Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
ÉSWPK-WAOYARORSZÁO 4 Szerda, 1970. szept. 30. özművelődési munkánk tartalmát — a jelenben és a jövőben egyaránt — meghatározza az a követelmény, hogy növelnünk kell, a lakosság műszaki-technikai, szakmai ismereteit. Ésszerű és jogos ez a követelmény köz- művelődésünkkel szemben, hiszen nem lehet az elvonatkoztatott sem mindennapjaink életétől, feladataitól, sem pedig azok igényeitől és érdeklődési körétől, akikre hatni akarunk. Az emberek — legalábbis többségük — sajátos érdeklődési területeik mellett leginkább az után érdeklődnek, ami mindennapi munkájukban segítségükre lehet. Mindez azt is jelenti, hogy népművelőinknek — munkájukban — különösen szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a művelődési intézmény vonzáskörében milyen érdeklődési körű, és milyen műveltségi szintű emberek élnek. Ezt figyelemmel kísérve, nagyon is természetesnek tűnik, hogy megyénk közművelődési irányelveiben fontos szerepet kapott az irányított, egy-egy közösség művelődését segítő munka. A meglevő nehézségek ellenére is úgy tűnik, hogy köny- nyebb megtalálniuk az utat népművelőinknek a munkásrétegekhez, mint a mezőgazdaságban dolgozókhoz. Már csak azért is, mert a városokban, a nagyobb településeken viszonylag jól felszerelt művelődési otthonok állnak rendelkezésre. A községekben, főleg a kisebb falvakban sajnos mindez jórészt hiányzik. Rosszabb feltételek között kell tehát végezniük ezt a feladatot a népművelőknek, s ugyanakkor sajátosan sokféle igénnyel találják nap mint nap szemben magukat. A falusi közművelődés már eddig is szép eredményeket ért el, mégis az elkövetkező években egyre nagyobb feladatok hárulnak a területen dolgozó népművelőkre. A különböző fórumok — kulturális hetek, egyéb rendezvények — mellett egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjanak a szakkörök. Minderre már csak azért is szükség van, mert a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével együtt egyre inkább jelentkezik az igény a tagság részéről a szórakoztató, s mégis hasznos ismeretszerzésre. A mezőgazdaságban dolgozók szabad idejének hasznos kitöltése nem könnyű feladat. Nyilvánvaló, hogy szükség van az eddiginél még szorosabb együttműködésre a közművelődési intézmények — a művelődési ház és a könyvtár — s az adott terület gazdasági vezetői között. Csak közös erőfeszítések útján lehet ugyanis elérni azt — ami pedig követelmény —, hogy javuljanak a kulturális feltételek. A termelőszövetkezeteknek — legalábbis többségüknek — ehhez megvan az anyagi fedezetük is. Színesebbé, változatosabbá kell tenni a mezőgazdasági üzemek dolgozóit „tömörítő” szakkörök foglalkozásait, s ehhez elsősorban a tematikák gondosabb megválasztásán keresztül vezet az út. De gazdagítani lehet a módszereket is: szakmai bemutatók, író—olvasó találkozók, kis kiállítások, elméleti és gyakorlati foglalkozások, vetélkedők követhetik egymást. Természetesen nemcsak szakmai jellegű feladatok hárulnak a közművelődésre. A számtalan más feladat mellett azonban elsődleges szerepet kap a „szakmai ismeretterjesztés”: a változatos, s a gyakorlati munkát segítő közművelődési tevékenység. Abban, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakmai műveltsé- »e növekedjen, s kedvet kapjanak az önművelésre is, részt kén vállalnia a falusi értelmiségnek. Az ő segítségük nélkül — nem túlzás — megoldhatatlannak tűnik ez a feladat, hissen nem mondhatunk le sem elméleti, sem pedig gyakorlati tudásukról. A z ismeretek átadására és az ismeretszerzésre pedig — éppen a sokféle érdeklődési kör és különböző műveltségi szint következtében — a szakkörök a legalkalmasabbak. Nemcsak azért, mert közvetlenebb, kötetlenebb módszerekkel dolgozhatnak, hanem azért is, mert maguk az emberek is könnyebben oldódnak fel, nyilatkoznak meg. Ezt a fórumot kell tehát tovább erősítenünk, gazdagítanunk valamennyiünk érdekében. Hiszen a közművelődés „hasznát” és hatását is éppen ezeken keresztül tudjuk a legközvetlenebb módon lemérni. Csutorás Annamária a szakszervezeti kultúrmunké ban A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának agitációs- propaganda, kulturális és sportbizottsága a napokban tanácskozásra hívta a szakszervezeti agitációs, propaganda és kulturális felelősöket, valamint a művelődési intézmények igazgatóit, hogy az őszi-téli közművelődési évad kezdetén megvitassák a legfontosabb teendőket. A tanácskozáson Kiss Béla, az SZMT titkára kulturális politikánk néhány elvi kérdését ismertette, Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója a nyáron tartott népművelési konferencia tanulságait elemezte, az 1970—71-es évad legfontosabb feladatait pedig Varga István, a bizottság helyettes vezetője vázolta. A tanácskozáson a szak- szervezeti művelődési intézmények vezetői és a szak- szervezeti kultúrmunka részterületeinek felelősei sokoldalúan vitatták meg az elhangzott referátumokat, ösz- szevetve azokat munkahelyi tapasztalataikkal. Figyelmet érdemel ez az évadkezdő, eligazításnak és szakmai-politikai, továbbképzésnek is tekinthető tanácskozás, amelyen például Kiss Béla SZMT-titkár előadásából azt ismerhették meg a részvevők, mik a kultúrpolitika legfontosabb elvi kérdései, amelyeknek gyakorlati realizálása napjainkban, a IV. ötéves terv előkészítésének szakaszában a X. párt- kongresszus téziseinek valóra váltása idején, a szakszervezeti kongresszusra készülve, s nem utolsósorban, a köz- művelődési országos konferencia iránymutatását követve, az annak nyomán született megyei közművelődési terveket támogatva, reájuk vár. ' Mind a három tájékoztató előadásból kicsengett, hogy a szakszervezeti kulturális tevékenységben bizonyos hangsúlyeltolódásnak kell bekövetkeznie, és a korábban -folytatott különböző tevékenységek kisebbfajta értékrendi átcsoportosításon kell, hogy átessenek. Fontos szerepet kap a jövendő szak- szervezeti kultúrmunkában a gazdasági munka támogatása. A kultúrmunka fogalmat ugyancsak át kell értékelni. hiszen nemcsak a szűkén vett művelődési tevékenység értendő alatta, hanem mint á tanácskozás részvevőinek összetételéből és a munkát irányító megyei bizottság nevéből kitűnik, agitációs, propaganda és kulturális tevékenységet jelenti egyben. A gazdasági tevékenységet segítő munkában a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az agitációs tevékenység, a szakszervezeti aktivistáknak, kultúrmunká- soknak a jelenléte, a közvetlen emberi ráhatás, meggyőzés. CÉL: A matematika megszerettetése Évek óta megismétlődik, hogy a középiskolák matematikai olimpiáján kiváló eredményeket érnek el a magyar diákok. A szép sike50 év múlt el Megjelentek tízen — Az elvetett mag jó talajba került... — Életünk, egyéniségünk alapját kaptuk ... Miről folyik a beszéd? Egy hajdani egyemeletes kisiskoláról. A Zsolcai kapuban volt. Miskolcon. Ma már köve sincs, helye sem látszik. De az osztálytermek hangulata, a régi tanárok emléke él még az egykori diákokban. Szeretettel gondolnak az együtt töltött négy évre valahánvan. Éppúgy, mint azok, akik néhány napja, egy napsütéses délutánon ötvenéves érettségi találkozójukat ünnepelték. A volt II. számú Miskolci Állami Polgári Iskola 1920-ban végzett tanulói. Bódy Kornél nyugalmazott polgári iskolai igazgató, a jubiláló diákok volt osztályfőnöke, ugyanúgy névsorolvasással kezdte az ünnepi órát, mint ötvenegynéhánv évvel ezelőtt bármelyik napon a tanítást. A valamikor 38-as létszámú osztályból most megjelentek tízen. Tolnai Ferenc, Pataky Gábor, Simon László, Zskupi Sándor, dr. Zétényi András, Parragh Lajos, Szabó Sándor, Gulyás Béla, Déri Mráz Zoltán és Csikós Miklós. A tanárok közül pedig* Bódy Kornél mellett már csak Fór is Ferenc kiváló pedagógus ült. Csend volt a miskolci Fegyveres Erők Klubjának különtermében. Az első pohárért nyúló kezek megálltak félúton. A régi pajtások, a régi társak jutottak eszébe kinek-kinek. Egy-egy felvillanó kép, egy-egy perc emléke. Kinyitott táska, elővett kékfedelű füzet, két összebújó, borzas fej... és lövészárok, gránáttölcsér, szögesdrót. Az őszi nap besütött az ablakon. Még fényesen világított, de már nem melegített. A meleget maguk az ünnepelők hozták magukkal. — Életünk, egyéniségünk alapját kaptuk mi iskolánktól. Mindent az alma mater- nak köszönhetünk — indítja el a közös visszaemlékezés folyamát dr. Zétényi Árpád, az Egri Tanárképző Főiskola nyugalmazott docense. — Az elvetett mag jó talajba került — veszi át a szót Pataky Gábor. — Ügy neveltük gyermekeinket, hogy nyugodtan rájuk bízhattuk a jövő generációjának nevelését. Mert ugyan mi esztergályosok, MÄV- tisztviselők lettünk csak többnyire, de. ők már diplomás emberek. — A mi iskolánk, a szegények iskolája volt — szól Szabó Sándor. — Munkások) parasztok gyermekei tanultak ott. S azért becsültük annyira a tudást, amit kaptunk, mert akkor az nagyon nagy szó volt. Ma pedig büszkék vagyunk, mert valamennyien megálltuk helyünket az élet ránkesett posztjain. Az iskola dicsérete után egymás élete felé fordultak a kérdező szavak. — Hol laktok most?... Na, és mi van a gyerekekkel? — Leninvárosban ... De a nagyobbik lányomat tán tanítottad is, nem? — Persze .. . persze ... A beszélgetés mind meghittebb. Ilyenkor illik elköszönni. Biró Péter rek elsősorban néhány jó iskola kiváló tanárainak és tanulóinak munkáját dicséri. A hat évvel ezelőtt, az általános iskolákban alakult és egyre jobban terebélyesedő Kis matematikusok baráti köre mozgalom szélesebb alapokra építi a képzést. A napokban területi konferenciát tartottak Egerben Borsod, Hajdú, Heves, Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár megyék KMBK-ban (ez a kis matematikusok nevének rövidítése), dolgozó tanárad részére. Szőkefalvy Nagy Zoltán főiskolai tanár megnyitó szavai után dr. Abonyi Istvánná, a MTESZ osztályvezetője részletesen ismertette a KMBK országos célkitűzéseit. A mozgalmat elsősorban a fizikai dolgozók jó képességű gyermekei továbbfejlődésének céljából hozták létre. A baráti kör a természettudományos gondolkodás megalapozását szolgálja. A foglalkozásokon a tanulók érdekes, életből vett, gondolkodtató példákkal, játékos, felszabadult hangulatban oldják meg e feladatokat. A kültagjai nagyrészt olyan jellegű példákat dolgoznak ki, amelyek nem szerepelnek az iskolai tanmenetben. A tanóráktól eltérő módszerekkel tevékenykednek, így például megvitatták a feladatmegoldásokat, és a tanulókat új gondolatok megszületésére öztönzik. A konferencián öt színvonalas előadást hallgattak és vitattak meg a részvevők. A jövő szempontjából nagy jelentőségű mozgalom megyénkben is elterjed ebben a tanévben. (Takács Imre) A szakszervezeti kulturális szervek napjainkban már mérlegelik az elmúlt években végzett munkát, amelyet majd megyei szinten legmagasabb fokon, az SZMT választó közgyűlése elemez. Megállapítható már most is, hogy az elmúlt időszakban a megyei középirányító szervek, az alapszervezetek Propaganda-, tömegpolitikai munkája, közízlést formáló tevékenysége, az ezt átfogó irányító, munka folyamatosan fejlődött, formai és módszertani vonatkozásban gazdagodott. A szakszervezeti mozgalom politikai tevékenységében nagyobb szerepet kapott az agitációs, propaganda- és kulturális nevelő- í munka. A fö figyelem a tár- . sadahni ludat szocialista ál- 1 alakítására, a gazdaságirányítási rendszer reformjából adódó ideológiai-politikai feladatok megoldására, az ági- ' tációs és propagandamunka eszmei-politikai mondanivalója egységének biztosítására, a termelést segítő tevékenységre, s az általános mű- j veltséget fejlesztő program, kialakítására irányult. A fej- j lődést, az eredményességet ! bizonyítja, hogy a politikai navelőmunka hatásaként is •folyamatosan számolnak be minden munkahelyen, válla- ! latnál és intézménynél a dói- j gozók élet- és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedések felszínen tartásával, a szervezett dolgozók kulturáltsági szintjét, a szocialista közízlés fejlesztéséi szolgáló bonyolult nevelési feladatokkal is. Mindez megállapítható napjainkban Borsod megye szakszervezeti kulturális munkájáról, mégis fontos, és szükséges volt a bevezetőben említett tanácskozás, mert az őszi-téli évadban markánsabban kell hogy jelentkezzék a kulturális tevékenységben az agitativ jelleg, a gazdasági munka, a termelés ilyen irányú támogatása. Nincsen, és nem is lehet szó arról, hogy a kultúrmunka szűkebb értelmezésében vett hagyományos tevékenység, a tömegművészeti munka, ak ismeretterjesztés és egyebek, bármilyen kis mértékben is csökkennének. Sőt folyamatosan fejlődniük kell. s ezzel párhuzamosan kell nagyobb hangsúlyt kapnia, erősödnie, és az össztevékenységben nagyobb szerepet betöltenie a kulturált termelési ngitáció- nak, a gazdasági munkát agitativ eszközökkel segítő kultúrpolitilcai feladatoknak. Ezeknek az üzemenként i gyakorlatát természetesen megyei szintről nem lehetett meghatározni. De a tanácskozás, illetve az ott kapott többrétű iránymutatás jó alapul szolgál, hogy az egyes üzemi szakszervezeti bizottságok és művelődési intézmények a maguk területén, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva, a mindennapos gyakorlatban gyümölcsöztet- hessék mindazt, amit tanácsként, útmutatásként kaptak. (benedek) Televízióért — műsor A Sá oraljaújhelyi Faipari Ki :z dolgozói modern televíziót aduik át a sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak. Az ünnepségen részt vettek: Éles György, a városi pártbizottság tagja Vass László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A televíziót Eredi ts György, a ktsz párttitkára adta át. A tanulók nevében Rácz ;eVi Éva köszönte meg az értékes és hasznos ajándékot, majd az iskola énekkara színvonalas műsorral kedveskedett a részvevőknek. Vékony Sán- dorné, az iskola igazgatója felajánlotta, hogy a 'tanulók különböző művészeti csoportjai segítséget nyújtanak a ktsz kulturális rendezvényein. Történelmi év fordulók m egiin ti eplése A Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottságának ülésén megvitatták az őszi történelmi évfordulók megünneplésére készített javaslattervet. A vállalat fiataljai, túl az országos és nemzetközi évfordulók megünneplésén külön megemlékeznek azokról a kommunistákról, akik tevékenyen részt vettek az antifasiszta ellenállási mozgalmakban és partizánharcokban. Megkoszorúzzák a vállalat területén az antifasiszta mozgalom emléktábláját. Koszorút helyeznek el a vasgyári hősi emlékművön is, városunk felszabadulásának évfordulóján. Ünnepi taggyűlést tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53., a KMP és a KIMSZ megalakulásának 52. évfordulójára. December 4-én, Miskolc felszabadulásának 26. évfordulóján, szellemi vetélkedőt rendeznek a DIGÉP fiataljainak részvételével. Szakmai filmek A Vendégül lát Borsod programjának összeállításakor gondoltak a szakemberek tájékoztatására, továbbképzésére is. Több szakmai rendezvényre került sor az elmúlt napokban. Október 1-én és 2-án a miskolci Avas-szállóban szakmai filmeket mutatnak be. np=i AUTÓSOK! FIGYELEM! Értesítjük a gépjármű-tulajdonosokat és gépjármű-üzemeltetőket, hogy vállalatunk elvégzi: személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, különleges gépjárművek TELJES ÉS RÉSZLEGES FÉNYEZÉSÉT, rövid átfutási határidővel. Korszerű technológiai feltételek! Szavatolt minőség! Igénybejelentés: XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. Telefon: Miskolc, 37-741. Termelési osztálv i'C|j m ^ ^ ^ ^ r ^ | ^ Gyakorlati közművelődés
