Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Kedd, 1970. szept. 29. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kereskedelempolitikai irányelvek végrehajtásának borsodi tapasztalatai A pártszervezetek szerepe a vállalati tervezésben A lakosság jobb ellátásáért 9 A ]'.ártstervezetnek a terv­vel kapcsolatos állásfoglalá­sai kialakításához kétirá­nyú információ szükséges. Egyrészt jól kell ismerni a párt határozatait, a felsőbb állami előírások lényegét, és nem utolsósorban szellemét, valamint a módosított gazda­sági szabályozókat. Másrészt, a helyi gazdasági vezetés el­képzeléseit, főbb intézkedé­seit, a dolgozók mindenek­előtt a párttagok véleményét, javaslatait. A tervre vonat­kozó pártszervezeti állásfog­lalást még az igazgatói dön­tés meghozatala előtt kell megfogalmazni. Ezért a ter­vek megvitatására, a gyár­egységek, üzemek alapszer­vezetei számára elegendő idői, kell biztosítani. Szüksé­ges hangsúlyozni, hogy a pártszervezetek szerepe a tervkészítésben az ösztönzés, a döntés pedig a gazdasági oezetők feladata. A dolgozók népgazdasági érdekekkel egybeeső törekvé­seit jól kifejező tervek ki­alakításához nélkülözhetetle­nek a dolgozók véleményei, javaslatai. Számviteli, sta­tisztikai úton ezek nem pó­tolhatók. A terveik kialakí­tásaival kapcsolatos szakmai elemzések, műszáki kérdé­sek kidolgozása és megoldá­sa a megEelelő szakmai rész­legek feladata. Ami a térré politikailag is legfőbb kérdé­seit illeti (a jövedelmezőség­ről, nyereségről, a foglal­koztatottságról, az elosztási politikáról stb.), szinte min­den dolgozó véleményt tud nyilvánítani, ha ezt igénylik is tóle. Az is igaz, hogy a dolgozók legjobban sajál üzemük, műhelyük, munka­helyük helyzetét ismerik. Éppen ez indokolja, hogy a helyi viszonyokra vonatkozó észrevételeket és javaslato­kat eljuttassák a vezetőkhöz, és azokat komolyan figye­lembe vegyék. Szükséges tehát, hogy a vállalati vezetők a középtávú tervezésben sokkal jobban támaszkodjanak a szakembe­rekre, a munkásokra, a szo­cialista munkaverseny és a brigádmozgalom kezdemé­nyezéseire. A vállalati kol­lektíva gondolatainak szin­tetizálása, a sokféle akarat egy közös akarattá válása je­lenti a politikai szervező- munka, a vállalatvezetés művészetét, egyben legbo­nyolultabb feladatát. A végleges döntés előtt a vállalati pártbizottság, vagy csúcsvezetőség elé kerülő tervjavaslattal, írásos előter­jesztéssel kapcsolatban a kö­vetkezőket célszerű figye­lembe venni. Ismertesse az a fő tervcélokat, ezek eléré­sére szolgáló megoldásokat, a vállalatok életére, jövőjére, a dolgozók általános helyze­tére gyakorolt hatását; indo­kolja a terv realitását, tér­jen ki arra, hogy a párt, gaz­daságpolitikáját a népgazda­sági és a helyi érdekek össz­hangját megfelelően tükrö­zi-e, biztosítja-e a terv. Igen fontos, \ hogy az előterjesztés tartalmazzon megfelelő ja­vaslatot a végrehajtás előse­gítésének főbb politikai fél­adataira is. A vállalati tervezőmunka új szakasza tehát új munka­stílust igényel és nagyobb követelményt, felelősséget je­lent a pártszervezetek vál­lalati tervezéssel kapcsolatos politikai munkájában, A po­litikai munka tartalmilag már nem szorítkozhat a ter­vek végrehajtásiinak segíté­sére, és ellenőrzésére. A pártszervezetnek . elsősorban politikai, közgazdasági szem­Szlovák és magyar kiállítás K assán A kishatármenti forgalom kibontakoztatása szempont­jából fontos esemény zajlott le az elmúlt héten Kassa vá­rosában. Megyei tanácsunk kezdeményezésére, az erdő- kelt külkereskedelmi .szervek közreműködésével a szlovák es a borsodi állami, tanácsi szövetkezeti, ipari és keres­kedelmi szervek közös ter­mékbem utatól tartottak. A kiállítási szeptember 21- én. hétfőn délután 2 órakor nyitották meg. A megnyitón a kél baráti ország belke réskedelmi miniszterhelyette- sei is részt vettek. A szep­tember 2.1—23. között tar­tott kishatármenti találkozón a baráti országok termelő­és kereskedelmi egységei kölcsönösen bemutatták mindazokat, a termékeket, amelyeket cserére szánnak, a szakmai napokon pedig meg­kezdték a sok sikerrel ke­csegtető, s a határ mellett lakó helységek lakói számára sok előnyt ígérő tárgyaláso­kat. Lelik János elvtárs. a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, s a részt vevő szervek vezetői úgy vélekednek: a közös ki­állítás betöltötte feladatát. A i-vtíí«.-.. i ........• napokat n agy érdeklődés kísérte, s a kassai találkozó várhatóan sok millió forintos kishatár­menti forgalom, árucsere ki­alakításában jelentett kez­deményező lépést. Hazajöttek a diákok pontból kell a középtávú ter­veket. és a távlati elképzelé­seket mérlegelniük, állásfog­lalásaiknak elvi-politikai jel­legűnek kell lenniük, min­denekelőtt. a népgazdasági és helyi érdekek összhangjának megteremtését és az ennek megfelelő vállalati törekvést kell szolgálniuk. \ Összegezve tehát megálla­pítható: hogy a pártszerveze­teknek a vállalati középtávú tervek kimunkálásával kap­csolatos gazdaságirányító te­vékenysége a vállalati gaz­daságpolitika kialakításában, a végrehajtásra való politikai mozgósításban, a termelés objektív és szubjektív ténye­zőinek elemzésében, az el­lenőrzésben és a kommunis­ták egybehangolt cselekvé­sében jelenik meg. E feladat megoldása jelen­tős mértékben függ a politi­kai munka módszereinek, formainak és eszközeinek az új követelményekkel össz­hangban álló tökéletesítésé­től egyszóval a korszerű vpi i ■■ i -j ej pártmunkától. Juhász György (Vége) ?,.(3<Ki.zKBa£»‘xiii,-nrda 11. A megyei párt-végrehajlubizottsági ülés a kereskedelem­politikai irányelvek végrehajtását tárgyalva, mérlegre tette megyénk áruellátását is. Megállapítást nyert, hogy a lakos­ság áruellátása javult. A fogyasztói piacon bővült az áru­kínálat. A forgalom emelkedett. Bár l9fiR-ben a forgalom- növekedés az országosnál is magasabb volt, az igényeket sem mennyiségben, sem mine égben nem sikerüli maradék­talanul kielégíteni. Vállalataink és szövetkezeteink a diffe­renciált áruellátást a gazdaságosság figyelem bevételével igyekeztek biztosítani. \ Pereeesi Szakmunkásképző Intézet III. éves tanulói bá- nyagépjávíló üzemben sajátítják el a gyakorlati munkát. Kgy héten -I napot töltenek az üzemben. Mura Barna és Ka­lász Géza géplakatos-tanulók a Flctcher-e.gységek ..árnyéká­ban" Dobson-tömlők próbanyoma tását végzik. Fotó: Laczó József. Vetnének, de nincs mit Tegnap, a kora esti órák­ban — a tervezettnél kicsit későbben — futott be a mis­kolci Tiszai pályaudvarra az a különvonat, amely a sza­bolcsi újjáépítésből hozta ha­za a borsodi középiskoláso­kat ötszáz fiatal szállt ki a szerelvényből, kicsit fárad tan, de a jól végzett munka, örömével. A borsodi diákot — akárcsak az ország más területein élő társaik — a tanév első hónapjából két hetet töltöttek az. árvízsú.i lolto területek újjáépítésé nél. Vrért., hogy munkájuk kai m'ijíIm I, a katasztrófa ütött'. ••?bek gyógyulását, s ar emberek beköltözhessenek Febérgy; . rmai on és Tivadar­ban a felépülő új házakba. Előbb a miskolciak, azután pedig a borsodiak segítettek az újjáépítésben: keverték a maltert, hordták a téglát. Az íráshoz és a könyvforgatás­hoz szokott diákkezeket bi- i zony feltörte a szerszám, a tégla, de hét ki gondol őr­re'’ Ók semmiképpen. A diá­kok inkább arra gondolnak, s arról beszélnek majd ha hazatértek, hogy hány em­bernek szereztek örömet, hány emberrel feledtették a bánatot. Felnőtt munkai végeztek, s ezért méltán lehetünk büsz­kék rájuk. De már várja őket az iskolapad, a tan • könyvek. S most már ott ; kell helytállniuk. I Elöreteki n Ló m ezógázdasü - gi szakemberek már a nyári nagy gondok idején jelezték: a jövő évi termés is veszély­be kerülhet, ha nem gon­doskodunk idejében nemesí­tett vetőmagról a. szövetke­zetek részére. Akkor egy­más! követték a megnyugta­tó ígéretek: lesz elegendő megbízható minőségű vető­mag a központi készletek­ből. A szövetkezetek ennek tudatában megkettőzött, igye­kezettel láttak neki az őszi vetés előkészítésének, hogy a hosszúra nyúlt aratás, beta hárítás után egy napot át­kössenek a jövő évi jobb érmés megalapozásával. S most a vetőgépek mégis hiába várnak a gondosan megmunkált táblák szélén A forgalom legdinamiku­sabban — a tervnek megfe­lelően — a vegy.«iparcikkek­ben és a mezőgazdasági la­kosság körében növekedett. Nem javult az ellátás tőke­húsból és sörből, építőanya­gokból és főleg olcsóbb ru­házati. tömegcikkekből. Vol­Peldaul a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezetei a Megyei Vetömagíelügyelöseg- tol idejében megrendelt — s visszaigazolt — 116 vagon vetőmagból még egy dekát sem kaptak a múlt hét vé­géig, szeptember 26-áíg. Pe­dig minden nap késedelem belátha l at i a n bon y oda Ima t okozhat. A vetésre eddig kedvező időjárás bármikorj rosszra fordulhat, korábban beköszönthetnek a kellemet­len őszi esők, s akkor már í nem mehetnek a gépek a 1 iöldekre. A bürokratikus huzavona miatt indokolatlanul raktá­ron tartott vetőmagból csak fölös gond — s nem kenyér­nek való terem. —ez lak gondok a tüzelöellátás- ban is. A növekvő ipari ex­port és a gyakran késedel­mes import is zavarta a fo­lyamatos ellátást:. Befolyásol­ták ezt vállalati irányítási, szervezési hibák üzletpoliti­kával kapcsolatos helytelen szemléletek. A forgalom nö­vekedésében a III. ötéves terv célkitűzéseit jelentősen túlteljesítjük, de a fejlődés üteme nem éri el az országos átlagot. BÍ£0U)08 inc«torpanás A helyes vállalati üzletpo­litika nehezen és differenci­áltan bontakozik ki — álla­pította meg a. vb előtt sze­replő jelentés. Ennek oka egyrészt. hogy nincsenek mindenütt biztosítva a sze­mélyi feltételek, másrészt, hogy egyes gazdasági sza­bályozók, mint például a hi­telpolitika, érdekeltségi rend­szer, ellentétes irányba is hatottak. Tapasztalható a szűkén értelmezett vállalati érdekeknek a lakossági érde­kek elé helyezése is. Ez az 1969. évi beszerzési, készle­tezési és árpolitikában nyil­vánult meg. Ennek negatív politikai visszhangja volt. Előrehaladás történt a na­pi közszükségleti cikkek fo­lyamatos ellátásában, a tar­tós fogyasztási cikkek .de­rítésében'’. Vannak kezdemé­nyezések közös beszerzési társulások (ÁFÉSZ) szerve­zésére is. Az áruk útjának lerövidítését szolgáló közös iparkereskedeinü. illetve nagy- és kiskereskedelmi kö­zös boltok létrehozása cs a közvetlen ipar- kiskereskedel­mi kapcsolatok bővítésében mái vannak kezdeti eredmé­nyek. zt: iparban a korábbi kezdeményezőkészség után ma megtorpanás tapasztalha­tó. A helyiipari kapacitáso­kat nem sikerült jobban hasznosítani a megye ellátá­sa érdekében. Azok nagy mértékben az exportot és a központi árualapokat szol­gálják. A megyei tanács vb erre hangsúlyozottan (elhív­ta a figyelmet. Elhanyagolták az alacsony jövedelmű réte­gek igényeinek kielégítését (ruházat), nem fejlődött a ki­ránt mértékben a piaci ke­reskedelem sem. U‘u<lr<*látói|)ar, kereskedelem A vendéglátással szemben I äma sz! ot i követelmények - nek ez ideig nem sikerült ■leget lenni. Sem a tömeg- étkeztetés sem a speciális igények kívánt színvonalú kielégítése nem következe! ( be. A vendéglátó'par forgat ma az országos átlagnál is mérsékeltebben emelkedett. A lakosság élelmiszer-ellá­tásában a vendéglátás része­sedése jelenleg a vártnál ki­sebb arányú. A kereskedelmi szolgáltatásokban a házhoz­szállítás és a kiegészítő szol­gáltatás fejlődött, de a ja­vító-szolgáltatásban tovább­ra is problémák vannak A kereskedelmi hálózat fejlesztése szerényebb Ütemű volt a szükségesnél, és a 111, ötéves terv előirányzatánál, Az országos átlaghoz viszo­nyított lemaradásunkat nem sikerült behozni. Jellemző volt. hogy az új egységek leginkább új lakónegyedek­ben épültek, s ez mentesíti az egyébként túlzsúfolt, el­avult bolthálózatot. Az új létesítmények az igényeket kielégítő, korszerű egységek, többségében ÁBC-áruházak, mint például a kazincbarci­kai ruházati áruház, az en- csi vegyesáruház. Jelentő­sen javítja Miskolc és kör­nyékének ellátását a hama­rosan megnyíló új Centrum Áruház és az ennek hatásá­ra korszerűsödő főutcái bolt­hálózat; Sárospatak ellátását a tervezett ABC- es iparcikk áruház hivatott javítani. !Vem történt lényeges válto­zás Szerencs. Sátoraljaújhely bol (hálózatának fejlesztésé­ben. és egyre fokozottabb igény jelentkezik Leninvá- rosban is. Ma még csak ki­vételes esetnek tekinthető az olyan beruházás, mint a me­zőkövesdi Búzakalász Tsz-é, As a jellemző, hogy a nőm, kereskedelmi szervek tartóz­kodnak az agazatba történő beruházásoktól. A tervezett fejlesztések cím áradásának alapvető oka az volt, hogy o vállalati fejlesztési alapok a tanácsi támogatás ellene-rc. ' elégtelennek bizonyultak. Fokozta a gondot, hogy a célcsoportos lakásépítés já­rulékos beruházásaként epüt- lő kereskedelmi egységek éri tőkésítésével a tanácsok le­kötötték az egyébként is szű­kös fejlesztési alapokat. Vál­tozást jelentett a hálózatfej­lesztési gyakorlatban, hogy a beruházások az ellátatlan területek felszámolására irá­nyullak. A hálózat gépi. technikai felszereltségének javítását a magas költségter­hei; akadályozták. Kereske­delmi szerveink ez ideig nem használták ki a kooperációs lehetőségeket a fejlesztési programok megvalósításá­ban. Ez! sem a tanácsi, sem a pártszervek nem ösztönöz­ték megfelelően. Idegenforgalom Az idegenforgalomról is szó volt a vb-ülésen. Történ­tek kezdeményezések az ide­genforgalom fellendítésére, az eredmények azonban nem kielégítöek. A szükséges köz­ponti támogatás hiányában az' ilyen irányú fejlesztések­től a kereskedelmi szervek — gazdaságossági megfonto­lásból — elzárkóznak. Az idegenforgalmi propaganda javulása sem hozta meg a kívánt eredményi. Mindezek ■Ufenére a megye és Miskolc város idegenforgalma tovább növekedett. A szállodakapa- ■itás valamelyest bővült. • Miskolc-Tapolca. Mezőkö­vesd). Folyamatban van szállodaépítés Miskolc -Ta­polcán és Toka jiján Fodor László (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents