Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Vasárnap, 1970. szept. 27. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Ös&i vendégek Tapoleán A hűvös, szeptember végi napokon sem üres a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal tapolcai camplngje. 15 hét végére a turistaházban és a kis faházikókban mind a ki- lencvenegy ágy foglalt. Honnan jönnek az őszi vendégek Miskolc-Tapolcára? A Volán és a Coopturisl utazási irodák szervezésében nemcsak hazai turisták, hanem külföldi csoportok is eljönnek szőkébb hazánkba. Egy negyven fős csoport érkezett szombaton a Lajta- hansági Állami Gazdaságból, negyvenöt lengyel vendéget üdvözölhetünk ezekben a napokban megyénkben. Néhány merész autós turista — többek között NDK-beliek és lengyelek — sátrat vernek a hűvös időben is a campingben. Az Egyetértés Termelőszövetkezet megállapodást kötött az IBUSZ-szál és a MALÉV-vei, melynek értelmében külföldi turistacsoportokat küldenek a tsz-bc. A tsz vezetősége a helyi adottságokat, elsősorban Budapest közelségét kihasználva, hangulatos turistalőgadó „állomást" létesített. KRAJCZÄR MIHÁLY HÁROM BOLDOGSÁGA A 3. sz. ÉPFU IV. ötéves terve Miskolc, Kazincbarcika és Ózd utcáin már megszokott látvány a házgyári elemeket szállító jármű. Ezek a gépek hamarosan feltűnnek Lenin - városban, majd Nyíregyházán, s az ev vége felé Debrecen utcáin is. Ha semmi más, már ez is jellemzi, hogy a miskolci 3. számú ÉPFU Észak- és Kedet-Magyaror- szágon hat megyére kiterjedően szállít építési anyagokat, házgyári elemeket. Három házgyár — ükül-ben megkezdtük a Bessenyei utca végén új központi telepünk kialakítását — mondja Lénárt József igazgató. A mintegy 120 milliós beruházásra több okból szükség van. Egyrészt a Tüzér utcai központjuk a városfejlesztés útjában van, másrészt a IV. ötéves terv beruházásaival kapcsolatosan igen nagy feladatok hárulnak erre az üzemegységre is. Az új központot két lépcsőben valósítják meg. Az első ütem szerint az új telep befogadja a gépkocsikat, itt tárolják az üzemanyagot, és sok-sok vállalatnak példát mutatva először is a szociális kombinátot építik fel, öltözöl, mosdói. étkezdét biztosítva a dolgozóknak. — Jelenleg — hangzik az ismertetés — 500 járművel rendelkezünk. A negyedik ötéves tervben járműparkunk. beleértve különböző rakodógépeket is. mintegy 800-ra növekszik. Az egységnek jelentős részé van az új városnegyedek építésében. Jelenleg Miskolcon Ut komplett házgyári elemszállító berendezéssel rendelkeznek. Ez év őszén megkezdi próbaüzemelését a Debreceni Házgyár, s a_ debreceni termékek szállítása is a miskolciak feladata lesz. Érdemes elmondani, hogy ebben az évben 2500—2800. a jövő évben 3 és fél ezer ház elemeinek kiszállítása vár az egység dolgozóira. És az. elképzelések szerint a negyedik ötéves tervben megépül a harmadik házgyár is Hatvanban, s e termékek szállítására is fel kell készülnie a miskolci egységnek Három ií/ kirendeltség A Debreceni Házgyár jó val kisebb kapacitású a miskolcinál. Ennek látszólag ellentmond, hogy mellette épül fel az egység legnagyobb ki- rendeltsége. Van ugyan Deb- recenben egységük, d» ez ma már nem felel meg a követelményeknek. a városfejlesztés útjában áll. Az új feladatoknak megfelelően, mintegy 12 millió forintos költséggel építik meg a 3. sz. ÉPFU legnagyobb vidéki ki- rendeltségét, amelyet 1972- ben adnak át rendeltetésének. Leninváros jelentősebb beruházásai közé tartozik az ÉPFU új telephelyének építése. Van ugyan itt kirendeltségük, de ez a TVK területén fekszik, így a kombinát fejlesztésének útjában áll. Mintegy 5—6 millió forintos költséggel az AKÖV új egysége mellett építik meg az új kirendeltséget. A munkát a jövő évben kezdik el. A harmadik jelentősebb telephely építésére Gyöngyösön kerül sor. A jelenlegi kirendeltség nemcsak kicsi és szűk, hanem ez is a város- fejlesztés útjában áll. A Hatvani Házgyár igényeitől függően 5—6 milliós, illetve adott esetben ettől talán nagyobb költséggel építik meg az új kirendeltséget. Létszám és gépesítés Az egység az idén várhatóan mintegy 170 millió forintos, munkát végez el. A IV. ötéves tervben 130 milliós értékkel többet várnak tőle. Ezt kisebb részben létszámemeléssel érik el, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 1500 helyett 5 év múlva 1800 ember dolgozik a miskolci egységben. A fejlesztést nagyobb részben műszakilag akarják elérni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi öt- nyolc tonnás kocsik helyett öi év múlva zömmel 8—12 tonnás járművek állnak rendelkezésre. Növelik a rakodógépek számát és a gépek kapacitását. Egy sor új speciális gépet szereznek be, amelynek lényege: Igyekeznek lépést tartani az építőipar gyáriasodásával. Többek között beszereznek mixer-kocsikat, azaz speciális habarcsszállító berendezéseket, amelyek útközben is keverik a habarcsot. Számolnak a hejőcsabai rekonstrukcióval. s ennek megfelelő gépi berendezéseket igyekeznek beszerezni. Munkásszálló k örös beruházással Mind a központban, mind a vidéki kirendeltségeknél el- > södleges szempontnak tartják. a dolgozók szociális igényeinek kielégítését. Ezen túlmenően Miskolcon új munkás- szállót akarnak építeni. Ez több vállalattal — az AKÖV- vel, a drótgyárral, a megyei vízművekkel — együttműködve akarják megvalósítani. S miután a tanács is támogatja az ügyet, bíznak a sikerben. A célkitűzések megvalósításában folyamatosság érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a munkák jelentős részét, már elkezdtek, illetve folytatják. Más vonatkozásban az idei tennivalókat olyan eredménnyel igyekeznek megvalósítani, amely eleve biztosítja az átmenetet a negyedik ötéves terv realizálásához. Csorba Barnabás Az Alsóme/ö J^tkedő dombján állunk, a vasúti töltés szomszédságában. Szép az idő. Süt a nap, s a szél is onnan fúj, amerről a sugarak érkeznek. Előttünk, mint az ember tenyerén nyújtózik a falu, Viimány. Ide látszik a házakon, tornyokon túl a Hernád csillogása. Közelebb az úton traktor dohog, még közelebb juhnyáj legel, lábunk előtt meg ott fcketcl- lik Bogár, a puli. Mellettem áll, s nyolcvanegy esztendejének súlyával botjára támaszkodik Krajczár Mihály Isz-nyugdijas, aki most a bacsói, a juhászt helyettesíti. Fekete, megviselt, szemére húzott kalapján ökörnyál ezüsttik. ősz a rövid haja, s kis bajusza is. Színtelen szemével a távolba néz. aztán meglendíti botját: — Ez a föld, ahol állunk, gyerekkoromban a nemeseké volt. Erre járt a gyerek Krajczár Mihály, egyik kezében vitte a félliteres üveget, másikban a hét krajcárt, a pálinka árát. Pásztoremberek voltak szülei, s a kilenc testvér közül ö, a legidősebb, hamar a munkához törődött. A gyenge borjakat őrizte. — Híres volt a Becsalt csárda, mint az egyik pipám, amelyiken megrakott szekér ment keresztül, s meg sem repedt. A csárdában megfordultak a betyárok is. Itt hallottam először azt a nótái, amit azóta sem felejtettem es de sokat elénekeltein: .'Környes körül veres a/, ég alja« Szeretőmnek nem tudom, m» a baja,' Akármerre fordítom meg az ölemben, Nem szol semmit, bánatos a szíve.” Elhallgat, aztán legyint: — Nem kell már nekem a nóta. Megöregedtem. Nézze — húzza elő zsebéből a zsebkendőt és bondja ki belőle a sípot. — Unokám vette, hogy szólni tudjak vele a pulinak, mert füttyenteni már nem tudok, mivel nincs Benépesült a Balatonfüredi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet nemrég átadott — hatmillió forint költséggel épült----új diákotthona. A korszerűen berendezett, hatvanh atszobás otthonban 160 szakmunkástanulónak biztosítottak kulturált körülményeket a bentlakáshoz. Képünkön: Iskolába indulnak az ű,j diákotthon lakói. fogam. Minek kellene mar nekem a nóta? — sóhajt nagyot. Nincs a hangjában szemernyi szomorúság sem. Nézi a falut, ahol szülei születtek, ahol ö dolgozta le eddigi életét, ahol gyerekei, unokái, dédunokái cinek. Ügy' nézi a falut, mint életének részét, mint. tulajdonát. Hirtelen meglendíti botját : — Ez a föld, amit tetszik belátni — mutatja a teljes horizontot. —, valamikor az úré volt. Mi cselédek, köpések voltunk csak itt. Ott laktunk az Angyalföldön, a régi malom mellett... Eddig azt hittem, nekünk csak egy Angyalföldünk volt. A nyomoráról, embertelen lakásviszonyairól hírhedt és a forradalmi munkásmozgalmáról híres budapesti. Pedig a felszabadulás előtt sok Angyalföld volt Magyarországon, s ebből a cselédek, köpések egvik telepe ■ valóban ezt. a nevet viselte Vil- mányban. — 1922-ben építettünk itl házat néhányan — mondja. — A földesúr adta a telket. Egy négyszögölért egy kilo búzát kellett fizetni. A 240 négyszögöl ára 2 mázsa 40 kiló búza volt. Mocsaras, sáros rész volt ez a föld. a régi vízimalom mellett. A Hennádból vezetett, csatornát akkor mór befútta a szél homokkal, egy részén azonban megmaradt a víz. Ezt nevezzük ma is Tónak. Márciusban kezdtük a munkát. Ástuk. raktuk, döngöltük, . vertük a földet a lánccal szorított deszkák közé. Eladtuk egyetlen tehenünket, meg kútásásból lett az a pénz, ami kellett, hogy a lucernás földön ott álljon a ház. benne az eiső ház, a pitar. a hátsó ház, az istálló, nyeg a szénke. ahol a tüzelőt tartottuk. Mikor elkészült, ez volt az én első boldogságom. Hátunk mögött elrobog a vonat. Zaja elnyomja az öreg hangját, s talán magával is vitte, mert sokáig nem szól. Csak néz maga elé, a bot végével tapogatja a földet, mintha keresne valamit a zörgő szalmaszálak között, mintha vallatná, kérdezné a rögöt gumicsizmája előtt. Ügy való ilyenkor, hogy ne szóljak. Cigarettával kínálom, de rázza a fejét. Pipát vesz elő, megtörni, meggyújtja, megszívja. A szél magával rani.ia a pinái üstöt. vele szótlanságát is, mert ismét beszélni kezd: — Mondom, ez a. föld, ahol állunk, ez a föld gyerekkoromban a nemeseké volt. aztán meg az ürc, a tekintetes úré. Nekünk, an* gyalíöldieknek ebből mertek földet negyvenötben. En is itt kaptam. Azon a nagyon nehéz és nagy szép tavaszon, amikor tehénkével szántot- tunk, és magunkat fogtuk a borona elé. úav éreztük, megdolgoztunk ezért a földért. cselédként, kepésként, zsellérként, juhászként, gulyásként. pásztorként. Nem Ingyen kaptuk. Az a nap. amikor levertük itl a karókat, az a nap volt az éti második boldogságom ... A pipa még füstölög, de az öreg hangja elmarad mellőle. Valami huncut, ravaszkas mosoly suhan át arcán, ahogy rámveti tekintetét. Hangjában is ezt érzem: — Mostanában gyakran eszembe jut egy mese. amit még gyerekkoromból őrzök. A mese azt mondja, hogy a becsületes, dolgos embereknek három boldogságuk yan az életben. Nekem már kettő volt. Ügy' látszik, lassan kitelik az életem. De én várom még harmadik boldogságomat, Vajon, mi lehet, az? Ott lakunk most. is az Angyalföldön de mindenünk megvan. Es már régen nem kell félni a kastélyt, a tekintetes urat. aki egyszer elhajított. Nem kell félni az időt. a holnapot, mert van munka. jut belőle mindennap mindenkinek, még nekem, öregembernek is . .. Állunk, az Alsómező lassan emelkedő dombján, a vasúti töltés szomszédságában. Szép az idő. Süt a nap. s a szél is onnan fúj. ámenről a sugarak érkeznek. Előttünk, mint az ember tenyerén nyújtózik a falu, VU- . many, benne, de inkább a szélén, ólt dobog a szive a volt zsellérek, cselédek, juhászok. pásztorok telepe. Angyalföld. Ott van Krajczár Mihály' első boldogsága, a ház. alattunk pedig a föld. Krajczár Mihály második boldogsága. Mellettem egy esztendejének súlyával botjára támaszkodik, s talán azon gondolkozik, mi lesz az ó harmadik boldogsága. Oravec Janó*. Néprajzi gyűjtőpályázat Borsod megyében A Borsod megyei Tanács művelődési osztálya a múzeumi. szervezettel közösen az. idén már kilencedszer hirdetett néprajzi gyüjtöpá- lyázatot. Az érdekes és izgalmas munkába a honismereti szakkörökön kívül szép számban vettek részi pedagógusok és középiskolai tanulók. A pályázatra 36 rendezett tanulmány érkezett a miskolci Herman Ottó Múzeumba. A néprajzi gy űjtők feldolgozták a mezőkövesdi summások életét és dalait, a liernádkaki lakodalmi szokásokat. Ózd varos és járás földrajzi neveit, a borsodnddasdi katonadalokat, a bodrogközi kender- termelést és vászonkészítést. A tanulmányokhoz a régi szerszámokról es használati tárgyakról hiteles rajzokat is mellékeltek. U jjáé ledo sző /ő k Tavaly tetemes jégkár eite a tarcali tsz 65 holdnyi szőlős területét. Egyes táblákat csaknem csonkig taroll a jégverés. A kár olyan mértékű volt. hogy az Állami Biztosító százszázalékos térítést fizetett, sőt az idei rosszabb termés különbözeiét is. Így az idén holdanként csak tízmázsás átlagr: számítanak, ami messze elmarad a legjobb termésektől. Ráadásul a terület egy része még hagyományos módon művelhető. így a per metezést is sokszor akadá lyozta ez a körülmény, mert gyors gépi munkára nem volt lehetőségük. Oltványtelepüket az öntöz- hetőség miatt olyan térülőién alakították ki, ahol víz van a közelben. A csapadékos év az idén pedig ebben lett nagy kárt. hiszen "övi- debb, hosszabb időre az oltvány telep egy része víz alá került. A tsz több mint egymillió forint értékű belvízkárt szenvedett. Mindezek megnehezítik a szőlőterületek újjáélesztését, de a szövetkezet «»»ze'ői mindent megtesznek Lért, hogy az elemi karol: nyomai mielőbb megszűnjenek az értékes borvidéken. Turisták a ísz-tien Benépesült a diákotthon
