel rendelkező úgynevezett kontároknak, ipar jogosítványt adott, összesen 41 szakember Váltotta ki a járásban az iparjogosítványt. A szolgáltatás javításának más módja is volt. Kiterjesztették a kisipari szövetkezetek működési területét oly módon, hogy a hálózatbővítés érdekében 186 dolgozónak adtak kis községekre szóló iparengedélyt. Így például a Miskolci Fodrász Szövetkezet férfi-női fodrásza 'olgozik Novajidrányban Forrón. A Miskolci Fényképész Szövetkezet egyik fényképésze pedig Göncön. zs ásnak. 150 ezer forintot igényeltek házépítésre. Hosz- szú-hosszú évek kellenek a törlesztésre. Az AKÖV-dol- gozók a háta mögött figyelmeztetnek, ne faggassam az asszonyt a költségekről. — Hadd legyen nekik még egy kellemes meglepetés — mondják később, örülnek a segítségnek, de még nem tudják elhinni, hogy amit mi adunk, az ingyen van. Pontos számítást még nem csináltunk. de alig 50—60 ezer forintba kerül majd Ba- loghéknak a lakás. Fehérgyarmatot már sok kilométerrel elhagytuk. Az asszony szava még mindig cseng bennünk: — Látom, hogy segítenek. Másképpen talán nem is lenne házunk. Nem is tudom. hogyan, és kinek köszönjem meg. De valahogy nem értem. Akik eljönnek, nem rokonok, nem ismerősök. Ök se láttak minket, mi se őket, és mégis segítenek. Miért, miért? Talán azért, mert aranyból van a dolgozó emberek szíve és ha otthon, a munkahelyen mindenkinek megvan a maga gondja, baja, mindezt félreteszi, hogy segítsen a bajbajutotton. Csorba Barnabás A szikszói kórház 1926 óta dolgozik. Szülőotthonként indult, 60 ággyal: Ma ugyanitt az általános járási, kórház négy osztálya működik: a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet és a gyermekgyó- .gyászat. 110 ágy zsúfolódik a régi épületben. Korszerűség, felszereltség tekintetében pillanatnyilag egyike az ország legelmaradottabb egészségügyi intézményeinek: a kórházban dolgozó orvosok, a kisegítő személyzet szakmai felkészültsége, akaratereje bebizonyította a megújulás lehetőségét. ül A Miskolci Tervező Vállalat építésze, Varjasné Csizi Klára Pécsett, a 400 ágyas új klinikán tanulmányozta a legkorszerűbb kórházépítést,' mielőtt elkészítette a szikszói kórház új épületének, s a régi rekonstrukciójának a terveit. A megűjhodó intézmény három osztályán (szülészet. sebészet, belgyógyászat) 170 ágy lesz. A régi épülethez négyemeletes „nyaktaggal” kapcsolódó, pilléralapokon álló, háromemeletes új kórházi, szárny árkádos földszintjén tíz munkahelyes szakorvosi rendelőintézel létesül. Harmadik emeletének csupaüveg falú helyiségeiben légkondicionált, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt három — egy sebészeti és két szülészeti — műtő kap majd helyet. Az új épületben intenzív terápiás részleg is - lesz. A sebészeten és a szülészeten „őrzőszobákban” vigyázzák majd állandó gépi és emberi felügyelettel a súlyos eseteket. Ma még négy orvos naponta Miskolcról kénytelen kijárni. Az idén elkezdik •négy, két és félszobás szolgálati lakás építését, s idővel újabb nyolc, központi fűtéses lakás is épül az egészségügyi dolgozók részére. A régi rendelőintézet megüresedő épületében nővérszállást és szolgálati szobákat alakítanak ki. Ezek az intézkedések minden bizonnyal meg- . szüntetik a szakember-hiányt; hiszen a fizetésekkel eddig sem volt probléma: a A Vöröskönél A meredezö, súlyos tömör falak között csend van, semmi sem mozdul, ltt-ott néhány szép oszlopmaradvány indul a magasba. fenn meghajlik, mintha még most is boltívet tartana. Fülkék, beugrók, kövek, A környékbelieken kívül kevesen ismerik ezeket a romokat, az évszázadokkal ezelőtt épült klastromot, itt Kurityán határában, mely hasonló a szentléleki klastrom romjaihoz. Sokak szerint abban az időben is épült, és ugyanazzal a céllal, Ellenpropagandaként, Mert az új hitre térített magyarok közül sokan továbbra is ragaszkodtak az ősi hithez, István király tüze-vasa ellenére is. Áldozatokat mutattak be valamelyik magas hegyen, a Véres kőnél, melyből később aztán a Veres kő lett. Az új vallás papjai pedig a közelben felépítették a klastromot, hogy tekintélyével, súlyosságával megfélemlítse, díszes szertartásával odavonzza pogány eleinket. Lehet, hogy valóban e célból épült, lehet, hogy más miatt. Tény, hogy a romok itt vannak, és ha vem is félelmetesek, de a maguk módján szépek, vonzóak. Látni itt. persze újabb korból való dolgokat is, vascsilléket, friss építések nyomait. Megkezdődött ugyanis a feltárás, a helyreállítás. Az ormosbányai üzem bányász szocialista brigádjai dolgoztak a romokon, hogy óvják a további pusztulástól. Nincs még befejezve o munka, de a tervek szerint folytatni akarják. Megéri. Es egyszer bizonyára egy. tábla is felkerül majd valamelyik falra, a romokról szóló legfontosabb tudnivalókkal. Ez is megérné. (pl — szgy.) megyében Szikszón a legmagasabb az , egészségügyiek bérbeállás! szintje. A szikszói kórház Aszaló felé terjeszkedik. Hat hold területet sajátítottak ki erre a célra. Valóságos zöldövezetet, ligetes parkot létesítenek, de itt kap majd helyet az új mentőállomás, a garázs, s a fent említett nyolc új lakás is. Sok huzavona után, a járási vezetők — Sváb Antal vb-elnökhelyettes és dr. Molnár György járási főorvos — szívós munkája nyomán a lelkesítő tervek a megvalósulás szakaszába értek. A járási tanács kétmilliós anyagi támogatásával megerősített Hernádmenti Építőipari Szövetkezet megkezdte a 30 millió forintos beruházás kivitelezési munkáit. Kiásták a 210 centiméteres alapokat, s ez év utolsó negyedévében a BÁÉV műszaki segítségével megérkeznek az Alsózsolcai Épületelemgyárból az első univázszerkezet-szállítmá- nyok. Ha egyes, szorongató építőanyag-problémákat sikerül megoldani, 1972 nyarára elkészül az új szikszói kórház, 1973 decemberében pedig befejeződik a régi épület teljes rekonstrukciója is. T. L. Sárospataki ruhák az európai nőkön Alapszabály-módosító közgyűlést tartott Sárospatakon a Ruházati Szövetkezet Tarai/ Andor elnöklésével a művelődési házban. Ugyanakkor megvitatták az új munkavédelmi szabályzatot, majd az elnökség tájékoztatta a tagokat a szövetkezet eddigi munkájáról és- eredményeiről. Az elnöki beszámolóból kiderült, hogy o 470 leányt és asszonyt foglalkoztató üzem, Írországtól kezdve Törökőr? szágig szinte minden európai országba szállít bébi. leányka. bakfis és női ruhákat, blúzokat. Több országtól bérmunkát vállalnak. az fmyagot megkapják és a kívánt méretekben, fazonokban elkészítik a ruhákat. Munkájukkal, divatos. ízléses ruháikkal teljes mértékben meg vannak elégedve a külföldi megrendelők, kifogás nem merül fel szállítmányaik ellen, A gazdálkodásuk is kiegyensúlyozott, amit az egy főre 1 iutó 1390 forintos havi átlagkereset es a hónapról '•r>« ........."••ckvö nveres z.. Keony(t fi, mostani közgyűlésükön 67 új je- lent>-c-öt vettek fel a tagok sorába. A sárospataki viszonylatban — különösen a nők fog- ln".-oítatása szempontjából — tz'entős üzem egy év múlva ünnepli működésének 20. évfordulóját, s erről méltó módon kívánnak megemlékezni. Máris folynak az üzem bővítését szolgáló éoilkezések. melyek 1971 nyarára beíeie- '•.ödnek. Ennek során út tanácstermet. kultúrtermet, szabászműhelyt. öltözőket, uhanvozókat fivérnek. « ami i legfontosabb. 3,4 millió o intos beruházással tovább tökéletesítik az üzem gépesítését. szalag rendszer et. Üj ház a külvárosban Rekonstrukciós M * • I Megújul Szikszón w a járási kórház
